Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-27 / 84. szám

1927. március 27. 23. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ len. Azután Japán. Ez a két ország fi­nanszírozza és vezeti az északiakat. A nép minden rétege velünk van. — S az Európában élő honfitársak? — Azok is tulnyomólag hozzánk tar­toznak. Párisban 1500 kínai diák van és vagy 2000 kínai munkás. A diákok kö­zül 600 aktiv propagandista. Aki nincs kimondottan velünk, az sincs eljenünk. Kina rettenetesen nagy s az ország lassan kultiválódik. A pol­gárháború után majd gyorsabban megy minden. A lakosság naiv, sokan azt sem --------­­——CBM [tudják miről van szó. Az európai cen­trumokban óriási munka folyik. Velük szemben nagy érdeklődéssel viseltetik az európai sajtó és a politika. Nem fél­nek, hogy eljátszák a fehér ember szim­pátiáját. Kivéve Anglia, deltát ez érthető. A Quartier egy kis kávéházából jöt­­■ tünk ki. A Boulevard St. Michel élénk [volt, kinai diákok sétáltak a nemzetközi tömegben, Sziát mindenki köszöntötte, kis nyiszlctt sárgák, olyanok, mint aki ívelem volt. Weldinger Dezső A szabadkőművesség terjedése a világháború óta Paris, március A fiatalembert, akiről itt szó van, — a fenti névaláírása mutatja, — Sia Ting­­nek hívják. Mindössze 25 éves és heted magával a kanton! »vörös«-ek európai megbízottja. A névjegye szerint »mein- ] Ore du Comité executif du Koumintang cn Europe.« De Sia a kumintangi (majd­nem úgy hangzik, ‘mint komitácsi) bi­zottságnak. Sziát két éve ismerem. Olyan, mint a legtöbb honfitársa, kis, nyiszledt kinai amilyen száz számra lóg itt a diák ne­gyedben. Montparnasse! kávéházakban szoktam látni, vagy kinai kocsmákban, néha társaságban, fehérekkel, diáknak néztem, intelligensebb volt, mint a leg­több, szerény, úri megjelenésű, jól be­szélt franciául. Nagyon szimpatikus volt Szia. A múlt ősszel eltűnt a Quar­­tier-ből és a héten megint megkerült. Még nyiszlettebb volt, mint tavaly, még szélesebben mosolygott. Azzal kezdte, hogy Genfben járt, meg Brüsszelben és egyebütt, kongresszuso­kon működött, az Irodájukat. vezeti, éj­­jelenkint kinai könyveket és röpiratokat fordít franciára, abban fogyott le. így hamarosan rájöttem, hogy a legkompli­káltabb probléma, a legaktuálisabb vi­lágesemény európai exponensével állok szemben. Az ember egy huszonötéves Sziával nem kezd komoly intervjut. Először huzza egy darabig, a beszélgetés úgyis komolyra fordul. —''Szóval vörös uralom lesz Kínában? — Szó sincs róla. Ez általában a má­sodik megjegyzése mindenkinek. Az el. ső az, hogy milyen fiatal vagyok. Genf­ben sokat mosolyogtak a koromon. If­jú Kina, mint annak idején Ifjú Török­ország. Az oroszok minket morálisan támogatnak. Ez minden. Mi a köztársa­ságunkat a legtisztább szociálista elvek­kel építjük fel. Úgy, ahogy azt a nagy vezetőnk 1911-ben lefektette, — Dr. Sen-Yat-Sen-re céloz, az első elnökükre? —• Arra. 925-ben halt meg. Mi azért verekszünk, amit ő akart, az ő három doktrimáját visszük diadalra. — Melyek azok? — 1. A nemzeti demokrácia. Az ösz­­szes kinai race-ok egyenjogúsítása. 2. Politikai demokrácia. Általános, titkos szavazati jog, a nőknek is. Törvény­hozó jogot és végrehajtó hatalmat a népnek. 3. Közgazdasági demokrácia. A vagyon egyenletesebb felosztása, küzde­lem az egyén tulmeggazdagodása ellen. Szia ettől kezdve nagyon komolyan beszélt. — Kintjban végtelen a nyomor, s az okai az idegenek. — A fehér ember. Európa, Amerika. — Nem csak és Amerika alig. De be­lül van főleg a baj. Létezik e li-tjin ne­vű lokális vám. Eszerint Kina egyik áli lámából a másikba szállított árucikke­kért vámot kell fizetni. 35%-ig. De csak kinai kereskedőnek. Idegén ettől men­tes. Kinai export áruért 25%-ig terje­dő kiviteli vámot fizet Idegen maximá­lisan 5%-ot. Ez megöli a kinai kereske­delmet és ipart. Angolok, japánok gyá­rakat építettek az országban, olcsó a munkaerő. Az ő gépeikkel, szakértemük­­kel nem versenyezhetünk. Azután vám­­mentességük folytán olcsóbban árusít­hatnak, mint a mieink. Jobb árut olcsób­ban. Kínának több mint 660 millió lako­sa van. Ilyen mamut ország zsirját szív­ja pár idegen. — Meddig fog tartani a háború. — Még az idén befejeződik, hacsak az idegen hatalmak nem küldenek katona­ságot. de ez nem valószínű. — És Sanghai eleste? — Ez nem sokat változtat A harc to­vább folyik, ameddig egész Kina fel nem szabadul. —Nagy a gyűlölet az idegenek ellen? — A gyűlölet nagy. Főleg Anglia •!­] Egy francia katholikus folyóirat a I »Neuvelles Religieuses« egyik legutóbbi j számában igen érdekes adatokat közöl az egész világot behálózó szabadkőmü­­! ves-pábolyok jelenlegi helyzetéről. I Az alábbi táblázat pontosan felsorolja az egyes országokban lévő páholyok és tagok számát, összehasonlítván az 191I-es adatokat az 1926^os adatokkal. Európában: 92 i­■-A-1926-ban P tie* Ta o í P.í­"átok 1 0 Sl. sz mi lyoicsz. színia Anglia 4322 222.000 5536 331.320 Németország. 515 56:812 632 82.180 Franciaország 583 37.600 583 52.000 Svédország 43 13.945 46 20.000 Norvégia 15 4200 21 6200 Dánia 12 4375 17 6600 Hollandia 108 2600 114 8160 Belgium 24 2300 24 4100 Svájc .34 4200 38 4800 Magyarország 77 6012 (ismeretlen) Románia 12 250 14 614 SHS királyság 1 78 18 600 Bulgária — —' 11 1000 Görögország 18 950 18 1000 Törökország 93 400 100 2000 Spanyolország 107 5489 91 5950 Olaszország 470 15.900 502 25.000 Összesen: 6383 383.219 7700 576.324 A többi világrészek: Afrika 28 750 91 3450 fiszgkamerika 1 '4.921'1,513.464 17.008 3,001.100 Középamerika 200 9451 274 29.270 Délamerika 719 63:027 574 36.500 Óceánia 862 50.180 1225 103.600 Különböző ____— — 150 24.000 Összesen: 16.730 1,636.872 19.322 3,197. A statisztikában nem szerepelnek az újonnan alakult északi államok sem, lsem pedig Oroszország, ami a statiszti­ka abszolút értékéből levon valamit. Ha­­jsonlóképen hiányzik Ázsia is, pedig két- I ségtelen, hogy vannak ott is szabadkő- I műves páholyok, mert hiszen csak a bagdadi hercegérsek megállapításai sze­rint, magában Bagdadban kilenc páholy alakult meg legújabban. Ausztria és Csehszlovákia nem azért [nem szerepel a táblázatban, mintha ott nem volnának szabadkőműves páholyok, hanem azért, mert ott ezeknek a számát pontosan megállapítani nem lehetett. A becslés szerint a két országban együtt a szabadkőművesek száma nem haladja túl a tizennégyezret. A másik érdekes körülmény — és ez különösen szembeötlő — az angol-szász fajnak feltűnően nagy túlsúlya a sza­badkőművesek sorában. Európában An­gliában 422 páholy 351.820 taggal (több mint az egész kontinens páholy tagjai együttvéve), Északamerkiában 14.921 páholy. 3,001,100 taggal, úgyhogy az an­gol-szászok több, mint tízszeresét teszik ki a többi fajok szabadkőműves tagjai­nak. Az angol-szászok közel 95 százalé­kot képviselnek az egyetemes szabakő­­müves szervezetben s azokkal szemben, akik a szabadkőművességet destruktív­nak-mondják .s azt állítják a szabadkő­művesekről, hogy országokat tesznek tönkre, rá lehet mutatni, hogy Anglia és az Egyesült-Államok a szabadkőműves­ség terjedése dacára, nem olyan álla­potban van, hogy nagyon sajnálni kel- 1 lene. (M. M.) lönbözőbb betegségekhez vezethet. Men­tői alaposabban rágjuk meg az ételt, an­nál több nyál keveredik hozzá, annál tökéletesebb lesz az emésztés, a táp­anyagok kihasználása. Fiatal, serdülő szervezetnek több és változatosabb táplálkozásra van szük­sége, mint az öregeknek. Más étrendre van szüksége a fizikai és másra a szel­lemi munkásnak. A nehéz testi munkát végző munkások, főként a mezei mun­kások táplálkozásának legfőbb hibája az hogy ők a mennyiségre néznek: a fő, hogy »tele legyen a béndö.« Alacsony tápértékkel biró nagymennyiségű étele­ket esznek, holott magas tápértékü ke­vés tápanyagra volna szükségük. Ismerünk nagyevőket és kisevőket,, sőt olyanokat is, akik alig esznék, mégis egészségesek és sohase éhesek. Az ab­normálison nagy evők. zabálök túlnyo­mó része feltűnően sovány. A világ leg­nagyobb evője — csak nemrég halt meg — olasz ember volt. Ez az ember egy egész ragadozó állatot evett meg egy ültő helyzetben. Egy frissen vágott bor­jú meg se kottyanj neki. Mindig éhes volt, mint a farkas, mindig evett és még­is sovány volt. Érdekes, hogy a világ legkevesebbet evő embere kövér, ma is éL a müncheni élettani intézetben muto­gatják a medikusoknak. Állandó orvosi ellenőrzés alatt áll, évek óta kizárólag növényi magvakkal, gyümölcsökkel táp­lálkozik, annyit eszik, mint egy madár, mégis nagyszerűen érzi magát, testsú­lya változatlan. A nyers ételekkel való táplálkozás apostola Bicsérdy is. ö tulajdonképen nem akar rosszat, hisz tanítása a leg­modernebb vitamin-elméleten alapszik, azonban a bicsérdizmusban annyi a fö­lösleges túlzás, hogy e tanokat csakis nturaszténiás és hipochonder betegek követhetik. A vegetáriánus koszton élők már meg­eszik a főtt ételeket, csak a »döghus­­nak«nevezett húsoknak üzennek hadat. Mi a magunk részéről nem tartjuk ká­rosnak az egészséges szervezetre a mér­sékelt hús evést. A szervezetek külön­ben ösztönösen megmondja: szüksége van-e a húsételre, vágy se. " Újabban veszedelmesen divatba hoz­ták a kuruzslók a koplaló-kúrákat is. Az orvosi rendeletre végzett éhező kúrák, gyümölcs ésfőzelék kúrák előnyösek le­hetnek vese és májbajoknál, elhízottak­nál, cükorbajosoknál, bélrenyheségben és icjült étvágytalanságban szenvedő be­tegeknél, de öngyilkosság számba men­nek az ilyen koplaló kúrák, ha mond­juk, egy tuberkulotikus beteg koplalni kezd heteken keresztül. Epugy végzetes hibát követ el az a gyomorsavtultengés­­ben szenvedő »gyomorfájós« beteg is, aki koplaló kúrára határozza el magát. A koplaló kúráknak lassankint behódol­nak egyes külföldi »diétás« szanatóriu­mok is, ahol a gyógyulást kereső beteg drága pénzéért mindössze csak friss le­vegőt és egy kis nyers zöldséget, gyü­mölcsöt kap. Azt is szokták mondani, hogy az evés voltaképen rossz szokás, amelyről nehéz lemondani. Hát bizony az igaz. hogy az ember néha puszta megszokásból eszik, holott csak akkor volna szabad ennie, ha éhséget érez. A jó húsban lévő nagysá­gos asszony se tud lemondani a tízórai­ról és a délutáni kuglófos haboskávéról, pedig nagyon szeretne lefogyni, hisz naponta massziroztatja magát. De hát megszokta, mit csináljon? Megszokta, mint kedves férje az ebéd utáni feketét.. Az ember szeme néha többet kíván, mint a gyomra. Az egészséges gyomor megköveteli a jó, ízletes és változatos étrendet. Kísér­letileg bebizonyított dolog, hogy már az ízletes friss ételek láttára is megindul a gyomorban a fokozott nedvelválasz­tás. Pawlow, a világhírű orosz fizioio­­gus mutatta ki először kutyákon, hogy húsétel láttára megindul a gyonwmedv­­eiválasztás. Pawlow, valahányszor húst mutatott a kísérleti állatoknak, ugyanak­kor egy csengetyüt is megszólaltatott mellettük. Néhány hét múlva a kutyák gyomornedv elválasztása fokozottabban működött már a csengetés hallatára is. anélkül, hogy húst láttak volna. Van­nak emberek, akik munkájukban elme-ORVOSI DOLGOK —na— Diétás konyha í. Az egészséges gyomor Az egészséges ember csak akkor veszi tudomásul, hogy van gyomra, ha meg­éhezik. Az egészséges gyomor csendben, feltűnés nélkül dolgozik éjjel nappal — akárcsak a szív — és ha munkáját jól elvégezte, éhségérzettel jelzi, hogy újabb munkára vár. A gyomor nagy ur: köve­telő diktátor. Eleinte csendesen kér, majd erélyesebben követel, legvégén pedig vadul háhorog és megbolygatja gazdá­jának lelki egyensúlyát is. Az éhség a legszelídebb és a »legjobb nevelésű« em­bert is vadálattá varázsolja át a legrö­videbb idő alatt. Az éhező gyomor dön­tette el a világháborút, az éhes gyomor csinálja a forradalmakat is. Az átlag ember önző: nagyon szereti a gyomrát. Ugyan hány millió ember él ezen a föld­­tekén, akiknek mindennél fontosabb a gyomor, a jó konyha. Minden népfajnak meg van a maga nemzeti eledele, amire büszke, a maga speciális konyhája, amelyről meg vau győződve, hogy a legjobb, legizletesebb kerek e világon. A szerb és magyar konyha közös specialitása a túl zsíros és tulpaprikázott »gulyás«, az olasz az ola­jos makaróniba szerelmes, a francia ra­jong a félig nyers, párolt főzelékekért, az angol a nyers húsokért, a csehek a knédlicskáért, az orosz a kásáért, a hol­landi a sajtért, a japán a rizsért. A tö­rökök és a románok az édességeket sze­retik, a németeknek minden íztelen étel izük, csak német legyen. A karlsbadi beteg-kimutatásokból tud­juk, meg , hogy melyik ország konyhája a »legjobb« és melyik nép étrendje a legnehezebben emészthető. E kimutatá­sok bizony a húsevő és az erősen fűsze­rezett ételekkel élő népekre egy cseppet se hízelgő. A helytelen táplálkozás másik fokmé­rője a — gyomorrák. Az orvosok többsége szerint a gyo­morrák -előidézője a tultáplálkozás, a nagv mérvű husevés. segítő társak a rákos talaj előkészítésében: a túlontúl fűszerezett forró ételek élvezése, a rossz fogak, a hiányos rágás. Orvostekinté­­iyek véleménye szerint a gyomorrák a kulturnépek betegsége. Vad népeknél, növényevőknél teljesen ismeretlen ez a szörnyű kór. tHőfoglalkozásu tultáplált egyén könnyebben kapja meg. mint a szabadban dolgozó fizikai munkás. Nagyétkű és húsevő férfiaknál a baj elő­fordulása sokkal gyakoribb, mint nők­nél, akik tudvalévőén inkább az édes­ségeket kedvelik. Fontos: a fogak állan­dó épségben tartása. A rossz fogú ember hiányosan rágja meg az ételét, sokszor egészben nyeli le a falatot, ami alapos munkát okoz a gyomornak és a legkii-

Next

/
Thumbnails
Contents