Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-27 / 84. szám
1927. március 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. KÖZGAZDASÁG Jégbiztosítás A jégbiztosítás elméleti és gyakorlati problémájával foglalkozó többrendbeli cikkünkre a zagrebi Jégkárfelvételi irodátpl, amely a jugoszláv biztosító intézetek jégbiztositási üzletének központi ügyvezető irodája, a következő hozzászólást kaptuk, amelyet egész terjedelmében közlünk. A Bácsmegyei Napló folyó évi február hó 3-iki és 22-iki számában a közgazdasági rovatban két cikk jelent meg. amelyek közérdekű tartalmuknál fogva hivatva vannak különösen a gazdaközönség körében nagyobb érdeklődésre igényt tartani. A két cikk a jégbiztosítással és különösen annak 1925. és 1926 évi lefolyásával foglalkozik részletesebben. A közlemények tartalma bizonyítani igyekszik, hogy a biztositó társaságok a felekre elbirhatatian terheket rónak és pedig úgy a díjtételek nagyságánál. mint pedig a megszigorított feltételek életbeléptetése folytán és tendenciájuk oda konkludái: a gazdákat jégbiztosításaik elhelyezése tekintetében a szövetkezeti formának megnyerni és szövetkezetek alakítására serkenteni. Alulírott jégiroda, mely az SHS királyságban működő és jégbiztosításokkal foglalkozó társaságok ügyeit — mint ezen társaságok közös szerve van hivatva lebonyolítani a fenthivatkozott cikkekben foglalt közleményeket a rendelkezésére álló megbízható statiszti kai adatok alapján a tényállásnak megfelelően némileg helyreigazítani kívánja abból a célból, hogy a gazdaközönsé? az elmúlt két év tényleges lefolyására' a társaságok részéről is megbízható adatok birtokába jusson és igy kérjük, hogy alábbi közleményeinknek b. lapjukban helyet adni szíveskedjenek, A jégbiztosításra egyesült társaságok az 1925. évben tiszta dijakban 18,135.904 dinárt vételeztek be, ellenben károkért és kárfelvételi költségekért 29,422.382 dinárt fizettek ki, tehát 162.23 %-át a bevételezett dijaknak. Ha fenti kárszázalékhoz még hozzáadjuk az üzlettel járó kezelési és szerzési, valamint állami illetékeket, akkor a társaságok vesztesége még további 4—6 %-kal szaporodik. Ennek a kedvezőtlen eredménynek a természetes folyománya volt, hogy a társaságok nem voltak abban a helyzetben, hogy ismét tizenhétmilliót meghaladó veszteségnek nézzenek elébe és igy kénytelen-kelletlen a dijfelemelér módszeréhez kellett fordulniok. 1925. évben az átlagdijtétel, hozzáértve az igen magas kender, szőlő és dohánybiztositási dijakat, 4.12 %-ot tettek ki. Az 1926. évre a társaságok az átlagos 4.12 %-os díjtételt átlagosan 4.40 %-ra emelték fel, ami olyan veszteséges év után, mint aminőnek az 1925- ös év mutatkozott, igen mérsékelt díjemelésnek mondható. A társaságok ezen minimális dijfelemelésnél abból a szempontból indultak ki, hogy a gazdákat ne terheljék meg túlságosan a dijak emelésével és miután ezen mérsékelt díjemelés nem mutatkozott elégségesnek kénytelenek voltak ujabbi katasztrofális veszteségek elleni védekezés gyanánt az 5 %-os franchise bevezetését elhatározni. Ezen franchise bevezetése nélkül az 1926-ik évi jégüzlet szintén veszteséggel zárult volna. Hogy az 1926. évi díjemelés sem volt minden téren kielgéitő, • kitűnt abból a körülményből, hogy 1926-ban a társaságok szőlő után bevételeztek 2,005.000 dinár dijat, ellenben károkért kifizettek szőlöbíztositásoknül 1,986.000 dinár kártérítést. tehát kerekszámban 100 % kárt s ha ezen összeghez hozzászámítjuk még a kárfelvételi, szerzési és az üzletet terhelő egyéb költségeket, melyek minimálisan 20 %-ot tesznek ki, tigy a szölöbiztositásnál Í926. évben is 20 %-os veszteség mutatkozott. Még ennél is rosszabb eredményt mutatott 1926. évben a kenderbiztositás lefolyása, melynél 1,914.815 dinár díjbevétellel szemben a társaságok 3,288.527 dinár kártérítést fizettek, ami az üzletet terhelő egyéb költségekkel együtt ezen terménynem után minimálisan 80 százalékra tehető veszteségnek felel meg. Fenti dióhéjba szorított adatokkal csak azt akarjuk bizonyítani, hogy egyrészt a társaságok által az 1925. évi nagy veszteségek után foganatosított szigorító rendszabályok nem rónak a gazdaközönségre oly elviselhetetlen nagy költségeket, mint azt a hivatkozott cikkek írója feltüntetni törekszik, másrészt pedig ezen adatok közlésével bizonyítani kívánjuk azt, hogy a jégüzleten a társaságok egyáltalában nem gazdagszanak meg, mint ahogy ezen üzletág sohasem tartozott átlagosan a nyereséges üzletágak közé. A társaságok a díjtételek megállapításánál évről-évrc az előző évi statisz tikai adatok alapján járnak el és igy a szőlő és kenderre vonatkozólag fentebb közölt adatok alapján ezen két kereskedelmi terménynél ezidén is kénytelenek voltak némi díjemelést íogana tositani. ellenben a kalászos terményeknél számos helységben, ugyancsak a múlt évi statisztika ulapján dijredukciót eszközöltek, amennyiben igen sok községet a kalászos növényeket illetőleg egy, két, sőt három helyosztállyal olcsóbb hclyosztályba soroltak be, többek között magút a szuboticai határt is, mily' 1927. évre egy Itelyoszlállyul kedvezőid) osztályba került. Még Csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a szövetkezeti alapon való biztosítással már a múltban történtek ismételt kísérletek, igy Szuboticán is, ahol az 1900-as évek eleién egy ilyen szövetkezet alakult és lesz még ma is Szu boticán bizonyosan sok élő hírmondója az annakidején dicstelenül kimúlt szövetkezetnek. A jégbiztosítás célja elemi csapások ellen való védekezés minden körülmények között. Ezen egyedül teljes megnyugvást és biztosítékot nyújtó módját- a . biztosításnak a ga^daközönség csak akkor szerezheti még, ha a biztosítását egy jól íundá't, tőkeerős intézetnél helyezi el, mely megnyugvást azonban nem találja meg kölcsönösségen alapuló szövetkezetnél való biztosítás utján. Zagreb, 1927. évi március hó 2ü-án Jégkártelvételi iroda. FftAWtCHEiílIEP. a 1 ezelő világmárka ! — Uj tipasu 509-es négyüléses, négyajtós, magasabban építve — uj tipu u 5 3-as minden tekintetben moderniz Iva, C lakott és nyito't kocsi nagy váia-z'ekb m raktáron a főképvi-ele -né, Garage „AUTOMCBILI4“ Subo ica — Telefon 151. Kérjen bema'a és' l L g-nesszebhmenő fizetési f l ételek A sztaribecseji vendéglősegylet kiküldöttjei a beogradl országos vendéglős kongresszuson. A jugoszláviai vendéglősök és kávésok április hó 6-ik in 01 szagos kongresszust tartanak Beogradban A sztaribecseji vendéglősök egyesülete részéről Mikula Nándor, Weigner Fe renc, Milinovics Dragisa és Nikoiics Szimó vesznek részt a kongresszuson. J5 Fő' é ívise'e*: AUTOMOBIL A“ SUBOT1CA (Heis.'er-szanatoriurn mellett) Újonnan berendezett modern javít - műhely 1 Gyors és olcsó javítások elsőrendű szakemberekkel, garanciávai Ducco lakkozás! Olcsó garazsirozás I Mr. Graham erre a kérdésre nem kapott feleletet. Ebben a pillanatban sietve közeledett a három barát felé Mr. Kenyon, a vöröshaju angol, aki most szabadult a pályaudvarról. Kezét Coliin Fülöp vállára tette és izgatott hangon kiáltotta: — Öh tehát még jókor érkeztem. Ezúttal frissen tetten értem kedves professzor! Mert remélem, nem meri tagadni, hogy a Kék Vonatot ön és barátai fosztották ki?! II. Reggelihárom személy részére 1. Coliin Fülöp rábámult a londoni detektivre. . Semmi kétség sem fért hozzá. hogy Kenyon őket tartja bűnösöknek és cselekedni akar. Tiz éve várt már a leszámolásra. Akármilyen nevetséges is volt a gyanúja, a francia rendőrséggel nem lehet tréfálni, különösen ha már felkeltették a kíváncsiságát Két feketeköpenyes rendőr — a francia icndörök mindig párosával járnak, akárcsak a rimek a francia alexandrinusokban — járkált fel és alá a pályaudvar előtt. Mr Kenyon már fel akarta emelni a kezét, hogy intsen nekik. Itt gyorsan cselekedni kellett! :— Komolyan le* akar tartóztatni, Mr. Kenyon? — Erre mérget vehet! ! — A Kék Vonat kifosztása miatt? — Mindenekelőtt ezért. Ne is próbálkozzék régi trükkjeivel! Nincs semmi értelme! Ezúttal...-• Trükkök? Semmiféle trükkhöz nem akarok folyamodni. Csak nem látnám szívesen, ha ön jóvátehetetlenül biamirozná magát. Mr. Kenyon vörös lett. Hogy érti ezt? — Hiszen bennünket éppen úgy kiosztottak, mint a Kék Vonat többi utasát Nézzen ide! Collín Fülöp kifordította a pénztárcáját. — Ez az egész vagyonom! Lavertisse és Graham követték példáját. — És ennyi pénzünk van nekünk! — mutatták üres tárcáikat. Mr. Kenyon kinevette őket. — Ugyan! Három üres tárcát mutatnak nekem és azt akarják, hogy higyjek maguknak! A zsákmányt valamelyik bűntársuknál rejtették el. De eleget csevegtünk! Mr Kenyon hasonló volt az Ezeregy éjszaka Dzsinjéliez: szeretett vitatkozni áldozataival. De most csakugyan véget akart vetni a vitának. Megragadta a professzor karját és intett a francia rendőröknek. Coliin Fülöpnek még két gyenge ütőkártyája volt. Azonban lesz-e ideje kijátszani őket, amíg a rendőrök odaérnek? — Mr. Kenyon, tapasztalta ön már vaLaha, hogy nekünk bűnsegédeink voltak? Mi hárman vagyunk és mindig is hárman voltunk, ezt ön is jól tudja! Esküszöm önnek, hogy bennünket is megloptak! A detektív megint kacagott. — Úgy?! Hiszen a saját fülemmel hallottam, amint maga I.avertissenek a következőket mondta: «Ez a vonat valóban predesztinálva van arra, hogy kirabolják, ugye Lavertisse?« — Ez csak irodalmi idézet volt, semmi több! — Persze! — De hogyha ön ezt hallotta, akkor talán azt is észrevehette, hogy ' melyik kocsiban utaztunk? — Legyen egész nyugodt! A 4. számú kocsiban! (5) — Nos és a vonatrablók az utolsó vagonban utaztak! Hát hogy lehettünk volna akkor mi a tettesek? Tartóztasson le bennünket, ha jól esik, de gondolja meg, hogy egy jogtalan letartóztatás milyen kellemetlen következményekkel járhat önre nézve is! A rendőrök már csak három lépésnyire voltak. Várakozón tekintettek Mr. Kenyonra, de a detektív elnézett a fejük fölött és a Gare de Lyon toronyóráját bámulta Néhány pillanat telt igy cl, amely alatt az óra mutatói mozdulatlanoknak látszottak. — A vonatrablók az utolsó kocsiban utaztak? — kérdezte végre lassan. — Honnan tudja? — De hiszen ez világos! Ez volt az egyetlen kocsi, ahol nem kockáztatták azt a veszedelmet, hogy két oldalról lepjék meg ökt! Ebben a kocsiban tartózkodott a főkalauz, tehát itt kellett lenniük a vonatrablóknak is, mert hiszen a fókalauz eltávolításával és kifosztásával kezdték meg munkájukat. — Nézze az öreg professzort, máskor mindig olyan morózus és ma egész nap mosolyog. Mi történhetett vele? Miért olyan jókedvű? — Feledékenységből. Délelőtt ícfotografáltatta magát és most szórakozottságból tovább csinálja a barátságos arcot. — Ugyan — mondta Mr. Kenyon és elfordította tekintetét a Gare de Lyon órájáról -4- ez minden, amit mondani tud? Akkor azt hiszem... A sötét egyenruhás rendőrök még mindig várakoztak, bizonytalanul, mintha azon gondolkodnának, hogy nem tévedtek-e? A pályaudvar lépcsőjén egyenruhás, feldúlt arcú ember jött le: Monsieur Chaptal. a Kék Vonat főkalauza. Coliin Füiöpnek, aki már-már kifogyott a mondanivalóból, a kalauz megjelenése most újabb ötletet adott. Ha ez sem sikerülne, akkor minden elveszett. — Hogy tudok-e még mást is? Nem vagyok ugyan detektív, de ha az embert mind.enböl kifosztották, akkor legalább szeretné tudni, hogy ki volt a tettes. Azt hiszem, tudom, hogy ki követte el a vonatrablást .. Én is tudom. — És valószínűleg nem is lesz nehéz bebizonyítanom. — Úgy? — mondta Mr. Kenyon gúnyosan. — Nemeslelkü leszek, öt percet adok magának annak bebizonyítására, hogv nem maga volt a tettes! — Legalább tiz percet! — Rendben van. kap tiz percet. De ne felejtse el: az a két rendőr szemmel tartja magát, akárcsak én! Valóban igy volt A törvény őrei a három barát és kéretlen kísérőjük körül járkáltak, egész kis köröket Írva le. Ha eddig nem értették meg, hogy mi történik itt, ugylátszik, most arra törekedtek, hogy megértsék. — Tehát hárman vannak, akik szigorúan szemmel tartanak? Nagyszerű! Akkor remélem nincs kifogása ellene, hogy tiz percig csevegjek ott a kalauzzal. Monsieur Chaptal épp mellettük ment el és köszönt, miközben mosolyogni próbált Fülöp áldva azt a borravalót, amit előző este adott neki, magához intette. (Folytatjuk.) MEGHŰLÉS, NÁTHA, REU 4A ELLEN ley biztosabban véd BRÁZAY SÓSBOttSZZSZ 2394 Kipdenfltl kapható_________ 1
