Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-03 / 60. szám
'9^7. március 3. bACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal. súlypontja tehát azon van. hogy lehet-e a törvénynek ezt a kétségkívül elavult és káros rendelkezését törvénymagyarázattal javítani és hogy mivel a kúriának a fenti Ítéletben kifejtett álláspontja még szebben kiépítve állandó bírói gyakorlat lett, kötelező-e ez a gyakorlat jogforrási erővel a bíróságra úgy. hogy a törvény betűihez és szelleméhez ne volna szabad ragaszkodnia. Szerény nézetem szerint a bíróság nem foglalhatott állást a törvény betűje és szelleme ellen még az állandó ellenkező gyakorlat mellett sem. Havi ötszázhatvan dinárért mindenki háztulajdonos lehet Akció indult Szuboticán csa'ádi házak építésére A bíró és a törvény — A kérdés lényege tehát, hogy milyenek az igazságszolgáltatás határai, azaz milyen a viszony a biró és a törvény közt. Nézetem szerint az igazságszolgáltatás tulajdonképeni tárgya —- az Ítélkezés egy logikai cselekmény. Adva van egy általános szabály és egy konkrét eset és abból le kell vonni a konzekvenciát — az ítéletet. Hogy ennek az ítéletnek mik lesznek a következményei, az Ítélethozatalánál, nem jöhet figyelembe, mert ez csak szekunder jelenség. Pikier Qyula (Bevezető a jogbölcseletbe) azt mondja, hogy a bírák hivatása a jogot »pontosan, szigorúan, az okokra és a következményekre való tekintet nélkül, mintegy vakon alkalmazni... Az intézmények okainak és következményeinek ismerete, ezek mérlegelése megzavarná őket tiflajdonképeni hivatásukban és jogbizonytalanságot idézne elő«. Későbbi helyen azt is hozzáteszi Pikier, hogy a biró a jogalkotásban jogászi tévedést követ el. midőn magát hivatva érzi az esetet a fennálló jog tartalmával, a törvényhozás akaratával ellentétesen elbírálni, És ugyanezen a gondolatmeneten halad Baumgarten Izidor (Törvény és bíróság), mikor azt mondja, hogy »a törvény világos és határozott rendelkezésével szemben a »továbbfejlesztés« ki van zárva. Mindenesetre baj, ha a törvény elmaradt a kor szelleme mögött, de kisebb bai Kiimbg a törvény" őrei annak keretét saját akaratukkal helyettesítik. Kétségen kiviil áll. bogy a bíróságnak is ott. ahol lehet, kötelessége az igaz ügyön segíteni és nem elbújva az elméleti konstrukciók mögé nézni az anyagi igazság bukását és a jogtalan álláspont diadalát. De nem helyeselhető az a megoldási módszer, amely az anyagi igazságnak a törvény megkerülésével szerez érvényt. Azért tehát az. hogy a megtámadási jognak a törvényben való szabályozása rossz, elavult és káros, még nem elegendő arra, hogy a bíróság ennek a törvénynek a kikerülésével különben üdvös igazságot szolgáltathasson. Épen úgy például rossz, elavult és káros, hogy ezen a jogterületen a csődöukivüli megtámadás nincs törvényileg szabályozva, vagy, hogy minálunk a csődönkivüli kényszeregyezséget eltörölték és még sem. tudnak a bíróságok segíteni, mert ez már szabad jogalkalmazásra »Ereje Rechtsíuidung«-ra vezetne. .rre a szabad jogalkalmazásra való törekvés az utóbbi időben mindenütt szóba kerül. ;ionban szerény nézetem szerint, sainos. Euórában — talán Svájcon és Anglián kívül — erre' még nem lehet gondolni. Nagyon lesuitó a törvényhozás és igazságszolgáltatás felett Brieux-nek a biralata, de van valami abban amikor ő azt mondja: »Az igazság nem elég. rz kell. hogy a törvénvkönvv is az ön részén legyen«. »Én nem tanultam törvényt, mint ön. de talán énen azért lobban tudom, liogv mi az igazságos és mi nem az«. És amikor dr. Pan József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke 1926 december 8-án a magyar jogászegyletben »Törvény, biró és ügyvéd szerepe ;.z igazságszolgáltatásban« ebnen erről a kérdésről tartott előadást szintén azon a/, állásponton volt. hogy a birónak igenis szigorúan ragaszkodni kell a törvény betűiéhez és szelleméhez. Az alkotmány parancsa — A törvény lehet ostoba, elavult, vagy kegyetlen, a birónak feltétlen kötelessége azt alkalmazni, természetesen a legbölcsebb. a legméltányoltabb törvénymagyarázatnak. az enyhítő körülmények lehető legmesszebbmenő figyelembe vételével: de a törvényt határ- Ivon kivülhclvezni a bírónak azért nincs ioga. mert a törvény az államnak akarata az állam hatalmának megnyilvánulást. amelyet azonban lerontani vagy megmásítani csakis maga az állam van jogosítva. És mivei a törvény célja elsősorban csak az állam jogrendjének, a társadalom egyensúlyának megóvása, minden birói határozat, amely a törvényt. akármilyen alapos érveléssel és akármilyen alapon hatályon kívülinek ielenti ki. semmi más. mint a törvényhozó hatalom arrogálása a biró számára. Ez pedig nemcsak nem egyeztethető össze az államhatalom montesauieui hármas felosztásával, hanem ellenkezik a mi alkotmányunkkal, amely pozitív rendelkezéseket tartalmaz ebben az értelemben. — Igaz az. hogy a vaidaságj jogterületen a birói gyakorlat is jogforrás és. hogy a Tripartifuinnak. az Élőbeszéd Il-ik cim 4. §. értelmében a szokásnak törvénvrontó creie is van. de azt hiszem. hogy ennek nem szabad, pláne most már. túl nagy jelentőséget tulajdonítani. hanem figyelembe kell venni az akkori politikai viszonyokat hogy tudniillik a köznemesség uralmát akarta biztosítani a főnemesekkel szemben és. hogy ott leginkább a fejedelmek jogszabályairól és a helvi szokásról volt szó. valamint különösen azt is. Iiocv a Tripartitum maga is az Élőbeszédében hatodik címének 13. §-han beszélve arról, hogy milyenek legyenek a törvények . hozzáfűzi ■ mert a törvények meghozatván nem azok fölött. hanem azok szerint tartozunk Ítélni«. Nem szabad elfelejteni, hogy a szokásnak a törvényrontó erejét más jogok is ismerték, (már a Pandectában lásd D. I. 3. 32. 1. S.) és még sem vontak le olyan nagy következtetést belőle. Végül nem szabad elfelejteni, hogy ezt a törvényroptó szokást, vagy birói gyakorlatot ellenkező szokás vagy gyakorlat megint elronthatná, ami nyilvánvalóan csak jogbizonytalanságra vezethet, pedig abból indultam ki., bogy a jogbiztonság az igazságszolgáltatásnak talán legfontosabb kelléke. Hogy Szászi-Schwarcz Gusztáv (Zitéhnann körül) azt mondhatja, hogy »a törvényhozó az igazságszolgáltatás két alapkőitekét a bizonyosságot és az igazságot tiz eset közül kilencszer nem tudja eltalálni« és hogy »többnyire, vagy a bizonyosságnak kel! feláldozni áz igazságot, vagy megfordítva«. csak az emberi munka gyarlóságára vall. Mégis Bassanio fi Velencei kalmárban a biró azon kérésére, hogy kövessen cl egv kis jogtalanságot egy nagy igazságért, ckép válaszol: -Ez nem lehet. Nincs olyan hatalom, amely Velence érvényes szokásán, törvényén a biró kénye szerint változtasson. Mert minf előzményt fogják azt idézni és több visszaélés törne be hommkhi ily példa réven.« És a nagyon modern és felvilágosndott gondolkodású Gustave l.e Bon (Hier et domain) is azt mondja: »Egyetlen törvény tiszteletét megsérteni annyi, mint az összes többi erejét — megingatni«. — Különösen ma. amikor az erkölcsök a háborús borzalmaktól leromlottak és & rend megbecsülése és a törvény tisztelete úgyis oly nagyon megingott és kivált fiatal országokban kell. hogy legalább egy feltétlen megbízható testület legyen, amely minden körülmények között »et si iractus illabatur orhis« a törvény és a jog uralmát hirdeti, oltalmazza és érvényre juttatja. Azért ma. inkább mint valaha követelnünk kell a biráktól. hogy minden körülmények közt ők legyenek a törvény őrei. amely lehet kegyetlen, sőt ostoba is. de kell. hogy minálunk legyen egy szilárd pont, amely nem rendül meg soha semmi körülmények között és amelyre sziklánál biztosabban építhet bárki i>s hazánkban: ez pedig a birónak kötelességtudása és megbízhatósága a létező törvény alkalmazása körül! RÁDIÓAMATŐRÖK I szakvéleménvt adok, ké ziiiékeik felülvizsgálását, javítását végzem, uj kés;ülékek sz ksz-rü fel 1 ítását, mindennemű alk trészt szállítok legolcsóbban CZUCZY EMIL. Ä ||| SUBOTICA isi ASSAIt KOVA ». Elhízás ellen írja Villan gyógyszerész laboratóriumának Zagreb, Ilié i 201. szám, Gelb L. uroő Wien, Praterstrasse 18. szám a következőket: Hi á» köszönet a küldött három čobos „Ví If an-teáért“ amelyekkel nagyoo meg Vagyok elégedve. A t«a valóban k tünö és az óssze* hölgyek, a ki aek ajánlottam, állandóan használják és kolosszális eredményekéi érn k cl. I Az általános gazdasági vállság, ami í a rossz és minden akciót megbénító, adópc’ltika folytán legérzékenyebben a vaj- i dasági ipart és kereskedelmet sújtja, teljesen lehetetlenné tette azt, hogy belföldi magáncégek segítségével kislakásokat építsünk. A kii»földi tőke is idegenkedett tőlünk és igy a szükségleteknek megfelelő házépítő akcióról szó sem lehetett. Az utóbbi hetekben azonban jelentékeny javulás állott be a külföldi pénzpiacon a Jugoszlávia iránti bizalmat illetőleg. A! mióta közzétették az ország külkereskc-j delhiének múlt évi mérlegét. Németor-I szag és Anglia is megállapították, hogy j a gazdasági válság ellenére Jugoszlá - j viának aktív gazdasági mérlege van. Az | angol és német pénzügyi nagyhatalmak előőrsei már elözönlötték az országot és I olvashatjuk a lapokban, hogy a kormány ' a pénzintézetek, a városok vezetői tár | j gyalásokat folytatnak különböző külföldi | pénzcsoportok megbízottjaival. A szuhoticai városi tanács egy angol; pénzcsoporttal folytatott már régebb idő I j óta tárgyalásokat nagyobb összegű kői- j i csőn iránt. Szubotica városa u.i vágóhi- j ! dat. vízvezetéket, csatornázást akar ki-1 I épitcjíi. A csatornázás és vízvezeték épi! léséről szóló tervet azonban mindaddig i nem lehet keresztülvinni, amig a város ! területén öt-hatezer pincenélküli. nedves padlózotton ház van. A városi tanácsnak 1 legfőbb feladata tehát bérházakat és ! lakásokat építeni. A szociálpolitikai mi- I nisztérium költségvetésében ugyan több száz millió dinár van előirányozva tisztviselő lakások építésére, de a múlt tapasztalataiból tudjuk, hegy abból a Vajdaság, főleg Szubotica alig valamit fog kapni. Ezért van szükség külföldi tőkére a szuboticai lakásépítési akció lebonyolítása céljából. A Bácsinegyei Napló munkatársa több pénzügyi és mérnöki szaktekintéllyel Jugoszlávia rövid idővel ezelőtt még teljesen ismeretlen terület volt az angol és amerikai töke számára. Ez a tudvalevőleg erősen konzervatív tőke meglehetős későn határozta el magát arra. hogy a kontinenst felkeresse, a háború utáni viszonyok sokáig visszariasztották. Csak a németországi megnyugtató eredmények láttán kezdte a nyugati tőke optimisztikusabban megítélni az európai gazdasági viszonyokat. Az amerikai és az angol tőke Franciaország és Németország gazdasági, politikai helyzetében elegendő indítékot talál arra, hogy tőkéit más európai országokban is kihelyezze- A nyugati tőke köreiben ugyanis az a! felfogás, hogy amíg Németország és j Franciaország között az erők egycn.su- i j lya fennáll, addig nem kell tartani újabb háborús veszedelemtől. A nyugati töke plaszirozási lehetőségeinek megítélésénél figyelembeveendő az a körülmény is, hogy többé-kevésbé minden nyugateurópai pénzpiacon töketulbőség van. A nyugateurópai tőzsdéken a különböző kölcsönkibocsájtásokat sokszorosan túljegyzik. Az amerikai és angol tőke Németországon át eljutott Ausztriába, Magyarországra és Csehszlovákiába. Az ntébbi időben egyre több jele tapasztalható annak. hogy ez a tőke Jugoszlávia iránt is élénk érdeklődést tanúsít. Annál inkább rémhírként hat a párisi j VInformation legutóbbi hire, amely sze-} tini a svájci kormány mindaddig nem engedi meg uj jugoszláv kölcsön Svájcban való kibocsátását, amig az 1895. évi négyszázalékos szerb kölcsönt nem revalorizálták. Az ilyen esetek az általánosan rossz politikai és gazdasági viszonyaink folytán állnak elő, amelyek minden kedvező propagandamunkát iiluzóriussá tesznek. A párisi lapjelentést megvitatta ezt a kérdést és az eszmecsere eredményekén fiéháhy törvényhatósági bizottsági tag indítványt fog előterjeszteni a város legközelebbi közgyűlésén a lakásépítéssel kapcsolatban. Arról van szó, hogy a város a legrövidebb időn belül vegyen tel nagyobb összegű külföldi kölcsönt és azt kizárólag lakás építésre használ.a fel. A varosnak megfelelő kiterjedésű telek áll rendelkezésére, amit saját érdekében a legolcsóbb áron kell a lakosság rendelkezésére bocsátani. A lakásmizéria pillanatnyi enyhítésére ez idő szerint mintegy ezerötszáz csalátl elhelyezésiről kellene gondoskodni. Erre a célra kilencven millió dináros kölcsön elég volna, amiből a város ezeröíszáz uj, modern csald’ cli házat építene. Természetesen csak kis Lakásokról tolna szó. két szobával, előszobám! és mellékhelyiségekkel. A szakkörök véleménye szerint ilyen kis családi házat hatvanezer dinárból fel lehet éDiteni. A kilencven, millió dináros kölcsön tgezerötszáz részre oszlatta és minden ily háztulajdonost hatvanezer dinárral terhelne meg harminc évig maximum nyolc százalékos kamattal. A háztulajdonosok a kamatos kölcsönt esetleg havi részletekben fizetnék vissza a városi pénztáron keresztül az illető pénzcsoportnak. ami ebben az esetben évi 6.S00 dinárt illetve havi 566 dinár 77 párát tenne Iá. Havonta tehát 566 dinár 67 párát kellene fizetni a két szoba, előszobás modern és egészséges lakásért, ami harminc év múlva a lakó tulajdonába menne át. A terv természetesen nem uj, de már rég nem foglalkoztak veie. Ideje volna már. hogy ez az életbevágó fontos közügy újból napirendre kerüljön. Ennek elintézése után lehet csak szó a vízvezeték és a csatornázás kiépítéséről. azonban nem kell túlságosan tragikusan venni, minthogy ezzel egyidejűleg híre érkezett az Állami Jelzálogbank uj kölcsöne nek, amelyet a Schweizer Bankverein vezetésével egy svájci konzorcium bocsájt ki. A jugoszláv Állami Jelzálogbank korábbi jelzálogkölcsönét Svájcban igen Jól értékelik, a tőzsdén elérte a 100-as árfolyamot. A Blair-kölcsönt Newyorkban szintén 100-on felül jegyzik. A jugoszláv értékeknek ez a kedvező jegyzése azt bizonyítja, hogy egyrészt megn'dTekedett a bizalom a jugoszláv állam és gazdasága iránt, másrészt a szabad tőkéknek országunk gazdaságában való plaszirozására megvan a hajlandóság és a készség. Természetesen a külföldi tőke csak bizonyos szükséges feltételek mellett kész felkeresni belliinket, amelyek nemcsak általános kereskedői, hanem bizonyos jnridiktikus feltételek is. Amig ezek meg nem teremtődnek, amig, a jogvédelem néni áll teljesen helyre, addig nem igeij lehet erősebb mértékben idevonzani a külföldi tökét. Egyik feltétele még az újabb külföldi kölcsönöknek: a háborúelőtti és háborús adósságok rendezése, így a londoni The Banker februári száma közli, hogy Norman, a Bank of England kormányzója, kijelentette 3' jugoszláv Nemzeti Bank vezérigazgatójának, dr. Novákovics Dragutinnak, hogy támogatni lógja a dinár stabilizálását, de csak azzal a feltétellel, ha Jugoszlávia rendezi angliai bábont» adósságait. A sokat panaszolt gazdasági válság leküzdésének igazi útja a külföldi töke felé vezet és ezt az utat kell keresni Csak a külföldi tökével lehet gondolni olyan invesztíciók eszközlésére, amelyek az ország gazdaságának életrekeitése céljából sürgősen szükségesek. A külföldi tőke érdeklődik Jugoszlávia iráni A jogvédelem helyreállítása és a háborús adósságok rendezése a külföldi tőke beözönlésének feltétele
