Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-03 / 60. szám
12. oldal i 1927. rr árcius 3. BÄC5MEGTE! NAPLÓ Emelkednek a kenderárak A kendertermeiés csökkentse idézte elő az árak emelkedését Az utóbbi két évben erősen elhanyagolt kendertermeiés iránt újabban, különösen a Vajdaságban mind nagy óbb érdeklődés mutatkozik. Hacker Ervin dr., a novivrbaszi cukor- és kendergyárak titkára a következőkben ismertette a kendertermelés helyzetét. — Emlékezetes a kender két év előtti nagy árzuhanása, amely az általános baisse és a gazdasági krízis közepette is feltűnést keltett és úgyszólván tönkretette az egész termelési ágat. Azóta változatlanul és eseménytelenül maradt a piac. Az árak szigorúan estek és mindennap újabb «legalacsonyabb nívón« mozogtak. — A londoni tőzsde árhullámzásainak grafikonja szerint az áresés a különböző kenderíajtákban az elmúlt* esztendőben átlagban 28 százalékot tett ki. A gyengébb kezek kiválása után csak a régi megalapozott vállalatok tartották a lelket ebben a cikkben és a kender nem tudott erőre kapni, nem tudta a békebeli értékét elérni, mert a világpiacon óriási, majdnem legyőzi) etet fennek látszó versenytársa akadt a durvább és igy vékony, vagy a finomabb szövésű, egyáltalán nem használható, de jóval olcsóbb indiai és ausztráliai fonalnövényekben. A hirtelen feltűnt »Sisal« eredményesen verte Londonban a kendert és a nagy haTc eredményeképen természetesen a mezőgazdaság is reagált ezekre a jelenségekre és átemelés az egész vonalon visszafejlődött. Most azonban váratlanul szilárdulás mutatkozik a kenderárakban amelynek egészséges kísérőjelenségei arra engednek következtetni, hogy ez a szilárdulás tartósabb lesz és a világpiacon tényleges értékére iogja emelni ezt az elsőrangú fontosságú mezőgazdasági termékünket. — A múltban tudvalevőleg Oroszország vezetett a kéndertermelésben, még ha minőségben visza is maradt a többitől'. Az dfnuít évig az orosz kender távol tartota magát az európai piactól és csak tavaly óta kezd Londonban jelentkezni a rigai kender. Az árakat az oroszok azonban mesterségesen magasan tartották és igy üzlet nem igen fejlődött ki. A legújabb időben azonban az oroszok is kezdik levonni az áresés következményeit és igy az orosz kender is kezd kombinációba jönni. A legutóbbi hitek szerint azonban a rigai kenderkészletek kifogytak, ami a várható csekélyebb beérkezés következtében is oka a kezdődő áremelkedésnek. — A kendertermelő országok között Európában a második helyen Olaszország áll, amelynek azonban az az előnye, hogy a kitűnő klimatikusés geológiai viszonyok folytán a legjobb minőségű kendert képes szállítani. Olaszországban a fasizmus a kenyérmagvak termelését erélyesen propagálja és mezőgazdasági politikájának ez képezi legfontosabb programmpontját. Pályázatot hirdetnek és nagy dijakkal jutalmaznak minden a többtermelés elérésére irányuló munkát. Programmjuk megvalósitása érdekében minden más növény termelését a kenyérmagvak termelésének fokozása érdekében háttéTbe kell szoritani. Így érdekeikbe vágó volt a kenderárak esése és az olasz mezőgazdák szívesen fogadták a fasista mezőgazdasági expoziturák utasításait a kendertermelés csökkentésére. Hasonlóképen a levegőben lóg a kendertermelés valamely hivatalos formában való megszorítása a kubai cukornád szabályozással, bár ott az indokok egészen másak. — Párhuzamosan az olasz jelenségekkel nálunk és Magyarországon is, óriási módon csökkent a kendertermelés. Úgy látszik a londoni piac a most megkezdődött áremelkedéssel kezdi eszkomptálni a várható kisebb termés eredményeket, ámbár dunde-i vélemény szerint a kenderárak emelkedését kizárólag a lenárak emelkedése ragadta magával. A kenderpiac erőteljes megerősödése nagy közgazdasági fontosággal bir nálunk és igy az ország kereskedelmi és fizetési mérlegét kedvezően befolyásolja. Ez természetesen a dinár stabilitása szempontjából is fontos és felette kívánatos. Az áremelkedés újabb élénkséget hoz vérkeringésünkbe és a gazdának jövedelmezőbbé fogja tenni ezen egyik legfontosabb ipari növényünk termelését. Hisz úgyis sokat és indokoltan panaszkodnak kcndertermelöink. Ilereskedulmi egyozbelyezik a selyemgyárat, amely egész éven keresztül többszáz munkást fog foglalkoztatni. A szuboticai xgubógyár«, amely a Majsai-uti vasúti hid közelében van, a háború kezdete óta nem dolgozik. 1914 óta katonaság volt a gyárban elhelyezve és csak most rövid idővel ezelőtt ürítették ki. A felszerelések jó állapotban vannak, de ezek mind primitiv szerkezetűek és nem alkalmasak a selyemgubók modern feldolgozására. A kormány tervbe vette, hogy a Vajdaságban Szuboticát teszi meg a selyemgubók feldolgozásának központjává, annál is inkább, mert Szuboticán erre alkalmas gyárépület van. Ezt az épületet modern gépekkel szerelik fel és teljesen restaurálják. A múlt évi statisztikai kimutatás szerint a Vajdaságban 286 községben 22.407 személy foglalkozik selyemhernyó tenyésztéssel és a múlt évben 301.462 kilogram gubót szolgáltattak be az államnak. Ezzel szemben a többi tartományok erre vonatkozó adatai a következők: Északszerblában 328 községben 7337 ember termelt 125.358 kilót, Délszerbiában 50 községben 4237 ember termelt 389.968 kilót, Horvátországban. Szlavóniában és Szerémségbcn 240 köz-Két cikkben foglalkozott a Bácsmegyei Napló a biztosítás és önblztositás kérdésével. Az első cikk írója az önbiztositást propagálja és fejtegetéseit teljesen helytálló érvekkel és a gyakorlatban elért eredményekkel támasztja alá. A másik cikk Írója viszont a biztositó társaságok mellett tör lándzsát és bizonyára mindenki elfogadja azt az érvelését, hogy a biztosítás a biztosi tótársaságok szempontjából semmikép sem a!tniisz>tikus valami, hanem egyszerűen üzlet és alapja az üzleti kalkuláció. Azt sem vonja senki kétségbe, hogy a biztositótársa- I ságok a kártalanítás szempontjából naigyobb garanciát nyújtanak, mint az önj biztosítás és éppen a nagyobb garancia ! miatt drágábbak. Melyik fél mellé álljon hát az objektiv közgazdász, aki a kérdéssel egyelőre tisztán elméletileg, tudományos alapon kiván foglalkozni? Az elméleti közgazdász szemében a kérdés csupán részletkérdése egy sokkal átfogóbb problémának: az általános j biztosítás nagy problémájának. A betegség-, baleset-, élet-, tűz-, víz-, jégkár, aggkori munkaképtelenség, betörés, lopás elleni és szállítmánybiztosítás egy komplekszum, amelynek egyetlen helyes megoldása szerintem a biztosítás teljes államosítása, vagyis az összes biztosítási ágak állami monopóliuma. Hogy a probléma teljes horderejét áttekinthessük, próbáljuk elképzelni, hogy a kérdés ebben a szellemben már megoldást nyert: képzeljük el, hogy már I működik az. állami általános biztositó inj tézet, kizárólagos joggal, amelynek minden állampolgár kötelezően tagja és a ; melynél mindenki tetszése szerinti skála szerint és az állam által előirt módozatok mellett biztosítva van minden lehető károsodás ellen. Egyelőre tekintsünk el mindazoktól a mény hiányában lehetetlen a mi kenderünket Romániába szállítani, speciális kocsik hiánya pedig akadályozza a már eladott tételeknek gyors külföldi szállítását. — Természetesen ilyen és hasonló körülmények nagyon befolyásolják a mi gazdasági életünk kedvező kialakulását és remélhető, hogy a temérdek reklamálás eredményekép mégis csak történik valamelyes orvoslás. ségben 7980 ember termelt 137.173 kilót, Bosznia és Hercegovinában 12 községben 22 termelő 520 kilót, Dalmáciában 39 községben 1194 termelő 14.695 kilót és Montenegróban 4 községben 100 termelő 1000 kilót. A Vajdaságban kilencmillió 228.528 dinárt Űzettek ki az állampénztárak a gubáért. Amint a kimutatásból látható, az egész országban a Vajdaságban van a legtöbb gubótermelö. A 43.275 gubótermelő körül 22.407 a Vajdaságra esik. A legnagyobb részük azonban csak szórakozásból űzi ezt a foglalkozást és ennek tulajdonítható, hogy a termelők számarányához képest a Vajdaságban relative sokkal kevesebb gubó termett, mint például Délszerbiában. Másfelől a Vajdaságban nincs elég eperfa. Az egész országban 3,456.008 eperfa van, amiből alig nyolcszázezer jut a Vajdaságra. Az illetékes minisztérium nemrégen átiratot intézett a vajdasági hatóságokhoz, amelyben felhívja figyelmüket erre a körülményre és ajánlja, hogy minél több fát ültessenek a Vajdaságban. A földművelésügyi minisztérium a szuboticai selyemgyárat julius hónapig restaurálni akarja, hogy a júniusban termelt selyemgubókat már Szuboticán lehessen feldolgozni. I nehézségektől, amelyek a kérdés ilyen módon való megoldását akadályozzák, ! bár tudjuk, hogy ezek az akadályok igen hatalmasak, erősen belevágnak az államszerkezet mai rendszerébe. Dehát nekünk, teoretikusoknak meg van az az előjogunk, hogy a deduktiv bizonyítás kedvéért egyszerűen tűhegyük magunkat az államjogi, magánjogi, pénzügyi stb. akadályokon és képzeletben megvalósítjuk az általunk kívánt ideális állapotot. Ha tehát képzeletben megtesszük ezt a salto-motalet, nézzék csak, milyen érdekes dolgok derülnek ki: Az egészségügyi minisztérium átalakulna az állami biztositó intézet betegsegélyző és életbiztosító osztályává. Az általános egészség az állami biztositó ez osztályának nyereségét növelné, tehát a közegészségügy készpénzben kifejezhető államérdekké válna. Hasonló módon elképzelhetjük, liogy például az állami rendőrség átalakulna a biztosító betörés és lopás elleni osztályává, a tűzrendészet tüzbiztositási osztálylyá, az ármentesitő társulatok beolvadnának a vízkár elleni biztositó osztályba, a nyugdijproblémát megoldaná az aggkori biztosítás osztálya, stb., stb. Mert tessék csak elgondolni: a mai államberendezések is. eredeti céljukat tekintve, tulajdonképpen szintén biztosítók volnának, de eZ a biztosítás nélkülöz minden anyagi felelősséget. A mai rendőrség véd bennünket a rablók és tolvajok ellen, de garancia, anyagi felelősség nélkül. fipugy a mai tűzrendészet, ármentesités, satöbbi szintén biztosító berendezések, de anyagi felelősség nélkül. Miért fizetnének hát kétféle berendezést, egyet az állam képében, amelyik a biztosítás államhatalmi eszközeivel rendelkezik, általános intézkedéseket foganatosít, de ez intézkedésekért anyagi felelősséget nem Vállal — és emellett fizessünk egy másik Uzembehelyezik a szuboticai selyemgyárat A Vajdaságban tenyésztik a legtöbb selyemhernyót Szuboticán rövid időn belül üzembe-A biztosítás államosítása Hozzászólás a biztosítás és önbiztositás kérdéséhez intézményt, a mai biztosítót, amely viszont az államhatalom biztosító eszközeivel egyáltalán nem, vagy csupán nehezen és közvetve rendelkezik, ezzel szemben viselni kell az anyagi felelősséget — esetleg a másik tényező elhibázott rendelkezéseiért is. A biztositó berendezésnek ez a kettőssége az oka annak, hogy a biztosítás drága és tökéletlen, másrészt itt van az oka annak is, hogy a mai álIamszerkC; zetek általában nem tudnak eléggé megfelelni szociális kötelességeiknek. Az elméleti közgazdászat szerint igazán sikeres és takarékos csupán a kél tényező egyesítése lehet. A jelszó tehát ez legyen: követetjük az összes biztosítási ágak államai monopóliumát! Dr. Gergely Jenő községi orvos, filipovö BELFÖLD Jugoszláv-német keieskndtí.mi szerződés készül. A beogradi német követ Berlinből való visszaérkezése után nyilatkozott a két állam között folyó tárgyalásokról és annak a reményének adott kifejezést, hogy a szerződés elé súlyosabb akadályok nem gördülnek. Hindenburg és Stresemann utasításokat adtak, a német követnek és ennek alapján valószínű a tárgyalások gyors befejezése. Úgy a jugoszláviai, mint az érdekelt német körök nagy várakozással tekintenek az uj kereskedelmi szerződés elé. Kereskedők értekezlete a vasárnapi mnnkaszünétröl. Noviszadról jelentik' noviszadi kereskedelmi és iparkamara kereskedő szekciója vasárnap délelőttre a kamara székházába értekezletre hivta össze a kamara .területén lakó kereskedő; két, hogy' a vasárnapi munkaszünet kérdésében egységes megállapodásra jussa-, nak. Az értekezlet, amelyen RačicS György szombori kereskedő elnökölt, beható vita utón elhatározta, hogy felírnak a kereskedelmi miniszterhez, akit a vasárnapi munkaszünetröl szóló rendelet olyan megváltoztatására kénlék fel, amély'ézerint városokban, amelyeknek tízezer lakosnál nagyobb lakossága van, huszonöt; kilómé,; teres körzetben teljes legyen a munkaszünet, mig a többi helyeken vasárnap délelőtt nyitvatarthassanak. Jugoszlávia és Románia az acélkartellben? Budapesti jelentés szerint jugoszláviai és romániai érdekeltek az internacionáljis acélkartellhez akarnak csatlakozni. Tárgyalási bázisul évi 300.000. tonnát emlegetnek. Sorsjáték engedélyt kapott a Bácskai Mezőgazdák Egyesülete. Szomborból jelentik: A Bácskai Mezőgazdák Egyesülete már hónapok előtt felterjesztést tett a földművelési minisztériumhoz és engedélyt kért, hogy kiállításának céljaira sorsolást rendezhessen. A minisztérium kedvező válasza most érkezett meg és eszerint az egyesület Kibocsájthat 625.000 dinár értékben huszonötezer darab huszonöt dináros sorsiegyet. A sorsjátékon 372 nyeremény lesz és a főnyeremény nyolcvanötezer dinár értékű traktor. A vrsaci borpiac. Vrsacról jelentik: A vrsaci borpiacon az utóbbi napokban meglehetősen élénk volt a kereslet, ami az árak megszilárdulását vonta maga után Az'árak átlag három és négy dinár között mozogtak és csak ritkán érték cl az öt dinárt. Vrsae borkészlete jelenleg nyolcszáz-nyolcszázötven vagon ó- és uj-, bor vegyesen. Szervezkednek a becskereki vendéglősök. Becskerekröl jelentik: A becskereki vendéglősök a napokban gyűlést tartottak és elhatározták, hogy megalakítják a vendéglősök szövetségét. Azután elfogadták egy alapszabálytervezetet, majd megválasztották a tisztikart a következőképen: Elnök: Lokatus Szvetozár, alelnökök: Sólyom György és Szobcsák Ferenc, titkár: Brankován György, ügyvezető igazgató: Moljac Milorád, választmányi tagok: Tóth Lajos, Gajer Lajos, Arnold József, Szrdanov Milivoj, Prém Ede és Mojics Miliszáv ' vegyészmérnök. Ezután elhatározták, hogy rövidesen szódagyárat és likörgyárat létesítenek Becskereken.
