Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-26 / 83. szám

12 OLDAL » ÁRA t'„ DINAR

Poštarina plaóena u gatovoml

BACSMEGYEI NAPLÓ

XXVÍÍI. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, március 28. 83. szám

Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: ZrnaJ Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota)

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota)

Eszmék halottas kam ája

Két évi készülődés, tanulmányozás, előzetes megbeszélések végeláthatatlan sora után végre kibocsátotta a Népszövetség a májusban összeülő világgazdasági konferenciára meghívóját- Újra világkonferencia, ujra bankettek, vigaszos szavak és összekoccanó poharak, ujra határozati javaslatok s az előre kinyomtatott beszédek halotti leplei, miket ráljoritan^k minden eleven problémára, vérző kérdésre, élő feladatra.

Ki hiszi még, hogy világkonferenciától szabad cselekvést is várni? Nincs az a kiléniázott francia park, amelyikben az elrendezettség és szabály olyan uralkodó volna, mint a világkonferenciák problémáinak dsungeljében. Itt minden problémához egyenes ut vezet, minden bozótba bevilágít egy elmélet reflektora, a megoldatlanságok göröngyeit jótékony seprűk távolitják el a sétálók andalogva botorkáló lábai elől. Csupa termőfa és semmi gaz: ám a termőfákon elméletek gyümölcsei piroslanak s a gyommal együtt legaktuálisabb feladatainkat távolították el a világkonferencia programjából, a diplomata-közgazdászok ez óriási téli kertjéből.

Jókora termet töltenek már meg az előmunkálatok irományai. A határozati javaslatok már készen voltak rég, most már csak a vita készül, a vita, melyben nincs egyetlen disszonáns hang, uj terv, még ki nem taposott gondolat, a vita. minek úgy osztják ki szerepeit, mint a színdarabét, melyben nincs intrikus, nincs bonyodalom és nincs ' — cselekmény. Csak vita van és határozati javaslat.

1925 tavaszán határozták el a konferencia összehívását és 1927 tavaszán ül össze a konferencia. Aki csak egy pillantást vet Európa gazdasági térképére, az meggyőződik róla. hogy 1927-ben merő anakronizmussá vált 1925-nek minden problémája. A hitel, a forgalom, a termelés feltételei merőben megváltoztak s ha most a két évvel ezelőtt kitűzött kérdések megoldására jönnek össze az uj napnyugati bölcsek, ha most azokban a kérdésekben akarnak dönteni, amikben az elmúlt két évben döntött az eleven élet, akkor a konferencia résztvevői csak a viszszaíelé jósoló próféták kialudt dicsfényü szerepét tölthetik be.

A világ nagykorúságát mégis csak lassan elérő népe kicsit gyanakvással fogadja már ezt a szándékos késést. A konferenciák közös sajátossága az, hogy vagy csak a már elavult, vagy csak a messzi idők problémáit tűzi ki tárgyalásra. Mintha fontosabb volna az ünnepélyes megegyezés, mint a gyógyítás és cselekvés. A múltra nézve meg tudunk mindenben egyezni, ami nem a háborús felelősség jogcímekül kifacsart verdiktjére vonatkozik De meg tudunk egyezni a jövőre vonatkozólag is mindenben, amiről’azt reméljük, hogy a mi életünkben már nem lesz csoda, ami aktuálissá tudja tenni. Csak ott nem remélhető a megegyezés, amit ma kellene megvalósítani, vagy amire a legközvetlenebb holnap követel megoldást. Elméletekben meg tudunk egyezni tour és retour s minél ködösebb, minél messzibb jövőre vonatkozó az elmélet, annál könnyebb a megegyezés. Csak a tennivalókban, a cselekvésekben nincs harmónia. Nem volt még konferencia, mely ne megegyezéssel végződött volna, de nem volt még olyan konferencia sem, mely arról döntött volna, hogy mit végezzünk ma, vagy mit kezdjünk holnap? Minden konferencia az eszmék halottas kamrája lett, ami a konferenciák határozati javaslataiból megvalósult, az nem azért valósult meg, mert megvitatták és elhatározták. De megvalósult a gazdasági élet predesztinációja következtében. Az élet nem lapozott utána, hogy mit tanácsolt a forgalomnak, a termelésnek,

a politikának, a valutáris problémáknak egyik-másik konferenciája. »Az élet élni akar« s nem törődhetik vele, hogy a fejlődésnek határozati javaslatokkal el nem térithető útját hogyan akarták eltorlaszolni kongreszszusok irományhegyeivel.

És azután: ki is hallgat még kongresszusi határozatokra. Amerika megy a maga büszke, gőgös, aranynyal kikövezett utján. Tőle fütyülhet a genfi gyors és tósztozhatnak az olajmezők, vagonparkok és vámfalak csőszei. Anglia magatartását indiai, kínai, japán, egyiptomi, kanadai problémái s az angol szén világpoziciójának érdekei szabják meg. Megkövetelheti már tisztességből is, hogy mások hallgassanak a genfi szóáradatra, de ő maga csak a saját érdekeinek engedelmeskedik.

Mintha Hamlet a konferenciákról mondotta volna: szó, szó, szó- Problémák, miken az élet átlovagolt, kérdések, mik a messzi jövő opálos ködében úszkálnak, megegyezés azokban a kérdésekben, mikben vita sem volt s hallgatás azokban a kérdésekben, melyekben mindenki érdeke követelné a harmóniát, ez a prognosztikonja a legközelebbi világkonferenciának.

Lassan halad előre a költségvetési vita

Az éjszakai ülések eüenére is bizonytalan, hogy megszavazzák-e idejekorán a költségvetést — A közlekedésügyi miniszter be elenteíte expozéjában a vasúti tarifa leszállítását — Vita a pénzügyi bizottságban a bírák kvalifikációjáról

Enyhült a külpolitikai feszültség

Beögradból jelentik: A költségvetési vita gyorsított tempóban halad előre és miután a kormánynak még mindig nem sikerült megegyeznie az ellenzékkel a vita mielőbbi befejezésére nézve, a parlament kénytelen éjszakai üléseket tartani. Még igy is kétséges, hogy az alkotmányban előirt batáridőre meg fogja-e a parlament szavazni a költségvetést és •

nem tehet tudni, hogy az exlex

elkerülése céljából nem lesz-e szükség tízenketíed-törvónvre.

A pénzügyi bizottság rap-nao után ülést tart. liogv letárgyalja azokat a pótiavaslatokat. amelyeket a kormány a pénzügyi törvénnyel egvidőben akar a parlamenttel elfogadtatni. A pótiavasletok vitája a pénzügyi bizottságban meglehetősen lassan folyik, bár az ellenzék nem árul el obstrukciós szándékokat.

Az általános belpolitikai helyzetben a pénteki rao folvamán nem merült fel újabb mozzanat és a po-A közlekedésügyi

A parlament pénteken folytatta a közlekedésügyi költségvetés vitáját, amely csütörtökön az éjszakai ütésen indult meg Miloszavljevics Szvctiszlav tábornok. közlekedésügyi miniszter expozéjával

A közlekedésügyi miniszter rámutatott arra, hogy az idei Közlekedésügyi költségvetés tizenöt százalékkal kisebb, mint a műit évi. Szükség van a takarékosságra, de olyan tormában, hogy az ne menjen az egyes állami szervek rovására. A közlekedésügy válságban van. A válság okai az elavult szervezetben, a rossz adminisztrációban, technikai elmaradottságban és a vasúti hálózat elégtelenségében rejlenek. Ezek az okok lehetetlenné teszik a rendelkezésre álló anyag racionális kihasználását. Hozzájárul a közlekedésügy válságához az általános pénzügyi helyzet, továbbá a közlekedésügy és az államigazgatás egyéb ágai közti viszony rendezése. A minisztérium technikai és közlekedés-kereskedelemügyi osztálya felesleges. Az államvasutak vezérigazgatósága nincs eléggé kifejlesztve és a tartományi vasutigazgatóságok túlságosán bürokratikus intézmélitikai körök továbbra is azt várják, hogy a költségvetés megszavazása után nagyobb változások fognak beállni.

Ami a külpolitikai helyzetet illeti, azt a parlamenti körök lényegesen nyűgödtabban Ítélik mer. mint két nappal ezelőtt. Most már világos, hogy

a .iugoszláv-olasz konfliktus nem fog súlyosabb komplikációkat előidézni és a nemzetközi aukétbizottság kérdésében is sikerült a jugoszláv áláspontot elfogadtatni a nagyhatalmakkal.

Annvi tény. hogy egyoldalú, csakis az SHS királyságra vonatkozó nemzetközi ankétbizottságra már nem krül a sor. Hozzájárult ahhoz, hogy a parlamenti körök a külpolitikai helyzetet nyugodtál au ítéljék meg, az a megbeszélés, amelyet Perics Ninkó dr. külügyminiszter, a pártvezérek kollégiumának ülésén az ellenzék vezetőivel folytatott.

miniszter expozéja

nyék. Miután gyökeres reformokra van szükség, a kormány az alkotmány 97. szakasza alapján felhatalmazta a közlekedésügyi minisztert egy szabályzat kidolgozására a közlekedésügy reorganizálása céljából. Ez a szabályzat már készen van és meg fog szüntetni néhány felesleges ügyosztályt. A pénzügyi törvényben a közlekedésügyi miniszter felhatalmazást kért. hogy a vasutakat minél inkább konimerciálja. A vasutak magánkezelése a közérdekbe ütközne. A.mi a vasútépítést illeti, az építés alatt álló vonalakat rövidesen befejezzük. Bejelentette a közlekedésügyi miniszter, hogy a vasúti tarifákat le fogja szállítani.

A csütörtök éjszakai ülésen még dr. Krajacs Iván volt kereskedelmi miniszter tartott több mint kétórás beszédet a közlekedésügyi politikáról.

A pénteki vita

A pénteki ülésen napirend előtt Moskovljevics Milán földmüvespárti képviselő tiltakozott az ellen, hogy a csütörtöki ülésén az elnök nem adta meg neki a szót.

— Odajutottunk — mondotta — hogy a képviselőknek fegyveresen kell a parlamentbe jönni, hogy a szólásszabadsái got kikényszeritsék.

Trikovics Márkó elnök megvonta a szót Moskovljevicstől azzal, hogy már lejárt a rendes beszédidő.

A parlament ezután folytatta a közlekedésügyi tárca költségvetésének vitáját. Zsanics horvát föderalista volt a vita első szónoka, aki részletesen fpglalkozott a rossz közlekedés okaival. Kijelentette, hogy nem bízik a bejelentett reformok végrehajtásában. Hosszasan beszélt a spliti kikötőről és hivatkozott arra, hogy magyar szakértők is lentjártak Splitben annak megállapítása végett, hogy alkalmas-e a kikötő a magyar tranzitóforgalom lebonyolítására. A magyar bizottság megállapította, hogy a kikötő minden szükséges természeti leltétellel rendelkezik, azonban a kormány semmit sem tesz annak kiépítésére.

Agatonovics Raniszlav demokrata a kihasználási hányadokról beszélt és kimutatta, hogy a yasuti tarifa most tizenkét százalékkal drágább, mint a háború előtt volt Szerbiában. Tiltakozott az ellen, hogy a költségvetés terhére építsenek vasutakat. Az uj vasutak építésénél a gazdasági érdekek mellett stratégiai szükségleteket is figyelembe kell venni.

Vilder Pribicsevics-párti képviselő kifogásolta, hogy a közlekedésügyi miniszter katonai • rangjának megtartásával lépett be a kormányba. A közvélemény azt várta, hogy végre rend és pontos szolgálat lesz a vasútnál, azonban Vilder szerint a miniszter az erre vonatkozó várakozásnak nem felelt meg. Nagy csalódást okozott — mondotta Vilder hogy a jelenlegi közlekedésügyi miniszter két és félmilliárdos költségvetéssel jön a parlament elé. Felmelitette még Vilder, hogy hiányzik a költségvetésből a vicinális vasutak megváltására, javításokra és nyugdijakra szükséges őszszeg.

A délelőtti ülés utolsó szónoka Vulevics Száva montenegrói föderalista képviselő volt. aki a montenegrói vasutak állapotáról beszélt.

Délután folytatta a parlament a közlekedésügyi költségvetés vitáját. Bacsinies Rude, Kelcmina Frania, -Neudörfer Frajija és Sztankovics Radics-pártiak és Angyeliriovics demokrata beszéllek, fő-