Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-26 / 83. szám

2. oldal. .......................**■"....... &AC3MEGYEI $ÍAPLÓ 1927. márcus 26. leg a maguk választókerületének közié-' kedésügyi viszonyait ismertetve. A külügyminiszter informálta a pártvezérek kollégiumát a külpolitikai helyzetről Az ellenzéki pártok vezetői, mint is­meretes. közös beadvánnyal fordultak a parlament elnökéhez és felvilágosítást kértek a magyar katonai ellenőrzés kér­déséről, továbbá annak az ankétnak ügyéről, amelyet a külügyminiszter ajánlott fel a jugoszktv-albán határ meg­vizsgálására. A beadvány következtében Trifkovics Márké, a parlament elnöke összehívta a pártvezérek kollégiumát, amely pén­tek délelőtt tíztől tizenegyig tanácsko­zott, Megjelent az ülésen Perics Ninkó dr. külügyminiszter is és az ellenzéki vezéreknek részletes információt adott. Az iilés után Radonics .lován űr., aki | a radikális-párt képviseletében vett részt j az értekezleten, a következő kommuni-1 két adta át az újságíróknak: — Trifkovics Márkó, a parlament el-! nőké ma összehívta a pártvezérek ülé-1 sét. Az ülésen, amely tizenegytől tizen­két óra negyvenöt percig tartott, részt­­vettek a pártok képviselői: Radonics Jovan dr.j Davidovics Ljuba, Pribicse­­vics Szvetozár, Trumbic« Ante dr., Hohnyec Josip. Jovanovics Jovan. Si­­benik Sztankó, Nikics Nikola és Szalics Baljics és megjelent Perics Ninkó dr.: külügyminiszter is. A vita tárgya az a I két kérdés volt, melyet az ellenzéki cso-l portok vezérei beadvány alakjában ter­jesztettek a parlament elnöke elé. — A külügyminiszter megadta a kellő felvilágosításokat, amelyek után a párt- j vezérek eszmecserét folytattak. A mi-' niszter felkérte a pártvezéreket, hogy a kapott felvilágosítások után álljanak, el a két kérdés parlamenti megvitatá- j sátót és megígérte, hogy továbbra is informálni fogja őket a két kérdés fej­lődéséről. A pártvezérek a miniszter kí­vánságát tudomásul vették. A kommüniké közrebocsájtása előtt Trifkoyics Márkó és Radonics Jovan dr. megbeszélést folytattak Uzunovics Nikola ,dr. miniszterelnökkel, aki be'e­­egyezfett a’ kommüniké kibocsájtásába. >1 Külügyi bizottság felállitását követeli az ellenzék A-konferencia résztvevői az újság­írókkal szemben rezerváltan viselked­tek, de annyit meglehetett tudni, hogy az ellenzéki vezérek komoly formában felvetették a külügyi bizottság felállítá­sának kérdését és emellett felhívták a külügyminiszter figyelmét arra, hogy a belföldi sajtót a külügyminisztérium nem informálja eléggé ügy, hogy sok kér­dés-ben a külföldről kap először infor­mációt a belföldi sajtó. A miniszter meg­ígérte, hogy mint eddig is, kontaktust fog fentartani a sajtóval. A pártvezérek nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy a beadványban említett két kérdésről a külügyminisz­ter milyen felvilágosításokat adott. Vita a pénzügyi bizottság­ban a pótiavaslatokról A pénzügyi bizottság péntek délelőtt és délután is ülést tartott. A délelőtti ülésen először a 76. sza­kaszt tárgyalták, amely szerint az ál­lami birtokok és a folyamhajózás al­kalmazottjait úgy kell megadóztatni, mint a magánalkalmazottakat, 50 szá-; zalékos maximális kulcs mellett. De-1 metrovics Juraj, Popovics Szvetiszláv j és Zsanics hozzászólása után a többség a szakaszt módosítások nélkül elfő- j gadta. Elfogadták a 78. b) szakaszt is, a1 mely.' szerint a pénzügyminiszter kitér- j jesztí .az illeték- és adómentességet az j önkormányzatok közcélokra felvett köl­­csöneire. Az ellenzék követelte. hogy J ezt az illetéket és adómentességet tér-; jesszék ki a katonai szövetkezetekre, J vagyonközségekre, és földközösségekre, j de az erre vonatkozó javaslatot a több- j ség elvetette. A vitában Popovics Szvc­­tiszláv élesen támadta a kormányt, a miért megtagadta Beograd város kfil-! földi kölcsön ének garantálását. Ezután elfogadták a fogyasztási adók­ról szóló szakaszt. A pálinka ' adóiát az ui országrészekben 25 százalékról 15'A százalékra szállították le. A mezőgaz­dasági szeszgyárakban gyártott szesz adóját 16 százalékra szállították le az­zal azonban, hogy az egyes mezőgazda­sági gyárak évente csak négy vagon­nal termelhetnek. Az ipari szeszgyárak­ban termelt szesz adója 17 százalék lesz. Az ellenzék követelte a pálinkaadó egy segítését, áe ehhez a többség nem iánál hozzá. A pénzügyminiszter elfo­gadta Demctrovics Juraj javaslatát, hogy a motorszeszre is vessenek ki adót. A délutáni ülésen a pénzügyi bizott­ság befejezte a pénzügyi és kereskede­lemügyi miniszter pótjavaslatainak tár­gyalását. A kereskedelemügyi minisz­térium által benyújtott pótjavaslatoknak egyike felhatalmazza a kereskedelem­ügyi minisztert, hogy a ljubljanai keres­kedelmi és iparkamara részére uj vá­lasztási rendszert állapítson meg. Ezt a pótjavaslatot a szlovén néppárt kí­vánságára terjesztették be. A biróvizsöán nyert kvalifikáció az egész ország területére Nagy vita fejlődött ki mindjárt az el­­ső pótjavaslatnál, amely arról intézke­dik, hogy az egyes országrészekben ér­vényes bírói vizsgákon nyert kvalifiká­ció alapján bármilyen más országrész­ben is alkalmazhatók bírák. Ugyanez áll az ügyvédi vizsgákra is. A gyakorlati időt az egész országra nézve egysége­sen három évben állapítja meg a pót­javaslat. Az ellenzék élesen tiltakozott a javaslat ellen. Bankovics Radics-párti szerint a javaslat azt célozza, hogy a Szerbiában nem alkalmas bírákat más országrészekben helyezhessék el. Kije­lentette, hogy előbb a törvényeket kel! egységesíteni, azután a bírói kvalifiká­ciókat. Popovics Szvetiszláv a bírói vizsgák egységesítését követelte és azt, hogy a jelöltektől követeljék meg, hogy be le­gyenek avatva az ország bármely részén érvényes jogrendszerbe. Rámutatott ar­ra. hogy különösen a Vajdaságba az or­szág minden részéből neveztek ki bírá­kat, ami csöppet sem szolgál a bírák tekintélyének emelésére. A pénzügyi bizottság ülését ezzel be­rekesztették és folytatását szombat dél­utánra tűzték ki. Szrszkics igazságüsrvmitiisz­­ter nyilatkozata a birövizsga érvényének egységesítéséről Srskics Milán igazságügyminiszter az újságíróknak arra a kérdésére, hogy megmáfad-eaz eredeti javaslat me!-: lett, a .következőket mondotta: érvényes — Tudom jói, hogy az a szakasz nem ideális, de fontos okok szólnak mellette, Többek között azért is szükség van rá. mert megtörténhet, hogy a noviszadi semmitöszék az összes vajdasági, bíró­ságok ítéleteit megsemmisíti. Ezenkí­vül azért is szükség van a szakaszra, hogy jobban lehessen elosztani a bírá­kat az egész országban. Kijelentette végül az igazságügyminisz­ter, hogy a szakaszban nyert felhatal­mazással nem fog visszaélni és azt csak kivételes esetben fogja igénybe venni. Radics agitációs útja a tengerparton Susakról jelentik: Radics István, aki a tengerparton agitációs körúton van pénteken a Susak melletti Sveti Matej községben akart gyűlést tartani, de a kerületi elöljáróság a gyűlést betiltotta, azzal a megokolással, hogy nem kérték idejében az engedélyt. Radics István te­lefonon érintkezésbe lépett a belügymi­nisztériumul*!, azonban eredménytelenül, mert a' gyűlést nem lehetett megtartani. Radics szomaton Rab szigetén, vasár­nap pedig Kroz szigetén tart gyűlést. Pénteken Susák város küldöttsége ke­reste fel Radics Istvánt, akit kért, te­gyen lépéseket aziránt, hogy a tenger­­mettéká tartomány székhelye ne Karlo­­vó, hanem Susak legyen. Radics meg­ígérte, hogy lépéseket tesz eziránt, mert nacionalista szempontból is alkalmasabb­nak találja Susakot a tartomány szék­helyéül. Ment akad pályázó felebbviteli bírói állásra A bélyegtörvény miatt van re taneia a bíróságoknál A felebbvite 1 biruság alelnökinek nyilatkozata Noviszíadról jelentik: A noviszadi fe­lebbviteli bíróságnál betöltendő felebb­viteli bírói állásra pályázat volt hirdet­ve, de egyetlen pályázó sem akadt. Megkérdeztük dr. Popovics Milivoj felébbviteli bírósági alelnököt, hogy mi­ért nem akadtak páij'ázók a ' noviszadi felebbviteli bíróságnál betöltendő ál­lásra. — Igaz. hogy egyetlen pályázó sem akadt, mert a felebbviteli bírák mai fi­zetése mellett senkisem akar bírói állást vállalni. A törvényszéki bírák most a negyedik fizetési csoportba vannak be­osztva, ott négy-öt évig kell maradniok, amikor a felebbviteli bírósághoz kerül­nek, ahol újabb öt évet kell eltölteniök, amíg a harmadik osztályba kerülnek. Vagyis teljes tíz évig maradnak a ne­gyedik fizetési osztályban, mig a többi államhivatalnokok már három év után kerülnek felsőbb fizetési osztályba. A noviszadi felebbviteli bíróság tagjai nagyrészt már a harmadik f zetési osz­tályban vannak, mig néhányan és köz­tük magam is, annak ellenére, hogy al­­elnöke vagyok a felebbviteli bíróságnak, még mindig a negyedik iizetési osztály­ban vagyok. Kúriai tanácselnöki rang­ban voltam és visszavetettek a negye­dik fizetési osztályba, amilyenben a fia­tal törvényszéki bírák vannak. Azért nem akad pályázó hozzánk, mert rosz.­­szul fizetnek bennünket. — Folyton azt a panaszt halljuk, hogy sok a restancia, pedig annak nem mi vagyunk az. oka. A restancia azáltal állt elő, mert az uj bélyegtörvény úgy rendelkezik, hogy minden hatóság és igy a bíróságok is — tudniillik á bírák saját személyükben — anyagilag és büntetőjogilag is felelnek azért, hogy minden perirat vagy akta helyesen le­gyen felbélyegezve. Az első és másod­fokú bíróságoknál azonban nagy baj van. alig akad kezünkbe egy akta is, amely helyesen volna felülbélyegezve. Már most a hozzánk, mint harmadfokú felebbviteli bírósághoz felkerülő aktákat legelsősorban abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogy helyesen van­nak-e felbélyegezve és legnagyobb ré­szüket azonnal vissza kell küldenünk pótlás végett és addig azok érdemi el­bírálását meg sem kezdhetjük. A bé­lyegtörvény szerint az a hatóság, amely elmulasztja a helyes 1 feibélyegzést el­lenőrizni, a háromszoros bélyegilleték­kel sújtandó. Ha ezt a gyakorlatban igy alkalmaznánk, akkor a legtöbb bíró egész életében élvezett fizetése kevés volna a bírságok megfizetésére. — A régi bírák a rossz fizetés miatt elmennek, igy legutóbb Noviszadon Skrebljin Iván, dr. Medakovics Dusán, Szomborban Kupuszarevics. csupa elis­mert kiváló jogász, vált meg a biróí­­ságtól és a megmaradt fiatalabb bírák nem ismerik a bélyegtörvényt. Ez azr után a bajok kutforrása! — Minden beszédnél ékesebben be­szélnek á következő számok: Tavaly a felebbviteli bírósághoz ötszázi felül­vizsgálati ügy került, ebből csak T27 ügyben hozhattunk érdemleges Ítéletet, mig a többit visszá kellett küldenünk az alsófoktt bírósághoz, mert nem voltak helyesen felülbélyegezve. Ezévi január­ban húsz ügy volt tárgyalásra kitűzve és azok, közül tizenkilencet vísszaküld­­tunk és csak egyben hozhattunk ítéletet. Ezért van nálunk annyi restancia. Tartományi székhely ahol csak egy szálloda és mindössze négy vendégszoba van Vrsacról jelentik: A szmederevói tar­tomány adminisztrációja és főispáni hi­vatala április havában költözik át Vr­­sacra, miután ezeket a hivatalokat Szme­­derevóban elhelyezni nem sikerült, most már egészen bizonyos és befejezett tény, hogy ideiglenesen Vrsacra teszik át ezeknek a hivataloknak székhelyét. Ha a tartományi székhely végleges áthelye­zése nem volna lehetséges, akkor az adminisztráció csak addig1 marad Vrsa­­con, amig a szükséges építkezések Színe­­derevóban befejezést nyernek. Ez pedig előreláthatólag még évekig eltarthat, mert a középületeken kívül sok tiszt­viselőlakást is kellene építeni, ami sok­milliós beruházásokat tesz szükségessé. Eredeti terv szerint, Íja az adminisz­trációt át is helyezik Vrsacra, a tarto­mányi gyűléseket Szmederevóban tart­ják meg. Azonban ennek is akadálya van. mert Szmederevó egyetlen szállo­dájának mindössze négy vendégszobája van s igy a tartományi képviselőket nem lehet elhelyezni. Az alakuló gyűlés alkalmával is a kép­viselők nagyrésze éjszakára‘Kováiba uta­zott s onnan ment át Szmederévöba Vrsacon a főispáni hivatalt a város­házának király-uccai frontján az első emeleten fogják elhelyezni, a tartomány egyéb hivatalait pedig a belacrkvai utón az egyik kaszárnyában. A lázárföldi tengeri kígyó A semmitöszék megsemmisítette a felebbviteli bíróság ítéletét A lazarevói birtokper, mely évek óta tartja izgalomban a bánáti németséget, ismét uj fázishoz jutott. A per tárgya 2500 katasztrális hold szántóföld Lazarevó, ficska és Marti­­nica községek határában. A birtokot 1918-ban adta el a kiskorú Harnoncourt Félix gróf a budapesti Altruista bank­nak felparcellázás céljából, holdanként 1200 dinárért. Az Altruista bank vi­szont 2800 dinárért adta tovább a lá­zárföldi németeknek, akik birtokba is vették a földet, de a telekkönyvi átíra­tás nem történt meg. Az uj államalakulat után az Aitruí-sta bank nevén telekkönyvezett nagybirto­kot felosztották a dobrovoljácok közt, mire a birtokból kihelyezett németek pert indítottak a szerződések telekköny­vi átíratásáért. A megindult próbapert a németek a becskercki törvényszéknél megnyerték és a törvényszék elrendelte a telek­könyvi átírást. Az Altruista bank ebbe bele is nyugodott, de a birtokban levő dobrovoljácok felebbeztek. A noviszadi felebbviteli bíróság Szav­­kovics-tanácsa megváltoztatta az első­fokú Ítéletet azzal az indokolással, hogy a-; agrárminisztérium nem hagyta jóvá az Altruista bankka! kötött vételt. A noviszadi semmitöszék csütörtökön foglalkozott ezzel a tengeri kígyóként húzódó perrel és a Putnik Száva elnök­letével összeült polgári tanács Povolni Milán előadó előterjesztésére megvá'­­toztatta a felebbviteli bíróság Ítéletét és kimondotta, hogy bár igaz, hogy a szerződés érvényessége a miniszter jó­váhagyásától függ. de a felperes néme­teknek joguk van a polgári bíróságot arra kérni, hogy az állapítsa meg, vaj­jen az Altruista bankkal kötött szerző­dés tényleg létrejött-e, miért is a sem­­mitőszék visszaküldte. az iratokat a fe­lebbviteli bírósághoz ennek megállapítá­sa végett. Részletfizetésre adunk hitelképes egyé­neknek mindenféle szövet- vászonárut „TEKSTIL“ manufakturno skladište 1908 Paüiéeva (Gőzfürdő) ni, 7

Next

/
Thumbnails
Contents