Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-24 / 81. szám
‘ 10. oldal. BACSMEGTH NAPtö 1927. március 24. A szombori tőzsde a telefonszolgáltatás reformját követeli Szomborból jelentik: A szombori Mezőgazdasági Tőzsde végrehajtóbizottsá-. ga elhatározta, hogy a postaügyi minisztériumhoz memorandumot terjeszt fel, amelyben, különösen a külföldi viszonylatban, több reform bevezetését kéri a minisztériumtól a gabonakereskedelem zavartalan lebonyolítása érdekében. A memorandumban azt kéri a szombori Mezőgazdasági Tőzsde, hogy a Béccsel való telefonbeszélgetésben vezesse be a posta azt a kedvezményt, amit jelenleg csak a Prágával és Bratiszlavával való beszélgetéseknél élvez a kereskedelem, hogy tudniillik este 8-tól éjjel 2 óráig a jelenlegi 150 dináros árnak csak a fele legyen fizetendő. A tőzsde azzal indokolja ezt a kérelmet, hogy ma a jugoszláv gabonakivitelnek Bécs a centruma és így a gabonaexportnak nagy érdeke a Béccsel való olcsóbb beszélgetés. A tőzsde második kérelme arra irányul, hogy a telefonbeszélgetéseknél, amint az már Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon is be van vezetve, ne tekintsenek minden megkezdett három percet egy beszélgetésnek, hanem a három percen túli beszélgetésnél csak a tényleg igénybevett időt számítsák fel. Kéri még a tőzsde, hogy az éjszakai beszélgetéseknél este nyolc órától reggel hét óráig negyvenszázalékos engedményt adjon a posta. Ez az intékedés a külföldön mindenütt jól bevált és lehetővé teszi egyrészt a telefon nappali használatának tehermentesítését, másrészt a telefonvonalak teljes kihasználását. Végül kéri még a szombori tőzsde a postaügyi minisztertől a sürgönylevelek': bevezetését, amely a sürgöny díjszabásánál hatvan százalékkal olcsóbb, de viszont az ilyen sürgönyleveleket csak este nyolc óra után kézbesíti ki a posta. Exportunk kálváriája Szállítási mizériák és a kereskedelmi egyezmények hiánya kiszámíthatatlan károkat okoz Régóta elfogadott dogmatikus tétele a közgazdaságtannak, hogy az exportot teljes mértékben és minden módon elő kell segíteni, mert ezzel szoros összefüggésben van az. ország egész gazdasági élete. Egy ország kereskedelmi mérlege is úgy igazodik, mint a magángazdaságé. Helyes tendencia a kivitelt elősegíteni s a behozatalt a szükséges minimumra korlátozni, hogy az aktiv kereskedelmi és fizetési mérleg biztosítható legyen. így elérhető azi, hogy több deviza folyjon he külföldről, mint a amennyire az importnak szüksége van, a külföld erősebben keresse a dinárt, amire a dinár árfolyamának stabilitásai tehát a gazdasági élet Biztonságának szempontjából feltétlen és nélkülözhetetlen szükség van. Nem lehet közömbös tehát sehol sem az államhatalomnak a külkereskedelem helyzete s igyekeznek is azt mindenütt rendeletekkel; sőt igen sok esetben anyagi áldozattal is szabályozni s elősegíteni. Egyedül nálunk mostohagyerek, mert egy csomó jelenség arra mutat, hogy könnyen eliminálható bajokra sem jön orvoslás, még akkor sem, ha korrigálása semmiféle áldozatot sem követel. A kenderexportot hátráltató köriilményekröl ezen a helyen már szó volt. Itt csak arra mutatunk rá, hogy a kóc igen könnyű súlyú nagy valumenü áru, melyhez különösen nagy speciálvagon szükséges. Éptigv mint a komlószállitásához is. Speciálkocsi pedig igen kevés van forgalomban, úgyhogy az elszállításra váró árunak igen gyakran heteket kell várni, mig a y.asuti kocsit megkapja. A külföldi vevő nem nézi türelmesen a szállításnak ilyetén való kihúzását s sok más bajon kívül igen sok esetben ez differenciát okoz eladó és vevő között. Nehéz a világpiacon tartani a versenyt a többi országokkal, ha a vevő mitiálunk a késedelmes szállítással is kénytelen számolni. Az oka ennek az, hogy azi államvasut nem gondoskodik elegendő speciálkocsi beszerzéséről vagy kibérléséről, továbbá, hogy a yastitigazgatósáspk indokolatlan előnyben részesítik a komlószállitásokat a kender felett. Egyforma rangfokozatú exportcikkeknél ilyen osztályozás teljesen jogosulatlan s visszaélésekre ad csak alkalmat, mert természetes, hogy, ahol lehet, komló címén kérik a kocsi kiállítását s kócot szállítanak benne. Miért hiúsít meg a vasút ily eljárás által temérdek külföldre lekötött üzletet s miért nem segit ezen az anomálián, a mikor az orvoslás módjának nincs akadálya s áldozatokat sem kíván tőle. Legfeljebb azt az, áldozatot, hogy emelkedne vele a forgalma s kisebbítené deficitjét. A másik baj: a kereskedelmi egyezőién ;ek hiánya és elégtelen volta. Legjobb egy példa. Valaki például Beogradból akar árut szállítani Qalacba. Kénytelen ezt a küldeményt Magyarországba az első állomáson, tehát ez esetben hajón Mohácsig felküldeni, ahonnan mint magyar származású áru. közivetlenül a román állomásra címezve, vígan tranzitálja a jugoszláv területet, ismét megteszi visszafelé Mohácstól Beogradig a hiábavaló utat és megy le Beogradtól immár a megadott cél felé. Majdnem ezer kilométeres hajóút, még egy vámkezelés, átrakás, mint amikor a taxisoffőr megkerüli a várost a vidéki utassal. Eszerint legjobban a magyar hajózás jön ki, mely ily módon tranzitfuvarhoz juthat. Kérdés az, hogy mennyiben előnyös országunk gazdasági életére, ha a tőlünk exportált cikk fuvardíját felesleges módon emelik, úgy hogy versenyképességétől más országokból származó áruval szemben meg legyen fosztva. Ezernyi ilyen bajunk van, pedig nem kell az orvosláshoz csak egy kis jóakarat. Nem kell több, mint belenevelni a köztudatba, hogy racionális gazdaságpolitikának több előnye van az országra s az egyes polgárokra nézve, mint apró pártviszályoknak. drh. Az ui törvénytervezet veszélyezteti a oánáti bortermelők érdekeit Szabad-e cukrozni a bort? — A bánáti bortermelők akciót indítanak a tervezet megváltoztatására Vrsacról jelentik: Az uj jugoszláv bortörvényjava'slat; a .napokban • elkészült és miként ,a szaklapok írják, rövidesen a parlament asztalára kerül. A bortörvény szükségességét már rég érzi a jugoszláv szőlészet és borkereskedelem. Eddig ugyanis az ország különböző tartományaiban különböző 1 törvények és rendelkezések szabályozták a bor termelését és eladását, egyes tartományokban pedig egyáltalán nem volt törvénynyél szabályozva a bortermelés. A kérdés legfontosabb problémái á szőlőskert ápolás, termelés és eladás szabályozása, a koruptiv italmérés megakadályozása. . Az uj jugoszláv bqrtörvénytervbzet tizenkilenc szakaszból áll. A második szakasz határozza meg, 'hogy milyen idegen anyagokat szabad a bornál alkalmazni. A harmadik szakasz az édes borokkal foglalkozik, mig a negyedik szakasz, határozottan megállapítja, hogy a cukor hozzátétele a borhoz kimeríti a borhamisítás kritériumait. Meg kell itt jegyezni, hogy vannak esetek, amikor egyes tartományokban kénytelenek a bor minőségét cukorral javítani, mert ellenkező esetben teljesen elveszítené fogyasztó képességét. Máris több oldalról akció indult meg, hogy ebben a kérdésben a törvénytervezet referensét engedékenységre birják. Vrsaci bortermelő körökben különösen Bánát és Bácska bortermelőinek érdekét látják veszélyeztetve e rendelkezés által. Ezek a vidékek az ország legészakibb részén fekszenek és a klimatikus viszonyok következtében csak cukorral tudják pótolni azt. amit a déli fekvésű Dalmáciában és délszerbiai borvidékeken a kedvező időjárás pótol. Szakemberek véleménye szerint, ha a bor cukrozását eltiltják, ez leküzdhetetlen akadályokat gördítene a belföldi termés exportjának útjába. Hivatkoznak arra, hogy az osztrák törvény (5-ik szakasz), a magyar törvény (4-ik szakasz), a francia törvény (1907 julius 29.) megengedik bizonyos mértékben a cukrozást. Az 1904 november 14-ikén hozott olasz törvény a cukrozott bort természetesnek nyilvánítja, az 1904 augusztus 24-ikén kelt birodalmi német törvény megengedi a cukrozást és csakis a házi használatra fordított boroknál tiltja et. Végül a görög törvény kifejezetten indusztriálizálja a bortermelést és ezáltal a görög bor elárasztja az egész európai piacot, mert árban szinte képtelenség velük konkurálni. A délbánáti bortermelők véleménye szerint a bortör vény javaslat határozottan a Dalmát-borok érdekét szolgálja a bánáti és bácskai nagy borvidék rovására. Kitűnik az abból is, hogy mig a cukrozás, ami egyrészt az egészségre egyáltalán nem ártalmas, másrészt pedig a bor minőségét és eladási lehetőségét határozottan emeli, addig a Dalmáciában mondhatni • iparszeriien űzött szintelenitését a vörös boroknak korlátlanul megengedi. Aki valaha egy ilyen szintelenitett bort megkóstolt, mielőtt azt természetes borokkal vágták volna össze,; bizonyára kételkedett abban, hogy az egyáltalán bor, mert a szén által szintelenitett vörös bor savanyu, üres és eredeti szeszitartalmát megtartott víznél nem egyéb.. . „ 4z SHS királyság bortermelésének semmi sem árthat még csak megközelíthet ötég sem annyira, mint a. vörös dalmáciai boroknak szintelenitése. Ezeket a szintelenitett borokat, mint minden bort, szeszíoktartalom szerint bocsátják áruba és igy azokat a vevő okvetlenül kénytelén átvenni. Miután azonban a vevő igy egyáltalán nem képes értékesíteni, természetes jó borokkal vágja és igy ezeket is elrontja. Különösen két évvel ezelőtt árasztotta el az egész Bácskát ilyet) szintelenitett vörös borokkal egy susáki bornagykereskedő. Ha pedig ilyen borok külföldre kerülnek, óriási károkat okozhatnak az ország közgazdaságának é,s jó hírnevének. Ezt a borszintelenitést kellene teljesen eltiltani s ha a bortörvény referense személyes jelenlétében szintelenitene egy pohár vörös bort magának és ezt megizlelné, egészen bizonyos, hogy ez bekövetkeznék. A bánáti bortermelők a kiváló szakértelemmel rendelkező Schneider Stankó borászati főfelügyelőt akarják fölkérni, hogy még e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése előtt interveniáljon illetékes helyen, hogy a must cukrozását bizonyos mértékben engedélyezze a törvény. ezzel szemben pedig a vörösbor szintelenitését a legszigorúbban tiltsák el. Van a törvénytervezetnek ugyan egy fejezete, amelyben kivételes esetekben, ha a borban bizonyos cukorhiányt lehet konstatálni, akkor megengedik a must minőségének feljavítását, de csakis anynyi cukor adható a musthoz, amennyi a hiányt kiegészíti és a benne levő cukortartalmat a rendes években nyert must cukortartalmával teszi egyenlővé. Ezt azonban olyan szigorú engedélyezésekhez kötik, ami szinte lehetetlenné teszi ezt az eljárást. A bor cukrozásának eltiltását indokolttá feszi. hogy. a spekulánsok ezt nagyon kihasználnák és ezáltal a termelőknek okoznának karokat. Ezt azonban kellő intézkedésekkel könnyen meg lehetne akadályozni. A 8-ik szakasz a házi ital előállítására vonatkozik, a 9-ik pedig védelmébe veszi a fajborokat. Célja azokat a borokat, amelyek hires, vagy elismert jó venyigéből szármának, megvédje. Külön fejezet foglalkozik a bor elvágásával a magyar bortörvény példája szerint. A 12—19-ik szakaszok tartalmazzák a büntető határozatokat. Eddig kérdés volt, hogy kit illet a büntetés, azt, aki a bort hamisítja, vagy pedig, akinél a hamisított bort találják. A borkereskedők előzőleg azon az állásponton voltak, hogy csak az büntethető, aki a bort hamisítja, vagy forgalomba hozza. A bortermelők ellenben azt az álláspontot képviselték, hogy az büntetendő, akinél hamisított bort találnak. Ez az utóbbi álláspont győzött és ezt togadtn el a törvénytervezet. A törvénytervezetet az illetékes szakköröknek véleményezése céljából szétküldötték és igy ebben a kérdésben még erős vitára van kilátás. Minden esetre örvendetes tény, hogy a kormány ennek a közgazdasági kérdésnek sürgős megoldását szükségesnek találta és miután minden remény meg van arra, hogy a törvénytervezet a szükséges módosításokkal az egész ország bortermelőinek és kereskedőinek érdekeit ki fogja elégíteni, nagy hasznára lesz Jugoszlávia közgazdaságának. . F. Gy. MI ÍÍJSACr A LLOYDBAN? A gyáripari szövetség rezoluciója A gyáripari szövetség központja nemrégen tartotta rendes évi közgyülé's'őt TOSgta^aM^^anfcíyen a szuboticai gyárosok egyesülete részéről Matiojlovics Dusán gyárigazgató és Damjanovics Milán, a Lloyd titkára is résztvettek. A közgyűlésen terjedelmes határozati javaslatot hoztak, amit a napokban küldtek meg a kormánynak. A rezolució szövegét a kereskedelmi egyesületeknek is megküldték. A határozati javaslat eleién a gyárosok szövetsége kiemeli, hogy a közigazgatási problémát minél előbb le kell venni a napirendről, illetve eredményesen elintézni, mert ez a fő előfeltétele az egész országban érezhető gazdasági válság leküzdésének. Kvalifikált és válogatott becsületes emberekből álló tisztviselői kart és az alkalmatlan protekciós tisztviselők azonnaJli elbocsájtását követeli a gyárosok szövetsége. A határozati javaslat második pontjában a moratórium revízióján kívül az angol állami és magántartozások kérdésének likvidálását követeli, hogy ezáltal utat engedjenek a külföldi kölcsön jugoszláviai elhelyezkedésének. A harmadik pont a kereskedelmi szerződéses viszony kiépítését követeli azokkal az államokkal, amelyek tekintetbe jönnek a jugoszláv külkereskedelemben. A határozati javaslat ezután rámutat arra a körülményre, hogy . a tűrhetetlen nagy adók és száznevü illetékek és taxákon kívül a gyárosok tulmagas kamatot kénytelenek fizetni rövid lejáratú magánkölcsönökért és ez teljesen megfojtja a nagyipart. Kérik a pénzügyminisztert, hogy minél előbb szabályrendeletet dolgozzon ki úgynevezett »gyorskölcsönről«, amit az állami bankok adnának a gyáraknak rövid lejáratra sürgős esetekben. Ezenkívül a nemzetközi munkakpnvenciók alapján a szociálpolitikai törvényhozás revízióját követelik. Végül kéri a gyárosok szövetsége, hogy minél előbb egységesítsék a naptárakat, mert csak ez az egyedüli módja annak, hogy az ünnepek számát a normálisra csökkentsék.
