Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-24 / 81. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. március 24. A végtelen fegyelmi Hét éve folyik a fegyelmi vizs­gálat Cseremov vö t topolai fószo’gabiró ellen Noviszadró! jelentik: A közigazgatási bíróság szerdán érdekes bírósági döntést küldött el Noviszad város tanácsának dr. Cseremov Dragomir volt bácska­­topolyai főszolgabírónak való kézbesítés végett. Egy hét év előtti fegyelmi ügyre vo­natkozik a közigazgatási bíróság hatá­rozata. Mint emlékezetes, dr. Cseremov Dragoszláv volt topolai főszolgabiró el­len a feljelentések egész légióját adták be. Bácsmegye akkori alispánja a fel­jelentések alapján 1920 szeptember 13-án kelt határozatával dr. Cseremov ellen elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot és annak lefolytatásával a palánkai főszolgabírót bízta meg. A megindult hosszadalmas és körül­ményes vizsgálat huszonnyolc pontba foglalta össze a vádakat és a vizsgálat errevoriatkozó adatait, ügy hogy a bácsmegyei alispán ezek alapján 1921 február 3-án felfüggesztette Cseremov főszolgabírót, aki ez ellen a határozat ellen a vármegyei közigazgatási bizott­sághoz felebbezett. A közigazgatási bi­zottság 1921 június 18-án kelt határoza­tával szintén megállapította Cseremov bűnösségét és helybenhagyta a felfüg­gesztő határozatot. A döntés ellen úgy dr. Cseremov, mint a vármegyei tiszti főügyész felebbezett. A belügyminiszter 1921 augusztus 3-án formai okokból megsemmisítette a felfüggesztést kimondó határozatokat és újabb vizsgálatra utasította az alispánt, egyben elrendelte, hogy amennyiben tör­vényes okok nem gátolják, a felfüggesz­tett topolai főszolgabirót helyezze visz­­sza állásába, illetve helyezze át Szen­tára. Az alispán azonban az újabb vizs­gálat ténymegállapításai alapján 1921 augusztus huszonnyolcadikén kimon­dotta a felfüggesztést, amelyet azután a belügyminiszter 1921 szeptember 8-án szintén helybenhagyott és előző liatáro-­­zatát hatálytalanította. Cseremov föszolgahiró már most, a miniszteri döntést dien' élt panasszal a közigazgatási bírósághoz, mely most éve.k -inu]táu,,moikor.,Cser.cmQy már ré­gen-nem tisztviselő, meghozta döntését, amely elvi szempontból fontos, és érde­kes precedensül szolgál. .4 közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a tartományi és kerületi önkor­mányzatról szóló törvény átmeneti in­tézkedéseinek 9. §-a szerint a vármegyei, városi és községi tisztviselők 1922 áp­rilis S-ával állami tisztviselőknek tekin­tendők. Egy kritikus albumából \ irta: Baedeker Kevesebb házasságot szakított széjjel ez egyik vagy másik félnek a hűtlensé­ge, mint a két házasfél természetének á különbözősége. A nem nagyon sértő és nem feltűnő botrányt keltett hűtlen­séget könnyebben bocsájtják meg egy­másnak a férj és feleség, mint azt az állandó kedvetlenséget, amely az eset­ben rontja a házas életet, ha a feleknek különböző szimpátiáik s más-más ked­venc ételeik vannak s általában nem egyeznek meg a szokásaik Az aprólé­kosságokban való megegyezés és ösz­­szeszokás sokszor fontosabb a házas­életben, mint az abszolút hiiség. Lát­tam már házasfeleket, akik kölcsönösen csalták egymást, galambok módjára él­ni és láttam példányszerii hiiségiieket, akik állandóan veszekedtek. * A szerelem hűség nélkül többet ér, mint a hűség szerelem nélkül. * A növilágnak örök szégyene marad, hogy a hűséget kutyával személyesí­tik s nem asszonnyal. * A nőnél gyakori a hűség szerelem nélkül, a férfinál mindennapos dolog a hűtlenség heves szerelem melleit. * A férfiak a legnagyobb könnyűséggel és teljes lelí^jsntfüetleaséggel hagyják A közigazgatási biróság ez alkalom­ból megállapítja, hogy .Cseremov fő­szolgabíró szolgálati ideje alatt auto­matikusan állami tisztviselő lett és így az uj tisztviselőtörvény 223. §-a értel­mében javadalmazását illetőleg állami tisztviselőnek tekintendő. De mert a ter­hére rótt cselekményeket 1922 április 28-ika előtt követte el, amikor tnég vár­megyei tisztviselő volt, igy az elköve­tett szabálytalanságok elbírálására a fe­gyelmi törvény megfelelő szakaszai sze­rint nem tekintheti magát illetékesnek. A törvény szerint tehát legfelsőbb fokon a belügyminiszter dönt a fegyelmi ügy­ben. Noviszad városa a közigazgatási biró­ság döntését kikézbesitteti dr. Cseremov Dragomir volt topolai főszolgabírónak, aki jelenleg Noviszađon ügyvéd. Seismerő vallomást tett és az ián megörült a s?ombori raMógyilko :» A Pihenő-cs rda gyilkosa — gyi kosoktól fél nát pénzzé tenni és mindent a hitelezők kielégítésére fordítani. Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben a hitelezők követelésüknek körülbelül húsz százalé­kát kapnák meg. A bankbetéteseknek mintegy hatvan százaléka ,vett részt a keddi értekezleten és ezek belátván, hogy a húsz százalé­kos kvóta a legtöbb, amit követelésükből megmenthetnek, hajlandóknak mutatkoz­tak az ajánlat elfogadására, feltéve ter­mészetesen, hogy Fehér vagyona maga­sabb százalékú kielégítésre valóban nem nyújt fedezetet. Valószínű, hogy az ipari üzemek hitelezői is hozzájárulnak ehhez a kvótához, mert csőd esetén nyilván­valóan még ennyi sem jut a hitelezők­nek. A legnagyobb nehézséget'a betéte-Szomborbó! jelentik: A szonibor» ügyészségi fogház csendjét kedden dél­után borzalmas kiáltások zavarták meg. amelyek az egyik első emeleti cellából hallatszottak. A fogházőrök közül többen arra futottak és csakhamar kiderült, hogy a kiáltások Zsigics Péter, a »Pihe­nő«-csárdabeli gyilkos cellájából hallat­szanak. Amint felnyitották a cellaajtót, Zsigicset a cella egyik sarkában össze­­hnzódva találták. Zsigics, amikor meg­látta a fogházőröket, feléjük kiáltott: — Jaj, jaj, meggyilkolnak. Az űröknek csak nagyuehezcn sikerült megnyugtatniok a vizsgálati fogságban levő gyilkost, majd nyomban jelentést teltek dr. Kupuszarevlcs Mihály vezető­ügyésznek. Kupuszarevics dr. intézkedé­sére dr. Grgurov Sztoján fogházorvos 1 megfigyelés alá vette Zsigicset. Dr. Grgurov már napokkal ezelőtt észrevet­te a foglyok megvizsgálása alkalmával, hogy Zsigicscn az elmebaj tünetei mu­tatkoznak, azonban azt nem lehetett pon­tosan megállapítani, hogy a fogoly való­ban beteg, vagy csak szimulál. Az orvosi megfigyelés eredménye után fog dön­teni arról az ügyészsí«, hogy Zsigics Pétert beszállittatja-e ái umegyófyin­­tézetbe. Zsigics, akinek bűnügyében még nem fejezték be a vizsgálatot, nemrég valio­­mástételre jelentkezett a vizsgálóbírónál és eddigi tagadásával szemben töredel­mes beismerő vallomást tett. Zsigics és társai ügyével most foglalkozott a vád­tanács és elrendelte valamennyiük to­vábbi fogvatartását. sek harminc százalékával való Megegye­zés fogja képezni, mert ezek a kisembe­rek egész vagyonkájukat veszítik a 'Fe­hér-banknál. Ég és viz kczöit a komp vontatókötelén Baleset a Tisza közepén Novibecsejröl jelentik: Súlyosabb bal­eset történt Novibecsejnél a Tiszán. A Novibecsej és Sztaribecsej közt közle­kedő komp megterhelve jármüvekkel és utasokkal, a bácskai oldal felé tartott. Körülbelül a Tisza közepén volt. amikor szembetalálkozott az ugyancsak itt köz­lekedő személyszállító motorcsónakkal, amely az egyik autóbuszváillalat tulaj­dona. A motorcsónak rászaladt a komp vou­­tató kötelének vizben lévő részére és félreblllent. Ennek következtében a csó­nakban lévők közül Trbics Milivoj nevű fiatalember a Tiszába esett. A komp és a motorcsónak utasai között erre nagy riadalom támadt. A vízbe esett fiatal­ember azonban nem vesztette el lélek­jelenlétét, hanem a komp vontató köte­lébe kapaszkodott és kúszva igyekezett a vízből mindinkább kiemelkedő kötél segitségével a partra jutni. Amikor azonban már vagy 50—60 métert kú­szott Js víz és ég között lebegett, el­hagyta ereje és. kimerültén a vízbe poty­­tyant. Az utasok, akik, eddig lélekzet­­vlsszafojtva szemlélték Trbics halál­küzdelmét, erre segélyért kiáltottak. A segélykiáltásokra figyelmes lett a kö­zelben tartózkodó: Barna Mihály ha­lász, aki odaevezett és a már-már ful­dokló fiatalembert kimentette a folyó­ból. A sztaribecseji révkapltánvság a kü­lönös baleset ügyében megindította a vizsgálatot. oly férjjel szemben, akinek nincs ugyan kedvese, de mindig kártyázik. # Amióta olyan nehéz lett az élet s oly drága az idő, a házasságok képe is változáson ment keresztül. Eddig is •voltak liázastársak, akiknek a szerelmi hűségében meg lehetett bízni, mert nem volt elég idejük arra, hogy a hitves­­társukat megcsalják. Ezentúl, attól le­het tartani, nem lesz idejük, hogy sze­ressék s igy bőven marad arra, hogy megcsalják egymást. # A nők hűtlenekké lesznek , a férjük­höz, vagy a szeretőjükhöz, esetleg mind a kettőhöz, de soha a szerelemhez. * . Nőre a legszomorubb szegénységi bi­zonyítvány, ha az urát olyan emberrel csalja meg, aki jelentéktelenebb annál, férfira pedig, ha a feleségét olyan nők kedvéért hanyagolja el, akik annál ke­vésbé vonzók. ¥ A házasságban nem minden csalás: hűtlenség, és nem minden hűtlenség: csalás. * Senkinek se fog eszébe jutni valami különösen megdicsérni az oly nőt, aki, szeretvén az urát, hü marad az eskü­höz, amely hozzá köti. De az a hűség, amelyet a nö az oly férjjel szemben t: rt meg, akit nem szeret, olyan hősi­esség, amely minden tiszteletre méltó. Húsz százalékos egyezséget ajánl a fizetésképtelen starakanizsai Fehér-bank Két és fél millió dinár passzívája és hétszázezer dinár aktívája van Fehér Ferencnek Sztarakanizsáról jelentik: Nagy izgal­mat okozott Sztarakanizsán, hogy Fe­hér Ferenc bankár beszüntette fizetéseit. Fehér Ferenc egyike volt p. kanizsai közélet legismertebb alakjainak és mint egy magánbankliáz és több ipari vállalat tulajdonosa, dúsgazdag ember hírében »Sít. Fehér Ferenc már hosszú idő óta anyagi gondokkal küzdött és -;m% fió­­napokkal ezelőtt csak a legnagyobb ne­hézségekkel tudta teljesíteni fizetési kö­telezettségeit. Az utóbbi időben a bank betétesei' megérezték a fizetésképtelen­ség szelét és egyre nagyobb számban követelték vissza betétjeiket. Fehér mindaddig, mig csak volt pénze, min­denkit kifizetett és igy a legutóbbi há­rom hónap alatt a bankház kileticszáz­­ezer dinár betétet fizetett vissza Ezzel azonban a bank fizetőképessége teljesen kimerült és körülbelül egy hét óta Fehér már senkinek sem tudott fizetni. A Fehér-féle bankház betétesei ked­den Sztarakanizsán értekezletet tartot­tak, amelyen megállapítást nyert, hogy a banknak egymillióhétszázezer dinár betét-tartozása .van, amire követelések­ben csak egészen minimális fedezet van, mig készpénzállománya egyáltalán nincs a banknak. Fehér Ferenc aktíváit a sztarakanizsai Tisza-szálló, egy villa, sörraktár, szóda­­vizgyár és egy faüzletben való haszon­­részesedés képezi, azonban ezeknek a vállalatoknak is vannak tartozásaik és igy az összes passzívák körülbelül két és félmillió dinárt tesznek ki. mig az aktívák legfeljebb hétszázezer dinárra rúgnak. Fehér a hitelezők értekezletén hajlandónak mutatkozott minden vágyó­éi a szeretőiket, akik hívek hozzájuk és görcsösen ragaszkodnak ahhoz a ked­vesükhöz, aki — titokban, vagy nyíl­tat: — megcsalja őket. Joggal mondta egy fiatal nő: — Bolond, aki hü a kedveséhez— A hűségűnk nem fogja őt hozzánk láncol­ni. Sokkal jobb, ha felszarvazzuk. Ak kor, hogy visszahódítson, még sokkal jobban szeret és kényeztet bennünket. * Annak a nőnek a hűsége, aki nem sze­reti az urát, az az igazi hűség. # A nő, ha észreveszi, hogy őrzik, gon doskodni fog arról, hogy legyen ok őrizni őt. Nem egy házassági hűség megölője épp az őrző féltékenység. # Semmi se nyújt nagyobb garanciát a nő hűsége iránt, mint a szabadság, a melyet az ura enged neki s a bizalom, amellyel e szabadság fölruházza! # A rabságban tartott asszony mindig hűtlenségre gondol, a férjével rang­­egyenlőségben élő nőnek az csak oly­kor jut eszébe. * A nő könnyebben marad hü az olyan férjhez, akit nem szeret, mint a férj ahhoz az asszonyhoz, akit szeret. * Vannak férjek, akikhez lehetetlen hű­nek maradni s vannak, akikhez nem le­het hűtlennek lennL. Amazokhoz Penc­il pe se maradna hűséges, emezek mel­lett Cressida se volna képes hűtlensé­get elkövetni. ¥ A nők mentségére legyen mondva: ők csak az .olyan férjekhez lesznek hű­teknek, akiket nem szeretnek. & Egy asszonyról, aki nem szerette az urát, de hü maradt hozzá, mondta va­laki: — Úgy van a férjével, mint sokan a hivatalukkal. Nem szeretik az állásukat, csak immel-ámmal töltik be azt, de azért vigyáznak, nehogy fegyelmi vét­séget kövessenek cl. Vagy mint némely pénztáros, aki halálosan unja a maga egyhangú és butitó foglalkozását, de azért eszébe se jut sikkasztani". & Egy nö nyilatkozata: — Tisztességes asszonynak csak az urát szabad megcsalni. Ha a kedvesét is megcsalja, megszűnik tisztességes asszony lenni. * Vannak jó férjek, akik léoten-nyo­­mou csalják a feleségüket és vannak rossz férjek, akik hivek az asszonyuk­hoz a sírig. * A nő (s különösen a feleség) köny­­hyebben bocsájtja meg a hűtlenséget, mint az elhanyagoltatást. Elnéző az uia iránt, ha azt hallja, hogy szerelmi kalandja volt s kevésbé megbocsájtó az

Next

/
Thumbnails
Contents