Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-24 / 81. szám

1927. n.dicios 24. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Március 30-án lesz az ítélet a Rácz-pörben Csulinovics Ferdo dr. államügyész szigorú Ítéletet kívánt Kendjelac Milivoj dr. és Putnik Jován dr. védők a vádlott felmentését kérték A Rácz-pör szerdai íőtárgyalásán dél­előtt fél tíz órakor folytatta Csulinovics Ferdo, dr. állapiiigyész vádbeszédét. Ki­jelentette, hogy miután keddi beszédében röviden Rmc'rtette a tárgyat, most a vádirat pultjait fogja alátámasztani. — A widlott 1926 október 29-én reggel azzal m kimondott szándékkal jött be Szi0oticáru — mondotta — hogy Dimit­­rjtevics Drágó dr. ügyvédet megölje. Az nccán megvárta a sértettet, egészen nyu­godtan beszélt veie és amikor kölcsönö­sen elköszöntek egymástól. Rácz kivette zsebéből revolverét és két lépés távol­ságról Dimitrijevicsre lőtt. A sértett le­fogyott és a vádlott még négy lövést »Jbíí le. majd mint valami bosszúálló klen a füstölgő revolvert magasan tart­va, az uccu másik oldalára ment, ahol Tiimbász rendőr lefegyverezte. A rendőr kérdésére a vádlott megmondta, hogy hányszor sütötte el fegyverét, ami vilá­gosan bizonyítja azt, hogy Rácz a tetl elkövetésekor nem volt beszámíthatatlan. Rácz és a védelem azt mondja, hogy a vádlott csak ijeszteni és »jobb belátásra« akarta bírni a sértettet. A vádlott e val­lomása nem egyezik meg a főkapitány előtt tett kijelentésével, hogy: »elhatá­roztam, mert tönkre tett!« Komikus vol­na igazat adni á vádlottnak, hogy csak meg akarta ijeszteni Dimitri je vicset, amikor ö maga azt vallotta, hogy erre elhatározta magát. — Ha Rácz csak ijeszteni akarta Di­­mitrijevicset, akkor miért nem diák pisz­tollyal lőtt reá? Csak a véletlen szerencsének kö­szönhető hegy Dimitrijevics élet­ben maradt. Az ügyész ezután hosszasán bizonyí­tani igyekezett, hogy Rácz előre meg­fontolt szándékkal, abszolút hidegvérrel hajtotta végre tettét. Hivatkozott Radics Milenkö és Risztics Bozsidár tanuk val­lomására, akik kijelentették, hogy Rácz előttük »leszámolással« és bosszúval fe­nyegette meg Dimitrijevicset. Kúriai döntvények a revolverről — A revolver a szakértők véleménye szerint emberölésre öt-hét lépés távol­ságról alkalmas. A katonai szakértő; aki ezt a véleményt nein tette magáévá, ki­hallgatása alatt ellentmondásokba keve­redett és maga sem tudta, hogy a végén mit mondjon. • A revolver Igenis Jó és ma már csak azért nem vásárolják, mert vannak jobbak is. Uz azonban nem jelenti, hogy az emberélet kioltására a régi rendszerű forgópisztoly alkalmatlan. A Kúria számos olyan ítéletet hozott, ahol a vádlott rozsdás öreg fegyvert fo­golt a sértettre, a golyó meg sem sér­te‘tö. hanem lábai elé hullott és mégis szándékos emberölés kísérletének bűn­ügyében mondtak ki bűnösnek, — A revolver nem megfélemlitési esz­köz és Rácz a merényletet nem ferndulás-Hb kivett*; ei hanem, előre meg­­forto't szándékkal amit azzal a rövid vallomásával, hogy »elhatároztam magam«, be is ismert. Nekünk e vallomásnak kell hitelt adni, mert az Rácz akkori lelkiállapotát híven tükrözi vissza. A csödtönteggondnok szerepe Ami Dimitrijevics lelkiismeretes munka lát illeti, arról magam is meg­győződtem. Dimitrijevics ur engem is leikért, hogy ne hozzuk uz ügyet, mert ezáltal Rácé csődbe kerülhet. Hűből lát­ható, hogy Dimitrijevics dr. nem szá­mított a csődre,- Most már azt is meg­mondhatom. hogy Dimitrijevics olyan sokszor fordult meg . ebben az ügyben és annyiszor sürgette, hogy- Ráczot bo­csássák-szabadon és a tűz vizsgái at 't fejezzék be. hegy már egyenesen kelle­metlen vo’t. Azonban tudni va’ó. hogy aktív malom nem ég le és Rácznak volt legkevesebb joga, hogy az ügyvédektől nagylelkűséget várjon. SzemmeHátható dolog, hogy Rácz becsapta Dimitrijevicset és Dimitrijevics tudtával olyan dolgo­kat szeretett volna elkövetni, amiknek büntetőjogi következményeik lettek vol­na. A vádlott bizony-ára rosszul értel­mezte Dimitrijevics szavait és azt hit­te, hogy ha Dimitrijevics lesz a csöd­­tömeggondnok, akkor azt csinálhat, a mit akar. A csődtömeggondnokság nem szenti­mentális dolog. Különben a vagyonbu­­kottak, a csődbe kerültek önmagukba szoktak lőni és nem csődtömeggondno­kukra. A csalárd bukás Ezután a csalárd bukássá! foglalko­zott az ügyész. Kijelentette, hogy Jab­­lonszki vallomásának nem lehet hitelt adni, mert állandóan ellentmondásokba keveredett. — Megállapítható — folytatta, az ál­lamügyész — hogy Rácz az Összes adósságait az utolsó fél évben csinálta. A csődtömeghez tartozó pénzből né­hány hitelezőt a többiek kárára kifize­tett és nagy; összegű pénzt magánál tartott. Fijlöp Zoltán, aki mindenben se-V bíróság A bíróság tekintélyére nta már min­denki rátörhet Ma olyan autoritásokat tipornak le, akiket a jövő generáció is­teníteni fog. A cinizmus korszaka ez. Mégsem volna megengedhető, hogy lel­kiismeretlen kttfárok azt hirdessék szélté­­ften-hósszában, hogy a bíróság nem ob­jektiv. Apellálok a bíróságra, amely min­dig hivatása magaslatán állt, hogy a vádlottat a legszigorúbban bün-Parturiunt — Mindenekelőtt kérem — mondotta Kendjelac Milivoj dr. védő — engedtes­sék meg nekem, hogy beszédemet egy­énien latin közmondással kezdjem el, ami éppen ide illik: Parturiunt monies, nascetur ridiculus mus. Vajúdnak a be­gyek és egy egérkc szü’etett! — Védencemet előremegfontolt szán­dékos 'emberölés kiséíletével vádolja az ügyészség. Nagyon csodálkozom, hpgy ■z állnmiigyész T:r a bizonyítási ejjárás után is megmarad a vád mellett- Mit je­lent tulajdonképpen elöremegfontolás? \7Á bogv valaki rendszeresen készül á tett végrehajtására, hogy hidegvérrel ki­oltson egy- emberi életet és míg azt nem tette meg. állandóan annak lehetőségével foglalkozik. A védencem ügyében ez a vád nem állhat fenn, annál kebésbé, mert erre semmi pozitív bizonyíték nincs egyedül Dimitrijevics dr. vallomása ter­heli a vádlottat, amit a biróság nem te­het magáévá. Radics M Hetik ónak Rácz azt mondta: »Pénteken Szuboticára jö­vök. hogv elszámoljak Dirnltrijeviccšel.« Ezt kétféleképpen értelmezték, de Radics a tárgyaláson kijelentette, hogy az »el­számolás« alatt ő a csődügyet értette. — A csödiigy a legkedvezőbb meder­ben haladt és miután ilyen stádiumba»! volt, lehetetlen azt hinni, hogy Rácz gyilkosság! szándékkal emelte fegyverét a gondnokra. Ha ezt megtette volna, ez maga elég bizonyítók lenne arra, hogy beszámíthatatlan. Már a honorárium kérdésében is megegyeztek Dimitrije­­viccsel. Szegény Rácz örült, hogy rövi­desen minden befejezést ny-cr és vissza­térhet, '’a szegényen is, a tisztességes társadalomba. Rácz nem akart ölni — Sem Risztics Öozsidárnak. Dímitri­­jyvics jelöltjének vallomása, sem az a körülmény nem igazolja a gyilkossági szándékot, hogy sokszor fordult meg a sé-tptt irodájában.' Ennél természetesebb dolog nincs. Hisz Rácz állandóan érdek­lődött dr. Kissnél és Dtmitrijevtcsnél is gitőtársa volt, kiszabadulása után 3 jogi következmények elöl Magyaror­szágba szökött. Rácz összesen tizennégy dinárt Ha­gyott a pénztárban. a többi pénzt magánál tartotta. Ez a legfényesebben bizonyltja a vádnak azt az állítását, hogy Rácz a hitelezők ká­rára csalárd bukást követett el. A háború utáni erkölcs — Rácz György a háború utáni er­kölcs és idő típusa — mondotta emelt hangon az ügyész — a hadiszállítók so­raiból való. JeKegzetes típusa azoknak, akik a háború alatt kihasználva fele­barátaik és testvérük távollétét, akik ■i különböző frontokon küzdöttek és es­tek el. kihasználva a konjunktúrát, ha­lomra gyűjtötték a pénzt. Ezek azok, akik itthon maradtak és meggazdagod­tak a harctereken kifolyt vér árán. Rácz a csődön és tűzön akart keresni, de ez egyszer bennégett, mert akadt egy em­ber. aki lelkiismeretesen végezte mun­káját és mindent megtett, amit egy tisz­tességes, becsületes embernek meg kel­lett tenni. Dimitrijevics nem ügyvéd, hanem gondnok volt. aki a topolai sze­gény nép érdekeit védte. tekintélye teSse meg. hogy egyszer a társadalmi rend helyrc­­áílittassék és hadd lássa mindenki, hogy van még igazság és törvény ebben az erkölcsileg megrendült világban. Az ügyész beszéde után Pavlovics Ist­ván törvényszéki «elnök a tárgyalást tiz percre felfüggesztette és félegy után kezdte meg Kendjelac Milivoj dr. védő­beszédét. momtes... a csőd állapota felöl, mert hitelezői szo­rították. Ha Rácz ölni akart volna, ak­kor nem az üccán. hanem négyszemközt, kedvezőbb helyen tehette volna meg. Azt mondják, hogy Rácz »opolán azt mesél­te, hogy megöli Dimitrijevicset. A tánuk azonban egy embert sem tudtak megne­vezni, akik ezt hallották vagy beszélték volna. Ki beszélte ezt? Beszélték. Rác?­­tr’ hallották. Ez lényegében semmi. A gúnyos mosoly — Ami Rácz lelkiállapotát illeti a kri­tikus napon, azt legjobban igazolja dr. Momirovics Veljkó fökapitányhelyettes szavahihető, objektiv vallomása. Olyan izgatott volt, hogy nem lehetett kihall­gatni. Lelkileg teljesen deprimált volt és összefüggéstelenül beszélt. A felindulás oka Dimitrijevics mosolya volt Rácz vallomása szerint Dimitrijevicstő! kért valamit, mire a lömeggondnok gúnyos mosollyal taszította el magától. Teljesen individuális dolog, hogy az emberek hogy reagálnak egy gesztusra, egy mo­solyra. Vannak emberek, különösen ide­ges emberek, akik a legcsekélyebb és legburkoitabb gúnyra erősen reagálnak. — A rendőr, aki Ráczot a merénylet után lefogta, elmondotta, hogy Rácz a revolvert Dimitrijevics hátának szögezte j és fejét elfordította, úgy hogy nem látott! semmit. Az az ember, aki élflfcinegfön­­tolr szándékkal ölni akár, nem iorditja el fejét. A kő is gyilkol j —- A íegvverszakértők szerint Rácz ! revolvere rossz, ártalmatlan fegyver, j Többek között azt kérdezték a fegyver­­szakértőktől. hogy a nyak főütőerén sem | okozhat halálos sérülést a golyó? Ezzel | kapcsolatban azt kérdeni, vájjon meghal-e az az ember, akinek ha- j iántékára egy Idarab követ dobnak? Meghal! és a darab követ senki sem tekinti emberölésre alkalmas fegyvernek. A vádlott tudta azt, hogy ezzel a revol­verrel csak varjukat, szoktak lőni és azt is tudtai hogy házmestere á réyoWéngl1 nem tudott egy kutyát agyonlőni, mert a golyó lepattant a kutya fejéről. Ezért én nem tudok arra a meggyőződésre .hat­ni, hogy ez a revolver alkalmas emberi élet kioltására. — És valóban a golyó nem hatolt a testbe, hanem csak a télikabátot fúrta át és dr. Mainsev Dusán orvosszakértő vé­leménye szerint két-hárcm nap alatt gyógyuló sérülést okozott. Ha a két szakvéleményt összehasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a sérülés csak a könnyű testi sértés kritériu­mát meríti ki. A védő ezután a vizsgálat lefolytatását bírálta és kifogásolta, hogy a vádlottat négy és fél hónapig vizsgálati fogságban tartották, holott a tárgyald» anyagából megállapítható, hogy könnyű testi sértés esete forog fenn. Nincs hamis bukás Kendjelac Milivoj dr. ezután a csata id bukás ügyére tért át. Megállapította, hogy az ügyész nem vette figyelembe, vitatja, hogy Rácz nagyon sokat utazott. A Rácz és Fülöp közötti szerződés két­ségtelenül fennállott. — A Csehszlovákiába szállított liszt az utón megromlott és azért, mint azt a tanuk igazolták, a cég semmi ellenér-I téket nem kapott. Nem a védelem dolga : ezt beigazolni, hanem az ügyészség kö­telessége lett volna igazolni, hogy érke­zett pénz Csehszlovákiából. Kendjelac Milivoj dr. védő alapos jogi tudással bírálta még a vádirat többi pontjait, majd kérésére Pavlovics István elnök fél kettőkor tiz perc szünetet ren­delt el. Putnik Jován dr. védöbeszéde A szünet leteltével az elnök újból meg­nyitotta a tárgyalást, de a védők egy ike sem volt jelen. Az áUamügyész indih'á­­nyozza, hogy miután a védők önkénye­sen elhagyták a tárgyalást, ami a töt vény szerint büntetést von maga után, ezt a körülményt foglalják jegyzőkönyv­be, egyúttal pedig az elnök rendeljen ki hivatalból védőt a vádlott számára. Az ügyész indítványára az elnök ki is je­lölte a tárgyaláson résztvevő dr. Papp ; Lajost, de ebben a pillanatban megér­keztek Rácz védői. Dr. Putnik Jován kezdte meg ekkor védőbeszédét Alapos felkészültséggel vi­tatta, hogy hamis bukás állna fenn, majd áttért a szándékos emberölés vádjára s előadta, hogy* dr. Dimitrijevics Drágó alkalmat adott Rdcznak azt hinni, hogy hozzájuthat valamihez, ami nem jár neki és ebből a helyzetből állt elő az az esemény, amikor Rácz önkívületi ál­lapotban revolvert fogott Dimitrijevicsre. Szerinte Rácz egészen felmenthető az em­berölési kísérlet és a hamis bukás vádja alól Beszédét Így fejezi be: Hiszem, hogy a biróság nem kételkedik a védelem objek­tivitásában és tudja, hogy sok részlet csak a tárgyaláson világosodott meg, ami Pavlovics elnök érdeme. Legyen a biróság igazságos és ha a vádlottat va­lamiben bűnösnek találná, enyhe bünte­tést szabjon ki. Végye figyelembe, hogy olyan ember ü! itt, aki gazdag volt. de az élet kegyetlenül bánt vele és aki a tárgyaláson megbánást tanúsított. Csulinovics dr. államügyész azt az előterjesztést teszi, hogy* ha a biróság bűnösnek mondja ki a vádlottat, a bün­tetésbe ne számítsák be a vizsgálati fog­ságot, mert, Rácz szándékosan elhúzta a I vizsgálatot azzal, hogy kétizben eltogult- I sági kifogást emelt és más biróság dele­gálását kérte. Kendjelac Milivoj dr. válaszolt az I ügyész, szavaira, kijelentette, hogy Rácz I nem á főtárgyalás! tanács, hanem a vizs. I gálát ellen emelt kifogást. Pavlovics István elnök ezután a tár- I gyalást bezárta és kijelentette, hogy az ítéletet , a biróság március 30-án, szerdán I délben 12 órakor fogja kihirdetni. Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol a* óaszea alkatrésze'* ia kaphatók. 274 Tereiit'na ul. 3. Népkdrrei szemben V'1 ci}

Next

/
Thumbnails
Contents