Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-23 / 80. szám
12 OLDAL * ÁSA’T'T DINAR PoStarina plaćana u gotovoml ■ih BACSMEEYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotžca, 1027. SZERDA, március 23. 80. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—58 .Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétiőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Mlnerva-palota) Külügyi seregszemle Egy nagyszabású külügyi ankét hatását gyakorolta a közvéleményre a parlament hétfői ülése, amelyen három volt külügyminiszter fejtette ki részletesen a véleményét az ország külpolitikai helyzetéről. Mindahárom államférfiu innen maradt azon a határon, amit a béke érdekein őrködő felelősségé.rzet szab nem hivatalos állásban lévő politikusok elé is. Még a szélső ellenzékre sodródott Trumbics is, aki szigorú birálatban részesítette nem annyira Perics, mint inkább Nincsics külpolitikáját, vigyázott arra, hogy egyetlen olyan szót se ejtsen ki. amely a jugoszláv-olasz konfliktus békés megoldását megnehezíthetné. Trumbics erőtlenséget és langyosságot vetett Nincsics szemére és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Mussolini és az olasz nép is más álláspontra helyezkedne az S. H- S. királysággal szemben, ha külpolitikánkban több volna a határozottság és lendület. Olaszországot pedig figyelmezteti a jugoszláv állam első külügyminisztere, hogy érdekében áll a jelenlegi adriai állapotok fenntartása, mert ha ez a statusquo felborul, megjelenhet az Adrián egy harmadik hatalom, a német is, aki a békeszerződés által megteremtett politikát az olaszok kárára is veszélyeztetheti. Nincsics beszéde természetszerűen nem kritikai megállapításokra, hanem az ország jelenlegi külpolitikájának igazolására szorítkozott, hiszen a külügyminiszter személyében legutóbb történt változás a külpolitikának sem irányvonalán, sem módszerein nem változtatott és igy Nincsics a saját külpolitikai koncepcióját védte. Perics Ninkó dr. közvetlen elődje, lemondásának oka. a tiranai szerződés után is annyira megy Olaszország iránti előzékenységében, hogy védelmébe veszi az olasz népet azok ellen a támadások ellen, amelyek az olasz néppel nem azonosítható fasiszta rendszert érik. Ugyanakkor azonban megbélyegzi Nincsics azt a kampányt, amit az olasz sajtó »egy része« folytat az S. H. S. királyság ellen, holott nyilvánvaló, hogy Olaszországban nincsenek a sajtónak egymástól eltérő részek mert csak azokat a lapokat tűrik meg, amelyek a fasiszta kormányzat füttyszójára táncolnak. Úgy látszik, erre a viszonzásra nem találó túlságosan konciliáns hangra vonatkozik az az ellenzéki észrevétel, hogy a külpolitikában a simulékonyság bizonyos mértéken túl a kormányzat energiátlanságának nyomását kelti. Úgy Nincsics, mint Trumbics beszédük felépítésében- a külügyi expozék szerkezetéhez tartották magukat és kijelentéseik megfogalmazásában is a diplomácia frazeológiáját vették igénybe. Egészen más, eredetibb és frissebb formákat talált a külpolitikai fejtegetések szokott eszmemenetétől elütő gondolatai kifejezésére a harmadik volt külügyminiszter, Marinkovics Voia, aki csak rövid ideig, a Davidovics-kormány néhány hónapja alatt állott a külügyek élén és aki azóta állandó külügyminiszterjelölt arra az esetre, ha a demokraták belépnének a kormányba. Marinkovics nem vette sorra az egyes államokat, hogy a hozzájuk való viszony szempontjából kritikai megjegyzéseket tegyen, hanem a külpolitika néhány általános vezető éhét tűzte ki. Az egyik ilyen elv az, amit a külügyminiszter jelszó gyanánt emiitett expozéjában, hogy a Balkán a balkáni népeké. Igyekezni kell ezt az elvet belevinni Európa nemzetközi jogrendszerébe, mert ezáltal Európa biztonsága száz százalékkal növekedne. Marinkovics szerint kamatoztatni kell külpolitikailag azt a közösséget is, amely a jugoszláv demokráciát a nagy nyugati demokráciákhoz, különösen Angliához és az Egyesiilt- Alamokhoz fűzi. Nálunk sem eszményiek az állapotok, de itt — állapítja meg Marinkovics — a demokrácia! intézményei, úgy ahogy, normálisan; funkcionálnak, jobban, mint bármelyik más szomszédos államban. — Akármilyen élesen támadja is itt valaki a kormányt, nincs kitéve annak, hogy meggyilkolják — mondja a volt külügyminiszter és ezzel felhívja a világ figyelmét a terrorra alapított és a demokratikus kormányzatnak Nyugat által méltánylandó gyökeres különbségére. Nem hallgatja el nézetét Marinkovics a Népszövetségről sem, amelyet meg nem valósult ideál-nak tekint. A Népszövetség nem lehet garancia a kis államokra nézve, miután nem j egyéb, mint a nagyhatalmak szövet- í sége és nem lehet a béke biztosítéka I mindaddig, inig nincs módjában a i 1 nagyhatalmakat visszatartani a háborútól. A békét csak nagyhatalom fenyegetheti — ebben a vitán felüli igazságban benne rejlik a válasz arra a kérdésre, hogy a jugoszláv-olasz konfliktusért melyik felet terheli a felelősség. A józan és fegyelmezett önérzet, továbbá a szerb-horvát-szlovén egység ünnepélyes manifesztációjában csendült ki Marinkovics Voja beszéde, amely harmóniát keresett a lehetőségeket és szükségességeket mérlegelő megfontolás és az ország közvéleményének szempontjai között. A beszéd nyomán a Ház minden o!da- i Iáról felcsattant a taps, annak jeléül, hogy a pártellentétek nyomban elnémulnak, ha az állam létérdekei I összetartást parancsolnak. Pribicsevics a jugoszláv-magyar megegyezés ellen Szerinte a két állam baráti közeledésének nincsenek meg a pszichológiai előfeltételei — Markovics Lázár dr. a jugoszláv-magyar barátság kiépítését sürgette A parlament elfogadta' a külügyi költségvetést és megkezdte a pénzügyi költségvetés tárgyalását Beogradból jelentik: A költségvetési vita lassú menete arra késztette a kormányt hogy ismét kísérletet tegyen az ellenzéki pártokkal való megegyezésre a költségvetési vita lerövidítése céljából. Trilkovics Márkó elnök közölte az ellenzéki nrri' vezetőivel a kormánynak errevonatkozó kívánságát, amellyel aztán az egyes ellenzéki pártok klubüléseiken foglalkoztak. Az ellenzék elhatározta. hogy a kormány kívánságát csak abban az esetben teljesíti, ha viszont a kormány visszavonja mindazokat a nótiavaslatokat. amelyek az ellenzék szerint az alkotmányba ütköznek. A pártvezérek kollégiumának kedd esti ülésén az ellenzék vezetői közölték ezt a határozatot Trifkovics Márkó házelnökkel, aki kijelentette, hogy azt a kormány elé terjeszti. A parlament külügyi vitája Beogradból jelentik: A parlament keddi ülésén folytatták a külügyi vitát. Az első szónok Drljevics Szekula dr. montenegrói föderalista, a nemzeti parasztklub tagja, aki a világpolitikai eseményeket aggasztóknak mondja. Hiába hangsúlyozta Perics külügyminiszter azt az elvet, hogy a Balkán a balkáni népeké, külügyi politikánk nem tartja magút ehhez. — Ami Bulgáriát illeti, előbb-utóbb államjogi kötelékbe kell vele lépnünk. Mindkét államban megvan a hajlandóság egy nagy Balkán-állam megteremtésére. Danev volt miniszterelnök az utóbbi napokban mondotta a szobranjeban, hogy nemsokára együtt járjuk a kólót. Nesies Ljubának, az uj szófiai követünknek nagy kötelességei vannak Szófiában. Görögországban gyanakvással néznek ránk és Törökország is bizalmatlan irántunk. A kisantantról beszélve. Drljevics tiltakozik Markovics budapesti látogatása ellen. Beszéde végén követeli az Oroszországgal való viszony ujrafelvételét és a külügyi bizottság felállítását. Pribicsevics a jugoszláv-magyar viszonyról Pribicsevics Szvetozár emelkedik ezután szólásra és mindenekelőtt a leghatározottabban tiltakozik Vilder kizárása el'en. — Mint hallom — mondja Pribicsevics — a külügyminiszter Bodrero tábornokot is meglátogatta és bocsánatot kért tőle. A kormánynak számot kellene vetnie azzal, hogy nem vagyunk olasz lakájok sem olasz vazallusok, még kevésbé olasz védencek, hanem itt egv szabad nemzet szabad képviselői ülnek. Hivatkozom Renaudel francia képviselő esetére, aki a kamarában megsértette Mussolinit és Poincaré nem tartotta szükségesnek,, hogy bármiféle elégtételt adjon. Az olasz kérdésre áttérve Pribicsevics kijelenti, hogy a jelenlegi olasz politika nagyzási mániában szenved. A Népszövetség a kis államokkal szemben mindenható, de a nagyhatalmakkal szemben semmi hatalma nincs, különösen nincs a fasiszta Olaszországgal szemben. A tiranai paktum emlékeztet Bosznia és Hercegovina annexiójára. Egy megrendelt fölkelés ürügyet adhat Olaszország nak arra, hogy megszállja Albániát. Meg kell mondani Olaszországnak, hogy minden eshetőségre fel vagyunk készülve. Nincs egyetlen ember az országban. aki azt akarná, hogy csak egy talp* ■ alattnyi földet is vegyünk el Albániától. Tényekkel kell a kormánynak bebizonyítania, hogy az olasz intrikák hazugságok. Miért ment Markovics Budapestre? A jugoszláv-magyar viszonnyal foglalkozik ezután Pribicsevics Markovics Lázár budapesti látogatásával kapcsolatban. Kérdi, milyen jellege volt Markovics utjának: hivatalos, félhivatalos vagy magánjellege. Ez még nincs tisztázva. Markovics Lázár nagy íeklámot csapott utjának, amely valóságos izgalmat keltett a magyar sajtóban és itthon is nagy port vert fel. — A Magyarországhoz való barátság eszméjének valami alappal kell bírnia és erre meg kell teremteni az előfeltételeket. Ennek a barátságnak semmi értéke nincs, ha nem gyökerezik a népek szivében. Ismerni kell a magyar viszonyokat, ha valamit tenni akarunk ebben az irányban. Elhiszem, hogy Markovics Lázárt dinereken és szoarékon szívélyesen fogadták és azokon igen szimpatikus nyilatkozatok hangzottak el. Ez azonban nem jelenti a magyar politika megváltoztatását velünk szemben. Gróf Bethlen István magyar miniszterelnök két hónappal ezelőtt beszédet^ tartott, amelyben hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fogja elfelejteni a külföldön élő két és fél millió magyart. Ha egy felelős kormányfő ilyen nyilatkozatot tesz, akkor abban valami rejtett gondolat lappang. Markovics Lázár nem ismeri sem az embereket, sem a viszonyokat Magyarországon. tehát semmi kvalifikációja nincs arra. hogy ott a megegyezés politikáját előkészítse. Markovics látogatása Csehszlovákiában Is bizalmatlanságot keltett. Amikor Oratz Gusztáv dr. ugyanaz, aki a Károly-puccs idején magyar külügv mi-
