Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-23 / 80. szám
3.oldal. BÁCS!\fEGYEl NAPLÓ _________ -927. március 23. niszter volt, ellátogatott Beogradba, itt igen szerényen viselkedett, nem adott interjút, mig Markovics Budapesten elárasztotta a sajtót kilométeres nyilatkozatokkal. Marko vies Lázár: Kár, hogy nem ön ment Pestre Pribicsevics ur. Pribicsevics: Megtehettem volna, mert jobban ismerem a viszonyokat, mint ön. de azt tartom, hogy mint az ellenzék tagja, jobb, ha nem megyek külföldre tanácskozni. lárdabb politikát kell folytatnunk Magyarországgal szemben, mint az eddigi kormányok tették. A Károly-puccs — Amikor Habsburg Károly Magyarországra ment, a mi kormányunk arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Habsburg-restauráció casus belli, mert hiszen a revans-poütika legerősebb kifejezésre a Habsburg-dinasztia visszatérésében jutna. Ezért a mi kormányunk erélyes intézkedéseket tett. A nagyhalain ak demarsokkal árasztottak el bennünket és azt tanácsolták, hogy hi/zuk a nagykövetek tanácsára. mi azonban azt mondtuk, hogy ilyen kritikus órákban nem tarthatjuk magunkat papirhatározatoklioz. — Azt mondtuk, hogy negyvennyolc órán belül- Károlynak távoznia kell Magyarországból és elrendeltük a mozgósítást. Ez aztán rábírta a nagyhatalmakat, hogy a Károly-puccsot gyorsan likvidálják. Ha nem lettünk volna ilyen energikusak. Károly Magyarországon maradt volna és vele együtt az egész Habsburg-dinasztia. Tehát határozottabbnak kel! lennünk, ami még nem jelent harcias politikát. Magyarországon vannak bizonyos elemek, akik azt kívánják, hegy Bácskát és Bánátot adjuk vissza és sokan vannak, akik a régi magyar királyság integritásának helyreállításáról álmodoznak. Világos tehát, hogy céljaink nem lehetnek azonosuk és ■ nem folytathatjuk Magyarországgal szemben a megegyezés politikáját,--még kelőn. hogy lépjen be a kormányba, ide ö ezt visszautasította és kijelentette. hogy az ö csoportjának semmi szándéka nincs belépni a kormányba. Az országnak szerinte szüksége van egy koncentrációs kormányra, egy ilyen koncentrációs kormánnyal szemben pártja egészen más ellenzéki álláspontot foglal el, mint a mostani kormánnyal szemben. Kreismann Radics-párti szólal fel ezután és kizárólag az amerikai szlávok helyzetével foglalkozva, élesen támadja az amerikai jugoszláv diplomáciai és konzuláris szolgálatot. Krezsmami beszéde után az ülést az elnök berekeszti és folytatását délután öt órára tűzi ki. mert a két állam vitális érdekei nem ellenkeznek egymással. Népszövetség elé kell terjeszteni az albániai incidenst — Az utóbbi napokban rendkívül sokat beszéltek egy incidensről. Erre vo! natkozólag a külügyminiszter expozéjá! bau kijelentette, hogy államunk hajlandó I magát alávetni bármilyen ankét vizsgá- I latinak, bármilyen feltételek mellett, fi» i a magam részéről azt kívántam volna hogy a külügyminiszter egészítse ki beszédét azzal, hogy Jugoszlávia mint a Népszövetség tagja apellál a NépszövetIsmerteti ezután a szónok azokat a tárgyalásokat, amelyeket Magyarországgal folytatóit Románia és Csehszlovákia, tnaftl Jugoszlávia és amelyek annakidején eredménytelenül végződtek, majd igy folytatja: — Most a hangulat megváltozott, mert úgy a királyi kormány, mint Magyarország részéiül olyan a hangulat. hogy meg lehet kísérelni a barátsági szerződés megkötését. A múlt év augusztusában olvastuk Horthy kormányzó beszédét, aki a legelőzékenyebben nyilatkozott a mi államunkkal szemben és megváltoztata a Jugoszláviával szemben való frontot. Ez alkalommal Nineties és Bethlen között érintkezés jött létre és ha jól emlékszem, Nincsics akkor kijelentette, hogy Bethlen más politikát akar irányunkban folytatni mint ezelőtt és szívesen hajlandó olyan tárgyalásokba bocsátkozni, amely barátsági szerződés megkötését eredményezné. Ez a kérdés meglehetősen kényes, mert a kisantant államainak egymásközötti viszonyába.is belevág. Minden félreértés elkerülése céljából le kell szögezni, hogy minden megállapodás, úgy Romániának mint Csehszlovákiának hasznára szolgálna. A Magyarországgal megkötendő barátsági szerződés mellett, továbbra is érvényben maradnak a kisantant-szerzödések.-^- Franciaország megkötötte Németországgal a rajnai, majd a nyugati paktumot, de azért azok a kötelezettségek, amelyek a békeszerződésben foglaltatnak. úgy Franciaország, mint Németország részéről, de Lengyelország részéről is változatlanul érvényben maradnak, fin a baráti szerződésről ilyen értelemben tárgyaltam Budapesten, ahova mint magánember utaztam. Ez a barátsági szerződés hivatva volna megjavítani Magyarország viszonyát Csehszlovákiával és Romániával szemben is. Meg kell állapítanom, hogy Pribicsevics délelőtt arról beszélt, iiogy nemcsak a hivatalos körök, hanem a nép hangulatával is kell számolni. Ottartózkodásom alatt séghez. Én a magam részéről azt hiszem, hogy a Népszövetség intervenciója sokkal nagyobb haszonnal járna, mint akármilyen ankét. Áttért. ezután Markovics Lázár a Bulgáriával szemben való politikára. — Ebben a kérdésben is — mondja — Locarnó szellemében kell eljárni. Azt hiszem, hogy ebben a parlamentben nincs senki és nhjes egyetlen párt sem, amely ellene volna annak, hogy Jugoszlávia és Bulgária között a barátságos viszony helyreálljon, úgy vélem, hogy Bulgáriában most épen rendkívül kedvező erre a hangulat. egyetlen egy lap sem nyilatkozott ellenem.. sem Betíilen elleti és egyik sem tett kifogást a barátsági szerződésre vonatkozó tárgyalásra. sem, kivéve a Pester Lloyd, amelyben Apponyj szólalt fel, aki mögött nem áll párt. Apponyj kijelentette, Bethlen hibázik, amikor ilyen politikát folytat és el akar fogadni locarnói megállapodást a trianoni szerződés megváltoztatása nélkül. Bethlen erre nem válaszolt ős megállapíthatom, hogy a magyar miniszterelnök valóban uj politikát inaugurált és velünk szemben őszinte ys nyílt. Bazala: Apponyi volt őszinte! Markovics Lázár ezután az Angliával szembeni politikáról beszél és azt mondja, hogy az összes függőben levő kérdéseket rendezni kell. Angliával- Beszéde végén kiemeli, hogy á jó külpolitikának jó belpolitika az előfeltétele. és azt kívánta, hogy minden párt azon legyen, hogy résztvegyen ennek a jó belpolitikának előkészítésében. Bozsovics Oligorije független demokrata az albán viszonyokkal foglalkozik és személyében is élesen támadja Achmed Zogut, akiről elmondja, hogy 1915-ben Nlsben Pasicsot becsapta, azután egy autón, amely tele volt aranypénzzel Debrán át megszökött. Élesen támadja Cena bég beogradi albán követet is, úgyhogy az elnöklő dr. Subotics megvonja tőle a szót. A parlament ezután elfogadja a külügyi költségvetést és nyomban áttér A pénzügyi költségvetés tárgyalására. A pénzügyi vita Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter nem tart beszédet, hanem hivatkozik nyomtatásban megjelent expozéjára, Kurbegovics a boszniai állapotokkal foglalkozik, majd Matijevics Sztepán Radics-párti kritizálja a költségvetést. Matievics után Neudorfer Radics-párti beszél. Élesen támadja a külügyi kormányzatot. Még egész sor ellenzéki szónok szólal fel, köztük Zsánjics föd'eralista. Az ütés a késő éjszakai órákban ért véget. A jugoszláv-magvar megegyezés pszichológiai alapja — Ahhoz, hogy Magyarországgal szemben uj politikát folytassunk, szükséges megismerni Magyarország hangulatát. Amíg Magyarországon olyan egyesületek vannak, amelyek a mi országunk ellen működnek, amíg a tábornokok és a kormány gyűléseken harcias nyilatkozatokat tesznek, addig nincs pszichológiai alap politikánk megváltoztatására Magyarországgal szemben. Nem akarunk harcias politikát Magyarország ellen, erre nincs is szükség, de nem szabad túlozni, nehogy Magyarországgal is ugyanazt érjük meg, mint Olaszországgal, Bethlen és a választójog — Bethlen István gróf — folytatja Pri- ' bicsevics — Tisza idején tagja volt a ! TiSza-pártnak. Bethlen akkor annyiraj reakciós volt, hogy Tisza választójogát! is túlságos liberálisnak tartotta, pedig ' tudvalevő, hogy Tisza a legnagyobb ellenség-e volt az általános választójognak, i Mi nem akarunk uj politikát a ma- j gyár kormánnyal, hanem csak a ma- 1 gyár nemzettel szentben. Egészen bizonyos, hogy ha a magyar J nép szabadon és függetlenül megnyilatkozhatna. egészen más hangokat lialla-' nánk Magyarországból. Ma azonban semmi pszichológiai alapja nincs annak, hogy Magyarországgal közelebbi barát- j ságba lépjünk. Más dolog kereskedelmi ! szerződést kötni és más a barátság pofi-! tikáját folytatni. Olaszországnak Is volt i egy nemzetközi szerződése a hármas i szövetségben, mégis Ausztria-Magyar- j ország ellen lépett fel a háborúban. Szi- I veséé köthetünk vele szövetséget. Pribicsevics nem akar kormányba lépni Pribicsevics ezután Perics külflgymi- j nisztfirhek azzal a-'-jaVááfetávaf - -fog-alk«» zil« niel.y szerint • meghívja • az•- egész*-világai, egy ankétra annak megállapítása- j ra, hogy valóban folynak-e Jugoszlávia-t ban katonai előkészületek. ! — Ezt a javaslatot — mondja — visz- \ sza kell utasítani. Mi szuverén és egyen- j jogit állam vagyunk. Ha mi megenged- | jük az attkétot, meg kellene engedni ezt; Olaszországnak is. Ne csalódjunk. Ez a mostani tavasz igen izgalmas. A legerősebb emberekből álló kormányra volna most szükségünk, hogy a bel- j és külpolitika nehézségein túljuthassunk. A szónok és Uzunovics miniszterelnök i között éles vita kezdődik, melynek során - Pribicsevics elmondja, hogy öt felszólították Szrszkics miniszter ut-Markovics Lázár beszéde Srskics igazságügyminiszter nyilatkozatai koncentrációs kísérleteiről Meg lehet kötni a jugoszláv-magyar baráti szerződés! A délutáni ülés első szónoka. Markovics Lázár a Népszövetség jelentőségéről beszél és kifejti, hogy különösen a kis államok bíznak erős hittel abban, hogy a Népszövetség megvédi őket- a jogtalan támadások ellen. Mint. az SHS királyság genfi delegátusa, látta, .menynyire vau praktikus haszna annak, hogy a nemzetközi incidensekről a Népszövetségben elméleti tárgyalás* ív tatnak. Sokszor olyan dolgok is fordultak elő a Népszövetség ülésén, amelyeket nem akar a parlamentben részletesen ismertetni. Nagy hiba. iiogy a két legerősebb hatalom: Amerika és Szovjetorcszcrrszág távol tartják magukat a Népszövetségtől. Szovjetoroszországnak nem érdeke, lmgy a jelenlegi konstellációban lekösse magát különféle paktumokkal a Népszövetség mellé. Foglalkozott ezután Olaszország magatartásával. —• Olaszország politikája, amelyet Jugoszláviával szemben folytat, nem a békekötések idejétől, hanem attól a pillanattól datálódik, amikor Olaszország beavatkozott a világháborúba és aláírta az ismert londoni egyezményt. Mi rendkívül nehéz helyzetben vagyunk és objektiven kell megítélnünk azt a politikát, amelyet a kormány Olaszországgal szemben folytat. Etnlék ez tetői akarok arra. hogy amikor a Yesznics-kormány tagja voltam és delegációnk visszatért Rapallóból, olyan szerződést hozva magával, amelynek rendelkezései a mi instrukcióinkul ellentétesek voltak, emlékszem, KMovec szlovén miniszter sirt a minisztertanácson és sírva tiltakozott a rapallói szerződés ellen. Em'ékszcm arra is, hogy Vesznics miniszterelnök és Trumbics külügyminiszter azt magyarázták Kulovecnek, hogy nem lehetett más szerződést elérni, noha maguk is másféle jogokat és kötelezettségeket reméltek. Kérlelték a minisztert, hogy fogadja el. — Meg kell állapítanom, hogy a külügyi vita során senki sem foglalt el Olaszországgal szemben más álfdspontot, mint amilyen általánosságban a kormány intencióinak megfelel, még Pribicsevics sem, aki pedig a legélesebben bírálta Nincsics politikáját. Én a félreértések egész sorában látom az okát annak a sok bizalmatlanságnak, amelyeknek az utóbbi időben tanúi voltunk. Kijelentettem, hogy a legjobb barátság politikáját kell folytatnunk Olaszországgal szemben ćš ugyanezt kell megkövetelnünk Olaszországtól, Srskics Milán igazságügyminiszter, a kiről Pribicsevics a parlament ülésén kijelentette, hogy meghívta őt a kormányba. erre az ügyre vonatkozólag nyilatkozatot tett közzé. Az igazságügyminiszter dicséröleg emlékezik meg a szlovén néppártról, azután rámutat arra, hogy a radikálisszlovén néppárti koalíció, ámbár szolid többséget ad, mégsem olyan erős, mint egy .széles kcncetráció volna, a nagy feladatok megoldására. Éppen ezért ő teljesen a saját kezdeményezésére a barátai között hangulatot igyekszik teremteni a két demokrata párttal való megegyezés mellett. Ezt szerencsés megoldásnak tartaná és olyan szoros együttműködést képzel el, amely a választásokra is kiterjedne. Ebből a célból érintkezést keresett a pártokkal, de nem a szlovén néppárt háta mögött, sőt a Davidovicsná! való közvetítésre Kulovec és Sernecz minisztereket kérte fel Srskics végül kijelenti, hogy Pribicsevics félreértette őt, de ő továbbra is dolgozni fog a cél érdekében és iparkodni fog egyesíteni az összes radikális és demokrata erőket a szlovének és, esetleg egy horvát párt bevonásával. Pribicsevics, akivel közölték Srskics nyilatkozatát, kijelentette, hogy Srskics öt nem cáfolta meg, csak más jelleget akart adni a dolognak. Neki Srskics a külügyminiszteri tárcát és Pártjának még két tárcát ajánlott föl és az a benyomása, hogy mindez a szlovén néppárt háta mögött történt. A budapesti diáitok tüntettek Franc sorszám ei en Budapestről jelentik: Kedden délben mintegy százötven tányérsapkás fiatalember, egyetemi hallgatók az olasz követség elé vonultak és zajosan tüntettek Olaszország és Mussolini mellett. Az olasz követség előtt lefolyt tüntetés után csoportosan a Reviczki-uccában levő francia követség elé vonultak, ahol tüntettek Franciaország ellen.' A francia követségen tartózkodott éppen az angol követ is. A követség tisztviselői a tüntetésről értesítették a rendőrséget, amely motorbiciklis rendőröket küldött ki a helyszínre. A rendőrök azonban későn érkeztek, mert az egyetemi hallgatók időközben már eltávoztak. . A rendőrség erélyes nyomozást indított, hogy a tüntetés szervezőinek kilétét megállapítsa.
