Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-22 / 79. szám
■í927. március 22. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Nagy külügyi vita a parlamentben Trumbics, Nincsics és Marinkovics volt külügyminiszterek beszéde — Nincsics kijelentette, hogy a tiranai szerződés elleni tiltakozás jeléül mondott le A szónokok egyértelműen a jugoszláv-magyar viszony kiiuélyitése mellett foglaltak állást — „A Népszövetség nem garancia egy államnak, amelynek nincs egyéb garanciája“ Marinkovics: Csak barbár ember akarhat most háborút 'Béogradból jelentik: A parlament hétfői ülésén megkezdték a külügyi vitát, amelyet Perics Ninkó dr. külügyminiszter vasárnapi expozéja vezetett he. Az egész délelőtti ülést Trumbics Ante dr. horvát íöderalista, volt külügyminiszter beszéde töltötte ki. Trumbics kijelentette, hogy a horvátoknak a külpolitika vezetésére semmi befolyásuk nincs és a liorvátok nevében követelte, hogy a horvátok nagyobb ingerenciát gyakorolhassanak a külpolitika irányítására. (Taps a Radics-pdrton és a iödcralistáli között.) Kifogásolta, hogy a miniszter expozéja és az előbbi külügyi eb;pózé között egy teljes év telt el, aminek parlamentáris országban nem volna szabad előfordulnia. Állandó külügyi bizottság megalakítását követelte. Az expozét túlságosan általánosnak és felületesnek mondotta Trumbics, maid kijelentette. hogy nem osztja a külügyminisztenwk azt a nézetét, hogy az ország külpolitikai helyzete kedvező. A nemzetközi viszonyok igen komplikáltak és zavarosak. Sokat beszélnek az utóbbi időkben a bábom lehetőségéről. Masaryk annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy .egyhamar nem kerül sor háborúra, mert a világ ki van merülve, Trumbics azonban a helyzetet komolyának látja. Rátért ezután Trumbics az Olaszországhoz való viszony kérdésére. Nincsics igen határozottan védte olasz orientá.cióját Általánosságban az állam szempontjából kétségtelenül bele lehetne nyugodni abba, hogy bizonyos áldozatokat hozzunk, hogy más oldalon jobban megvédhessük érdekeinket. Azonban Olaszország diplomácia a azt bizonyltja, hogy Olaszország nem akar olyan szomszédot tűrni, mint mi va' gyünk. Az olasz irredenta politika a háború előtt Triesztre, Isztriára és Trentinóra irányult, most pedig Dalmáciára tör. Maga Mussolini is a parlamentben az olasz Dalmáciáról beszélt. Az olasz sajtó is állandóan hangoztatja azt a kívánságot, hogy Dalmatia olasz legyen. Mussolini és az olasz közvélemény is más álláspontra helyezkedne — mondotta Trumbics — ha'mi határozottabb politikát folytatnánk Olaszországgal szemben. Nincsics politikai lépéseiről —■ folytatta Trumbics — a parlament mindig csak utólag értesült. Nincsics azért mondott le. mert meglepte, hogy nem következett be az. amit elképzelt. Nincsics volt talán az egyetlen ember Jugoszláviában, akit meglepett az. ami Albániában történt. A tiranai paktum Trumbics hosszasan beszélt ezután az albániai viszonyokról. — Olaszország — mondotta — megerősítette pozícióját Albániában. Az olasz flotta egy részét egyszerűen detasálták. hogy mint albán flotta őrizze az albán partokat. A tiranai paktummal Albánia Olaszország-védelme alá került. Az albán kérdésre mindig nagy figyelmet kell fordítani. mert Albánia integritása és függetlensége a mi hgnagvohb érdekünk. Nincsics külpolitikájának . két véglete volt: az egyik, hogy széles kaput nyitott Olaszországnak, a másik pedig - ami lemondása után következeit fie — a végletekig ellenséges álláspont Olaszországgal szemben. Hz semmiesetre sincs rendben. Az. eddigi politikával valóban fel Közeledés Magyarországhoz Trumbics a Magyarországgal való-viszony kérdésére tért rá ezután. — Ismeretes — mondotta — hogy Markqvics Lázár Budapesten és Becsben volt. Nem vitatom, hogy Markovicsnuk. mint tekintélyes politikusnak., jogában áll a maga nevében kísérletet tenni a maga eszméjének propagálására. Ami nyilatkozatait illeti — figyelembe véve cáfolatait is — most kiderül, hogy ö a Dunamenti államok közeledésének eszméjét hirdette anélkül, hogy a konföderáció kérdésébe belebocsátkozott volna. A külügyminisztérium egy cáfolatot adott ki. kellett hagyni, de úgy sem lehet folytatni, ahogy csinálják, mert ezzel egyenesen Olaszországgal Való ellenségeskedést készítenek elő. Olaszországnak érdekében állna, hogy féltékenyen őrködjék a jelenlegi adriai állapotok fölött, ha nem akarja, hogy az Adrián megjelenjen egy harmadik hatalom is,-mely minden,számisitdsát felbonthatja. (Általánosvélemény szerint Trumbics ezzel Németországra célzott.) Olaszországnak a békeszerződés által megteremtett politikái kellene továbbra Is folytatnia. , . , Mi barátságos politikát akarunk folytatni Olaszországgal szemben azonban amit most folytatták, %: item volt, a barátság politikája. Pribiesevies Szvetozár: Tehát megint újabb barátság. Pribiesevies a demokraták padsoraiban ült, amikor ezt a kijelentést tette. Pesics Dragutin demokrata izgatottan felugrott a helyéről és rákialott Pribicsevicsré: Csend legyen, hagyja a szónokot beszélni, Ai állítólagos .’emars Trumbics ezután foglalkozott azokkal a riasztó hírekkel, mélyek a lapokban megjelentek. Perics külügyminiszter tegnap nemzetközi ankétot javasolt, hogy az állapítsa meg, harcias politikát folvtatunk-e, mint ahogy az olasz lapok állítják. Ezt a nemzetközi intézkedést ki kellene terjeszteni Olaszországra is. Mussolininak ahelyett, hogy kfirje? yzékben hívta fel a nagyhatalmak figyelmét az állítólagos veszélyre a Népszövetséghez kejlett volna fordulni, Olaszország azonban ezt az egyedül illetékes nemzetközi fórumot elkerülte. A szónok ezután felemlítette az állítólagos deinarsot és eközben játszódott !e az az incidens, melyről lapunk niás helyén számolunk . he. Trumbics az incidenst követő szünet után folytatta fejtegetéseit az .állítólagos dcma.rsról. A külügyminiszter mára megcáfolta ezt a deinarsot. ez azonban nem elegendő. A külügyminiszternek tegnapi exr pozéjában kellett volna preeizeu megcáfolni. .fű viszonyt Angliával! Trumbics ezután rátért a reparációs kérdésekre. A kormány nem folytatott helyes jóvátételi politikát. Az Angliához való viszonyunk nem- eléggé rendezett, holott ez a kérdés rendkívül fontos. A hadiadósságok kérdésében a kormány súlyos mulasztást követett .el. Az angol kormány mindig előzékenységet tanúsított ebben a kérdésben, beleegyezett abba hogy hadiadósságainkut hatvan év alatt törlesszük le, a kormány, mégsem kapott a kedvező alkalmon. Ha a külügyminisztérium. illetőleg a kormány ezt a kérdést sürgősen rendezné, hasznos munkát végezné. Amennyire lehetséges Jugoszláviának közeledni kellene az angol kormány politikájához. Trumbics ezután rátért a Németországgal való viszonyra, majd a Franciaországgal, való külpolitikai viszonyt ismertette. Szemére vetette' a kormánynak, hogy a francia barátság kiméiyitését elhanyagolta. holott Franciaországgal való tradicionális barátság rendkívül értéket jelent az ország számára. amely arra a konkrétumra szorítkozott, hogy Markovics budapesti tárgyalásainak nem lesz és nem leiiet befolyása a kisantantra. Oratz Gusztáv a bécsi Reichsposfban cikket irt Markovics budapesti látogatásáról, amelyben kiemelte, hogy Alarkovlcs látogatásának nem voltak konkrét céljai, hanem arra irányult, hogy eszközöket és utakat találjon nemcsak a két kormány hanem a két nemzet egymással való közeledésére. Azt tartom, hogy a külügyminiszternek tí Magyarországgal való viszony kérdésében sokkal tartalmasabb nyilatkozatot kellett1 volna adnia. Markovics beogradi nyilatkozatában két érdekes dolog volt: az egyik az a kijelentésé, hogy Bulgáriának a múlt évben a kormány formális javaslatot tett egy barát' "V/i szerződés megkötésére, melyet a bolgár kormány elutasított. Ez csodálatos meglepetés a számunkra, erről mi eddig semmit sem tudtunk. A másik dolog Magyarországot illeti. Markovics elmondotta, hogy a múlt év szeptemberében Bethlen és Nincsics között érintkezés jött létre és ez alkalommal megállapították, hogy Magyarország megváltoztatta magatartását legalább is Jugoszlávia irányában és a két ország közti viszonyt hajlandó »Locarno" szellemében más alapokon rendezni. Időközben azonban Nincsics lemondott és ezzel, beállott bizonyos fennakadás, mely tovább is tarthat. Kérdem: a jelenlegi külügyminiszter magáévá teszi-e Nipysicsnek Magyarországgal íjzembeti megkezdett közeledési politikáját. A kisálltam szempontjából 'fontosnak tartom, hogy egy barátsági szerződés csajK Magyarország és Jugoszlávia között jöjjön létre, mert ez a kisantantot feleslegessé tenné, miután a barátsági szerződés elegendő a trianoni szerződés megvédésére. Nincsics (közbes7.ói): Akkor eddig is felesleges léit volna a kisantant, mert hiszen ilyen nyilatkozatot adott Magyarország a Népszövetségbe való belépésekor. Ezt ön elfelejtette. Trumbics: Kívánatosnak tartanám, hogy Nincsics is felszólaljon és kiegészítse Perics külügyminiszter expozéját, különösen a Magyarországgal való viszony szempontjából. Deliden gróf a magyar pénzügyi bizottságban egy hónap előtt barátságos szellemben beszélt, de Apponyi '-rói a Pester Lloydban bizonyos kifogásokat tett. Apponyi szerint nem lehet olyan értelemben a jó viszonyt létrehozni az SMS királysággal, hogy a fennálló reális kérdéseket rendezzük. Az olyan baráti szerződés, amely a trianoni békét erősiti meg. nem lehet barátságos. Az igazi barátság abban állna, ha megváltoztatnák a trianoni szerződést olyan irányban, hogy Magyarország visszakapja korábbi területeit, amelyen bárom és fél millió magyar él. Apponyi törekvéset nem mennek túl a Dráván, mert az azon belül eső részt tartják igazán magyarnak. Felmerül az a kérdés, hogy Bethlen nyilatkozata, más szóval a hivatalos magyar politika őszintébben képviseli-e a magyar közvélemény hangulatát, mint amit Apponyi mondott. Szükséges volna, ha erről a külügyminiszter nyilatkoznék. Ezután a génuai konferenciáról és a fiumei • kérdésről beszélt Trumbics. Óvja Perics külügyminisztert, hogy Olaszországgal szemben ugyanolyan hibákat kövessen el, mint Nincsic*. — Ami Magyarországot Illeti — folytatta Trumbics — Magyarországnak reális érdeke, bőgj' jó viszonyt tartson fenn velünk. mert az Adriához Jugoszlávián keresztül vezet az ut. Ezt is figyelembe kell venni és gondolni kell arra. hogy' ez az ut Horvátországon vezet át. Az egész külpolitikát uj utakra kell terelni. Trumbics fél kettőkor fejezte be beszédét és utána az elnök a délelőtti ülést bezárta. A délutáni ülés A délutáni ülésen először Sumenkovics Ujja beszélt. Foglalkozott az albán szerződéssel, majd kijelentette, hogy Jugoszlávia ellen úgy Olaszországban, mint Albániában állandóan nagyon ellenséges hangon írnak Jugoszláviáról és más olyan jelenségek is merültek fel. amelyek alapján nein lehetne olyan optimisztikus kijelentéseket tenni, mint amilyeneket a külügyminiszter tett. A görög diktátornak két millió ionts.terling kölcsönt adott Ang’ia, Az. Olaszország és Románia közötti közeledést demonstrálja az a hagy kölcsön, amelyet Olaszország Romániának adott. Nagy akció tapasztalható AldgyarörSzúg és Olaszország között. A magyar közoktatásügyi miniszter néhány nap előtt Rómában tartózkodott és lehet, hogy még most is ott van. A magyar miniszterelnök április 3-án megy Rómába. Ezt a nagy élénkséget Albániában koronázták meg a tiranai szerződéssel. Nekünk egyetlen állammal sincs lócámé’ megíllar adásunk, holott erre szükség lett volna e'sö ó ban Bulgáriával és Magyar szaggal. —- Dancv a bolgár külpolitikai kérdések tárgyalása alkalmával néhány nap előtt azt mondotta, hogy Szófia részéről javaslatokat tettek Beogradnak, de Beogradból netn volt visszhang. Ezzel szemben Markovics Lázár volt miniszter, a Samouprava szerkesztője, a radikális párt előkelő tagja azt mondotta, hogy mi tettünk Szófiának javaslatot, de nem kapjunk kedvező választ. Kétségtelen, hogy arra kell törekednünk, hogy viszonyunk Bulgáriával javuljon. Egy év előtt a külügyi iárca tárgyalása alkalmával kijelentettem és most is megismétlem, hogy nagy szerencse volna, ha a két nép találkoznék egymással, de a bolgár pacifisták nyilatkozatain kívül a másik oldalról számolni kell a bolgár nacionalisták cselekedeteivel is. Rátért ezután Jugoszláviának Angliával szemben folytatott politikájára és kijelentette, hogy véleménye szerint Jugoszlávia érdekei nem lehetnek ellentétesek az angol érdekekkel, hanem azokkal minden tekintetben párhuzamosan haladnak. Nincsics a M ’ gyarországgal való jó viszony kiépítő ét kívánja Nincsics volt külügyminiszter emelkedett ezután szólásra és hosszú beszédben foglalkozott a külpolitikai helyzettel. — Jugoszláviának —- mondotta — tovább kell folytatni a kisantant-politikát. A kisantant nem olyan alakulat, amelynek közvetlen felelőssége volna, hanem azt a meghatározott célt szolgálja, hogy Köz-épeuröpában és a Balkánon megőrizze a statusquot. Ennél tovább a kisantant feladatai nem terjednek. Mikor Olaszország mellett lelkes manifesztációk voltak, melyből a mi közvéleményünk azt a helytelen véleményt szűrte le, hogy Románia a ktsautanthoz való viszonyunkat megsértette. Ez egyáltalában nem áll. Mi semmiféle garanciát, és kötelezettséget nem vállaltunk Romániának Oroszországgal való viszonya tekintetében és Ugyanúgy Románia sem vállait Olaszországgal való viszonyunkat illetőleg. A mennyire szabakezet kapott Románia Olaszországgal szemben, ugyanugy szabad a mi politikánk is. amely közeledést keres Magyarországgal. Ebben a tekintetben kedvező eredményeket értünk el. Egyáltalán nem Lehet arról beszélni, hogy ez a kisantantállamok szétválasztására vezetne. A középeurópai államoknak Magyarországhoz való közeledését jó és egészséges politikának kell tartani. Ezt követeli Európa 1 érdeke is. Külön érdekei a kísantantállamoknák csak any-
