Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-22 / 79. szám
G. oldal námmtsm kapu) ««*■ 1927. március 22. ayiban vannak, amennyiben Jugoszláviának Magyarországgal szemben is vannak speciális érdekei. Jugoszláv iának Magyarországhoz való közeledéséből az egész klsantantra csak haszon szórmazhatlk. — Ami Olaszországgal való viszonyunkat illeti, én mindig arra törekedtem, hogy Olaszországgal szemben mindig jóviszonyt tartsunk fenn, mert ez a mi nemzetközi helyzetünk szempontjából is igen fontos. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben megkötött tiranai szerződés a két ország közti viszonyban bizonyos változást hozott. Ez idézte elő az én távozásomat is. De az én lemondásom csak protestánst jelentett a tiranai szerződés ellen. a legcsekélyebb mértékben sem jelentette azonban azt, hogy az Olaszországgal szemben folytatott politikánk hibás volt, a lemondás ennek a hibának az elismerését jelentette volna. — Mindig hangsúlyoztam annak szükségességét — folytatta Nincsics — hogy a két állam között a legjobb baráti viszonyt kell megteremteni és az a viszony, amely köztünk az utolsó évben fennállt, megfelelt a tényleges helyzetnek. A mi országunkban nem volt semmi akadálya e jóviszony kifejlődésének és a másik oldalról is elismerték érdekeink közösségét és e közeledés fontosságát. Hangsúlyoznom kell, hogy nekünk nem rokonszenves és nem is előnyös, ha Olaszországgal bármilyen politikai nehézségeink vannak és el kell ítélnem azokat a csúnya támadásokat, amelyek az olasz nép ellen hangzanak cl. Az olasz nemzet nagy nép, amely megérdemli a rokonszenvet és tiszteletet részünkről. Ezután áttért Nincsics a tiranai szerződés áltat teremtett helyzet ismertetésére. — Az én politikám mindig a fiatal albán állam függetlenségének megőrzésére irányult. Kötelességünk is volt ez, mint a Népszövetség tagjának, mert Albánia egyenjogú tagja a Népszövetségnek és különben is ez érdekünk is. Mi Albániától nem kértünk egyebet, mint békés baráti viszonyt és ennek ellenében felajánlottuk, hogy elősegítjük az ország fejlődését. Természetes,-hogy Így nem számíthattam a tiranai szerződésre sem. Kétségtelen, bogy a tiranai szerződés egész uj helyzetet teremtett számunkra. A viszony köztünk és Olaszország között bizonyos mértékben bizalmatlanná vált. amiért mi nem vállaltunk felelősséget, azonban érdekünk volna, hogy ez a kői csönös bizalmatlanság megszűnjön. Jellemző a mai helyzetre az a kampány, amit az olasz sajtó egyrésze vezet ellenünk, »Megbízható forrásra« hivatkozva írnak arról, hogy nálunk őrült kalandra készülnek, amely a békére veszedelmet jelentene. Ezeknek a híreknek tendenciózus voltát mi könnyen be tudjuk bizo nyitani. Államunk mindig a rend és az európai béke megőrzője volt és erre számtalanszor bizonyitékot is szolgáltattunk. — Bulgáriával kapcsolatban a végcél az volt, hogy teljes őszinte megegyezést teremtsünk és ennek utjából. minden akadályt elhárítsunk. Ez történelmi szükség szerűség. Mindig a két testvérnép köze,édesén dolgoztam, de ezt a macedón komitácsik fellépése gyakran megnehezítette. A bolgár menekült-köicsön ügyében tartózkodó álláspontra helyezkedtünk és nem gördítettünk elé akadályokat. Görögországgal való viszonyunk meglehetősen rezervált, nem a mi hibánk folytán, Törökországhoz való barátságos viszonyunk egyre erősödik. Ami Franciaországhoz köt bennünket, az több a barátságnál. Gyakran elitélték Angliával szemben folytatott politikámat, pedig a lausannei konferencián lord Curzori nem titkolta megelégedését afölött, hogy Jugoszlávia segítségére sietett Angliának. Anglia az európai kontinensen a nagy pacifikátor szerepére hivatott. Bizonyos, hogy a status quo fenntartása érdekében Anglia segítségére mindig számíthatunk. ., — Németországhoz A'aló VišZo^ufik' normálisan fejlődik 0 ez egyre fontosabb lesz Jugoszláviára nézve. Lengyelországgal a legbarátságosabb viszonyban állunk. Nincsics azzal fejezte be beszédét, hogy Jugoszláviának állandóan a béke megerősítésén és a jóyiszonyok kiéprtév sén kell fáradoznia Marinkovics Voja beszéde TriíMbics Ante személyes kérdésben szólalt fel, utána Marinkovics Voja mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. — A külpolitikai viszonyok állandóan olyan súlyosak — mondotta Marinkovics — hogy minden politikusnak fölül kell emelkednie a pártérdekeken e kérdések tárgyalásánál. A többségnek talán még inkább kötelessége a‘ külpolitika kritikai szemlélete. Az ország földrajzi helyzete kényes, a határok nem elég biztosítottak. Ezért Jugoszláviának sokkal inkább, mint más államnak kerülni kell a diplomáciai intrikák politikáját. A külügyminiszter kétszer is említette beszédében azt a jelszót, hogy Balkán a balkáni népeké Ez egyike annak a két elvnek, amelyre ;>z ország politikáját alapozni kell. A Balkán-háború kitörésekor, 1912-ben Poincaré megkísérelte, hogy hivatalosan bevigye ezt az elvet az európai közjogban. Javasolta, hogy a nagyhatalmak jelentsék ki érdektelenségüket a Balkánon. Ez a javaslat Ausztria ellenállásán hiúsult meg. Ha elfogadták volna, a világ megmenekült volna az európai háború borzalmaitól. Monroe Jatnes száz évvel ezelőtt állította fel azt az elvet, hogy Amerika az amerikaiaké. Monroe nagy jótevője az emberiségnek, mert enélkü! ma különösen Délamerikában háromnégy nagyhatalom versenyezne fegyveresen gyarmatai megtartásáért. Ha ma Jugoszláviának elég ereje volna, hogy az európai közjogba bevigye »a Balkán a balkániaké« elvet, vagy ha akadna egy amerikai elnök, aki ezt rákényszerítené az európai nagyhatalmakra, Európa biztonsága száz százalékkal növekedne. A másik elv, aminek megvalósítására törekednünk kell: a nagy nyugati államokra való támaszkodás, ide számítva Angliát és az Egyesitlt-Álamokat, ahol valamennyi párt a demokrácia alapján áll. A Világnál fáü*Óa-eíAjt wlünk van olyan rendszer, amely Anglia és Amerika felfogásának megfelel. Ezzel a ténnyel nem operál eléggé külpolitikánk. A Times egy cikke úgy irt rólunk, mintha mi konszolidálatlan ország volnánk konszolidált szomszédok között. Ezzel szemben ha egy angol vagy amerikai embernek választania kellene, hogy Európának ebben a részében melyik országban telepedjen meg és ismerné a mi viszonyainkat, csak bennünket választana. — Az ország állapotai nem a legjobbak. de jobbak, mint a szomszédainknál Én például. bármilyen élesen támadom is a kormányt. biztos lehetek abban, hogy nem gyilkolnak meg a Teraziján, Ezt nem minden államról lehet elmondani. — Ez az egyedüli állam Európának ezen a részén, ahol a demokrácia intézményei, ugy ahogy, normálisan funkcionálnak. A Népszövetség: meg nem valósult ideál A Népszövetségről — folytatta Marinkovics — önmagunkkal szemben való kötelesség az igazat megmondani. A Népszövetség még meg nem valósult ideál, még nem elég garancia egy olyan kis államnak, amelynek egyéb garanciái nincsenek. — A Népszövetség ma csak a nagyhatalmak szövetsége és a békét velük szemben nem tudja garantálni, már pedig ök csak veszélyeztethetik a békét. — A világot jobban kellene informálni a mai viszonyainkról. A világnak meg kell tudnia, hogy nem cserélgetjük barátainkat és nem hagyjuk el régi barátainkat újak kedvéért. Nem szabad előfordulni, arai megtörtént, hogy Fjancls^ ország kérdezze, vájjon mi Franciaország, vagy Olaszország oldalán áliunk-e? Igen örülök a külügyminiszter kijelentésének. hogy szorosabbra fogjuk (űzni kötelékeinket Magyarországgal, de senkinek sem szabad hinnie, hogy ez a kisantant rovására történik. — A nép békét akar, ezért áldozatokat is hozunk, de ezeket az áldozatokat senki se tekintse a gyengeség jelének. Ne felejtse el a világ, hogy ennek az országnak elég nagy ereje van és csak nagy kataklizma döntheti veszélybe. Ebben az esetben a szerbek, horvátok és szlovének együttesen fogják védeni a hazát. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Marinkovics azzal a kijelentéssel fejezte be nagyhatású beszédét, hogy csak barbár ember leltet az. aki nia háborút akar. Jovanovics Joca íöldmívespárti tartott még beszédet, majd az elnök javasolta, hogy Vilder Veceszlávot három napra tiltsák \i a parlament üléseiről. A többség a javaslatot elfogadta és ezzel až ülés véget ért Pleszkovics Lukács válaszol a szuboticai bírák nyilatkozatára Dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselő, mint jelentettük, az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál súlyos vádakkal illetett egyes szuboticai bírákat. A törvényszék és a járásbíróság bírái nyilatkozatukban visszautasították ezeket a vádakat s az igazságszolgáltatás érdekében arra hívták fel dr. Pleszkovicsot, hogy emeljen konkrét vádat, sorolja fel, hogy kik és milyen szabálytalanságot követtek el. A nyilvánosság előtt tett erre á felhívásra dr. Pleszkovics Lukács a következő sorok közlésére kért fel bennünket, Szubotica, 1927 március hó 21. A »Bácsmegyei Napló« Tekintetes Szerkesztőségének Helyben B. lapjának folyó hő 19-iki számában »A szuboticai bírák visszautasítják dr. Pleszkovics Lukács vádjait« cimü cikkre • . . válaszom . . a következő: ’ «Nem igaz, hogyha nemzetgyűlési be^sáSdemfeőh valaméhnyi ifrót és tisztviselőt támadtam. Érdemi választ csak akkor adok a nagy nyilvánosság előtt, hogy ha a szuboticai törvényszék elnöke, úgyis mint a szuboticai ügyvédegyesület elnöke kimutatást készít el és leközli a lapokban, hogy 1. elnökösködése első napjától a inai napig ä királyi Törvényszéknél melyik bíró, illetve melyik polgári tanács, milyen számú perekben hozott ítéleteket és kik voltak e perekben felperesi és alperesi ügyvédek; 2. ugyanezen idő alatt milyen szám alatt és kik ellen lettek csődök elrendelve és ezeknél kik lettek csődtömeggondnokoknak kinevezve; 3. milyen szám alatt lettek választott bírósági ítéletek beterjesztve a királyi Törvényszékhez s kik voltak e választott bírósági ügyekben bírák és ügyvédek. 4. az ügyvédegyesület segélyalapjára, mely ügyvédek mennyit fizetitek be és kik kaptak e segélyalapból kölcsönöket, mint összegeket? Mig mindezen kérdésekre teljesen pontos adatokat nem kapok, vitatkozásba nem bocsájtkozom. Tisztelettel Dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselő. Lelőttek égy szombori rendőrt Gyilkosság a mulatóban Szomborból jelentik: Véres esemény színhelye volt vasárnap éjjel az egyik szombori éjjeli mulató. Egy őrmester dulakodás közben lelőtte a megfékezésére siető rendőrt, aki a szombori közkórhdzban a halállal vivődik. A gyilkos őrmestert Topalov Bozsidárnak hívják, a nisi első lovasezred állományába tartozik és három nappal ezelőtt érkezett Szoinborba. hogy regrutákat szállítson et Nisbe. Topalov szombori tartózkodása alatt minden este az éjjeli mulatóhelyeket látogatta, ahol verekedéseket provokált. Szombaton este is összeverekedett több civil emberrel, a kik közül kettőt kardiával könnyebben meg is sebesltett. Vasárnap este Topalov őrmester meglehetős ittas állapotban ke: reste fel az egyik Lasztina-uccai mulatót. Ott duhajkodni kezdett, mire a szomszéd asztalnál ülő Gyurics Vladimir szombori őrmester rendre intette. Topalov erre veszekedni kezdett Gyuriccsal és rászólt: — Te csak hallgass, te is éppen olyan őrmester vagy, mint én, csakhogy te szombori, mig én nisi vagyok. Gyurics erre ismét figyelmeztette Topalovot, aki kardot rántott és rátámadt bajtársira. A megtámadott őrmester feíegyverezte Topalovot és kivezette az uccára. i Később Gyurics átment egy másik mulatóba, mire Topalov, aki ezalatt az uccán tartózkodott, utána akart menni, de ott látták, hogy ittas és nem engedték be. Topalov ezután a szomszédos ház udvarán keresztül akart bejutni Gyurishoz, de itt is eléje álltak, mire lövöldözni kezdett. Több lövéssel bezúzta az összes ablakokat és a közelben tartózkodók testi épségét is veszélyeztette. Gyurics, aki, figyelmes lett a lövésekre átjött ebbe a házba és hátulró! megragadva Topalov kezét, amelyben 3 revolvert tartotta, hátra csavarta. Élethalálharc JejJődötJ tó közöttük... amikor a helyszínre érkezett Rauskó Milán szombori rendörörvezető, aki szolgálatban volt. Rauskó látva, hogy mi történik Gyurics segítségére akart sietni, de Topalov rákiáltott: — Ha felém jössz, lelőlek és ezzel kirántotta kezét Gyurics kezei közül. A rendörörvezető ennek ellenére Gyurics segítségére sietett, mire Topalov elsütötte fegyverét és a golyó a rendőrörvezető lágyékába fúródott. A súlyosan megsebesült rendőr nyomban elvesztette eszméletét és összeesett. Topalov látva, hogy a rendőr lerogyott, nyomban kijózanodott, fegyverét és kardját átadta Gyuricsnak és szó nélkül hagyta, hogy Gyurics a katonai parancsnokságra kisérje. A történtekről hamarosan értesült a rendőrkapitányság is, ahonnan Jelasics Dankó ügyeletes rendőrkapitány, Slukics József detektivfőnök és az ügyeletes rend' őrorvos szálltak ki a helyszínre. Rauskót nyomban beszállították a kórházba, ahol még nem nyerte vissza eszméletét és az orvosok véleménye szerint kevés remény van életbenmaradásához. Topalovot a katonai parancsnokságon letartóztatták. VÁROSI-KÁVÉHÁZ IGAZGATÓSAGA értesíti a mélyen t. közönséget hogy minden CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP TEA-DÉLUTÁNT render, amelyen a kitűnő COLUMBIA-CHARLESTON-BAND SZOLGÁLTATJA A TÁNCZENÉT
