Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-22 / 79. szám
4. oldal. BAtSMKGYH NAPLÓ 1927. március 22. Kettős smpárt építenek Suboíica és Palics közt A béríőtársaság az első szezonban rondát és tisztás got akar teremteni Pa ics-fiird.n Paücs felvirágzását és szokatlan len-1 diiletü fejlődését varja Szuboticán min-! denki a városi közgyűlés legutóbbi ha-1 tározata következtében, amellyel a ki- j ■szélesített tanács úgy döntött, hogy a! fürdőhelyet a Szuboticai VillamostárSaságnak adja tíz évre bérne. A társaság tudvalevőleg arra is vállalkozott a bérleti szerződésben, hogy olyan beruházásokat eszközöl Palicson, amelyek némileg megváltoztatják az eddig elhanyagolt fürdőhely képét. A bérlet időtartama tiz év és ez idő alatt valóban nagyszabású terveket lehet kellő tőkével és szakértelemmel megvalósítani. Téves azonban az a csodahit, amely mar a most megnyíló első szezonra amerikai varázslatot vár. A bérlő társaság eddigi terveiből az tűnik ki. hogy a lehetőségek által megszabott szerény keretek között fog megindulni a csendes alkotómunka a legszükségesebb invesztíciók terén. A közgyűlés határozatát a belügyininiszterium még nem hagyta jóvá. mert a felebbezési határidő április elsején telik le és április 1-töl május 15-ig, a szezonnyitásig mindössze negyvenöt nap áll a társaság rendelkezésére. Negyvenöt nap alatt a legjobb akarat mellett sem lehet grandiózus terveket megvalósítani és Palicsot a mai egészen leromlott állapotából Nizzává, vagy pedig Miamivá bűvölni. Előkészítették azonban mindazt a munkát,'aminek kivitelét a rendelkezésre álló idő ilyen rövidsége megengedi. Elsősorban az úgynevezett régi szállodán megy majd végbe modern átalakítási munka. A szállodát renoválták, hideg- és melcgvizvezetékkel látják el, alaposan kitisztítják, ui bútorzattal rendezik be. A parkot rendbehozzák és a lehetőség szerint újabb parkírozásokat is végeznek. Az esti villanyvilágítást a parkban erősen fokozni fogták. Általában az a törekvés nyilvánul meg a bérlötársaság részéről, hogy mindenekelőtt tiszta és rendezett állapotba hozza Palicsot. A nagyvendéglő is ilyen berendezéssel fog megnyílni és szakszerű igazgatás alatt lesz: a bérlőtársaság erre a célra Goldschmiedet, a beogradi Excelsior eddigi igazgatóját hivta meg, aki a legjobb jugoszláviai szakember hirében áll és a nagyvendéglön kiviil a szállodák és a többi palicsi intézmé* nyék igazgatása Is az 6 kezében fog összpontosulni. A fürdőintézméuyek közül az iszapfürdő megnyitása körül vannak nehézségek, mert az iszapfürdő épülete jelenleg olyan állapotban van. hogy szinte életveszélyes oda belépni. Az épület falai roskadoznak úgyhogy már korábban fagerendákkal kellett megtámasztani. Ezért még kétséges, hogy az idén a közönség rendelkezésére bocsájtják-e az iszapfürdőt. A tópart kiépítését már az iáéi szezonban megkezdi a bérlőtársaság, hogy a munkálatokban, ameddig a körülmények engedik, előrejusson. A strand, minden szórakozási lehetőségével, teljes üzemben lesz. A tavon újonnan gyártett evezős- és canadian-csónakok raja fog közlekedni. Ezek a ffirdöbérlőtársaság legközelebbi tervei. Mint értesülünk, a villamcstársaságot anélkül, hogy különleges A Rácz-pör hétfői íötárgyalásán Jablonszki Elemér tanú megesketése után a könyvszakértők kihallgatása következett. Deljanics Mita szakértő nem volt jelen, amiért Kendlclac védő indítványozta, hogy halasszák el a szakértők kihallgatását, mert a jelenlevő szakértők közül egyik sem működött malomüzletben. Indítványozta, hogy malomkönyvelési szakértőnek hivják meg Havas Jenő topolai malomtulajdonost. A biróság úgy döntött, hogy a jelenlevő szakértők kihallgatása után döntenek a malomkönyvelési szakértő kihallgatásáról.* Magdics Mariant, az Eszkont bank főkönyvelőjét hallgatták ki szakértőként. Magdics a vizsgálat során tanulmányozta a könyveket és a pénztárkönyvből megállapította, hogy Rácz 534.476 dinárt vett ki a pénztárból és különböző adósóktól még 164.000 dinárt vett fel, összesen tehát 700.000 dinert, amelyből mindössze negyvenezer dinárt fizetett vissza. Fülöp javára írtak március 30-án és április 7-én fixfizctés és egy százalék jutalék cimérf 200.000 dinárt és Rácz 140.000 dinárt ki is fizetett vejének. A vádlott: Az közvetlenül a csőd előtt történt és Dimitriievics ur beleegyezett. A pénz járt Fiilöpnek. Magdics. A beraktározott gabonából 6800 métermázsa hiányzik. Jablonszki: A felvett pénzről már kiüzleti perspektívákat látott volna egy időszaki mellékvállalkozással kapcsolatban, főleg az a cél vezette Palics bérbevételénél, hogy a villamosvasút érdekeit megvédje. A vállalat azt tapasztalta, hogy Palics helyzete évről-évre rosszabb és ezáltal a Palics felé irányuló villamosforgalom is egyre csökken. Miután a villamosvasutra a társaság sokat áldozott, nem akarta, hogy kárbavesszenek az invesztíciói és ennek elkerülése céljából vállalkozott Palics és a palicsi villamosforgalom fellendítésére. A város és a szuboticai lakosság igy Pallosban modern fürdőtelepet nyerhet. Kilátás van arra is, hogy mihelyt a Palics iránti érdeklődés nagyobbmérvü fokozódása szükségessé teszi, a társaság hezzáfog a második palicsi sínpár kiépítéséhez is, ami jelentősen emelné a villamosközlekedés gyorsaságát. mutattam, hogy abból legfeljebb háromszázötvenezer dinár lehet vitás. A többit a vádlott« különböző — általam ismertetett — célra kifizette. A hiányzó gabona, az a bizonyos hetven vagon, amelyet szintén már részleteztem. Magdics: Ezenkívül a Bosnyák Iparbanktól kilencszázezer, a Közgazdasági Banktól háromszázezer dinár devizakölcsönt vettek fel. Ennek az ellenértéke nincs sehol. Jablonszki: Ezeket az összegeket nem egyszerre adta a bank. Felhasználtuk az árválasztási búza kifizetésére és más kiadások fedezésére. Magdics ezután azt vitatta, hogy 1926 januárjától* áprilisig a könyvek szerint a BOsnyák Iparbank több mint egy millió dinárt adott a Rácz-cégnek. Ez « pénz nincs meg, megfelelő mennyiségű búza sincs. A szakértő kijelentést* körül nagy vita indult meg. Jablonszki tanú és a védő azt vitatták, hogy itt arról van szó, hogy korábban felvett hitelekkel később terhelték meg Rácz folyószámláját, ami a bankkönyvelésnél lehetséges. Ezt az álláspontot támogatta Prohászka Viktor ellenőrző szakértő, míg Magdics határozottan megmaradt amellett, hogy vagy pénznek, vagy árunak kell lenni. Jablonszki azt magyarázta, hogy a bank devizakölcsönt adott a csehszlovákiai szállítmányra előlegül. Ezt a kölcsönt a Rácz-cég folyószámlájától elkülönítve kezelték a bankban. Amikor a kölcsön ellenértéke nem érkezett meg Csehszlovákiából, a devizaköjcsönböi íenmaradt összeggel megterhelték a cég folyószámláját. A hétfői tárgyalás anélkül ért véget, hogy a vitázó feleknek sikerült volna megállapodásra jutni. Délben égy órakor Pavlovics István törvényszéki elnök a főtárgyalást megszakította és folytatását kedd reggel kilenc órára tűzte ki. Gyermekei szemeláttára felakasztotta magát egy temerini cipész Az anya megakadályozta a gyermiksit, hogy megmentsék apjukat — őrizetre vették az anyát és gyermekeit Noviszadról jelentik: Suhajdu István temerini cipész felesége vasárnap reggel megjelent a temerini csendőrségen, ahol bejelentette, hogy férje a szoba gerendájára felakasztotta magát és meghall. A csendőrség nyomozást indított és kihallgatta az asszonyt, aki zavarosan vallott. Elmondotta, hogy férje ittasan tért haza éjjel három óra tájban, mire ő gyermekeivel, a tizenhétéves Anitával és a tiz éves Károllyal elhagyta a szobát, mert féltek, hogy Suhajda megveri őket. Jó ideig kint maradtak az udvaron és mikor visszatértek a szobába, akkor már Suhajda halott volt. Az asszony zavaros vallomása után vallatóra fogták a két gyereket is, akik súlyosan terhelő vallomást tettek anyjukra. Suhajda Anna elmondotta, hogy atyjuk éjfél után tért haza kissé ittasan. Mikor az apa belépett a szobába ők anyjukkal eltávoztak. Megálltak az ajtó előtt és egyideig hailg&tóztak, majd anyjuk bement a konyhába, ők pedig, az ajtó egy hasadékán keresztül benéztek a szobába és látták, hogy apjuk kötelet vesz elő, átveti a gerendán és feláll egy székre, öccsével az anyjukhoz futottak és elmondották neki. hogy az apjuk öngyilkosságot akar elkövetni. Aanya erre azt mondta' nekik, hogy, csak hagyják, legalább megszabadulnak tőle. Még jóidéig kinn tartózkodtak, majd benyitottak a szobába, de apjukat már holtan találták. Suhajda Istvánnét és két gyennekét hétfön beszállították a noviszadi ügyészség fogházába és a kihallgatásuk után mindhármukat őrizetbe vették. Dr. Novak Tomiszláv vizsgálóbiró és Vukovo- Ijac Zsárkó a hétfői nap folyamán kiutaztak a helyszínre. Könyvelési vita a Rácz-pör hétfői tárgyalásán Meg ezdték a könyvszakértők kihallgatás t Ölj meg l Jelige: ,Jkams" — Pénzt, vagy Életet!... — Isten, hát mégis vagy, pedig tagadtalak, pedig átkoztalak!... — Pénzt! nem kérek mókát! — Uram, maga a megváltó, csak gyorsan, van pénzem, van életem, de a pénzem drágább, mint az életem. A pénzt nem adom, de az életem az a magáé. Itt van, vigye. — Hallja az ur, tán csak nem néz olyan marhának: nekem pénz, nem a maga rongyos élete kell. — Ember, itt van. amit kért. de a pénzem nem adom, mondja mit csináljak az élettel, ha nem lesz pénzem. — Az az ur baja, nekem pénz kell! Ide vele, ne mókázzunk! .Azt hiszi, van kedvem tréfálni. — Nekem sincs. Mondja, már régi útonálló lehet, látott már ilyen szép életet. mint az enyém. Tudja mit? Engem minden rizikó nélkül megölhet, megígérem, hogy békét hagyok magának. Nem piszkálom a lelkiismeretét, nem kisértek, én olyan jó halott leszek, aki aludni, aludni és csak aludni fog. Csak gyorsan, kérem avval a késsel, ide a szivem közepébe és azután vigye a pénzem és éljen boldogul. Engem majd nyaggatnak, faragnak, de én néma leszek. — Hm. hát miért nem szúrja maga meg magát, minek hoz kisértésbe, egv ilyen szegény embert. — Ja. barátom, a gyávaság, maga azt nem tudja, mi az. gyávának lenni. Maga bátor ember. Maga mer. Én élni, de meghalni is gyáva vagyok. mi» IdMB «statt « Montok ta»ata* kellene zárni. — Oda, igaza van, csak az a baj, hogy nem vagyok veszedelmesen buta, sem pedig lángész, csak olyan tucat ember vagyok, aki csak él. de se nem oszt. se nem szoroz. Látja, ez a legostobább élet. — Csak nem leszek olyan buta, hogy a maga rongyos életéért bezárassam magamat, csak azért, mert maga gyávái — Hát maga is. gyáva, megijedt, no szépen vagyunk. Hát már az utonállók is félnek. — Hallja, ne bosszantson, mert felrúgom. Azt hiszi maga, hogy olyan könynyü az én mesterségem. De hát élni kell, élni muszáj. Talán dolgozzak — mondja maga... Haha, haha... Csikorgott ez a nevetés, mint a rozsdás kilincs, utána fagyos csend. Percek múltak el. amikor újra megszólalt az útonálló. — De uram, nem akarok ölni. még nem öltem meg senkit, de még nem találkoztam ilyen furcsa emberrel, mint maga. Olyan már akadt a praxisomba, hogy amikor rászóltam, nekem ugrott és alaposan felpofozott és csak nagy üggyelbajjal szabadultam, de még egy se mondta, hogy ölj meg. ölj meg... Uram nekem is van szivem ... — Nincs... csattant fel a másik. Maga egy gyáva, imitált útonálló. Hát ilyen pech. hát azt hiszi, hogy azért csavargók itt éjjel, pénzzel a zsebemben, hogy ez tetszik nekem. Nem, barátom, én egy komoly, hamisítatlan utonállót kerestem, akinek az emberélet egy hajító fát sem ér. Leszúr és viszi a pénzem és végre megszabadulok ettől az élettől. — Hallja, ne vitatkozzunk, rövid az — Csak így tovább, no, barátom, csak bátorság. Egy lépés előre, egy lendület és végeztünk. Csak arra kérem, biztosan ráírjon. mert én csak a tiszta munkát szeretem.- Még egyszer mondom: pénzt vagy életet! Az útonálló közelebb jött és szemeit egészen az áldozat arcába fúrta, de az nyugodtan állta és nern moccant. — No, mi lesz — hördült fel az útonálló — hallja, ne bosszantson, mert magam is olyat teszek, hogy megbánom. Nem jó az ember türelmével babrálni. A megtámadott makacsul hallgatott. Az útonálló idegesen a megtámadott zsebei felé nyúlt, ahol a pénzt sejtette. De amaz a kezére csapott. — A pénzem ne bántsa, ha mondom Ölj meg kutya, akkor a tied lesz. Az útonálló meglepetten vissza húzta a kezét és egy lépést hátrált. —■ No, no — motyogta, hát igazán meg akar halni. Hát csak szóljon. — Hát nem azt nyekergem egész idő alatt, ölj meg s tied a pénzem. — Hát komolyan akarja az ur? — Barátom ne locsogjon, elő azzal a késsel, vagy menjen a pokolba. Vagy, vagy! — Hát nem birom, uram könyörüljön rajtam! — Hát pénz kellene, te nyomorult, te közönséges majom. Azt hiszed az ember az uccán keresi a pénzt, még a kis ujját se mozdítja meg érte. Azt hiszed elég egv kis ijesztési komédia s már is bedül a pasas és a pénz már meg is van. — Hát igazán azt akarja az ur, hogy megszűr jam. — Azt nem akarom, hanem, hogy ölj «m — Hát igazán... — Mondom, vagy takarodj, vagy dolgozz. — Hát isten neki. De nézzen rám. mert eltévesztem... Eli. mégsem, hagyjuk egymást békébe. Jojcakát... Mindketten megfordultak és ki-ki az ellenkező oldalra távozott, de a megtámadott ur keserűen egy szivarra gyújtott és dörtnögött magába: sose hitiem volna, hogy ilyen gyávák ezek az utonállók ... Ebben a pillanatban egv szúrás érte hátulról és jujszó nélkül összeesett. A leszúrt ember egv hét alatt tért magához. Úgy szedték össze, kirabolva, de a támadót nern találták. A rendőrség várta, ttiig magához tér. Amikor végre visszatért az öntudata és megállapította, hogy hol van és mi történt vele, bosszúsan a rendőrtiszthez fordult, aki már egy órája várt a felvilágosításra: — Megfogták?.,. — Nem. nincs adatunk, vártunk még ön magához tér. — Kár volt. — Miért? — Mert én sem tudok többet és kérem az urakat, miután én nem kívánok semmit, kérem az ügyet levenni a napirendről. — No. no, ez nem egészen privát ügy. — Sajnos, ez az én privát ügyem. Én vagyok az egésznek az oka, nem kellett volna éjjel, pénzzel a zsebemben azokat a szegény embereket kísértésbe hozni. Dehát pechem van. Nem sikerül. Igv élni muszáj, mert meghalni nem olyan könynyö, mint ahogy azt elgondoljuk. Avval dühösen befordult és többet nem tatait a rendőrtisztnek.
