Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-22 / 79. szám

4. oldal. BAtSMKGYH NAPLÓ 1927. március 22. Kettős smpárt építenek Suboíica és Palics közt A béríőtársaság az első szezonban rondát és tisztás got akar teremteni Pa ics-fiird.n Paücs felvirágzását és szokatlan len-1 diiletü fejlődését varja Szuboticán min-! denki a városi közgyűlés legutóbbi ha-1 tározata következtében, amellyel a ki- j ■szélesített tanács úgy döntött, hogy a! fürdőhelyet a Szuboticai VillamostárSa­­ságnak adja tíz évre bérne. A társaság tudvalevőleg arra is vállalkozott a bér­leti szerződésben, hogy olyan beruhá­zásokat eszközöl Palicson, amelyek né­mileg megváltoztatják az eddig elha­nyagolt fürdőhely képét. A bérlet időtartama tiz év és ez idő alatt valóban nagyszabású terveket le­het kellő tőkével és szakértelemmel megvalósítani. Téves azonban az a cso­dahit, amely mar a most megnyíló első szezonra amerikai varázslatot vár. A bérlő társaság eddigi terveiből az tűnik ki. hogy a lehetőségek által megsza­bott szerény keretek között fog meg­indulni a csendes alkotómunka a leg­szükségesebb invesztíciók terén. A köz­gyűlés határozatát a belügyininiszterium még nem hagyta jóvá. mert a felebbe­­zési határidő április elsején telik le és április 1-töl május 15-ig, a szezonnyi­­tásig mindössze negyvenöt nap áll a társaság rendelkezésére. Negyvenöt nap alatt a legjobb akarat mellett sem lehet grandiózus terveket megvalósítani és Palicsot a mai egészen leromlott álla­potából Nizzává, vagy pedig Miamivá bűvölni. Előkészítették azonban mindazt a munkát,'aminek kivitelét a rendelkezés­re álló idő ilyen rövidsége megengedi. Elsősorban az úgynevezett régi szállo­dán megy majd végbe modern átalakí­tási munka. A szállodát renoválták, hi­deg- és melcgvizvezetékkel látják el, alaposan kitisztítják, ui bútorzattal ren­dezik be. A parkot rendbehozzák és a lehetőség szerint újabb parkírozásokat is végeznek. Az esti villanyvilágítást a parkban erősen fokozni fogták. Általá­ban az a törekvés nyilvánul meg a bér­­lötársaság részéről, hogy mindenekelőtt tiszta és rendezett állapotba hozza Pa­licsot. A nagyvendéglő is ilyen beren­dezéssel fog megnyílni és szakszerű igaz­gatás alatt lesz: a bérlőtársaság erre a célra Goldschmiedet, a beogradi Excelsior eddigi igazgatóját hivta meg, aki a legjobb jugoszláviai szakember hirében áll és a nagyvendéglön kiviil a szállodák és a többi palicsi intézmé* nyék igazgatása Is az 6 kezében fog összpontosulni. A fürdőintézméuyek kö­zül az iszapfürdő megnyitása körül van­nak nehézségek, mert az iszapfürdő épülete jelenleg olyan állapotban van. hogy szinte életveszélyes oda belépni. Az épület falai roskadoznak úgyhogy már korábban fagerendákkal kellett megtámasztani. Ezért még kétséges, hogy az idén a közönség rendelkezésé­re bocsájtják-e az iszapfürdőt. A tópart kiépítését már az iáéi sze­zonban megkezdi a bérlőtársaság, hogy a munkálatokban, ameddig a körülmé­nyek engedik, előrejusson. A strand, minden szórakozási lehetőségével, teljes üzemben lesz. A tavon újonnan gyár­tett evezős- és canadian-csónakok raja fog közlekedni. Ezek a ffirdöbérlőtársaság legköze­lebbi tervei. Mint értesülünk, a villa­­mcstársaságot anélkül, hogy különleges A Rácz-pör hétfői íötárgyalásán Jab­­lonszki Elemér tanú megesketése után a könyvszakértők kihallgatása követ­kezett. Deljanics Mita szakértő nem volt jelen, amiért Kendlclac védő indítvá­nyozta, hogy halasszák el a szakértők kihallgatását, mert a jelenlevő szakér­tők közül egyik sem működött malom­üzletben. Indítványozta, hogy malom­könyvelési szakértőnek hivják meg Ha­vas Jenő topolai malomtulajdonost. A biróság úgy döntött, hogy a jelen­levő szakértők kihallgatása után dön­tenek a malomkönyvelési szakértő ki­hallgatásáról.* Magdics Mariant, az Eszkont bank főkönyvelőjét hallgatták ki szakértő­ként. Magdics a vizsgálat során tanul­mányozta a könyveket és a pénztár­­könyvből megállapította, hogy Rácz 534.476 dinárt vett ki a pénztárból és különböző adósóktól még 164.000 dinárt vett fel, összesen tehát 700.000 dinert, amelyből mindössze negyvenezer dinárt fizetett vissza. Fülöp javára írtak már­cius 30-án és április 7-én fixfizctés és egy százalék jutalék cimérf 200.000 di­nárt és Rácz 140.000 dinárt ki is fizetett vejének. A vádlott: Az közvetlenül a csőd előtt történt és Dimitriievics ur beleegyezett. A pénz járt Fiilöpnek. Magdics. A beraktározott gabonából 6800 métermázsa hiányzik. Jablonszki: A felvett pénzről már ki­üzleti perspektívákat látott volna egy időszaki mellékvállalkozással kapcsolat­ban, főleg az a cél vezette Palics bérbevé­telénél, hogy a villamosvasút érdekeit megvédje. A vállalat azt tapasztalta, hogy Palics helyzete évről-évre rosszabb és ezáltal a Palics felé irányuló villamos­forgalom is egyre csökken. Miután a villamosvasutra a társaság sokat áldo­zott, nem akarta, hogy kárbavesszenek az invesztíciói és ennek elkerülése cél­jából vállalkozott Palics és a palicsi vil­lamosforgalom fellendítésére. A város és a szuboticai lakosság igy Pallosban modern fürdőtelepet nyerhet. Kilátás van arra is, hogy mihelyt a Palics iránti érdeklődés nagyobbmérvü foko­zódása szükségessé teszi, a társaság hezzáfog a második palicsi sínpár ki­építéséhez is, ami jelentősen emelné a villamosközlekedés gyorsaságát. mutattam, hogy abból legfeljebb három­százötvenezer dinár lehet vitás. A töb­bit a vádlott« különböző — általam is­mertetett — célra kifizette. A hiányzó gabona, az a bizonyos hetven vagon, amelyet szintén már részleteztem. Magdics: Ezenkívül a Bosnyák Ipar­banktól kilencszázezer, a Közgazdasági Banktól háromszázezer dinár devizaköl­­csönt vettek fel. Ennek az ellenértéke nincs sehol. Jablonszki: Ezeket az összegeket nem egyszerre adta a bank. Felhasználtuk az árválasztási búza kifizetésére és más kiadások fedezésére. Magdics ezután azt vitatta, hogy 1926 januárjától* áprilisig a könyvek szerint a BOsnyák Iparbank több mint egy mil­lió dinárt adott a Rácz-cégnek. Ez « pénz nincs meg, megfelelő mennyiségű búza sincs. A szakértő kijelentést* körül nagy vi­ta indult meg. Jablonszki tanú és a vé­dő azt vitatták, hogy itt arról van szó, hogy korábban felvett hitelekkel később terhelték meg Rácz folyószámláját, ami a bankkönyvelésnél lehetséges. Ezt az álláspontot támogatta Prohászka Viktor ellenőrző szakértő, míg Magdics hatá­rozottan megmaradt amellett, hogy vagy pénznek, vagy árunak kell lenni. Jablonszki azt magyarázta, hogy a bank devizakölcsönt adott a csehszlo­vákiai szállítmányra előlegül. Ezt a kölcsönt a Rácz-cég folyószámlájától el­különítve kezelték a bankban. Amikor a kölcsön ellenértéke nem érkezett meg Csehszlovákiából, a devizaköjcsönböi íenmaradt összeggel megterhelték a cég folyószámláját. A hétfői tárgyalás anélkül ért véget, hogy a vitázó feleknek sikerült volna megállapodásra jutni. Délben égy óra­kor Pavlovics István törvényszéki el­nök a főtárgyalást megszakította és folytatását kedd reggel kilenc órára tűzte ki. Gyermekei szemeláttára felakasztotta magát egy temerini cipész Az anya megakadályozta a gyermiksit, hogy megmentsék apjukat — őrizetre vették az anyát és gyermekeit Noviszadról jelentik: Suhajdu István temerini cipész felesége vasárnap reg­gel megjelent a temerini csendőrségen, ahol bejelentette, hogy férje a szoba gerendájára felakasztotta magát és meghall. A csendőrség nyomozást in­dított és kihallgatta az asszonyt, aki zavarosan vallott. Elmondotta, hogy férje ittasan tért haza éjjel három óra tájban, mire ő gyermekeivel, a tizenhét­éves Anitával és a tiz éves Károllyal el­hagyta a szobát, mert féltek, hogy Su­­hajda megveri őket. Jó ideig kint ma­radtak az udvaron és mikor visszatér­tek a szobába, akkor már Suhajda ha­lott volt. Az asszony zavaros vallomása után vallatóra fogták a két gyereket is, akik súlyosan terhelő vallomást tettek any­jukra. Suhajda Anna elmondotta, hogy aty­juk éjfél után tért haza kissé ittasan. Mikor az apa belépett a szobába ők anyjukkal eltávoztak. Megálltak az ajtó előtt és egyideig hailg&tóztak, majd anyjuk bement a konyhába, ők pedig, az ajtó egy hasadékán keresztül benéz­tek a szobába és látták, hogy apjuk kö­telet vesz elő, átveti a gerendán és fel­áll egy székre, öccsével az anyjukhoz futottak és elmondották neki. hogy az apjuk öngyilkosságot akar elkövetni. Aanya erre azt mondta' nekik, hogy, csak hagyják, legalább megszabadul­nak tőle. Még jóidéig kinn tartózkodtak, majd benyitottak a szobába, de apjukat már holtan találták. Suhajda Istvánnét és két gyennekét hét­­fön beszállították a noviszadi ügyész­ség fogházába és a kihallgatásuk után mindhármukat őrizetbe vették. Dr. No­vak Tomiszláv vizsgálóbiró és Vukovo- Ijac Zsárkó a hétfői nap folyamán ki­utaztak a helyszínre. Könyvelési vita a Rácz-pör hétfői tárgyalásán Meg ezdték a könyvszakértők kihallgatás t Ölj meg l Jelige: ,Jkams" — Pénzt, vagy Életet!... — Isten, hát mégis vagy, pedig tagad­talak, pedig átkoztalak!... — Pénzt! nem kérek mókát! — Uram, maga a megváltó, csak gyor­san, van pénzem, van életem, de a pén­zem drágább, mint az életem. A pénzt nem adom, de az életem az a magáé. Itt van, vigye. — Hallja az ur, tán csak nem néz olyan marhának: nekem pénz, nem a maga rongyos élete kell. — Ember, itt van. amit kért. de a pén­zem nem adom, mondja mit csináljak az élettel, ha nem lesz pénzem. — Az az ur baja, nekem pénz kell! Ide vele, ne mókázzunk! .Azt hiszi, van kedvem tréfálni. — Nekem sincs. Mondja, már régi útonálló lehet, látott már ilyen szép éle­tet. mint az enyém. Tudja mit? Engem minden rizikó nélkül megölhet, megígé­rem, hogy békét hagyok magának. Nem piszkálom a lelkiismeretét, nem kisértek, én olyan jó halott leszek, aki aludni, aludni és csak aludni fog. Csak gyorsan, kérem avval a késsel, ide a szivem kö­zepébe és azután vigye a pénzem és él­jen boldogul. Engem majd nyaggatnak, faragnak, de én néma leszek. — Hm. hát miért nem szúrja maga meg magát, minek hoz kisértésbe, egv ilyen szegény embert. — Ja. barátom, a gyávaság, maga azt nem tudja, mi az. gyávának lenni. Maga bátor ember. Maga mer. Én élni, de meg­halni is gyáva vagyok. mi» IdMB «statt « Montok ta»ata* kellene zárni. — Oda, igaza van, csak az a baj, hogy nem vagyok veszedelmesen buta, sem pedig lángész, csak olyan tucat ember vagyok, aki csak él. de se nem oszt. se nem szoroz. Látja, ez a legostobább élet. — Csak nem leszek olyan buta, hogy a maga rongyos életéért bezárassam ma­gamat, csak azért, mert maga gyávái — Hát maga is. gyáva, megijedt, no szépen vagyunk. Hát már az utonállók is félnek. — Hallja, ne bosszantson, mert felrú­gom. Azt hiszi maga, hogy olyan köny­­nyü az én mesterségem. De hát élni kell, élni muszáj. Talán dolgozzak — mondja maga... Haha, haha... Csikorgott ez a nevetés, mint a rozs­dás kilincs, utána fagyos csend. Percek múltak el. amikor újra megszólalt az útonálló. — De uram, nem akarok ölni. még nem öltem meg senkit, de még nem találkoz­tam ilyen furcsa emberrel, mint maga. Olyan már akadt a praxisomba, hogy amikor rászóltam, nekem ugrott és ala­posan felpofozott és csak nagy üggyel­­bajjal szabadultam, de még egy se mond­ta, hogy ölj meg. ölj meg... Uram ne­kem is van szivem ... — Nincs... csattant fel a másik. Ma­ga egy gyáva, imitált útonálló. Hát ilyen pech. hát azt hiszi, hogy azért csa­vargók itt éjjel, pénzzel a zsebemben, hogy ez tetszik nekem. Nem, barátom, én egy komoly, hamisítatlan utonállót kerestem, akinek az emberélet egy hají­tó fát sem ér. Leszúr és viszi a pénzem és végre megszabadulok ettől az élettől. — Hallja, ne vitatkozzunk, rövid az — Csak így tovább, no, barátom, csak bátorság. Egy lépés előre, egy lendület és végeztünk. Csak arra kérem, biztosan ráírjon. mert én csak a tiszta munkát szeretem.- Még egyszer mondom: pénzt vagy életet! Az útonálló közelebb jött és szemeit egészen az áldozat arcába fúrta, de az nyugodtan állta és nern moccant. — No, mi lesz — hördült fel az úton­álló — hallja, ne bosszantson, mert ma­gam is olyat teszek, hogy megbánom. Nem jó az ember türelmével babrálni. A megtámadott makacsul hallgatott. Az útonálló idegesen a megtámadott zsebei felé nyúlt, ahol a pénzt sejtette. De amaz a kezére csapott. — A pénzem ne bántsa, ha mondom Ölj meg kutya, akkor a tied lesz. Az útonálló meglepetten vissza húzta a kezét és egy lépést hátrált. —■ No, no — motyogta, hát igazán meg akar halni. Hát csak szóljon. — Hát nem azt nyekergem egész idő alatt, ölj meg s tied a pénzem. — Hát komolyan akarja az ur? — Barátom ne locsogjon, elő azzal a késsel, vagy menjen a pokolba. Vagy, vagy! — Hát nem birom, uram könyörüljön rajtam! — Hát pénz kellene, te nyomorult, te közönséges majom. Azt hiszed az ember az uccán keresi a pénzt, még a kis uj­ját se mozdítja meg érte. Azt hiszed elég egv kis ijesztési komédia s már is be­dül a pasas és a pénz már meg is van. — Hát igazán azt akarja az ur, hogy megszűr jam. — Azt nem akarom, hanem, hogy ölj «m — Hát igazán... — Mondom, vagy takarodj, vagy dolgozz. — Hát isten neki. De nézzen rám. mert eltévesztem... Eli. mégsem, hagy­juk egymást békébe. Jojcakát... Mindketten megfordultak és ki-ki az ellenkező oldalra távozott, de a megtá­madott ur keserűen egy szivarra gyúj­tott és dörtnögött magába: sose hitiem volna, hogy ilyen gyávák ezek az uton­állók ... Ebben a pillanatban egv szú­rás érte hátulról és jujszó nélkül össze­esett. A leszúrt ember egv hét alatt tért ma­gához. Úgy szedték össze, kirabolva, de a támadót nern találták. A rendőrség várta, ttiig magához tér. Amikor végre visszatért az öntudata és megállapította, hogy hol van és mi történt vele, bosszú­san a rendőrtiszthez fordult, aki már egy órája várt a felvilágosításra: — Megfogták?.,. — Nem. nincs adatunk, vártunk még ön magához tér. — Kár volt. — Miért? — Mert én sem tudok többet és kérem az urakat, miután én nem kívánok sem­mit, kérem az ügyet levenni a napirend­ről. — No. no, ez nem egészen privát ügy. — Sajnos, ez az én privát ügyem. Én vagyok az egésznek az oka, nem kellett volna éjjel, pénzzel a zsebemben azokat a szegény embereket kísértésbe hozni. Dehát pechem van. Nem sikerül. Igv élni muszáj, mert meghalni nem olyan köny­­nyö, mint ahogy azt elgondoljuk. Avval dühösen befordult és többet nem tatait a rendőrtisztnek.

Next

/
Thumbnails
Contents