Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-19 / 76. szám

VJ21 március 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. ül dal. Jeogzö és biró rágalmazást pőre Cigány nem lehet adókivéti­­bizottsagi tag ? Becskerekről jelentik: Érdekes becsü­letsértési ügyet tárgyalt tegnap a bees­­kereki jár ás biró sági. Jovin Dusán tiémeí­­crnyai községi biró feljelentést tett Ko­sziés Csedomir ottani községi jegyző ellen hatóság előtti rágalmazásért, mert mikor a jegyző megtudta, hogy a bírót az adókivetö-bixoftság tagjává nevezték ki, beadványt adott be a becskereki pénzügyigazgatósirfghoz, amelyben — a feljelentés sze;<nt — azt irta, hogy a biró eilen okira^namisitásért vizsgálat folyik, hogy mc^bizhatatlan ember és hogy ci­gány családból származik, mindezek alapján ajánlotta, hogy vonják vissza adókfvető-bizOttsági taggá történt ki­nevezését. Koszics Csedomir vádlott kijelentette, hogy beadványában nem voltak benne az inkriminált kifejezések. Kihallgatták ta­raiként Eremin Ozren becskereki pénz­­ifgyigázgatót, aki azt vallotta, hogy a mennyire ő emlékszik, a beadványban nem vol: benne az, hogy Jovin megbíz­hatatlan és cigány. Dr. Miliajlovics Jo­­ván a sértett képviseletében kérte dr. Relies Tósa nemzetgyűlési képviselő ki­hallgatását, mert ő olvasta a beadványt és tőle értesült Jovin annak tartalmáról Kérte továbbá, hogy szerezzék be sfe eredeti beadványt a pénzügyigazgatóság­­tól. Nikovics /árásbiró csak az iratok beszerzését rendelte el, de nem adott helyet a Rajics Tósa képviselő kihall­gatása iránti kérelemnek, mert az iratok után Rajics Tósa vallomására nincs szükség. Ezután a tárgyalást elna­polták. ASzrnao és a müheSyfőnok A becskereki Szrnao válaszol a mü­­hatyfanök vádjaira — Hamis esküvel vádolnak egy tanút Becskerekröl jelentik: Pctrovics Mi­hailé becskereki vasúti mü'helyföriök és az itteni Szrnao között —- mint már meg­írtuk — hosszú idő óta élénk küzdelem folyik. Petrovics niühelyfőnök mindjárt becskereki működése kezdetén elbocsá­tott a szolgálatból munkásokat, akik a Szrnao kötelékébe tartoztak, mert — mondotta —. hanyagok és fegyelmezetle­nek voltak és bizonyos visszaélésekre is rájött. Az elbocsátás után Petrovics ál­lítása szerint egyesek fegyveresen meg­támadták és halállal fenyegették, ha az elbocsátott szrnaósokat vissza nem ve­szi. Később a Szrnao részéről két felje­lentést is tettek Petrovics ellen rágalma­zásért, mert állítólag azt mondta, hogy a Szrnao rablóbanda és a Szrnao két ve­zetőjéről azt mondta Kotlarov orosz mű­­helyi portásnak, hogy azok rablók. Ez utóbbi. pörben, mint megírtuk, Petrovi­­csot a járásbíróság felmentette, mert Kotlarov. a koronatanú azt vallotta, hogy ö ezt a kijelentést nem hallotta. Ebben az érdekes ügyben Rvaics Pav­­le. a Szrttao titkára az egyesület nevé­ben a következő nyilatkozatot tette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt: — Petrovics mühelyfőnöknek az az állítása, hogy a Szrnao tagjait azért bo­csátotta el, mert azok hanyagok és fe­gyelmezetlenek voltak, rágalom, vala­mint az is, hogy valamely visszaéléseket fedezett volna fel. Ezeket Petrovics egy­szerűen kitalálta, ezeknek a vádaknak a hangoztatásával akarja takargatni az igazi okokat, amelyek miatt tagjainkat elbocsátotta. Különben a mi elbocsátá­sunk ügye a közlekedésügyi miniszter ur előtt fekszik, aki meg fogja majd álla­pítani. mennyire igazak Petrovics ur ál­lításai.- Valótlanság az, hogy a Szrnaónak egyetlen tagja is fegyverrel vagy anélkül megtámadta volna Petrovicsot. Ez olyan rágalom, amiért alkalma lesz a biróság előtt felelni. Az sein igaz, hogy Petrovics ilyen támadásoktól felizgulva mondta volna, hogy a Szrnao rablóbanda. Ezt a kifejezést egyesületünkkel szemben mind­járt Becskerekre érkezése után használ­ta, bár erre soha senki nem adott okot. — Tény az, hogy Petrovics ur Kotla­rov Nikola előtt a Szrnao két vezetőjét rablóknak nevezte, de ez a Kotlarov ezt a biróság elölt letagadta és érre esküt is tett. Állítjuk, hogy Kollarovot a tár­gyalás előtti napon a szolgálatból való elbocsátással fenyegetve arra kényszert­­tették, hogy ne az igazat vallja. — Ismétlem, valótlanság, hogy bárki tagjaink közül Petrovicsot megtámadta volna az irodájában és meg akarta volna ölni. Ellenben Petrovics ur szerette vol­na, ha valami ehhez hasonló történt vol­na, mert ezáltal igazolhatta volna a Szrnao ellen haszríált meggondolatlan kifejezéseit, amelyekért a biróság előtt kell felelnie. Elkészült a bácskai tartományban a tisztviselők pragmatikája A közigazgatási főnök veszi át az alispán hatáskörét Szomborbó! jelentik: Három napon ke­resztül tárgyalta a tartományi választ­mány — több kisebb jelentőségű községi ügy mellett — a tisztviselői pragmatikát és a tartományi költségvetést. A költ­ségvetés a jövő héten készül el és azután az összes szakbizottságok is ülést tarta­nak és előkészítik a tarlóménygyülés elé terjesztendő javaslatokat A tartományi tisztviselői pragmatika előirja, bogy a tartományi tisztviselők­nek milyen kvalifikációval kell rendel­kezni. A főbb tisztviselőknek nem csak jogvégzetteknek kell lenniük, hanem az államvizsgát is megkövetelik töltik. A pragmatika a következő tisztviselői állá­sokat szervezi: 1. Közigazgatási főnök, akinek hatás­köre megfelel az alispánénak; 2. főtitkár, körülbelül a régi főjegyzői hatáskörre!; 3. titkárok, akik a referensi hatáskört töltik be. A titkárok száma öt és kilenc között váltakozik: 4. három-négy tartományi pénzügy; igazgatósági tisztviselő: 5. három-négy mérnök az építészeti hivatalban; 6. kezelő- és segédszemélyzet, körül­belül nyolcvan tagból. Takarékosság okából a speciális köz­­igazgatási ágakat végző tisztviselők, mint például az egészségügyi, közoktatási és gazdasági osztályok alkalmazottjai, mint eddig, továbbra is állami tisztviselők ma­radnak és a tartományoktól pótlékot fog nak kapni. A tisztviselői pragmatika szerint a tar­tományi főtisztviselők száma körülbelül ugyanannyi lesz, mint amennyi a vár­megyénél volt, de nagyobb arányú re­dukciót eszközölnek a kezelő- és segéd­­személyzet körében. A tartományi választmány ezenkívül elkészítette a tartományi tisztviselők nyugdíj és fegyelmi szabályzatát amely 124 pontból áll. Kommunizmussal gyanúsítják a fcezcláni földmtiveis-szakszervezet vezetőit A gyanúsítottakat a szoinbori ügyészségre szállították Szomborból jelentik: A bezdáni csend­őrség több napi nyomozás után letartóz­tatta Kóbor Józsefet, a bezdáni földmű­ves-szervezet elnökét. Kovács Józsefet, a szakszervezet pénztárnokát és Odri István tnásodpénZtárbokót, az utóbbit azonban kihallgatása után szabadon en­gedték. Kóbort és Kovácsot, akiket kom­munista propagandával gyanúsít a csend­őrség, beszállították a szoinbori ügyész­ségre, ahol elrendelték ellenük a vizsgá­latot. A vizsgálóbíró pénteken délelőtt hall­gatta ki Kóbort és Kovácsot, akiknek a kihallgatása alapján még a pénteki nap folyamán több házkutatást tartottak Szomborbap. Martinovics György főka­pitány helyettesi aki a házkutatásokat ve­zette,, előbb Székely József és Bironicki Iván asztájossegédek lakásán kutatott, ni aj cl Kladek György munkáspénztári tisztviselő lakásán tartottak házkutatást. A házkutatások azonban nem hozták meg a várt eredményt, csupán Garami Ernő­nek Forrongó Magyarország* cimü kö­tetét foglalták le. Az ügyben tovább folytatják a nyomo­zást. Ő cári felsége — Ciryll nagyherceg kizárta az orosz hadseregből „Az asszony“ szerzőjét „A cár őfelsége“ kabinetirodája a kizárásról értesítette a becskereki orosz klubot Becskerekröl jelentik: Érdekes fejle­­íényei vannak annak az irodalmi bot­­ánynak, melyet a becskereki orosz ko­­>nia rendezett tüntetésül Spukovszki ,rkadije orosz tábornok, jónevü orosz •o ellen. Spakovszki, mint a Bácsmegyci Napló tár megírta, »-4a asszony« címen kény­ét adott ki, melyben az orosz nőkről ten elítélően irt. A könyv megjelenése tán Sosztakov Alekszije orosz vezér­­ari tábornok összehívta az orosz migránsok becskereki klubját, mely gyhangulag bojkott alá helyezte »Az sszony« szerzőjét és közbenjárt a adügyminiszteriumbán. bőgj- Spakov­­zkit a becskereki helyőrség katonai 'ódájában viselt állasából bocsássák cl. Az irodalmi háborúság során Spa­­ovszkl tábornok az ellene indított ak­ióról nyilatkozott a Bácsmegyei Napló s Bánátski Glasnik munkatársa előtt. \ nyilatkozatban élesen megtámadta a lecskcreki orosz klub elnökét, Soszta­­;ov Alekszijet, aki ezért sajtópert in­­liiott »Az asszony t szerzője etkn. A becskereki orosz klub egyébként a lönyvet megküldte különböző orosz migrációs hatóságoknak. A könyv egy léldányát eljuttatták a Parisban tar­tózkodó Ciryll nagyhercegnek, akit az or-sz emigráció monarchista szárnya mint cárt tisztel. A nagyhercegtől most érkezett meg a válasz az emigrációs k'ubnak: a levélpapíron, melyen Ciryll nagyherceg határozatát közük az iro­dalmi botrány ügyében a következő ér­dekes felirat olvasható: ö cári felsége • kabinetirodája. A nagyherceg kabinet­­irodájának átirata különben szószerint igy hangzik: — Február 25-én kelt levelükre érte­sítem önöket, hogy ö cári felsége, az orosz hadsereg és flotta parancsnoka, február 18-án hozott 229. számú hatá­rozatában Spakovszki ArkadUc tábor­nokot, »Az asszony« cimü könyv szer­zőjét az orosz hadsereg kötelékéből ki­zárta, Az aláírás: ő cárt felsége kabi­netirodájának főnöke M. kapitány.­Jelena hercegnő titkára, Sitnirov Szer­­gije Beogradból levelet küldött a becs­kereki orosz emigráns klubnak, mely­ben élesen elítéli Spakoszki könyvét. A különböző országokban megjelenő orosz lapok szintén a legnagyobb fel­háborodás hangján Írnak Spakovszkiról. A Bácsmegyei Napló munkatársa fel­kereste Sosztákov tábornokát, az orosz klub elnökét, aki Spakovsz.kt nyilatko­zatával kapcsolatosan a következőket mondotta: —- Spakovszki személyét egyáltalán nem találom méltónak arra, hogy nyi­latkozatára reflektáljak. A Bácsmegyei Napló iránti tiszteletből azonban vála­szolok azokra a rágalmakra, amelyek­kel Spakovszki engem a nyilvánosság előtt illetett. Spkovszki azt állította, hogy én Pletjura szolgálatában állot­tam, aki pedig kommunista volt. Ezzel szemben tény az. hogy én Kiewben i harcoltam Pletjura ellen, aki fogságba I is vetett engem. Arról nem tehetek, hogy feleségem, aki Pletjura egyik had­segédjével közeli rokonságban volt. ké­sőbb kiszabadított a fogságból. Spa­kovszki azzal is megvádolt engem, hogy bosszúból rendeztem ellene az ! egész akciót. Ez egyáltalában nem igaz. Az viszont tény, hogy Spakovszki engem feljelentett az orosz invalidusok egyesületénél, hogy nem vagyok rok­kant és ezt egy cikkben is megírta. A cikket megküldte a becskereki pénz­ügy igaz g at óságn ak. mire a oénzügy­­igazgató beszüntette a nyugdijamat. Nem az én bosszúm az sem. hogy Ci­ryll cár kizárta öt az orosz hadsereg kötelékéből és arrót sem tehetek, hogy Renkov hires orosz iró egy párisi lap­ban azt irta Spakovszkiról. hogy csir­kefogó. Az orosz emigráció körében nagy ér­deklődéssel várják Sosztakov tábor­nok sajtóperét »Az asszony« szerzője ellen. Kővet kötött a nyakára és beugrott a Dunába Öngyilkosságot követett el egy tfardinovcei gazda, mert lopássál j gyanúsították I Gardinovcibő! jelentik: Jovanovics Szlávkó harxníncegyéves gatdinövcei gazdálkodó ismeretlen Okból a Dunába vetette magát és mire segítségére men­tek, eltűnt a vízben. Jovánovics öngyil­kosságát hozzátartozói azzal a bűnügyi eljárássaJ hozzák összefüggésbe, ame­lyet a csendőrség két nappal ezelőtt in­dított ellene. A sajkásszvetiiváni csendörség lopás miatt folytatott nyomozást. amelynek során Jovánovicsöt is gyanúsították és őrizetbe vették. Néhány órával később szabadonbocsájtották ugyan. azzal, hogy ha üzennek érte, menjen ismét a községházára. Jovánovics hazatérve, hozzátartozóinak panaszkodott, hogy a csendőrségen bántalmazták és láthatóan elkeseredve távozott el hazulról, anél­kül. hogy megmondta volna, hova megy. Estefelé a csendörség kereste Jovánovicsoí, akinek hollétéről azon­ban hozzátartozói nem tudtak felvilá­gosítást adni. Kevéssel utóbb Apró Já­nos löki jegyző telefonon közölte a gar­­dittovcei elöljárósággal, hogy Jováno­­vics Szlávkó a löki határban a Dunába vetette magát. A csendőrség nyomban megindította a nyomozást, kihallgatta Maries Szte­­ván és Raics Dusán halászokat, akik szemtanúi voltak az öngyilkosságnak. Maries és Raics elmondták, hogy Jo­vánovics csuromvizesen állított be hoz­zájuk és azt állította, hogy a kanálisba esett. Amikor ruhája megszáradt, csó­nakot kért és kicvezett a Dunára. Egy­szerre csak nagy csobbanásra lettek figyelmesek és látták, hogy a csónak­ból eltűnt Jovánovics. Azonnal menté­sére siettek, de már nem tudták meg­találni. A holttestet csütörtökön reggel talál­ták meg a halászok. Megállapították, hogy Jovánovics két nagy követ kö­tött a nyakára és úgy ugrott a vízbe. Jovánovics tragédiája nagy részvétet keltett a községben. FELÜLMÚLHATATLAN EAU DE COLOGNE CHYPRE BOURJOIS-PARIS »77

Next

/
Thumbnails
Contents