Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-19 / 76. szám
12 OLDAL ■ ARA V!, DINAR Poftarlna piatana u gotovom! XXV8IB, évfoiyam._________Szubotica, 1927. SZOMBAT, március 19. 76. szám .■elefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztős ég 5—10, 8—58 ... . . . Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ar negyedévre 16a din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Parlamentárizmus és szanálás Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter, akit Uzunovics miniszterelnök tudvalevőleg a parlamenten kívüli szakemberek legelső sorából hívott meg a pénzügyek élére, úgy látszik, komolyan le akarja vonni annak az álláspontjának konzekvenciáit, hogy az állam pénzügyeit összhangba kell hozni a gazdasági fejlődés érdekeivel és a nép teherviselőképességével. Működéséhez máris üdvös intézkedések fűződnek, különösen az adózási anomáliák csökkentése terén és a közvélemény a kezdet tapasztalataival megalapozott bizalom várakozásával tekint az ui rendszert inauguráló pénzügyi kormányzat további munkája elé. « Tervei mennél sikeresebb végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter bizonyos mértékig függetleníteni szeretné magát a parlament nehézkesen döcögő gépezetének esetleges üzemzavaraitól és az állami bizottság felállításával az a célja, hogy a takarékosság rendszeréből folyó tennivalók gyors lebonyolítását biztosítsa. Ámde az állami bizottságot, amelyben a pénzügyi törvényhez beterjesztett pótjavaslat szerint parlamenten kívüli személyek is helyet foglalnának, nemcsak az ellenzék tartja aggályosnak, hanem a két kormányzópártban is sokan vannak, akik úgy találják, hogy ilyen szerv létesítése csorbát ütne a parlamentárizmus elvén. Hir szerint maga a parlament elnöke is ezen a nézeten van és ezzel emlékeztet Herriotra, aki kamarai elnök korában megtagadta a parlamentárizmus keretein túlmenő pénzügyi felhatalmazást Caillauxtól. Viszont a pénzügyminiszter ragaszkodik az állami bizottság felállításához és ebben a pillanatban számolni lehet azzal, hogy az igy támadt konfliktusból az általános politikai helyzetre is kiható nehézségek származnak. Nemcsak nálunk, a külföldön is egyre szemléletesebb alakban jelentkezik a gazdasági szanálás és a parlamentárizmus kolliziója. A parlament a maga kötött formáival, tradíciók ütemére iépkedő kimértségével és paragrafusok zeg-zugaiban akadozó körülményességével nem követheti a törvényalkotásnak azt a gyors tempóját, amit a háború befejezése óta felhalmozódott problémák égető sürgőssége előir. A politikusok pártok szerinti tagolódása és harcaik stratégiája is nagyjából ugyanaz, mint a nagy világégés előtt volt, amikor a politikum kakaslábán forgó parlamenti hadakozások nem hasítottak úgy bele a gazdasági élet vérkeringésébe, mint most. Csoda-e, ha azok a közgazdasági és pénzügyi szakférfiak, akikben a gazdasági szükségességek tudata magas fokra fejlődött, módot keresnek arra, hogy az alkotó munka feltételeit emancipálják a politikai helyzet alakulásának incidentális fordulataitól és ezirányu célkitűzéseikben nem alkalmazkodnak szorosan a parlamentárizmus dogmatikájához? Másfelől az is természetes, hogy a parlament védekezik jogkörének szűkítése ellen és a rajta kivül álló tényezők befolyásának térhódításában az alkotmányosság legfőbb bástyájának veszedelmét láfja. Válságba jutott a parlamentárizmus. válság emészti a világgazdaságot is és az idők olyan megoldást követelnek, amely a két krízisből közös utón vezet ki- Az iniciativa e tekintetben a parlamentárizmus híveire hárul, akiknek a törvényhozási mechanizmus átszervezésével kell a parlamentet alkalmassá tenni a gazdasági újjáépítés elvégzésére. Elsősorban a parlament összetételét kellene szakszerüsiteni olyan módon, hogy a pártok a képviselőjelölések alkalmával a szakképzettségre nagyobb figyelmet fordítanának és igyekeznének a legnagyobb szaktekintélyeket megnyerni a parlamenti munka számára. Azután szükség vol-1 na a közélet olyan mérvű depolitizálására, hogy sorsdöntőén fontos törvényjavaslatok ne legyenek politikai mérkőzések játszólabdái Csak igy lehet megmenteni a parlamentarizmust a gazdasági érdekek kára nélkül és előmozdítani a gazdasági konszolidációt a parlamentárizmus csonkítása nélkül. Az ellenzék obstrukcióval fenyegetőzik a rendkívüli felhatalmazások miatt A radikálisok egy része is ellenzi a rendkívüli felhatalmazásokat — Szombat délelőtt összeül a radikális klub az ellentétek kiegyenlítésére — Paszarics Radics-párti képviselő a radikális-magyar-német paktumról Beogradból jelentik: A pótiavaslatok ügye a kormánynak várlullannl sulyos komplikációkat okozott, amelyeket előreláthatólag nehéz lesz áthidalni. Nemcsak az ellenzék tiltakozik erélyesen a kormány által kért rendkívüli felhatalmazások ellen, hanem magában a radikális pártban is erős áramlat mutatkozik a rendkívüli felhatalmazásokkal szemben. Erre vezethető vissza, bozv.a pénzügyi bizottság péntek délutánra összehívott ülését meg sem tartották. A kormány és a radikális párt elégedetlenjei között élénk megbeszélések folynak megegyezés létrehozása céljából. Szombat délelőttre összehívták a radikális klub ülését a pótjavaslatok megvitatására. A klubülés határozatának nagy befolyása lehet a helyzet további alakulására. Az ellenzék nagyon el van keseredve a kormány által kért rendkívüli felhatalmazások napirendre tűzése miatt és kifogásolja, hogy a kormány nem is próbált vele e tekintetben megegyezést keresni. Ezért az ellenzék obstrukcióval fenyegetőzik és ugv látszik fel akarja használni a helyzetet a kormány lemondásának kikényszerítésére és koncentrációs kabinet alakítására. A Bácsmegyei Napló beoeradi szerkesztője beszélgetést folytatott az ellenzék egyik előkelő vezetőemberével. aki kijelentette, hogy olyan széleskörű felhatalmazásokat. amilyeneket a kormány kér. csak olyan kormánynak lehet adni, amely csaknem valamennyi nárt képviselőiből áll. A gazdasági szanálás céljából — mondotta az ellenzéki vezér — tényleg szükség van arra, hogy a kormány a parlamenti mehaniamus nehézségei nélkül hajthasson végre szükséges reformokat. Az ellenzék szerint azonban ennek a kormánynak. amely alig néhány főnyi többséggel rendelkezik, ilyen felhatalmazásokat adni nem lehet. Az ellenzék terveibe beavatott körök véleménye szerint a belügyminiszter elleni vádirat benyújtása is azért történt, mert a rendkívüli felhatalmazások kérdése elmérgesitette a helyzetet a kormány és az ellenzék között. Hallgatólag ugyanis megegyezés jött létre az ellenzék és a kormány között, hogy a vádinditványt csak a költségvetés megszavazása, után nyújtják ibe, ha időközben a koncentrációs törekvések nem vezetnek skerre. Ezt a türelmi időt a rendkívüli felhatalmazások napirendre tűzése miatt nem tartotta be az ellenzék. Viharos Jelenetek a páriámé it ülésén .Péntek délelőtt folytatta a parlament a.belügyi költségvetés vitáját. Kilenc órakor nyitotta meg az ülést Triíkovics Márkó elnök és bejelentette, hogy ötvenegy képviselő aláír ágiival vddfnditváiiyt nyújtottak be Maksziinovics Bóssó belügyminiszter ellen A vádinditványt tanulmányozás végett kiadják a belügyminiszternek. Áttértek ezután a költségvetés vitájára. Dr. Radivojevics radikális volt az első szónok és beszéde. alatt heves jelenetek játszódtak te a radikálisok és az ellenzék között. Radivojevics 'mindjárt beszéde elején azt állította, hogy az ellenzék a beszédeiben igen gondatlan volt és csak azt a célt tartotta szem előtt, hogy a radikálisoknak ártson (Zajos tiltakozás az ellenzéken ) Markovics Pern demokrata- Ez itt Makszimovics utódja akar lenni. Radivojevics: Az ellenzek minden alap nélkül támad korrekt embereket tisztviselőket, a mentelmi jog ínőgé bújva. (Nagy zaj.) Egy hang az ellenzéken:. Vigyázzon arra, hogy mit beszél. Radivojevics: A radikálisok végre is meg lógják ezt unni és maguk fognak elégtételt venni maguknak. (Óriási kirína.) Markovics Pora: Ez a parlamentárizmus! Timotijevics Koszt a demokrata izgatottan felugrik a helyéről és igy szól: Micsoda elégtételt? Mi? És ki fog elégtételt adni Londrevért? ,4z elnök Timotijevics Koszíát rendreutasitotta, mire az ellenzéken még nagyobb 'tárnia támadt. A radikálisok is felugrottak helyeikről. Grol hevesen öszszeszólalkozott Makszimovics belügyminiszterrel. Timotijevics: A képviselő ur arra szó! Htja fel az embereket, hogy számoljanak le a képviselőkkel. Azt akarják, hogy I Plamenac esete megismétlődjön. (Félkiál- I tások az ellenzéken: Szégyen, gyalázat!) Radivojevics: Senkit sem szólítottam fel tettleges leszámolásra, de szégyen, hogy itt a radikálisokról azt állítják, hogy panamisták és tolvajok, mint azt Altes képviselő tette.. (Felkiáltások « muzulmánok között: Fz nem igaz!) Timotijevics ismét felugrott helyéről és magából kikelve kiáltotta Radivojevics felé: Szégycljc magát, bitang! A lárma olyan méreteket öltött, hogy Tr if kavics elnök nem tudta a rendet helyreállítani és elhagyta helyét annak jeléül, hogy az ülést felfüggesztette. Húsz perc szünet után ismét Radivojevics szólalt fel és sajnálkozását fejezte ki, ha inparlamentdris kifejezést, használt volna. Timotijevics hasonló kijelentést tett, majd Radivojevics folytatta beszédét és kifejtette, hogy a radikálisok elleni támadások jogosulatlanok. — Meg keli nézni — mondotta — hogy ezzel szemben mit csinál az ellenzék. Nemrég például Pribicsevics Szvetozár nisi beszédében nyíltan lázadásra szólította fel a népét. Markovics Pera (Pribicsevicshez): Hallja? Azt mondja, hogy ön fegyverbe szólította fel a népet. Pribicsevics: Azt hiszem, nem fontos, mit mond Radivojevics ur. Radivojevics szerint ugyanezt teszi Davidovics is. Végül azt tanácsolta az ellenzéknek, hogy támogassa a kormányt a szükséges törvények meghozatalában. Radivojevics beszéde után éles össieszólalkozás támadt Bingidac radikális és Zsanies horvát föderalista között. Kujandzsics Mihajló demokrata volt a következő szónok és a délszerbiai közbiztonsági állapotokat ismertette: Azt állította, hogy Makszimovics még a radikális képviselők egy részét is terrorizálja. Szerinte kétféle radikális van, olyanok, akiket a nép választ és olyanok, akiket a rendőrség és a belügyminiszter választ. Kijelentette, hogy egy ember, aki a háború alatt a kórházban 127 szerbet megölt és akit ezért halálra is ítéltek, szabadon jár és gyújtogat. Makszimovics belügyminiszter (feljegyzi az esetet): Ezt majd meglátjuk. Snperina Radics-párti, volt postaügyi miniszter a parlamentárizmusről beszélt és a radikális—Radics-párti koalíció történetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a Radics-párti minisztereknek nagy nehézségeik voltak javaslataik keresztülvitelénél. Végül a rendőrségi módszerekét' tette szóvá. t
