Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-15 / 72. szám
1927. március 15. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal Ellentmondó tanúvallomások a Rácz-pörben Boschán Samu dr. meg van győződve arról, hogy Rácznak elrejtett pénze van — A Csehszlovákiába szállított liszt ellenértékének sehol nincs nyoma A vádlott szerint a liszt megromlott és elkobozták — Forgács Dezső topolai malomtulajckmos a vádlottra kedvező vallomást tett — Rácz nem ajánlott fel Forgácsnak hatszázezer dinárt Boschán dr. és A Rácz-pör hétfői íőtárgyalásán az ot vosszakértök kihallgatása után l)iw.itrijevics Drágó dr. sértett kérte u bíróságot, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, ihoiy a vádlott, amikor ellene merényletet- követett el, revolverével lövöldözve megsebesített egy telekkönyvi szolgát, akinek a golyó nadrágján ment keresztül. Kcngyelác Milivoj dr. védő kérte dr. Momirovics Vetykó fökapitányhelyettes kihallgatását arra vonatkozólag, hogy a. vádlottat nem lehetett a tett elkövetése napján kihallgatni feldőlt idegállapota miatt. A védő azt is kérte, hogy a vádlottat ideg-specialistákkal vizsgálhassák meg, mert a történtek annyira hatottak a vádlott idegzetére, hogy például a lövés (malmával Rácz kétségtelenül beszámíthatatlan állapotban volt. Végül kérte, hogy dr. Török Béla orvost, bizzák meg a psihíateri megfigyelésekkel. Az elnök: Talán inkább Sztenyeváera küldjük? A védő: Nem dili loti am, hogy védencem teljesen beszámíthatatlan. Dr. Put ni k védő kérte, hogy iktassák jegyzőkönyvbe Dimitrijevics Drágó Jr. kijelentését, hogy a golyó csak télikabátját fúrta át. inig kiskabátidt. mellényét és ingét nem lyukasztotta keresztül. A bíróság dr. Hartha Antalt ellenőrző orvosszakértőnek rendelte ki és úgy hat^oz-ptt, hogy Momirovics dr. főkapitinyhejyettest tanúként heidézik és a ;vódö előterjesztésének figyelembevételével fogják kihallgatni. Dr. Boschán folytatólagos kihallgatása Ezután folytatták dr. Boschán Samu ügyvéd, csődtömeggondnok-heiyettesnek tanukénti kihallgatását. A tanú kijelenti, hogy több pert indított a biztosítótársaságok ellen, beperelte a Közgazdasági Bankot és a Bosn.vák Iparbankot a biztosítások miatt. — A könyvszakértőktől kaptam egy kimutatást a kinlevöséyekröl — mondotta. — A kimutatásban felsoroltakat levélben szólítottam fel, mert előzőleg megállapítottam, hogy a könyvekben néhány nem létező név, vagy már kifizetett tétel is szerepel. Kiderült az is, hogy Rácz többek között egy zagrebi ügynöknek hétszázezer dinár értékű lisztet adott el hitelbe. habár tudta, hogy az illetőnek csak egy Íróasztalból áll .az egész vagyona. A vizsgálat befejezése után, amikor Ráczot szabadlábra helyezték, említette, hogy egyezkedést tárgyalásokat kezdett a főhitelezőkkel. En örültem ennek, de mikor egyizbm felkerestem Noviszadon a Rosansku ludustrijska Banka igazgatóját, az igazgató azzal fenyegetőzött, hogy Ráczot csalás miatt feljelenti. A Közgazdasági Bank vezérigazgatója, dr. Kiss .1 őzséf is ilyen utón akart elégtételt szerezni azért, hogy a közadós csalással túlterhelte vagyonát, fin mindkét bankdirektort lebeszéltem erről, ami legjobban bizonyítja. hogy én nem voltam az egyezség ellen, hanem azon dolgoztam, hogy az egyezség minél hamarább létrejöjjön. Négyszázezer dinár honorárium — A közadós egy napon azt kérdezte — folytatta a tárni — hogy' mennyi volna a mi költségünk, ha egyezségét kötne hitelezőivel. Kijteleutetteni, hogy erről csak dr. Kiss Józseffel, vagy Dimitrijevics Drágó dr.-ral tárgyalhat. Kiss József, dr. néhány nap múlva közötte velünk Rácz kívánságát és azt mondta, borv négyszázezer dinárral Forgács izgalmas szembesítése ket hallottam, mintha én rösszejátszottam elégedjünk meg. Mi két napi gondol kp-! dási időt kértünk és azután elfogadtuk az ajánlatot. Kiss Józsel or. azután ar-j ra kért bennünket, hogy ne folytassuk a pereket addig, amig ö nem nozza létre az egyezséget a hitelezőkkel. Kengyelúc Milivoj dr. kérdésére a tanú kijelentette, hogy a prolongálás április 15-én jár. le. • — A lapokban olvastam a merényletről szóló tudósításokat és azt. hogv új. í Rácz György jogos felháborodásra in-1 vatlíozik. Ekkor kezdtem az ügyészié* \ gén beadni az adatokat, amelynek alapján elkészüli a vádirat Rácz ellen. — Sok vád, hallatszott ellenem és a j csödtömeggonduok ellen és olyan Ilire-1 volna a vádlottat a hitelezők kárára. Kijelentem, hogy sem magam, sem rokonuim, vagy ismerőseim min vettek a csődtömeghez tartozó ingóságokból semmit. Nekünk az volt a célunk, hogy mindent minél hamarább eladtunk. . A birtokot Német Péternek adtuk el, akit soha életemben nem ismertem. A gőzgépeket 190.000 dinárért hirdetés utján adtuk cl. Csuünovics Ferdo államügyész: Fü- Jöp Zoltán mondta önnek, nogy .i cég pénze van' nála? A tanú: Fülöp kifejezetten art mondotta, hogy a pénzt Rácztól kapta de az a szerződés alapján járt neki. Aktiv vagy passzív? Csuünovics Ferdo dr.: Mi a véleménye tanú urnák, hogy Rácz azért ment csődbe, mert nem kapta meg a biztosítási összeget vagy már a tűz előtt is rendezetlen anyagi állapotban volt? A tanú: Az én megállapításom szerint a cég mérlege már a tüzeset ,előtt is passzív volt. A vádlott a malotnégés napján kétrnillióbáromszázezer dinárrá! tartozott főleg topolai kisembereknek, azonkívül kétmillió dinár értékű gabona volt a malom raktáraiban elhelyezve. Erre mindössze tizennyolc lánc földje volt és a malom. A vádlott: És kilencmillió biztosítási összeg! A vádlott ezután’ több kérdést intézett á taiiiiiiöz. A'vádlott: Ön ígéretet tett nekem;' hogy családom ellen nem fog semmit tenni. Miért tartö?t9Ífa, te., ,ikjsor Jjúllöp., Zoltánt, aki vöm és alkalmazottam volt? A tanú: Én semmiféle olyan ígéretet nem tettem, hogy bármit is el fogok hallgatni, fitt akkor ismertein meg Önt és nem tudtam manipulációiról, de addig takargattam a dolgait, amig engem nem idmudtak és vádoltak azzal. Iwgy önnel összejátszom. Különben sírva jöttek a kocsisai, cselédjei és könyörgtek. hogy szerezzem vissza készpénzecskéjüket. amit magának kölcsön adtak. Az elnök (Ráczhoz): Miért adott Fütöpnek olyan szokatlanul nagy fizetést? A vádlóit: Énnek is van története. Antikor vöm lett. itusz lánc földet Ígértem neki, de nem Írattam rájuk, mert elvesztettem voltán, hitelemet. Ezért nagyobb fizetést adtam neki, hogy igy kárpótoljam. \ vádlott intézett meg néhány kérdést a tanúhoz, majd igy folytatta: — Ilyen sanyargatások után sértő rám nézve Dimitrijevicsnek az az úriemberhez nem illő kifejezése, hogy >mem io-' gok vele .kezet.'« Élnök: De kérem, tv nem ide tartozik. Ez az önök magánügye. Dimitrijevics Drágó dr.: Jogomban van kezet nem fogni ilyennél Beszélgetés a vonatban Boschán Samu dr. ezután kijelentette, hogy egyszer Topolára utaztában a vonatban Forgács Dezső topolai malomtuuíjdonos azt mondta neki. hogy Rácz hatszázezer dinárt alántolt ' lel neki a esődiiyitás ultin valami közös üzletre. Ez magánbeszélgetés volt és Forgács később felelősségre vonta, hogy miért jelentette be a dolgot a szubotical államügyészségen. A tanú elmondta még, hogy Rácz őszszes adósságait a malomégés előtt az utolsó lét évben csinálta. Meggyőződése. hogy Rdcznak ma is rengeteg pénze van elrejtve. Ezt az is igazolja, hogy a Csehszlovákiába szállított liszt vételára nincs sehol elkönyvelve. A vádlott: A liszt elromlott és elkobozták. Személyesen voltam Csehszlovákiában. ezért nincs nyoma ennek az üzleti levelezésben. A tanú: Ez az egész ügy nagyon gyanús és ha bent. maradok a csődben, ki 'ogom deríteni. A rejtélyes liszt Az elnök: Hogy mi történt a liszttel, azt nem tudja? Boschán: A lisztet itt megőrölték, elküldték és a hitelezőknek be is mutatták. Az elnök: Piszker kijelentette, hogy nem látta a fuvarlevelet. Kcndjelac Milivoj védő: Mindezeknek alapján az az ön meggyőződése, hogy ezt újabb vizsgálat tárgyává kell tenni? Boschán: Az én impresszióm, hogy még súlyos bűncselekmények vannak, de egyelőre nem menteni tovább, azonban kötelességemnek érzem a csődtömeggel szemben, hogy Csehszlovákiába, Becsbe. Zagrcbba és Ljubljanába utazzam, mert ott még nagyobb követeléseknek kell lenni. Kendjelac védő: A négyszázezer dinár honoráriumban benne van a tanú 'VT, mint csödtömeggondnok-helyetfes tiszteletdjja. A tanú: Nekem a csődtömegből nincs követelésem, csak dr. Dlmitrijevicstől. A védő: Igaz, hogy az ingóságok eladása közben egyre jöttek újabb vevők, akik többet Ígérlek, mint amennyit a csődtömeg kapott? A tarnt: Teljesen ki van zárva. Megfizetek minden tételt, amelyet olcsóbban adtam el, mint lehetett volna. A védő: Dr. Mannheimnek sem adtak semmit olcsóbban?A tanú: Mikor már mindent eladtunk, Mannheim, aki a csődválasztmány tagja volt, reklamálta, hogy neki nem adtunk el semmit, pedig most vett birtokot és be akarja rendezni. Ezután ő Is vásárolt. Az elnök figyelmeztette a védőL hogy ezeknek a kérdéseknek nincs helye. A tömeggondnok intézkedéseit a csődválasztmány jóvá hagyta, tegyen a védő feljelentést a választmány ellen. A védő: Ezeket az eladásokat nem a csődválasztmány. hanem egy ideiglenes bizottság intézte. Maid a védő kérdésére kijelentette a tanú, hogy azért nem tett előbb feljelentést, mert nem akart útjába állni a megegyezésnek és még jobban megnehezíteni Rácz helyzetét. A vádlott: Nem adták el nyilvános árverésen a tárgyakat és megkárosították a közvagyont négy-hatszázezer dinárral.. Erre száz. tanú is van. Az ügyész indítványára dr. Boschán tanút tanúvallomására 1 megcskették. Dr. Dimitrijevics Dragoné, a sértett felesége volt a következő tanú. Kijelentette, hogy múlt év szeptember—októberéig nem vett észre semmit, de ekkor sokat látta ólálkodni Ráczot a ház körül. Ezt gyanúsnak tsdá’ta és szólt is férjének. A vádlott: Többször vártam meg az uccán a doktor urat, mert észrevettem, hogy nem fogad szívesen ts sokszor és nem is tartották be a sorrendet, előbb fogadtak olyanokat, akik kenőbben jöttek. mint éti A nem létező ötszázezer dinár Forgács Dezső topolai malomtiilajclonost hallgatták ki ezután. Elmondotta, hogy a tüzeset alkalmával nem volt Topolán, de jól ismeri 'a Ráczck körülményeit. A tüzeset előtt körülbelül egy évvel Fülöp Zoltán panaszkodott neki. hogy nem rendezték írásban viszonyukat apósával. Később, már n tűz után mondta Rác?, hogv Írásbeli szerződést kötöttek. A vádlott: Lehet, hogy a tűz után mondtam Forgácsnak, de a szerződést már előbb írásba foglaltuk. Az elnök: Igaz-e. hogy önnel: a tüzeset után öt-hatszázezer dinári ajánlott lel Rácz egy közös üzletre? A lanti: Többször mondta Rácz, hogy szeretne vetem együtt üzletet kötni és én egy alkalommal felszólítottam, hogy adjon öl-hatszázezer dinárt, mert most volna egy ló üzlet. Rácz azt válaszolta, hogy annyi pénze nines, de körülbelül kétszázezer dinárt tud szerezni. Az elnök kérdésére a vádlott kijelentette, hogy ha ezt annakidején mondotta Forgácsnak, arra gondolt, hogy Dimitrijevics visszaadja azt a kétszúzhuszezer dinárt, nivil Fülöp Zoltántól elvettek a csődtömeg javára, mert ez a pénz nem illette a csődtömegei. Forgács Dezsőhöz a Csehszlovákiába szállított lisztre vonatkozólag intéztek kérdéseket és a lanti kijelentette, hogy a lisztszállitásról van tudomása és körülbelül egy héttel a szállítás után mondotta neki Rácz, hogy a vevő nem akarja átvenni az árut eredeti áron. mert az állítólag elromlott és tiz csehfiHerrel olcsóbban akarja kilogrammonként. A tanú ajánlotta, ho.gy fogadja el az olcsóbb árat. de Rácz felutazott Cíbífszlovákiába, a pozsonyi tőzsdén megvizsgáltatta a lisztet és ekkor kiderült, hogy romlott és emberi táplálkozásra egyáltalán nem lehetett eladni. Hazajövetele után Rácz azt mondotta, hogy ipari célokra adják el. A védő kérdéseire kijelentette a tanú, hogy abban az évben rendkívül nedves időjárás miatt nagyon sok búza és liszt megromlott és az is lehetséges, hogy a romlott Hsztérl kevesebb árat kap a kereskedő, mini amennyit a költségek kilesznek. Izgalmas szembesítés A bíróság ezután elrendelte Forgács Dezső és dr. Boschán Samu szembesítését annak megállapítására, vájjon monta-e Forgács Boschánnak, hogy a vádlott ötszázezer dinárt ajánlott fel közös üzletre. A szembesítés során izgalmas jelenet játszódott le, mert mindkét tanít megmaradt eredeti állítása mellett. Az elnök kérdéseire dr Boschán emeli hangon mondotta: — Ezt az ügyet Forgács urra! mi ketten már tisztáztuk. Forgács egy társaságban néhány nap előtt felelősségre vont. miért használtam én lel a hatszázezer dinárra vonatkozó jelentését, amelyet ő csak privatim mondott nekem. Én viszont azért vontam felelősségre, hogy a nekem tett kijelentését a bíróság előtt ie akarja tagadni. Forgács azt válaszolta, hogy én nagyon ügyes ember vagyok, ha a tárgyaláson ki tudom tőle csikarni ennek a kijelentésnek beismerését. Forgács Dezső ezzel szemben határozottan megmaradt amellett, hogy a szóbantorgó kijelentést nem tette meg, hanem csak azt mondta Boschánnak, amit a tárgyaláson megismételt és szavait azzal fejezte be: — Vagyok olyan jó kereskedő, hogy ha nekem öt-hatszázezer dinárt ajánlanak fel, azt el is fogadom. A szembesítés után az elnök a fötárgyalást berekeszáette és folytatását kedden délelőtt kilenc érára tűzte ki.
