Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-15 / 72. szám

i? nirnn * Áaa r hínár PoStsrir»? Bigéin* u notovoml XXVIII, évfolyam.__________Szubotica, 1927. KEDD, március 15. _____ 72. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 .................. _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-pa!ota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A bírói talár A vajdasági igazságszolgáltatás bajait teregette ki a parlamentben Pleszkovics Lukács dr- és mint szu­­boticai ügyvéd-képviselő, az e téren mutatkozó anomáliáknak főleg szu­­boticai vonatkozásaira terjeszkedett ki. Beszéde a szuboticaiak számára érdekes riporttá avatta az aznapi parlamenti ülésről szóló tudósítást, de felmerül a kérdés: cui prodest? Használ-e a.jogkereső közönségnek és nem csorbitja a birói tekintély ma­gas színvonalához fűződő állami és szociális érdekeket, hogy egy poli­tikus az ország szine előtt, ha nevek említése nélkül is, meghurcol birói személyeket és azt a látszatot kelti, mintha egy birói testületet néhány élelmes ügyvéd letérithetne az igaz­ság útjáról? Legrikitóbb a Pleszkovics beszédé­ben felsorolt esetek közül az, ame­lyik a csődtömeggondnokságért fo­lyó hajsza féktelenségét illusztrálja. Maga a szuboticai törvényszék elnö­ke. akinek működését Pleszkovics a köztudattal merőben ellenkező vi­lágításba helyezi, akadályozta meg azt az injuriát, hogy egy nagy va­gyon a csőd kincskeresőinek prédá­jává legyen. Az affér szereplői adhuc sttb iuaice sunt, birói vagy fegyelmi eljárás alatt állnak és igy az ügy nyilvános pertraktálásának semmi célja. Szó van azonban egyéb állítólagos visszaélésekről is, amelyeket a par­lamenti beszéd a szuboticai törvény­szék biráinak számlájára ir. Ilyen abuzusnak feltüntetett tény. hogy a birák gyakran szállnak ki helyszíni tárgyalásra, mint egy közbeszóló képviselő megmagyarázta, a napi­dijak kedvéért. Elismerjük, hogy mi, a sajtó egyszerű munkásai, jogi tu­dásban nem vetekedhetünk az ügy­védképviselővel. De kell-e a pravni fakultét abszolválása és doktori dip­loma annak a belátásához, hogy az Ítélkezésre hivatott bíróság jogo­sult eldönteni, van-e szükség hely­színi tárgyalásra, vagy sem Ha pe­dig a bíróságnak ez a pouvoirja nem vitás, szabad-e, célszerü-e a helyszí­ni tárgyalásokat a sovány napidijak felhánytorgatásával palam et publice úgy feltüntetni, hogy azok csak a birák mellékjövedelmi forrásai? Amennyiben előfordul az, amit Pleszkovics fölemlített, hogy a fél terhére nyilvánvalóan fölösleges és aránytalanul költséges helyszíni ki­szállás történik, az ebből származó sérelem orvoslása felebbviteli vagy diszciplináris feladat, amely az egész bíróság presztízsének tépázása nél­kül is könnyű szerrel megoldható. Vádpontként szerepel az is, hogy birák alkalomadtán választott birói megbízást vállalnak és a per össze­géhez mért honoráriumot ítélnek meg önmaguknak. Itt is, mint a helyszíni tárgyalásokkal kapcsolat­ban, az immunitás védelme alatt emelt vád azon a hipotézisen épül fel, hogy a birák egy rendelkezésük­re álló jogot az igazság rovására ér­vényesítenek. Ezzel szemben az el­fogulatlan gondolkozás szerint min­den mellékjövedelem, amire a birák legálisan, a hivatásuk természetével kompatibilis módon tesznek szert, az igazságszolgáltatás megjaytilásá­­nak esélyeit gyarapítja. Nincs a köz­szolgálatnak olyan ága, ahol a tiszt­viselők megélhetési akciószabadsá­gát olyan rigorózus követelmények korlátoznák, mint amilyenek a bíró minden lépte elé tilalomfát állítanak A bírót fölébe akarják emelni a lé­tért való küzdelem kicsinyességei­nek, hogy függetlenségét megőriz­hesse. De van-e erősebb pillére a függetlenségnek, mint az anyagi gondtalanság és veszedelmesebb ki­sértője a hozzáférhetetlenségnek, mint a nyomor? Az ideál a fényesen dotált angol biró és nem a cipőtal­paló biró, akibe ez az otthoni foglal­kozás annyira beidegződik, hogy vé­gül a hivatalában is — susžtermun­­kát végez. Ha már az államháztar­tási kiadások állandó redukciójának idején a két-háromezer dináros birói fizetések fölemelése jámbor óhaj ma­rad, legalább ne fújják fel korrup­cióvá, hogy a biró választott birói ténykedéséért, amitől nincs eltiltva, a pör tárgyához arányított fizetség­ben részesül. Nincs tökéletes emberi intézmény. Ifjú államunk közhivatali szervezetén természetszerűen nyomokat hagytak Beogradbó! jelentik: A parla­ment délelőtt kilenc órakor foly­tatta a közoktatásügyi költség­vetés vitáját Az ülésen hetek óta először elnökölt Trifkovics Márkó, a parlament elnöke, aki eddig bete­geskedett. Az ülés nyugodtan folyt le, csak Mulabáics muzulmán beszé­de közben voltak kisebb ósszeszólal­­kozások a muzulmánok és a radikáli­suk közt. Mtilabílus szerint a költségvetés nem adja hii képét az ország közok­tatásának. Aránylag a legkisebb szá­mú iskola Boszniában és Hercegovi­nában van, ahol 85 négyzetkilométer­re és 3144 lakosra esik egy-egy is­kola. Átlag 400 iskolakötelesnek jut egy iskola, ami azt jelenti, hogy 300 gyermek iskola nélkül marad. A banjalukai tartományban 81 száza­lék, a mosztáriban 75, a Szarajevói­ban 73 százalék az analfabéta. Mu­­labdics javasolta, hogy vegyenek fel nagyobb kölcsönt iskolák építésére és rendezzenek a hadsereg bevoná­sával analfabéta tanfolyamokat. Ja­vasolta továbbá háztartási iskolák felállítását is. A radikálisok részéről több közbe­szólás hangzott el. mire Vnkicsevics Velja közoktatásügyi miniszter igy szólt: — A képviselő ur olyan szépen és objektiven beszél, hányják beszélni. Mutabáies: A tankönyvek szerb az átmenet nehézségei. A vajdasági igazságszolgáltatás válsága azzal kezdődött, hogy a régi, kipróbált ma­gyar birói kar szétszóródott. Az utánpótlás igen lassú tempóban fo­lyik egyrészt azért, mert a jogvég­zett emberekre semmi vonzóerőt nem gyakorol az anyagilag sivár bi­rói pálya, másrészt azért, mert nincs az itteni jogterület igényeinek meg­felelő jogászképzés. A biróhiány folytán felszaporodott restanciák fel­dolgozása teljes birói létszám mellett is fölötte bajos, hiszen a kinevezett fiatal birák számára szinte lehetetlen, hogy az egyetemen nem tanult jogfor­rások közt máról-holnapra eligazod­janak. Ezek a fiatal birák is — öregeb­beket honnan vegyen az igazságügv­­minisztérium? — legnagyobbrészt otthagyják állásukat, mihelyt kellő tapasztalatokat szereztek Az igaz­ságszolgáltatás érdekében arra kell tehát törekednünk, hogy szakkép­zett, elégedett és stabil birói testület kifejlődését mozdítsuk elő, ami sem­miesetre seni sikerülhet, ha a silá­nyul fizetett bírákat szórványos jé­­támadások tűzvonalába állítjuk Nem a mi dolgunk, hogy Pleszko­vics beszédének cáfolásra szoruló í tényállításaival érdemileg foelalkoz- i zunk. Bizonyára meg fogják ezt ten­riernzeti szellemben vannak irva és gyakran sértik a muzulmánok érzel­meit. A radikálisok újabb közbeszóló!sok­kal zavarták a szónokot, mire Trif­kovics elnök szintén kijelentette, hogy a szónok igen szépen és tárgyi­lagosan beszél, tehát hagyják nyu. godtan befejezni beszédét. Az ellen­zék Trifkovics Márkó házelnököt megtapsolta ezért a kijelentésért. Demetrovics Jurái Pribicsevics­­párti beszélt Mulabdics után. — A takarékosság — mondotta — ott folyik, ahol legkevésbé nincs he­lye. A tanügyek terén véghezvitt ta­karékoskodás keservesen meg fogja magát bosszulni. A rendelkezési ala­pok 100 millióra rúgnak, mig a köz­­oktatásügyi költségvetést 40 millió­val redukálták. Támadta Demetro­vics a radikálisok iskolapolitikáját és kijelentette, hogy az iskolák nem terjesztik a nemzeti egység eszmé­iét. Követelte az oktatási törvények Öt ólakor nyílt meg a délutáni ülés, amelyen Kraft István dr„ a né­met párt elnöke tartott nagy beszé­det. — A közélet egyetlenegy ága sem atmyira fontos a nemzeti kisebbsé­gek szempontiából, mint a közokta­tás — kezdte meg beszédét Kraft. — ni az alludált birák, elsősorban a tör­vényszék elnöke, akinek puritán, igazságos, pártatlan és humánus bí­rói tevékenységét az egész kerület lakossága tisztelettel és nagyrabe­csüléssel viszonozza. Egy megjegy­zést azonban nem hallgathatunk el. Pleszkovics a magyar kisebbség kép­viselőjének tudja és mondja magát és igy beszédét egyesek úgy értel­mezhetik. mintha az a magyarság hangulatát tükröztetné vissza Épen ezért indíttatva érezzük magunkat hangsúlyozni, hogy az itteni ma­gyarságnak semmi oka sincs azonosí­tani magát azzal az aggresszivitás­sal, ami Pleszkovics szavaiból kisü­völtött. Valahányszor a magyar nemzetiség elbírálása szempontjából jelentős bűnügyekben döntött a szu­boticai törvényszék, a bíróság mind­annyiszor az igazság csorbítatlan ob­jektivitásával járt el. A magyar ki­sebbség, ha arra kerül a sor, biza­lommal és megnyugvással bocsátja magatartását és cselekedeteit ennek a bíróságnak Ítélete alá. Az igazság­szolgáltatás szervi hibáit ismeri a magyarság és amennyire tőle telik, készséggel közreműködik azok sza­nálásában, de távol áll tőle, hogv né­mely fattyúhajtás miatt magára az egészséges törzsre is fejszét emeljen. egységesítését és egységes tanterv bevezetését Tiltakozott a középisko­lák és egyetemi fakultások redukció­ja. továbbá az asszisztensi állások megszüntetése ellen. Lehetetlennek mondotta, hogy a pedagógiai főisko­lát megszüntessék. Moszkovljevics Milos földmives­­párti kijelentette, hogy a parlament válsága után a demokrácia is válság­ba került. Szerinte nálunk nem fo­lyik demokratikus oktatás. Az isko­lákat a városok és nem a falvak szá­mára állítják fel. Maries Koszta radi­kális képviselő egy cikkében megál­lapította. hogy a legtekintélyesebb politikusok fele életében nem nyoma­tott ki egyebet, mint a saját vizá­­kártyáját. Ez az iskolapolitika kéne. Végül Moszkovljevics szakiskolák felállítását követelte. Agatonovics Raniszav demokrata beszéde után az elnök az ülést bere­kesztette és folytatását délután öt órára tiizte ki. Ettől függ a kisebbségek nemzeti, nyelvi és kulturális jövője és fennál­lása. Amennyire jogosult az állam I övetelése, hogy az ifjúság az állam felügyelete alatt nevelődjék az állam megerősödése és önfenntartása szel­lemében és hogy az ifjúság kellőképp megismerje az államnyelvet, olyan Kraft iskolai autonómiát követel a nemzeti kisebbségek számára A német párt elnökének nagy beszéde a parlament­ben —Pribicsevics a kisebbségi kérdésben ragaszkodik a reciprocitás elvéhez Elfogadták a közoktatásügyi költségvetést Kraft István dr. a kisebbségek kulturá’is jogairól

Next

/
Thumbnails
Contents