Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-15 / 72. szám
i? nirnn * Áaa r hínár PoStsrir»? Bigéin* u notovoml XXVIII, évfolyam.__________Szubotica, 1927. KEDD, március 15. _____ 72. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 .................. _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-pa!ota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A bírói talár A vajdasági igazságszolgáltatás bajait teregette ki a parlamentben Pleszkovics Lukács dr- és mint szuboticai ügyvéd-képviselő, az e téren mutatkozó anomáliáknak főleg szuboticai vonatkozásaira terjeszkedett ki. Beszéde a szuboticaiak számára érdekes riporttá avatta az aznapi parlamenti ülésről szóló tudósítást, de felmerül a kérdés: cui prodest? Használ-e a.jogkereső közönségnek és nem csorbitja a birói tekintély magas színvonalához fűződő állami és szociális érdekeket, hogy egy politikus az ország szine előtt, ha nevek említése nélkül is, meghurcol birói személyeket és azt a látszatot kelti, mintha egy birói testületet néhány élelmes ügyvéd letérithetne az igazság útjáról? Legrikitóbb a Pleszkovics beszédében felsorolt esetek közül az, amelyik a csődtömeggondnokságért folyó hajsza féktelenségét illusztrálja. Maga a szuboticai törvényszék elnöke. akinek működését Pleszkovics a köztudattal merőben ellenkező világításba helyezi, akadályozta meg azt az injuriát, hogy egy nagy vagyon a csőd kincskeresőinek prédájává legyen. Az affér szereplői adhuc sttb iuaice sunt, birói vagy fegyelmi eljárás alatt állnak és igy az ügy nyilvános pertraktálásának semmi célja. Szó van azonban egyéb állítólagos visszaélésekről is, amelyeket a parlamenti beszéd a szuboticai törvényszék biráinak számlájára ir. Ilyen abuzusnak feltüntetett tény. hogy a birák gyakran szállnak ki helyszíni tárgyalásra, mint egy közbeszóló képviselő megmagyarázta, a napidijak kedvéért. Elismerjük, hogy mi, a sajtó egyszerű munkásai, jogi tudásban nem vetekedhetünk az ügyvédképviselővel. De kell-e a pravni fakultét abszolválása és doktori diploma annak a belátásához, hogy az Ítélkezésre hivatott bíróság jogosult eldönteni, van-e szükség helyszíni tárgyalásra, vagy sem Ha pedig a bíróságnak ez a pouvoirja nem vitás, szabad-e, célszerü-e a helyszíni tárgyalásokat a sovány napidijak felhánytorgatásával palam et publice úgy feltüntetni, hogy azok csak a birák mellékjövedelmi forrásai? Amennyiben előfordul az, amit Pleszkovics fölemlített, hogy a fél terhére nyilvánvalóan fölösleges és aránytalanul költséges helyszíni kiszállás történik, az ebből származó sérelem orvoslása felebbviteli vagy diszciplináris feladat, amely az egész bíróság presztízsének tépázása nélkül is könnyű szerrel megoldható. Vádpontként szerepel az is, hogy birák alkalomadtán választott birói megbízást vállalnak és a per összegéhez mért honoráriumot ítélnek meg önmaguknak. Itt is, mint a helyszíni tárgyalásokkal kapcsolatban, az immunitás védelme alatt emelt vád azon a hipotézisen épül fel, hogy a birák egy rendelkezésükre álló jogot az igazság rovására érvényesítenek. Ezzel szemben az elfogulatlan gondolkozás szerint minden mellékjövedelem, amire a birák legálisan, a hivatásuk természetével kompatibilis módon tesznek szert, az igazságszolgáltatás megjaytilásának esélyeit gyarapítja. Nincs a közszolgálatnak olyan ága, ahol a tisztviselők megélhetési akciószabadságát olyan rigorózus követelmények korlátoznák, mint amilyenek a bíró minden lépte elé tilalomfát állítanak A bírót fölébe akarják emelni a létért való küzdelem kicsinyességeinek, hogy függetlenségét megőrizhesse. De van-e erősebb pillére a függetlenségnek, mint az anyagi gondtalanság és veszedelmesebb kisértője a hozzáférhetetlenségnek, mint a nyomor? Az ideál a fényesen dotált angol biró és nem a cipőtalpaló biró, akibe ez az otthoni foglalkozás annyira beidegződik, hogy végül a hivatalában is — susžtermunkát végez. Ha már az államháztartási kiadások állandó redukciójának idején a két-háromezer dináros birói fizetések fölemelése jámbor óhaj marad, legalább ne fújják fel korrupcióvá, hogy a biró választott birói ténykedéséért, amitől nincs eltiltva, a pör tárgyához arányított fizetségben részesül. Nincs tökéletes emberi intézmény. Ifjú államunk közhivatali szervezetén természetszerűen nyomokat hagytak Beogradbó! jelentik: A parlament délelőtt kilenc órakor folytatta a közoktatásügyi költségvetés vitáját Az ülésen hetek óta először elnökölt Trifkovics Márkó, a parlament elnöke, aki eddig betegeskedett. Az ülés nyugodtan folyt le, csak Mulabáics muzulmán beszéde közben voltak kisebb ósszeszólalkozások a muzulmánok és a radikálisuk közt. Mtilabílus szerint a költségvetés nem adja hii képét az ország közoktatásának. Aránylag a legkisebb számú iskola Boszniában és Hercegovinában van, ahol 85 négyzetkilométerre és 3144 lakosra esik egy-egy iskola. Átlag 400 iskolakötelesnek jut egy iskola, ami azt jelenti, hogy 300 gyermek iskola nélkül marad. A banjalukai tartományban 81 százalék, a mosztáriban 75, a Szarajevóiban 73 százalék az analfabéta. Mulabdics javasolta, hogy vegyenek fel nagyobb kölcsönt iskolák építésére és rendezzenek a hadsereg bevonásával analfabéta tanfolyamokat. Javasolta továbbá háztartási iskolák felállítását is. A radikálisok részéről több közbeszólás hangzott el. mire Vnkicsevics Velja közoktatásügyi miniszter igy szólt: — A képviselő ur olyan szépen és objektiven beszél, hányják beszélni. Mutabáies: A tankönyvek szerb az átmenet nehézségei. A vajdasági igazságszolgáltatás válsága azzal kezdődött, hogy a régi, kipróbált magyar birói kar szétszóródott. Az utánpótlás igen lassú tempóban folyik egyrészt azért, mert a jogvégzett emberekre semmi vonzóerőt nem gyakorol az anyagilag sivár birói pálya, másrészt azért, mert nincs az itteni jogterület igényeinek megfelelő jogászképzés. A biróhiány folytán felszaporodott restanciák feldolgozása teljes birói létszám mellett is fölötte bajos, hiszen a kinevezett fiatal birák számára szinte lehetetlen, hogy az egyetemen nem tanult jogforrások közt máról-holnapra eligazodjanak. Ezek a fiatal birák is — öregebbeket honnan vegyen az igazságügvminisztérium? — legnagyobbrészt otthagyják állásukat, mihelyt kellő tapasztalatokat szereztek Az igazságszolgáltatás érdekében arra kell tehát törekednünk, hogy szakképzett, elégedett és stabil birói testület kifejlődését mozdítsuk elő, ami semmiesetre seni sikerülhet, ha a silányul fizetett bírákat szórványos jétámadások tűzvonalába állítjuk Nem a mi dolgunk, hogy Pleszkovics beszédének cáfolásra szoruló í tényállításaival érdemileg foelalkoz- i zunk. Bizonyára meg fogják ezt tenriernzeti szellemben vannak irva és gyakran sértik a muzulmánok érzelmeit. A radikálisok újabb közbeszóló!sokkal zavarták a szónokot, mire Trifkovics elnök szintén kijelentette, hogy a szónok igen szépen és tárgyilagosan beszél, tehát hagyják nyu. godtan befejezni beszédét. Az ellenzék Trifkovics Márkó házelnököt megtapsolta ezért a kijelentésért. Demetrovics Jurái Pribicsevicspárti beszélt Mulabdics után. — A takarékosság — mondotta — ott folyik, ahol legkevésbé nincs helye. A tanügyek terén véghezvitt takarékoskodás keservesen meg fogja magát bosszulni. A rendelkezési alapok 100 millióra rúgnak, mig a közoktatásügyi költségvetést 40 millióval redukálták. Támadta Demetrovics a radikálisok iskolapolitikáját és kijelentette, hogy az iskolák nem terjesztik a nemzeti egység eszméiét. Követelte az oktatási törvények Öt ólakor nyílt meg a délutáni ülés, amelyen Kraft István dr„ a német párt elnöke tartott nagy beszédet. — A közélet egyetlenegy ága sem atmyira fontos a nemzeti kisebbségek szempontiából, mint a közoktatás — kezdte meg beszédét Kraft. — ni az alludált birák, elsősorban a törvényszék elnöke, akinek puritán, igazságos, pártatlan és humánus bírói tevékenységét az egész kerület lakossága tisztelettel és nagyrabecsüléssel viszonozza. Egy megjegyzést azonban nem hallgathatunk el. Pleszkovics a magyar kisebbség képviselőjének tudja és mondja magát és igy beszédét egyesek úgy értelmezhetik. mintha az a magyarság hangulatát tükröztetné vissza Épen ezért indíttatva érezzük magunkat hangsúlyozni, hogy az itteni magyarságnak semmi oka sincs azonosítani magát azzal az aggresszivitással, ami Pleszkovics szavaiból kisüvöltött. Valahányszor a magyar nemzetiség elbírálása szempontjából jelentős bűnügyekben döntött a szuboticai törvényszék, a bíróság mindannyiszor az igazság csorbítatlan objektivitásával járt el. A magyar kisebbség, ha arra kerül a sor, bizalommal és megnyugvással bocsátja magatartását és cselekedeteit ennek a bíróságnak Ítélete alá. Az igazságszolgáltatás szervi hibáit ismeri a magyarság és amennyire tőle telik, készséggel közreműködik azok szanálásában, de távol áll tőle, hogv némely fattyúhajtás miatt magára az egészséges törzsre is fejszét emeljen. egységesítését és egységes tanterv bevezetését Tiltakozott a középiskolák és egyetemi fakultások redukciója. továbbá az asszisztensi állások megszüntetése ellen. Lehetetlennek mondotta, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Moszkovljevics Milos földmivespárti kijelentette, hogy a parlament válsága után a demokrácia is válságba került. Szerinte nálunk nem folyik demokratikus oktatás. Az iskolákat a városok és nem a falvak számára állítják fel. Maries Koszta radikális képviselő egy cikkében megállapította. hogy a legtekintélyesebb politikusok fele életében nem nyomatott ki egyebet, mint a saját vizákártyáját. Ez az iskolapolitika kéne. Végül Moszkovljevics szakiskolák felállítását követelte. Agatonovics Raniszav demokrata beszéde után az elnök az ülést berekesztette és folytatását délután öt órára tiizte ki. Ettől függ a kisebbségek nemzeti, nyelvi és kulturális jövője és fennállása. Amennyire jogosult az állam I övetelése, hogy az ifjúság az állam felügyelete alatt nevelődjék az állam megerősödése és önfenntartása szellemében és hogy az ifjúság kellőképp megismerje az államnyelvet, olyan Kraft iskolai autonómiát követel a nemzeti kisebbségek számára A német párt elnökének nagy beszéde a parlamentben —Pribicsevics a kisebbségi kérdésben ragaszkodik a reciprocitás elvéhez Elfogadták a közoktatásügyi költségvetést Kraft István dr. a kisebbségek kulturá’is jogairól