Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-02 / 59. szám
4. oldal BÁCSMEG YEl NAPLÓ 1927. március 2. A munkáskamara becsülete Bigámia, vagy nem bigámia A Szuboticski Glasniérdekes sajtópörei A »Subotiiki Glasnik« cimii lapban megjelent két közlemény miatt sajtóügyi eljárás indult Bogddnovics Nikola, a kerületi mmikásbiztositó hivatal volt igazgatója ellen. Az egyik cikk 192ö. év április hó K-án jelent inog »Kommunisták Szuboticiui«-cint alatt. Ennek a cikknek az volt a tartalma, bogy a naviszadi munkáskamara kirendeltségének yezetőjev A'cšics Jovan kommunista, továbbá, hogy több hamis nevet használ és bigámiát követett el. A másik ciklj 1926. év július' 25-én jelent meg és pedig »A Munkáskamara védi a sikkasztókat« cim alatt. Ennek a cikknek tartalmát a Munkáskamara inkriminálta, mert aíit állította benne Bogdanovics, lrogy a Munkáskamara olyanokat fogad védelmébe, akik elleti sikkasztásért bünvizágálat van folyamatban. Ezekben a sajtóügyekben kedden tartotta meg a főtárgyalást a ■szuboticai törvényszéken Starcseyics AÍátó törvényszéki tanácselnök büntető-tanácsa. A íőmagánVádló képviseletében Jsgdics Jovan noviszadi ügyvédjelölt jelent meg mindkét sajtóperben, mig a vádlott védelmét ugyancsak mindkét sajtóperben Verntícski István ügyvéd látta el. A bíróság elsőnek a Nésics-íéle ügyet tárgyalta. Az elnök kérdésére Bogdanovies Nikola kijelentette, hogy a cikket ö irta és vállalja azért a felelősséget, de nem érzi magát bűnösnek, mert amit irt, az igaz. Ezután bizonyítékokat íerjdszt elő, mely szerint mindaz, amit ö a cikkben Nesics elfen felsorolt, megfelel a valóságnak. Utal arra, hogy ugyanezeket más lap is megírta s hogy a főmagánvád’.ó ellen az ügyészség vádiratot adott. ' A .bíróság- -ezután - Nesfts -Jovant hallgatta ki, aki viszont cáfolta az ellene íelhozottakat és kijelentette, hogy az. el-, lene felhozott vádak nem igazak. Az tény, hogy több néven is szokták nevezni; de.ezek csak gúnynévként vannak használva. Az igazi neve Nesics Jovan. A bíróság ezzel a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította' és elhangzot-Rozi li ta : Kosáryné Réz Lola — Jaj istenem — mondta Rozi vasárnap délután a barátnőjének — te nem ijs tudod, milyen borzasztó dolog történt velem. Most már csak azt szeretném tudni, a jó isten akarta-e igy, vagy az ördög? Nappal sokszor azt hiszem, hogy az ördög, de éjjel, ha csönd van és nem tudok elaludni és mégis álmodok, muszáj azt hinnem, hogy a jó isten tette az egészet és sírok boldogságomban, hogy a párnámat reggelre ki lehetne facsarni. Igaz, hogy olyan vékony párnát adott az asszony, mint egy palacsinta. Hát ide hallgass. Terus. De ne visits aztán, mert nem akarom, hogy meghallja valaki. Már a névjegy is gyanús volt nekem. Olyan sárgaréz tábla van az ajtaján, rávésve: dr. Sós József, rendel d. u. 3—5. Mintha a szivemet ütötte volna meg valaki az öklével. Sós József! Sós József! De nem szóltam semmit, kinek is szólhattam volna? Végeztem a munkámat és csak ha le kellett szaladnom a városba, vagy visszajöttem, akkor néztem az ajtóra és suttogtam mngamhan, hogy Sós József, Sós József. És kiváncsi lettem, hogy ez a Sós József vájjon milyen? De úgy látszik, nem volt otthon, mert a függönyök; mind le voltak huzva. Múlt héten aztán porlom a szőnyeget a folyosón és a liázmesrer ordít az udvarból, hogy már elmúlt tiz óra, én meg yis’szakiahálok, hogy esti tiz óra elmúlt, de a reggeli nem. Abban a 'pillanatban meglátom, hogy jön fel a lép-1 csőn valaki, szürke ruhában. mögötte j eü5 iuAdáj; mgX táskával,, éppett mint tak a perbeszédek. Utána a bíróság meghozta «z Ítéletet, mely szerint Bogdanovics Nikola vádlottat a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége alól felmenti. ellenben bűnösnek mondja ki a sajtótörvény 66-ik szakasza alapján azért, mert törvény ellenére olyan iratokat és adatokat hozott sajtó utján nyilvánosságra, amelyeket csakis a főtárgyaláson történt felolvasás után lett volna szabad közzétenni. Így tehát a tiltott közlés vétségét követte el. Ezért elitélte 2f) napi elzárás tő- és 200 diuár mellékbüntetésre. A főmagán vádló felebbezést jelentett be az Ítéletnek azon része ellen, amelyben a vádlottat a rágalmazás vádja alól felmenti. Az elitéi szintén - jogorvoslatot jelentett be. Noviszadról jelentik: A Vajdasági Városok Szövetsége, amely a vajdasági városok niagánalakulata, alapszabályaiban a szövetség székhelyéül Noviszadot állapította meg, egyben úgy intézkedett, hogy a mindenkori noviszadi polgármester az elnöke a szövetségnek. A szövetséget dr. Stefanovics Zsárkó polgármester korában kezdeményezte és ö lett a szövetség első elnöke. Nyugalombavonulása után dr. Milovanovics Mi-lován polgármester lett u szövetség elnöki székében is dr. Stefanovics Zsárkó utóda. Most, hogy dr. Milovanovics Milovant felmentették a polgármesteri teendők alól, a szövetség elnöki tisztsége automatikusan megüresedett. A szövetség vezetősége, melynek él-én dr. Evetovics Mátyás szuboticai alpolgármester, mint a szövetség alelnöke áll, már össze is akarta hívni a szövetséget, hogy a közben felmerült kérdéseket elintézze, de az összehívást a közbejött tartománygyüLési választásokkal' ‘kapcsolatos teéndok’ késleltették. Most aztán váratlan fordulat következett be, m,ely meglepetést . keltett a szövetség tagjainak sorában. A belügyminisztérium, annak ellenére, hogy a szövetség alapszabályokkal rendelkező magánalakulat és annak ellenére, hogy a szövetségnek törvényes vezetősége van, mely a szövetség ügyeit A Munkáskamara feljelentésére megindult sajtóperben a vádlott Bogdanovics Nikola szintén elismeri a cikk szerzőségét és vállalja a sajtójogi felelősséget, de nem érzi magát bűnösnek, mert a valóságot irta. Ugyanezért a cikkért már más feljelentés alapján eljárás folyt ellene, de a biróság felmentette. A biróság a felek meghallgatása, után ebben az esetben bűnösnek mondotta ki Bogdanovics Nikolát a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és elítélte egy havi fogház fő- és 400 dinár mellékbüntetésre. A biróság az ítélet indokolásában kimondotta, hogy amig valaki birőüag nincsen elité-lve, nem szabad az - ’ötöt bűncselekmény elkövetése vádjá,egy ad lwe elnököt Iszailovits Vásza pancsevói polgármester személyében és az erről szóló kinevezési értesítést meg is küldötte a szövetségnek és a szövetségben tömörült városok polgármestereinek. Iszailovics Vásza polgármester megkereste Lakics János helyettes polgármestert, akit arra kért fel, tudassa vele, mikorra tartaná megfelelőnek a szövetségi választmány egybehivását. A szövetség egyik vezetőségi tagja erről -az ügyről a következőket mondotta a »Bácsniegyei Napló« munkatársa előtt: — A szövetségnek meg van az alelnöke és a szövetség elnöke csak a noviszadi polgármester lehet, mert igy intézkednek a minisztérium által jóváhagyott alapszabályok. Érthető tehát, ha meglepetést keltett, hogy a belügyminisztérium mindezek ellenére elnököt nevezett ki a szövetség élére, bizonyára abból a téves felfogásból indulva ki, mintha megszűnt volna az egész vezetőcég megbízatása, vagy az egész vezetőség lemondásban volna. Mi fog most történni, nem tudjuk. Mindenesetre visszás helyzet áll; elő, mert van egy szabályszerű vezetőség és van egy elnök, akit a belügyminisztérium nevezett ki. A szövetség még márciusban összeül és dönteni fog ebben a kérdésben. — A szövetség legközelebbi ülésén szóbakerül a Jugoszláv A7árosok Szövetségének kérdése is, melyet mint ismeretes, közben megalakítottak és a melynek Zagrebban van a székhelye. Érről az országos szövetségről el van terjedve, hogy csak azok a polgármesterek lehetnek tagjai, akiket megválasztottak és nem azok, akik kinevezés utján töltik be helyüket. Nem hihetjük, hogy az országos szövetség ilyen határozatot hozott volna, mert különben annak csak Zagreb, Beograd, néhány horvátországi város, egy-két tengerparti és a szerbiai városok polgármesterei lehetnének tagjai, de nem volnának tagjai Szarajevó. Maribor. Ljubljana, amelyeknek élén kinevezett miniszteri biztosok intézik a városok vezetését. Hasonló a helyzet több horvátországi városnál is. De ha igaz volna, hogy ilyen határozat van, akkor nem liivták volna meg a vajdasági városokat is. Pofozkodott-e a járásbiró? Egy vrsacl ügyvéd sajtópere a belacrkvai járásbiró előtt Belacrkváról jelentik: Érdekes sajtóperben tartott íőtárgyaMst szombaton a belacrkvai törvényszék. Jovaneesics Milán, a vrsaci »Nova Zora« szerkesztője volt a vádlott, aki ellen dr. Miatovics Szvetomir ismert vrsaci ügyvéd, volt képviselő tett ■ feljelentést sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt. Jovanecsics az elmúlt év októberében lapjában cikket irt dr. Miatovicsról s azt állította, hogy a vrsaci járásbíróság tárgyalótermében a közben elhunyt Kolusics járásbiró egy bűnügyi tárgyalás alkalmával felpofozta dr. Miatovics ügyvédet. Dr. Miatovics a cikk megjelenése után sajtó utján elkövetett rágalmazás és hitelrontás miatt feljelentést fett Jovanecsics Milán szerkesztő ellen és egyúttal anyagi kártérítést is követelt. A tárgyalást 26-án tartotta még ebben a sajtóperben a belacrkvai törvényszék. Jovaneesics vallomásában fentartja azokat az állításait, amiket az inkriminált cikkben mondott és azt bizonyítani kívánjál A törvényszék a blzonyitá-, si kérelemnek helyt adott és elrendelte dr. '/tatai Jeremie vrsaci ügyvédjelölt kihallgatását, aki állítólag jelen volt, í mikor a tettleges inzultus történt s a tárgyalást elnapolták. illetni. A felek felebbeztek. A belügyminisztérium kinevezte a vajdasági városok szövetségének elnökét Iszailovics pancsevói polgármester a kinevezett dnö 1; jntézi, mégis kinevezett a szövetség élére régen! Éppen mint régen! Azt hittem, kisértetet látok! Azt hittem, meghalok! Kiesett a kezemből a poroló, le a házmester fejére. Eleresztettem a nehéz pokrócot, majdnem leesett az is, de amint hirtelen leguggoltam, hogy meg ne lásson, letartottam a térdemmel. Hát nem is látott meg Terus, de nekem attól a pillanattól fogva nem volt nyugtom. Mert édes lelkem, mintha valami vastag cérnával lennék hozzákötve, úgy érzem! És ha közel van hozzám, akkor a cérna tágan van és a szivemre csavarodik puhán és csiklandozza a szivemet, ha pedig messze van tőlem, akkor kifeszül ez a cérna és úgy érzem, hogy a szivemet ki fogja tépni. Mi lesz ebből, Terus, mi lesz ebből? Édes jó istenem? Tegnapelőtt a lépcsőn találkoztunk, az asszonnyal mentem, ijedtemben leejtettem a cekkert. Felvette és az arcomba nézett. Nem tudom, nem ismert-e meg. Már félek a folyosóra is kimenni, akárhogyan is szeretnék. De mindig tudom, mikor megy el hazulról, mintha csak megmondaná. És olyankor utána nézek. . Látod, Terus, már látom, hogy nekem nem lehet jó életem. Minek nekem a szerelem? Megkapom a fizetésemet, minden vasárnap kimenőm van, egy régi blúzt is adott az asszony, mit kívánhatok még? De én ahelyett. hogy örülnék, hogy tisztességes helyein van, hogy nem éhezek, nem fázok, egész éjszaka csak sírok, hogy mi lesz, mert a jó isten — vagy a csábitó ördög? idevezetett, éppen a szomszédságába, ennék az embernek, akit el akartam felejteni minden erőmből. Te ezt nem is tudod, Terus. Semmi külöjiös, ctók ükkíd mondottam, hoix nincs még egy ilyen szomorú történet a világon. Tizenötéves voltam és a negyedik polgáriba jártam, ő pedig nyaralni jött és abban a házban vett ki szobát, ahol mi laktunk. Kint álltain a folyosón és vártam a barátnőmet. És akkor ő jött fel a lépcsőn, szürke ruhában, mögötte hordár hozta a táskát. Ősszel elutazott és én nagyon félií lein az apámtól és szolgálni jöttem. A kisfiú, amint megszületett, meghalt. Azt hittem, mindennek vége. És most, Terus, ott lakik a szomszédságunkban! Azt kérdezed, mi lesz ezután? Hát honnan tudjam azt, mikor mindig csak sírok?... £ Rozi három hét múlva ezt a levelet irta egy este a konyhaasztalon, sűrűn hulló könnyek közölt: — ... és mostann inén is továb kel meni, nemtom találkozunke még ez életbe. Elbucsuzok hát mindörökre, de előbb megírom hogy fájdalmas és igaz szeretet van csak a szivembe, sémi más: se méreg, se gyülölség se boszszu. Hanem minden jótt kívánok tej jes életire. És ha már nagyon öreg lesz és egyedül volna, akkor szeretnék cljöni és ápolom hogy legalább akor eggyütt lehesünk. Most én már igy továb nem birom, hogy it legyek a szomszédba és a fojosón mindigg tanákozunk. Máj igyekezni fogok, hogy meg legyek mindig elégedve és hálát adok az Istennek, hogy mégegyszer látthattam. Isten álgya meg. Kiváló tisztelettel: Kovács Rózsi. Reggel, mikor összecsomagolta a holmiját s elindult, becsusztattá a levelet a szomszéd lakás ajtaja alatt. * — Valaki csönget. —- Megnézem. Az asszony visszahökölt. A szomszéd fogorvos állt a küszöbön: sápadt, ideges szemöldökű fiatalember. Ijedten, gyorsan szólt: — Elment már, kérem, a leány? — Elment, de ... — Hová ment kérem? Az asszony megbotránkozva mondta. — Azt nem tudom. Becsapta az ajtót s haragosan ment be a szobába. — Botrány! Ez a Rozi! A szomszéd fogorvos még ide is utána jött! Hallatlan! v A következő hónap tizenötödike .táján az asszony sápadtan rohant be az urához: — Itt a Rozi! — Nálunk? — Nem. A szomszédban. A fogorvosnál! — És? —- A feleségei... Megáll az eszem! Ilyen probléma! Azonnal írok a szerkesztőségnek ... Megkérdezem, fogadhatja-e az ember a volt szakácsnője köszöntését, ha uriasszony lett?... És hogyan? Csak nem tegezhetem le a végén? Rózi nem sejtett semmit róla, micsoda problémákat okozott a volt aszszonyának. Cselédet fogadott s olyan vastag párnát adott ki neki, hogy ne sirhassa vizesre, ha egész éjszaka' sírna is szegény. Mert ő tudta jól, hogy minden cselédleánynak megvan a maga különös és szornorti élettörténete, amin el lehet sirdogálrii éjszakákon kérésziül. Yjüameanyíaek,,.;. t
