Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-02 / 59. szám

1927. március 2. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Markovics Lázár megkezdte budapesti tárgyalásait A radikálispárti politikus nyilatkozott utazásának céljáról — Dunai konföderáció megalakításán fáradozik — A dunai egyesülés első lépése Jugoszlávia és Magyarország közeledése — Jugoszlávia Fiume mellett is felajánlja Magyarországnak Splitet — Gratz Gusztáv politikai vacsorát adott Markovics Lázár tiszteletére — Fenyő Miksa cikke a jugoszláv­­magyar együttműködés szükségességéről A volt igazságügy miniszter Bethlennel ésValkó külügy­miniszterrel is tanácskozik Budapestről jelentik: Óriási feltűnést keltett Budapesten Fenyő Miksának, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnö­kének a Pesti Napió keddi számában »Jugoszlávia vagy Románia« címen irt cikke, amely különösen azért érdemel fi­gyelmet, mert a cikk nemcsak a, magyar gyáriparosok, liánéin a kereskedelmi és a pénzügyi világ álláspontját is fedi. A cikk elején Fenyő Miksa ismerteti azokat a történeti eseményeket, amelyek Ma­gyarországon a békeszerződés megköté­se után zajlottak le, majd megállapítja, hogy 1 magyar külpolitikának-még ujj te. zetc következik. A belsőleg megszilárdult, politikai küz­delmeiben relativ nyugvópontra érkezett, gazdasági tekintetben tij fejlődésnek in­dult Magyarországnak a történelem szükségképpen megszabta külpolitikai törekvésének útját. Magyarországnak a jövőben olyan külpolitikát kell követnie, amely ed­digi izoláltságából kiemeli és vala­mely szomszéd országhoz a politi­kai megértés és a gazdasági érdek­­közösség olyan erős szálaival íüzi, hogy ez mindkét léire eröszaporo­­dást és nemzeti törekvéseinek kitel­jesedését jelentse. A magyar közvéleményt az utóbbi idő­ben két olyan kombináció foglalkoztatja — írja a cikk — amelynek keretében ezek a törekvések biztosítottnak látsza­nak: a román és a jugoszláv orientáció. Megállapítja ezután a cikk, hogy a ro­mán kombináció hire aligha ered komoly forrásból és ezért nem is foglalkozik vele részletesebben, hanem leszögezi azt, hogy a jugoszláv orientáció kombináció­ja a legkomolyabb alapokon készült. Emlékeztet a cikk Horthy kormányzó mohácsi nagyfontosságu nyilatkózatára és arra, hogy a jugoszláv közvélemény megérezte ezen a nyilatkozaton a becsü­letes megfontolás őszinteségét, megérez­te, hogy olyan kezdeményezésről van szó, amelynek elfogadása vagy elutasítá­sa egyaránt történelmi jelentőséggel bir. Kétségtelen — írja Fenyő Miksa - hogy Magyarország és Jugoszlávia őszül­te közeledése alkalom arra, hogy Jugoszlávia külpolitikájában jelen­tős eltolódásokat idézzen elő. Abban a pillanatban, amikor Magyarország- és Jugoszlávia egy szorosabb kon­cesszióban egyesülnek, a kisantant a mai tormájában megszűnik. Jugoszlávia tehát válaszúton van és a magyar közvéleménynek megértéssel kell néznie azt a felelősségteljes meg­fontolást. amellyel Jugoszlávia jövője nek esélyeit mérlegelik. A számvetés vi­lágos: Jugoszláviának meg keli érteni, hagy minden kisantant paktumnál komolyabb és e ö ehb. ha a maga pozícióját egv Magyarországgal kö­tött i «szándékú, a magyar igazság­nak néhány megértő lépéssel elébe­­menö igazi békeszerződéssel bizto­sítja. Ha nekünk érték ez a közeledés — foly­tatja a cikk — mert kiáltó igazságtalan ságok kiküszöbölését, megnyugvást és az erők összefogását jelenti, Jugoszláviá­nak még fokozottabban az. Jelenti szá­mára a felszabadulást egy céltalan szö­vetség nyomása alól. mert hiszen a kisantant csak ránehezedik Jugo­szlávia külpolitikájára, sőt Jugo­szláviát Románia révén akarata el­lenére oroszellenes irányba viszi és jelenti Jugoszlávia számára az észa­ki határ biztosítottsága révén a sza­bad kezet a Balkán politikájában, a fiatal, feltörekvő országnak szédítő perspektíváját. Az a szívélyes viszony, amely Olaszország és Magyarország kö­zött fejlődött, csak fokozottabb tartal­mat adhat a jugoszláv közeledésnek. Mint annakidején Itália csak akkor lé­pett a hármas-szövetségbe, amikor Bis­marck garantálta, hogy e réven Itália soha sem kerülhet szembe Angliával, ép­pen úgy Magyarország számára lehetetlen minden olyan kombináció, amely Itáliával szembeállítja. De vájjon a jugoszláv kombináció szem­­beállitja-e? Nem, inkább azt jelenti, hogy Olaszország és Jugoszlávia Magyar­­ország révén olyan kapcsolatba ke­rülnek, amelyből szükségszerűen ki­élésedéit problémái letompitása. egy niegtisztitó semleges rétegen való átsziirésc következik. Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata nyugat ielé is. kelet leié is olyan béke in­strumentumot jelentenek, amilyent a háború befejezése óta Európa nem produkált. Kétségtelen, hogy Bethlen István politi­kája a közeljövőben intenzivebben for­dul Magyarország uj külpolitikai orien­tációja irányába. A belpolitikában Beth­len a realitások embere volt. Fantazmák, sőt gyakran elképzelések fölött is köny­­nyen napirendre tért. Bizonyos, hogy külpolitikai törekvé-seiben is megmarad a realitások talaján és ez remélni engedi, hogy Magyarország Locarnó felé Bcogra­­üon keresztül vesz! az útját, {ha odalent is becsületesen úgy akarják. A cikk Budapesten igen nagy feltűnést keltett, annál is inkább, mert kedden érkezett Budapestre Marko­vics Lázár volt igazságügyminisz­ter, akinek budapesti tárgyalásai elé a magyar közvélemény igen nagy érdeklődéssel tekint és azoktól a jugoszláv-magyar közeledé­sek kérdésében igen nagy eredményeket vár. Hatható < együttműködés Jugoszlávia és Magyarország közöl' Markovics Lázár budapesti tartózko­dása magyar politikai körökben ' óriási érdeklődést kelt és a sajtó is" szenzációi eseménynek állítja be a radikális-párt egyik vezetőjének budapesti tárgyalá­sait. A keddi esti lapok közül a Ma­gyarország első oldalán hosszú nyilat­kozatot közöl Markovics Lázárról és !e­­közli Markovics fényképét is. A Ma­­gyaror.szág munkatársa a Duna-palotá­ban levő lakásán kereste fel Markovics Lázárt, akitől elsősorban azt kérdezte meg, hegy hivatalos, vagy félhivatalos minőségben van-e Budapesten," amire Markovics Lázár a következőkben vá­laszolt: — Sem hivatalos, sem félhivatal >s misszióban’ nem vagyok itt. tisztán mint magánember keresek érintkezést a ma­gyar politikusokkal. Tárgyalásaim célja, hogy megálla­pítsam, miképpen lehetséges Ma­gyarország és Jugoszlávia hatható­sabb együttműködése. Még a múlt év szeptemberében felme­rült Géniben az a kérdés, hogy mikép­pen lehetne a Duna-medencc államait egy hathatósabb együttműködés kere­tében egyesitejti. Ugyanis a kisantant lehetőségei korlátoltak. A kis-antant célja és létalapja, hogy ga­rantálja a saint-gennaini és főleg a tria­noni békeszerződést. Tudjuk, hogy az. utóbbi években rendkívül megváltozott az európai politika képe. A locarnói szerződés és azt követő politika közel­­licz-ta egymáshoz Franciaországot és Németországot, Anglia pedig Olaszor­szággal és Olaszországon át keres kap­csolatokat. Foglalkoztatni kezdett ben­nünket az a kérdés, hogy nem lehetne-c ezt a szellemet a Duna-medencábe is be­vezetni. »Bennünket« alatt értem első­sorban magamát, azonkívül a jugoszláv kormánypártnak. a radikális-pártnak egy befolyásos csoportját. Nincsicsvolt külügyminiszter bizonyos mértékben szintén hive ennek a politikának. Az az irány, amelyben én és politi­kai barátaim biztosítva látjuk a Du­na-mcdencc államainak jövőjét bizo­nyos mértékben keret, amelyet én a »kölcsönös egymáshoz simulás poli­tikája«. nak nevezek. Az én véleményem szerint a dunai ál­lamokat, tehát Jugoszláviát, Magyaror­szágot. Bulgáriát, Romániát, Csehszlo­vákiát és Ausztriát nem választják el egymástól áthidalhatatlan ellentétek, el­lenben ezt a hat államot nemcsak a Du­na kereskedelmének oly fontos viziutja, hanem egyéb gazdasági érdekek is egy­máshoz fűzik. Felmerül tehát a kérdés, miképp lehet egy gazdasági egységbe tömöríteni a dunai államokat, még pe­dig olyan egységbe,, amelyben mind­egyik államnak megmaradnának a ma­ga egyéni kiváltságai. Természetes, hogy ilyen egyesülés nem járhat áldozatok nélkül és a henne levő államoknak bizonyos as­pirációkról le kell mondanlok. Ha ez sikerül, akkor a dunai medencében egy olyan gazdasági egység létesül, mely önálló külpolitikát is folytathat. Ennek a dunai egyesülésnek, vagy dunai konföderációnak függetleníteni kell magát minden nagyhatalom po­litikájától és gyámkodásától. A dunai egyesülés politikailag független lesz és politikáját csakis a saját érdekei Írhatják elő. A konföderáció politikája egy majdnem nagyhatalom« politikája lesz. Ezt a politikai tervet sokan fantaz­magóriának tartották, biztosíthatom azonban, hogy a tervnek mégis sok hi­ve van a radikális-pártban. A terv megvalósulásának első etap­­ja kétségtelenül Jugoszlávia és »Ma­gyarország közeledése. , A két ország között bizonyos mérték­ben meg vannak már a barátsági, gaz­dasági és döntőbírósági szerződéseknek pszihológiai előfeltételei. A szerb fajnak rokonszenves a ma­gyar és úgy tudom, hogy a magyar faj is szimpatizál a szerbekkel. A diplomaták munkáját tehát nem aka­dályozza a népek kölcsönös gyűlölete. Tudvalevő, hogy KIncsics külügyminisz­­terségc alatt már meg is indultak a ma­­gyar-jügoszláv tárgyalások. Genfben kezdődtek a megbeszélések. Óriási vissz­hangja támadt Horthy Miklós kormány­zó mohácsi beszédének. Sajnos, a tárgyalások tempója bizo­nyos mértékben meglassult. Akadályozta a tárgyalásokat részben a külügyminiszterváltozás és a két ország kölcsönös érdeke is. A jugoszláv-magyar tárgyalások már rendkívül előrehaladott stádi­umban voltak, de mindkét kormány úgy határozott, hogy bizonyos ideig várnak a szerződés megkötésével. A. népekben kellett alapot teremteni .1 barátsági szerződés részére, nehogy az okmány csupán két kormány guverne­­mentális ténykedése maradjon, amely a népekben nem ver gyökeret. A beszélgetés során azután szóbake­­riilt a tiranai szerződés, valamint Beth­len római utazása és Mussolini ismert nyilatkozata, ametyben kijelentette, hogy Olaszország vagy terjeszkedik, vagy c\­­plodál. — Olaszországnak kétségtelenül ter­jeszkednie kell — mondotta Markovics Lázár — hiszen nem tudja mihez kezd­jen óriási emberanyagával. Mégsem hi­szem azonban, hogy a. Mussolini-interju hires és sokak által agresszívnek minő­sített Szavait ennyire tragikusan kell venni. Mussolini rendkívül okos, nagy látókörű ember és nem hiszem, hogy le­hetetlenségre gondoljon. Az az érzésem, hogy Mussolini nyilatkozata inkább Olaszországnak volt szánva, mint a kül­földnek. A tiranai szerződés tényleg kí­nos feltűnést keltett Jugoszláviában. Jugoszlávia nem gondol expanzív külpolitikára és Ninicsics külpolitikai programja az volt, hogy mindenkivel a legjobb barát­ságban kell élni. A tiranai szerződés úgy látszott, hogy keresztezi Nincsics olaszbarát politikáját. Azóta azonban si­került sok mindent kimagyarázni: Olaszország megnyugtatott és biz­­losltott bennünket arról, hogy az olasz-albán szerződésnek nincs ag­resszív éle. A kérdés még nincs teljesen tisztázva, de remélhetőleg ez is hamar megtörté­nik. Az ügy elintézése Bakics római kö­vet feladata lesz, akit épp ecélból he­lyeztek át Szófiából Rómába. Olaszor­szág expanzív törekvései különben sem irányulhatnak Jugoszlávia ellen. Ezt Mussolini is jól tudja. Jugoszlávia nem támad senkit, nin­csenek aspirációi, meg van elégedve jelenlegi területével, de Jugoszlávia erős és meg tudja védelmezni hatá­rait. — A harmadik momentum — folytatta Markovics Lázár — ami bizonyos mér tékben késleltette a magyar-jugoszláv tárgyalásokat, Bethlen miniszterelnök­­római útja és főleg az ehhez fűzött kom­binációk voltak. Azóta már sok nyilat­kozat hangzott el ebben az ügyben és ezek a nyilatkozatok mind megnyug. tatólag hatottak. Maga Bethlen is kijelentette, hogy Ma­­gyarörszág senkivel sem kerülhet ellen­tétbe. Bethlen útja végre is a tengeri ki­kötő kérdésével iügg össze. A tengeri kikötő kérdését úgy szokták feltenni: vagy Split, vagy Fiume, őszintén szól­va én nem értem, miért kel! itt alterna­tive felvetni a kérdést. Magyarország a tengerhez juthat Fűimében és Splitben egyszerre és a magyar kereskedelemtől függ, hogy melyik kikötőt kivárja inkább felhasz­nálni. Mi nem akarunk Fiumével konkur­­rálni, hisz magunk is használjuk a fiu­mei kikötőt, ezzel szemben azonban ér­dekünk, hogy saját tengeri kikötőink is dolgozhassanak. Függetlenül a fiumei kérdéstől fel­ajánlottuk Splitet és bármikor haj­landók vagyunk erről a kérdésről tárgyalni. A fiumei ügyet semmiesetre sem lehet Jugoszlávia ellen fordítani, hiszen a Fia­méba vezető ut is Jugoszlávia területé'! vezet keresztül és a jugoszláv vasúink­nak hajt hasznot. Igaz' viszont, bogv a

Next

/
Thumbnails
Contents