Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-02 / 59. szám
1927. március 2. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Markovics Lázár megkezdte budapesti tárgyalásait A radikálispárti politikus nyilatkozott utazásának céljáról — Dunai konföderáció megalakításán fáradozik — A dunai egyesülés első lépése Jugoszlávia és Magyarország közeledése — Jugoszlávia Fiume mellett is felajánlja Magyarországnak Splitet — Gratz Gusztáv politikai vacsorát adott Markovics Lázár tiszteletére — Fenyő Miksa cikke a jugoszlávmagyar együttműködés szükségességéről A volt igazságügy miniszter Bethlennel ésValkó külügyminiszterrel is tanácskozik Budapestről jelentik: Óriási feltűnést keltett Budapesten Fenyő Miksának, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének a Pesti Napió keddi számában »Jugoszlávia vagy Románia« címen irt cikke, amely különösen azért érdemel figyelmet, mert a cikk nemcsak a, magyar gyáriparosok, liánéin a kereskedelmi és a pénzügyi világ álláspontját is fedi. A cikk elején Fenyő Miksa ismerteti azokat a történeti eseményeket, amelyek Magyarországon a békeszerződés megkötése után zajlottak le, majd megállapítja, hogy 1 magyar külpolitikának-még ujj te. zetc következik. A belsőleg megszilárdult, politikai küzdelmeiben relativ nyugvópontra érkezett, gazdasági tekintetben tij fejlődésnek indult Magyarországnak a történelem szükségképpen megszabta külpolitikai törekvésének útját. Magyarországnak a jövőben olyan külpolitikát kell követnie, amely eddigi izoláltságából kiemeli és valamely szomszéd országhoz a politikai megértés és a gazdasági érdekközösség olyan erős szálaival íüzi, hogy ez mindkét léire eröszaporodást és nemzeti törekvéseinek kiteljesedését jelentse. A magyar közvéleményt az utóbbi időben két olyan kombináció foglalkoztatja — írja a cikk — amelynek keretében ezek a törekvések biztosítottnak látszanak: a román és a jugoszláv orientáció. Megállapítja ezután a cikk, hogy a román kombináció hire aligha ered komoly forrásból és ezért nem is foglalkozik vele részletesebben, hanem leszögezi azt, hogy a jugoszláv orientáció kombinációja a legkomolyabb alapokon készült. Emlékeztet a cikk Horthy kormányzó mohácsi nagyfontosságu nyilatkózatára és arra, hogy a jugoszláv közvélemény megérezte ezen a nyilatkozaton a becsületes megfontolás őszinteségét, megérezte, hogy olyan kezdeményezésről van szó, amelynek elfogadása vagy elutasítása egyaránt történelmi jelentőséggel bir. Kétségtelen — írja Fenyő Miksa - hogy Magyarország és Jugoszlávia őszülte közeledése alkalom arra, hogy Jugoszlávia külpolitikájában jelentős eltolódásokat idézzen elő. Abban a pillanatban, amikor Magyarország- és Jugoszlávia egy szorosabb koncesszióban egyesülnek, a kisantant a mai tormájában megszűnik. Jugoszlávia tehát válaszúton van és a magyar közvéleménynek megértéssel kell néznie azt a felelősségteljes megfontolást. amellyel Jugoszlávia jövője nek esélyeit mérlegelik. A számvetés világos: Jugoszláviának meg keli érteni, hagy minden kisantant paktumnál komolyabb és e ö ehb. ha a maga pozícióját egv Magyarországgal kötött i «szándékú, a magyar igazságnak néhány megértő lépéssel elébemenö igazi békeszerződéssel biztosítja. Ha nekünk érték ez a közeledés — folytatja a cikk — mert kiáltó igazságtalan ságok kiküszöbölését, megnyugvást és az erők összefogását jelenti, Jugoszláviának még fokozottabban az. Jelenti számára a felszabadulást egy céltalan szövetség nyomása alól. mert hiszen a kisantant csak ránehezedik Jugoszlávia külpolitikájára, sőt Jugoszláviát Románia révén akarata ellenére oroszellenes irányba viszi és jelenti Jugoszlávia számára az északi határ biztosítottsága révén a szabad kezet a Balkán politikájában, a fiatal, feltörekvő országnak szédítő perspektíváját. Az a szívélyes viszony, amely Olaszország és Magyarország között fejlődött, csak fokozottabb tartalmat adhat a jugoszláv közeledésnek. Mint annakidején Itália csak akkor lépett a hármas-szövetségbe, amikor Bismarck garantálta, hogy e réven Itália soha sem kerülhet szembe Angliával, éppen úgy Magyarország számára lehetetlen minden olyan kombináció, amely Itáliával szembeállítja. De vájjon a jugoszláv kombináció szembeállitja-e? Nem, inkább azt jelenti, hogy Olaszország és Jugoszlávia Magyarország révén olyan kapcsolatba kerülnek, amelyből szükségszerűen kiélésedéit problémái letompitása. egy niegtisztitó semleges rétegen való átsziirésc következik. Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata nyugat ielé is. kelet leié is olyan béke instrumentumot jelentenek, amilyent a háború befejezése óta Európa nem produkált. Kétségtelen, hogy Bethlen István politikája a közeljövőben intenzivebben fordul Magyarország uj külpolitikai orientációja irányába. A belpolitikában Bethlen a realitások embere volt. Fantazmák, sőt gyakran elképzelések fölött is könynyen napirendre tért. Bizonyos, hogy külpolitikai törekvé-seiben is megmarad a realitások talaján és ez remélni engedi, hogy Magyarország Locarnó felé Bcograüon keresztül vesz! az útját, {ha odalent is becsületesen úgy akarják. A cikk Budapesten igen nagy feltűnést keltett, annál is inkább, mert kedden érkezett Budapestre Markovics Lázár volt igazságügyminiszter, akinek budapesti tárgyalásai elé a magyar közvélemény igen nagy érdeklődéssel tekint és azoktól a jugoszláv-magyar közeledések kérdésében igen nagy eredményeket vár. Hatható < együttműködés Jugoszlávia és Magyarország közöl' Markovics Lázár budapesti tartózkodása magyar politikai körökben ' óriási érdeklődést kelt és a sajtó is" szenzációi eseménynek állítja be a radikális-párt egyik vezetőjének budapesti tárgyalásait. A keddi esti lapok közül a Magyarország első oldalán hosszú nyilatkozatot közöl Markovics Lázárról és !eközli Markovics fényképét is. A Magyaror.szág munkatársa a Duna-palotában levő lakásán kereste fel Markovics Lázárt, akitől elsősorban azt kérdezte meg, hegy hivatalos, vagy félhivatalos minőségben van-e Budapesten," amire Markovics Lázár a következőkben válaszolt: — Sem hivatalos, sem félhivatal >s misszióban’ nem vagyok itt. tisztán mint magánember keresek érintkezést a magyar politikusokkal. Tárgyalásaim célja, hogy megállapítsam, miképpen lehetséges Magyarország és Jugoszlávia hathatósabb együttműködése. Még a múlt év szeptemberében felmerült Géniben az a kérdés, hogy miképpen lehetne a Duna-medencc államait egy hathatósabb együttműködés keretében egyesitejti. Ugyanis a kisantant lehetőségei korlátoltak. A kis-antant célja és létalapja, hogy garantálja a saint-gennaini és főleg a trianoni békeszerződést. Tudjuk, hogy az. utóbbi években rendkívül megváltozott az európai politika képe. A locarnói szerződés és azt követő politika közellicz-ta egymáshoz Franciaországot és Németországot, Anglia pedig Olaszországgal és Olaszországon át keres kapcsolatokat. Foglalkoztatni kezdett bennünket az a kérdés, hogy nem lehetne-c ezt a szellemet a Duna-medencábe is bevezetni. »Bennünket« alatt értem elsősorban magamát, azonkívül a jugoszláv kormánypártnak. a radikális-pártnak egy befolyásos csoportját. Nincsicsvolt külügyminiszter bizonyos mértékben szintén hive ennek a politikának. Az az irány, amelyben én és politikai barátaim biztosítva látjuk a Duna-mcdencc államainak jövőjét bizonyos mértékben keret, amelyet én a »kölcsönös egymáshoz simulás politikája«. nak nevezek. Az én véleményem szerint a dunai államokat, tehát Jugoszláviát, Magyarországot. Bulgáriát, Romániát, Csehszlovákiát és Ausztriát nem választják el egymástól áthidalhatatlan ellentétek, ellenben ezt a hat államot nemcsak a Duna kereskedelmének oly fontos viziutja, hanem egyéb gazdasági érdekek is egymáshoz fűzik. Felmerül tehát a kérdés, miképp lehet egy gazdasági egységbe tömöríteni a dunai államokat, még pedig olyan egységbe,, amelyben mindegyik államnak megmaradnának a maga egyéni kiváltságai. Természetes, hogy ilyen egyesülés nem járhat áldozatok nélkül és a henne levő államoknak bizonyos aspirációkról le kell mondanlok. Ha ez sikerül, akkor a dunai medencében egy olyan gazdasági egység létesül, mely önálló külpolitikát is folytathat. Ennek a dunai egyesülésnek, vagy dunai konföderációnak függetleníteni kell magát minden nagyhatalom politikájától és gyámkodásától. A dunai egyesülés politikailag független lesz és politikáját csakis a saját érdekei Írhatják elő. A konföderáció politikája egy majdnem nagyhatalom« politikája lesz. Ezt a politikai tervet sokan fantazmagóriának tartották, biztosíthatom azonban, hogy a tervnek mégis sok hive van a radikális-pártban. A terv megvalósulásának első etapja kétségtelenül Jugoszlávia és »Magyarország közeledése. , A két ország között bizonyos mértékben meg vannak már a barátsági, gazdasági és döntőbírósági szerződéseknek pszihológiai előfeltételei. A szerb fajnak rokonszenves a magyar és úgy tudom, hogy a magyar faj is szimpatizál a szerbekkel. A diplomaták munkáját tehát nem akadályozza a népek kölcsönös gyűlölete. Tudvalevő, hogy KIncsics külügyminiszterségc alatt már meg is indultak a magyar-jügoszláv tárgyalások. Genfben kezdődtek a megbeszélések. Óriási visszhangja támadt Horthy Miklós kormányzó mohácsi beszédének. Sajnos, a tárgyalások tempója bizonyos mértékben meglassult. Akadályozta a tárgyalásokat részben a külügyminiszterváltozás és a két ország kölcsönös érdeke is. A jugoszláv-magyar tárgyalások már rendkívül előrehaladott stádiumban voltak, de mindkét kormány úgy határozott, hogy bizonyos ideig várnak a szerződés megkötésével. A. népekben kellett alapot teremteni .1 barátsági szerződés részére, nehogy az okmány csupán két kormány guvernementális ténykedése maradjon, amely a népekben nem ver gyökeret. A beszélgetés során azután szóbakeriilt a tiranai szerződés, valamint Bethlen római utazása és Mussolini ismert nyilatkozata, ametyben kijelentette, hogy Olaszország vagy terjeszkedik, vagy c\plodál. — Olaszországnak kétségtelenül terjeszkednie kell — mondotta Markovics Lázár — hiszen nem tudja mihez kezdjen óriási emberanyagával. Mégsem hiszem azonban, hogy a. Mussolini-interju hires és sokak által agresszívnek minősített Szavait ennyire tragikusan kell venni. Mussolini rendkívül okos, nagy látókörű ember és nem hiszem, hogy lehetetlenségre gondoljon. Az az érzésem, hogy Mussolini nyilatkozata inkább Olaszországnak volt szánva, mint a külföldnek. A tiranai szerződés tényleg kínos feltűnést keltett Jugoszláviában. Jugoszlávia nem gondol expanzív külpolitikára és Ninicsics külpolitikai programja az volt, hogy mindenkivel a legjobb barátságban kell élni. A tiranai szerződés úgy látszott, hogy keresztezi Nincsics olaszbarát politikáját. Azóta azonban sikerült sok mindent kimagyarázni: Olaszország megnyugtatott és bizlosltott bennünket arról, hogy az olasz-albán szerződésnek nincs agresszív éle. A kérdés még nincs teljesen tisztázva, de remélhetőleg ez is hamar megtörténik. Az ügy elintézése Bakics római követ feladata lesz, akit épp ecélból helyeztek át Szófiából Rómába. Olaszország expanzív törekvései különben sem irányulhatnak Jugoszlávia ellen. Ezt Mussolini is jól tudja. Jugoszlávia nem támad senkit, nincsenek aspirációi, meg van elégedve jelenlegi területével, de Jugoszlávia erős és meg tudja védelmezni határait. — A harmadik momentum — folytatta Markovics Lázár — ami bizonyos mér tékben késleltette a magyar-jugoszláv tárgyalásokat, Bethlen miniszterelnökrómai útja és főleg az ehhez fűzött kombinációk voltak. Azóta már sok nyilatkozat hangzott el ebben az ügyben és ezek a nyilatkozatok mind megnyug. tatólag hatottak. Maga Bethlen is kijelentette, hogy Magyarörszág senkivel sem kerülhet ellentétbe. Bethlen útja végre is a tengeri kikötő kérdésével iügg össze. A tengeri kikötő kérdését úgy szokták feltenni: vagy Split, vagy Fiume, őszintén szólva én nem értem, miért kel! itt alternative felvetni a kérdést. Magyarország a tengerhez juthat Fűimében és Splitben egyszerre és a magyar kereskedelemtől függ, hogy melyik kikötőt kivárja inkább felhasználni. Mi nem akarunk Fiumével konkurrálni, hisz magunk is használjuk a fiumei kikötőt, ezzel szemben azonban érdekünk, hogy saját tengeri kikötőink is dolgozhassanak. Függetlenül a fiumei kérdéstől felajánlottuk Splitet és bármikor hajlandók vagyunk erről a kérdésről tárgyalni. A fiumei ügyet semmiesetre sem lehet Jugoszlávia ellen fordítani, hiszen a Fiaméba vezető ut is Jugoszlávia területé'! vezet keresztül és a jugoszláv vasúinknak hajt hasznot. Igaz' viszont, bogv a
