Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
19-7. március lO. bAcsmegvei napló Egy millió aj aranypénz A Narodna Banka évi jalanté se A Narodna Banka nemrég tette közzé évi jelentését. A jelentés, amely részletesen ismerteti a bank 1926. évi működését. megállapítja, hogy a múlt évben az állam teljes mértékben igénybevette hitelét a banknál A Narodna Bankról szótő törvény értelmében az államnak négy külön hitele van a banknál. AZ egyik állandó hitel a koronabankjegyek beváltására, ami 1,114.184.106 dinárt tesz ki, a másik rendkívüli hitel, ami két milliárd dinárt tesz ki. a harmadik hitel egy milliárd dinárt, amit a pénzügyminiszter vehet fel a Narodna Bankánál. Ezt a hitelt csak akkor vehetik igénybe, ha az egyes hónapokban az állami költségvetésben előirányzott összegeknél kevesebb bevétele volt az államnak. A negyedik ideiglenes az úgynevezett szerződéses hitel, ami a legtöbbet tesz ki. Az állam ugyanis bizonyos mennyiségű aranyat és ezüstöt helyez letétbe a Narodna Bankánál. amiért a bank megfelelő összegű bankjegyet ad az államnak. As állam as elmúlt év végén 333.037.574..91 dinárral tartozott ezen a elmen a banknak. Ez a tartozás 1925-ben 14.268.955.39 dinárral kisebb volt. A Narodna Banka az idei költségvetésébe különböző állami tartó-, zások cimén 20.340.510.26 dinárt irányzott elő. Az állampénztárak szolgálata normális. Az állami jövedelmeket az állami szerveknél fizetik be, de a befolyt összeget a Narodna Bankánál koncentrálják. Az idei pénzügyi törvénybe ttj szakaszt iktattak be, amely szerint a monopol és vám/övcdelmeket is a Narodna Bankánál vagy fiókintézeteinél kell elhelyezni. A Narodna aBnka az elmúlt esztendőben összesen 4.280.191.314.97 dinárt vételezett be az állam számlájára, amiből 3.426.406.183.73 dinárt fizettek ki az államnak. Az 1925. évi mérleghez hasonlítva 116.386.788 dinárral többet vételeztek be és 474.103.695 dinárral többet adtak ki az állam számlájára. 1926-ban a Narodna Banka 3.5S7.524.501 dinárért vásárolt külföldi devizákat, vagyis 152.807.7S4 dinárral többet, mint 1925. évben. A Narodna Banka az országban a külföldön a dinár stabilizálása érdekében devizakereskedelemmel is foglalkozott és összesen 2.048.103.195 dinár forgalmat csinált. A bank 353.387.183.56 dinár lombardkölcsönt adott ki. Az elmúlt évben nyolcvan dinár név-; értékű aprópénzt adtak ki és-ma két I millió dinár aprópénz van forgalomban. Az évi jelentés végén megemlítik még, hogy a Narodna Banka egy millió darab aranypénzt veretett Párisban, aminek egy részét forgalomba hozták. A Narodna Banka évi gyűlése minden ; megjegyzés nélkül fogadta el az 1926. j évről szóló jelentést, valamint az 1927. | évre szóló költségvetést. leszálliják-e a szeszadó ? A smzksrtiil a mméi mérséklését kéri Vajdasági gazdasági körökben néhány hét óta sokat beszélnek arról) hogy a kormány rövidesen csökkenteni fogja a szeszadót. Tekintettél a kérdés nagy gazdasági jelentőségére, utána jártunk íietékes helyen a hírek valódiságának. A hivatott tényezők azonban érthető diszkrécióval kezelik ezt a kérdést, nehogy az esetleges adócsökkentés időelötti nyilvánosságra kerülése meg nem engedhető spekulációkra adjon alkalmat. f Anrtyit mégis sikerült megtudnunk, hegy a szeszadó mérséklésének kérdése valóban foglalkoztatja a pénzügyminisztérium illetékes faktorait. A szeszadó mérséklésének követelésével a jugoszláviai szeszkaftel lépett fel és támogatták azt a szeszkereskedeltni érdekeltségek és a cukorgyárak is. Kütönősen nagyjelentőségű volrta. a szeszadó mérséklése á cukorgyárak fésűére, hiszen a c ukór gyártás egyik legfontosabb mellékterméke a szész és a gyárak tisz- Hí nyereségének igén 'ttetrféáfévr ré%é? teszi ki a mellékterményként nyert szesz értékesítése. A szeszadó csökkentésének ajánlói főleg azzal érvelnek, hogy a magas szeszadó folytán a termelés és a fogyasztás is erősen csökkent és-, végeredményben az államnak a magas Szeszadókból kisebb a jövedelme, mint alacsonyabb adótételek mellett volna, amelyek a fogyasztás erős növekedésére vezetnének. A pénzügyminisztériumban most egy' bizottság tárgyalja ezt a kérdést és ennek eredményekép a kormány pótjavaslatot fog a pénzügyi törvényhez beterjeszteni. Mindezek ellenére sem bizonyos, hogy a pénzügyi bizottság, illetve a parlarodna Banka statisztikai osztálya most adták ki a múlt évi export- és importforgalomról szóló kimutatást. A statisztikai adatok szerint az összklvitet 1926- ban 4.884.718 tonnát tett ki 7.818.180.094 dinár értékben. 1925-ben pedig 4.398.466 tonna 8,904.539 dinár értékben. A múlt évi kivitel tehát 486.252 tonnával többet tett ki, de értékben 1.ÜS6.339 dinárral kisebb volt, mint 1925-ben. A kivitelt a tengeri és a fa áresése csökkentette, mert a fáért 323,788.000 dinárral, tengeriért pedig 717,009.000 dinárral kevesebbet kaptak mint 1925-ben. A íöldmivelésügyi minisztérium jelentése szerint 1926-ban 1,793,563 hektár föld volt búzával bevetve, vagyis kilencezer hektárral több mint 1925-ben. Tengerivel, pedig 2,165.400 hektár, tehát 20.000 hektárál több mint 1925-ben. A múlt évben búzából 347.322 tonnát vittek ki 931,115.004 dinár értékbeli. A mull évi kivitel búzában 141.610 ‘tonnával,’ illetve 348,677.000 dinárral felülmúlta, az 1925. évi kivitelt. Búzalisztből 321820 ' tonnát exportáltak 156,804.680 dinár 'értékben. Korpát 21.000 tonnát 26,015.942 dinár értékben exportáltak, vagyis 11,000.000 dinárral többet mint 1925-ben, mig tenge-Az utóbbi időkben az. egész ország területén,, de különösen a Vajdaságban feltűnően olcsó áron árusítottak állítólagos dalmáciai borokat. Ezeknek a boroknak átlagos nagybani vételára ab Split két és fél—három dinár volt és a kereskedők anélkül, hogy a bor,eredete iránt érdeklődtek volna, jóhiszeműen nagymennyiséget vásároltak belőle. A hirtelen áresést kereskedői körökben a rosszi üzleti konjunktúrának és a jó dalmáciai bortermésnek tulojdonitották. A kicsinyben négy-öt-hat dinárért árusított »dalmáciai« borok azonban gyanúsak voltak az illetékes hatóságok előtt, amelyék vizsgálatot indítottak- a bor eredetének megállapítására. A földművelésügyi inspektor Schneider Sztankó vajdasági szőlészeti inspektort bízta meg az ügy kivizsgálásával. A szőlészeti inspektor vizsgálata szenzációs eredményre vezétett. Megállapították, hogy az olcsó dalmácfa! bor közönséges hamisítvány, amellyel nemcsak a Vajdaság, hanem az egész ország el van árasztva. Schneider S%tankó bejárta a Vajdaságot és Becskereken, Kikindán, Szomborban, Dárdán, SzéfUán és Szuboticán több helyen talált ilyen hamisított bórt, amit ázoanal lefoglalt. Szuböttéáh két jóférgalmu vtr Jetben találtak «»rvebbmennytségü hamis bőrt. ’ hentesére vonatkozó javaslatot. Már ,is hallhatók agy gazdasági, mint politikai körökben hangok az adóreform ellen. Ezek a körök főleg azt hangoztatják, hogy. azt. amit a szeszadóval kapcsolatba az állami javadalmak .visszaeséséről állítanak, ugyanolyan joggal, vgy még inkább tehetne állítani a különböző behozatali vámokról és a vasúti tarifákról Is. Ezeknek a csökkentése te bizonyára a forgalom növekedésére. és így az, állami jövedelmek abszolút ernelkedésére vezetne. Miért kezdje tehát az állam az adótételek csökkentését éppen a szesszel és miért ne a vasúti tarifákkal? Ezek a körök nem látják indokoltnak a ’sžeszkartet ilyetén támogatását, annál kevésbé mert a szeszkartc! működését ettől függetlenül h rcssz szemmel . nézik. ribő! 894.716 tonnát 1,338.652 dinár értékben. Zöldségféléből 50.840 tonnát szállítottak 89.356.000 dinár értékben, gyümölcsből 38.640 tonnát 85,178.000 dinár értékben, aszalt szilvát 47.183 tonnát 233,587.000 dinár értékben. Zöldségből hárommillió dinárral, gyümölcsből huszonhárommillióval, aszalt szilvából negyvenkétmillió dinárral több folyt be mint 1925-ben. Gyógynövényekből 2546 tonnát exportáltak 14,700.000 dinár értékben. Ópiumból 87.359" kilöt 46,665.607 dinár, komlóból 3150 tonna 200,517.000 dinár, kenderből 14.008 tonna 9S,S50.0Ü0 dinár értékben. Az állat-exportból 1.331,495.000 dinár folyt be. Ezenkívül 31.086 tonna tojást 606,297.000 dinár, száz tonna szárnyast egymillió dinár, 2975 tonna különböző nyers bőrt 107,172.000 dinár, 1.506.637 épület és tűzifát 921,679.676 dinár értékben. Általában megállapítható, hogy a ju.gosztáv külkereskedelem az 1926. évben kedvező vótt. Jugoszlávia az elmúlt "évben 923.146 tonna árut importált batmiilláid dinár értékben, vagyis cgymüliárddal kevesebbet mint 1925-ben. Becskerekeii három kereskedő pincéjét zárták be a hamis borok miatt. A vizsgálat-kiderítette, hogy a bort Olaszországban hamisították. fej- hektoliter borból és megjelelő mennyiségű boresszenciából,, mintegy tiz hektoliter bőrt gyártottak, amit két dinárért, sőt még olcsóbban is adtak el egyes dalmáciai kereskedőknek, akik azután, a bort az ország belsejébe szállították. Óriási kárt okozott a jugoszláv főleg a-dalmáciai borpiacnak, hogy’ ebből a borból dalmát bor néven Ausztriába is került, ami által a dalmádal bor hírneve sokat veszített a küllőid előtt. A hamisított bort a beogradi vegyvizsgáló intézet vizsgálta felül, amely megállapította, hogy’ a »bor« jól sikerült hamisítvány, de az egészségre nem ártalmas. A nyomozás során kitűnt, hogy az olaszok a bort még a háború alatt kezdték hamisítani, azonban csak a múlt éviből gyártottak nagyobb mennyiséget és ugyancsak a múlt évben kezdték elárasztani vele a külföldet is. Erre a célra Dalmácia volt a legjobb talaj, mtvel közel fékszik ÓlasűórsZájíboz és a szállítás kévésbe került. A bort Hállatlaául Olcsó áron árusították, amf jó üzletnek bizonyult rrtlnd’ iađđjg. mty ,« trrtéviigok tudöHftat ne» ment simán elfogadná a szeszadó csök-Egy miiiíárddal csökkent a kivitel a fa és tengeri áresése miatt Ti; százalékkal eme.kmlett a bnzakmiel — A k'vatalua pćaaftgji körök aajy-a meg vannak elegedre a ni t évi export forgalommal Az állami statisztikai hivatal és a Na-Olaszországban hamisították a kétdináios „dalmát“ bort Húszezer hektoliter hamisított bort hoztak forgalomba — Mig a háború alatt kezdődött a borhamisítás — A hatáság lefoglalta é hamiritotl készleteké' és ej Írást indítottak a „bot*' árusitii e len 11. old«!1. szereztek a dologról. Általános vélemény szerint az országban mintegy húszezer hektoliter hamisított bort hoztak forgalomba. A földmiveles-ügyi- minisztérium szigorúan megrendszabályoztu. az Olaszországból való borbehozatalt, ami lehetet'.enné teszi,-hogy: a Jövőben hamis borral árasszák el a jugoszláv borpiacot. Hir szerint az olaszok nemcsak Jugoszláviába, hanem Albániába és Magyarországba is szállítottak nagyobb menynyiséget ebből a hamisított borból. Schneider Szitánké szőlészeti inspektor terjedelmes jelentésben értesítette u vizsgálat eredményéről a földmivelésügyi minisztériumot és személyesen is referált az ügyről a íöldmivelésügyi miniszternek. A Vajdaságban két borkereskedő és mintegy tiz kiskereskedő ellen van folyamatban kihágást eljárás, I amiért hamis bort hoztak forgalomba. A kisiparosok forgalmi adója I A aavűzaéi kereikedalmi kamara ftlklviia Ncvtezadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi és iparkamara a forgalmi adókivetésekkel kapcsolatban a következőkre figyelmezteti az adózókat: Az érvényben levő adótörvények ‘szerint a forgalmi adó fizetése alól mentesítve vannak a háziipart űzők, amennyiben a háziipari maguk, vagy családjuk, minden más idegen segítség nélkül űzik, szintúgy mentesítve vannak a kisiparosok is, h.a azok legíeljebb két segéddel, vágj- alkalmazottal dolgoznak. A pénzügyminisztériumban azi egyenes adók vezérigazgatósága 1922. évi 32478. számú rendeletében a törvénynek ezt a rendelkezését úgy értelmezi, hogy minden iparos, aki ipara után jövedelmi adót fizet, tartozik forgalmi adót is fizetni, tekintet nélkül arra, hogy mennyi tŐkét: fektetett a kisipari - vállalatába, vágj-, hogy’ mennyi alkalmazottal dolgozik. Az 1922/23-iki pénzügyi törvény szerint a kisiparosok is tartoznak III. osztályú jövedelmi adót fizetni és így a fenti miniszteri rendelet szerint forgal- 1 mi adót is kell- fizetniük. A pénzügyi hatóságok és az adókivető bizottságok en- i nek alapján az összes kisiparosokat aiy ; ra kötelezik, hogy forgalmi adót fizessenek. A noviszadi kereskedelmi és iparkamara a törvénynek önkényesen téves magyarázata és a pénzügyi hatóságok és az adókivetö bizottságok ezen eljá\ rása miatt már ismételten tiltakozott és \ minden lehetőt clkövetet, de eddig ered- I ményelenül, A kamara értesülése sze- I rint ezek az adókivetések most az ál- I lamtanács előtt fekszenek, amelynek döntése minden pénzügyi hatóságra és adókivetö bizottságra egyformán kőtelező lesz. A kamara figyelmezteti tehát azokat, akiknek nem kellene forgalmi adót fizetni, de mégis megadóztatják őket, hogy minden ilyen törvénytelen megadóztatást felebbezzenek meg az adók vezérigazgatóságához Beogradba. A felebbezésekre 25 dináros okmánybélyeg ragasztandó. Amennyiben a vezérigazgatóság is elutasítaná a íelebbezést, úgy tanácsos az államtanácshoz felebbezni, ahova benyújtandó felebbezésekre száz dináros okmányt éyle^et kell tenni, egyben akár eredetiben, akár hitelesített másolatban csatolni kell a vezérigazgatóság elutasító végzését. Dr. Földes-féle MARGIT KRÉM mt mér mindenkinek nélkülözhetetlen, hm
