Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
12. oldal HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A francia fraak stabilizációja. A »Bank of England« kormányzója a napokban meglátogatta a francia jegybank elnökét, amely alkalommal — a hirek szerint — a francia frank végleges stahilizáJásának biatositásáról volt Szó. Érdekes, hogy ebben a munkában Franciaországot nemcsak Anglia és Belgium, hanem minden valószínűség szerint a német Reichsbank is támogatni fogja. Amerikai bankárok pénzt akarnak elhelyezni Franciaországban. Az amerikai bankárok küldöttség! leg kérték a Franciaország ellen elrendelt hitelzárlat feloldását. A newyozki pénzpiac érdekeit érzékenyen érinti ez a rendelet, mert időközben Európa államai kész örönnmel nyújtanak hitelt Franciaországnak és Amerika pénzfejedelmei, nem akarják a francia üzletet kiengedni a kezükből. Ausztria legújabb vámtervezetc az automobil-bevitel ellen. Nemrég volt róla szó, hogy Ausztria uj mezőgazdasági védővámok behozatalára készül, a mely elsősorban Jugoszlávia1 és Magyarország érdekeit sérti. Most az osztrák kormány olyan vámemelést tervez, a mely lehetetlenné tenné az automobilimportot Ausztriába. Aa. eddigi 40%-os vámot majdnem" a háromszorosára akarják. emelni az osztrákok, úgyhogy a vám az autó értékénél magasabb lesz. Ausztria autóexportja értékben sokkal magasabb, mint azi import, mert Ausztria elsőrangú drága kocsikat exportál és a behozatal amerikai, német és francia tőmeggy ár trrtány ok. Minthogy a tömeggyártásra egy osztrák gyár sem rendelkezhetik be, a tervezet nagyon kellemetlen hatást kelt kereskedelmi és ipari körökben. LJ kartellek Európában. Minden vasgyárat, afnely vasöntvények előállításával foglalkozik, egy uj karteíltervvel örvendeztetik meg a ferrosiliciumot előállító. vállalatok. Minthogy’' íerrosiliciunv bán mlprodukció van, kar te 11 tá rgy al ásókat kezdtek a német, skandináv és cseh vállalatok, amellyel a termelést akarják 'redukálni és aa árakat megszilárdítani. A megegyezésre nem sok remény’ van, mért a német produkció olcsóbb, ' viszont a többi érdekelt államok nem'hajlandók a kvótát német kívánságoknak megfelelően felosztani. — Az európai államok linoleumgyárai konvenciót kötöttek, amely szerint az árakat az egész világpacra (az, Egyesült-Államok kivételével) egységesen állapítják meg. A konvenció megkötése annál könnyebb volt, mért Európa linóleum-gyárai már a háború előtt bizonyos mértékben érdekközösségben álltak. Legnagyobb a produkció Angliában és Németországzan, azonkívül a megegyezéshez csatlakozott Franciaország, Olaszország, Svájc, Belgium, Hollandia és Svédország. A megegyezéshez, amely szinte vllágmonopóliűtn jellegű, egyedül a. madridi Náció-" nál-Linóleum Müvek nem csatlakoztak. Spanyolországban remélik, hogy az ottani olcsóbb nyersanyag (olaj, parafa) felhasználásával versenyképesek lesznek, sőt olcsóbbak, mint a konvencióhoz; csatlakozott gyárak. Német kötvénytulajdonosok szövetsége. A német nagybankok támogatásával szövetségbe tömörültek á német kötvénytulajdonosok, hogy a háború előtt az ottani piacon kihelyezett kötvények valorizációját, forszírozzák. Mindén nagybank azoknak a papíroknak a sorsától gondoskodik, amelyeket annakidején ök hoztak piacra. Különösen sok magyar záloglevelet és vasúti kötvényt helyeztek cl háború előtt Németországban és most nagj érdeklődéssel tekintenek az uj szövetség munkája elé. Elkészült az uj kábelvonal Németország és Amerika között. Évekig tartó munka után, amerikai támogatással elkészült az uj kábelvonal, amely Emd,ent Nevryorkkal összeköti. Az uj vonalat most vette át a német posta és azon aa slag! távtraaot Hindenburg adta fel az BÁCSMEGYEI NAPLÓ amerikai Egyesült-Államok elnökének. Coolidge ugyancsak ezen az úton viszonozta a német köztársasági elnök üdvözletét és annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj vonal nemcsak a gazdasági fejlődést, hanem a két nagy nép politikai közeledését is elő fogja segíteni. A németek az uj kábelt a béke nagy tettének nevezik. Létrejött az orosz-török kereskedelmi szerződés.. Szinte példátlanul hosszú ideig húzódó tárgyalások után megkötötték az orosz-török kereskedelmi szerződést. A szerződés megkötése érdekében a törökök jelentékeny áldozatokat hoztak, Így például elfogadták az Oroszországba irányuló bevitel korlátozását, míg ar, oroszok minden korlátozás nélkül exportálnak Törökországba. Az oroszországi üzletet a törökök részben magáncégekkel, az orosz kereskedelmi delegáció beavatkozása nélkül bonyolíthatják le. Kereskedelmi szerződések. A szuboticai kereskedők és iparosok egyesülete felhívja tagjait, hogy a Csehszlovákiával való kereskedelmi szerződés megkötése folyamatban tan és előkészületek folynak a kereskedelmi szerződés, megkötésére Lengyelországgal. Indiával. Olaszországgal, Japánnal, Kínával ás AaSztrdlidvaL Az egyesület fétbivja az érdekelteket, hogy • sürgősen válaszoljanak az alábbi kérdésekre: 1. Milyen árukat és évenként milyen mennyiségben exportál a fent megjelölt országokba? i 2. Mit importál onnan és évenként milyen mennyiségben? 3. Hogy hívják az exportőröket és importőröket az illető országokban (pontos cim). akik velünk összeköttetésben' tannak és milyen mennyiséget exportálnak illetve importálnak évente. 4. Milyen nehézségek vannak az exportnak és az importnak az illető állammal és,hogyan lehet ezen segíteni a megkötendő kereskedelmi szerződésben. 5. Milyen kívánságai vannak a szerződéssel kapcsolatban, hogy fellendüljön kivitelünk az illető ország-felé. A VII. ljubljanai raintavásár. A Vjl. ljubljanai mintavásárt juliűs 2-tól 1l-lg tartják meg. A részvételi feltételek azonosak az eddigiekkel. Április t-tö! az Inspekcla Radák és tartományi főispánok, júniustól kizárólag a tartományi hatóság ad engedélyt az Idegen munkások alkalmazására. A gazdasági egyesületek központja a Lloyd utján közli, hogy a központ eljár dr. Gosar szociálpolitikai miniszternél, hogy a minisztérium az idegen munkások alkalmaztatására vonatkozó ügyeket mielőbb intézze el. A miniszter kijelentette, hogy már kiadott ilyen irányú utasítást és rendeletet- fog_ kiadni, hogy április t-t.öl' kezdve az idegen munkások . alkalmaztatási engedélyét az. egyes Iuspekcia Radák és főispánok intézik és csak a fclehbezések kerülnek a minisztériumba. Junius 1. után pedig első fokon az Inspckcia Radák helyett kizárólag a tartományi főispán ad engedélyt a külföldi munkaerők ((tartózkodására. — Felkérte á központ a minisztert a naptár és az ünnepnapok végleges rendezésére. A miniszter kijelentette, hogy; ezt kérdést a belügyi és vallásügyi miniszterrel együtt rendezni fogják az államtanácsnál; A szuboticai Lloyd kamatfizetése. A szuboticai Lloyd- értesíti mindazokat, akik 1923-ban az egyesületnek kölcsönt, nyújtottak, hogy az , 1925, évi kamatokot felvehetik a titkári. hivatalban. A beográdl magyar konzulátus nem ad kedvezményes vízumot a kiállításra utazóknak. A beogradi magyar konzulátus értesítette a- szuboticai tioydof. hogy' a .kiállításra utazók a féláru vizámat csak Budapesten szerezhetik meg. Ezeknek a Magyarországba való beutazáshoz nem kell vizűm, csak vásár igazolvány, amely a Lloydban beszerezhető (80 dinár.) A tie&gradi konzulátus csuk tetiesáru vízumot ad. BELFÖLD Milyen részleteklien lehet az adóhátralékot fizetni ? A pénzügyminiszter valamennyi pénzügyi végrehajiósziervhez rendeletét bocsájtott ki, amelyben . utasításokat ad, hogy kiket illet meg az adóhátralék részletfizetési kedvezmény és hogy az adóhátralék milyen részletekben és rnikcpen törleszihető. A rendelőt utasítja a pénzügyi hatóságokat, hogy mielőtt bármely adófizető ellen végrehajtást írnának ki, állapítsák meg előzőleg mennyi az illető hátraléka 1926. év végével. Há az adóhátralék mpg van állapítva, úgy ez az összeg összehasonlítandó ’az adófizetőnek 1920-ra előirt adókivetésével. Ha 'l92ó-rá még nem volnának az adók teljességükben előírva, úgy az előző év adóit kell összehasonlítani áz adóhátralékok összegétéi és meg kell állapítani, hogy az adóhátralék milyen részét képezi az 1926, illetve az 1925. évi öíszadókivetésnek. Ha az adóhátralék nagyobb. mint aZi utolsó adókivetési év adóösszege, vagy annak háromnegyed része, akkor 1927-ben a hátraléknak csak egy negyedét kelt beszedni, Ha a hátralék nagyobb, mint az előző évi adókivetés összegének fele, 1927-ben a hátraléknak .csak' a fele .hajtható be. ha az adóhátralék összege nagyobb, mint az előirt adóösszeg egy’ negyede, akkor 1927-ben az egész összeg behajtandó, még pedig ugyanolyan részletekben, mint az 1927-ik évi adók esedékesek és ugyanakkor, amikor .az 1927-ik adók fizetődnek be. Végül, ha az adóhátralék összege, kisebb, mint az előirt adóöszsaeg égy negyede, akkor az egész adóhátralék egyszerre fizetendő be. Az adófizetők adóhátralék fizetéseiről nyugtát kérhetnek, amit a pénzügyi hivatalok kiállítani tartónak. A rendelet még előirja, "hogy az' uj pénzügyi törvény meghozataláig az adók 1927-re az eddigi módon hajtandók be. A növiszadi pétit ügy igazgatóságnál ezzel kapcsolatosan azi a felvilágosítást kaptuk, hogy ezeknek az adőhátralékrészletkedvezmények ügy élten senkinek sem kell külön a kedvezményt, kérelmezni, mert a, pénzügyi hatóságok utasítást kapnak, hogy ezeket a kedvezményeket mindenkinek akiket ez megillet auotmatikusan biztosítsák. * llusszállltmányik Németországba. A A bertini jugoszláv íökonzulátus a következő értesítést küldte a külügyminisztériumnak: A napokban Doner. Vlada zagrebi szállítócég Itat' vágón vágott állatot szállított Berlinbe. A háború után ez volt az első vágott állat szállítmány’ Németországba. Mivet a háború előtt hozott és 1923-ban megújított nemzetközi egyezmény előirja, hogy a levágott állatból, amit Németországba szállítanak, a szivet És a tüdőt nem szabad eltávolítani, hogy. á' hatóságók' az áru forgalomba- helyezésé előtt is megállapíthassák, hogy a levágott állat egészséges volt-e vagy sem és mivel a Doner-cég ezt az előírást nem tartotta be, az illetékes hatóságok a szállítmányt visszaakarták küldeni, ami által a hús természetesen elromlott volna. A berlini jugoszláv főkonzul intervenciójára sikerült elkerülni, hogy a húst visszaküldjék. A hatóságok megengedték, hogy a húst, mint leggyengébb minőségűt, hatósági ellenőrzés mellett kiárusítsák, ami ugyancsak, nagy veszteséget jelentett a cégnek. Az érdekelteket a fentiekről miheztartás. és tudomásvétel végett értesíti a Lloyd. Tudnivalók a nyilvános számadás alá eső vállalatok 1927. év eleji illeték és adó teendőiről. Minden részvénytársaság, .szövetkezet, biztosítási vállalat, részvényekre alakult betéti -és korlátolt felelősségű társaságok, városi és községi pénzintézetek kötelesek a betéti könyecskékre ötven pára bélyeget ragasztani az illetéktörvény 2S4. tétele szerint. A névre szóló részvények után átíratást elmén a névérték evv százalékát kell fizetni, amelyet bélyegjegyekjben kell ragasztani a részvényre s dt- i irni az> uj tulajdonosok nevével. Az illej téktörv.ény 10. tétel 5. szerint a közgyűlést 15 napon belül a kifizetett tariti*I mek és osztalékuk összege után a mérleg és a jegyzőkönyv kivonat átadása mellett készpénzben fizetendő az egyszázalékos taksza az illetékes pénzügyi hatóságoknál, mert ha elmulasztják, a fizetést az egyszeres illetéken kívül ennek háromszorosát kell fizetni bírság címén. A tisztviselők, felügyelő- és igazgatósági tagok valamint a szol! gáknak kifizetett évi törísfizetés, lak,bér és jutabnak után az év lejárta után j két példányban készített kimutatás japlaján a törvény 33. tétele szerint a : fél százalékos nyugta bélyegilleték jár. jA régi illetéktörvény az egyenes adó alól mentes drágasági pótlékot mentesítette e nyugtabélyegilletéktől, a mostani törvény pedig azt nem einliti. i Adóbizonylat kell az árlejtéseken való részvételhez. A szuboticai Lloyd közli'az ádóvezérigazgatóság rendeletét, a jtiiely szerint az állami árlejtéseken való (részvételhez szükséges az adóhivatal bi- i zonyitványa, mely szerint a pályázó üz, lete az adóhivatalnál — adókirovás céljából — be van jelentve, azonkívül ack> j bizonylat is kell. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóvallorodsa. A noviszadi tartományi pénzügyigazgatóság rendeletet adott ki. amelyben kötelezi a nyilvános' számadásra kötelezeti vállalatokat, hogy az 1909. évi 8. törvénycikk 25 paragrafusa alapján március 31-ig adják be a noviszadi tartományi pénziigyigazgatósághoz adóvallomásukat. Az adóvallomásokra öt dináros, a mellékletekre darabonként három dináros, okmánybélyeg kell. Arriely vállalat, a kitűzött határidőig n,cm adja be adóvallomását, azt összadójának huszonöt százalékára fogják megbüntetni. Adóvallomási iv minden pénzügyöigazgatóságnál kapható. A bánsági ipartcstiiletek kongresszusa. B.egSkereKről. jelentik:. A bánáti* ipartestületek április. 3-áu tartják Bclacrkván ötödik rendes kongresszusukat. A kongresszus tárgysorozatának legfontosabb pontjai: a mninkásbiztositási törvény revíziója és az ipartörvény, tervezetének megvitatása. A ínunkásbiztosiiáSsal kapcsolatban azt kívánják az iparosok, hogy a tizennyolcadik osztályt szüntessék meg és biztosítási járulékot busz százalékkal szállítsák le. A kongresszus állást fog foglalni a bánáti kereskedelmi és iparkamara tervezett megszüntetése ellen. Megszüntették a sztarlhecseji tflértékhltelesltöhlvatalt. Sztaribecsejről jelentik: A kereskedelmi és iparügyi minisztérium megszüntette, a sztáribecseji mértékhitelesítő hivatalt és a sztáribecseji hivatal alá tartozó községeket a vrbaszi mértékhitelesítő hivatal körletébe utalta. A Pancsevól Népbank mérlege. A Panćevačka Pučka Banka (Panćevoer Volksbauk) március 27-én délelőtt 10 őrekor tartja ötvennegyedík rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentéséből kitűnik, hogy a bank betétállománya a múlt évben 23,542.399,18 dinárnál emelkedett és összesen 64,895.004 dinár és 54 para. A Detó’esek.statisztikája: / 1— 10.000 D-ig •= 5,765.251.10 10.000— 20.000 D-ig = 5,642.354.72 20.000— 50.000 D-ig = 19,463.381.74 50.000— 100.000 D-ig — 10,943.737.0? 100.000 dináron felül = 23.080.279.96 összesen 64,895.004.54 ; dinár. Az évi összforgalom 1926-ban (4,018.910,623.14 dinár volt, szemben a j múlt évi 2,540,990.834.98 dinár forgalommal. A folyószámla forgalom — amely a iöntebbi tételben benfoglaltatik — : 1,553,579.172.08 dinárt tett ki. Évi tiszta 'nyereség: 1,764.774.15 dinár (a múlt évben 1.677,989.15). Az igazgatóság tervezete .szerint a nyereség felosztása a következő: 400.000 dinár részvénytöke osztalék (8%), 131.128.18 dinár a tartalék alapnak (10?5). egymillió dinár a részvényeseknek mint szuperdividenda, 200.000 dinár nyugdíjalapra, 33,645.97 áthozat 1927-ik évre
