Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
10. oldal. ....................... megkívánt A törvénynek voltak szerkezeti hibái, úgy hogy csak ezt az ominózus 27. §-t is több oldalról megvilágította a Kúria bölcsesége. Kimondotta például azt, ami a törvény szövegéből nem világos, hogy ennek a szakasznak a rendelkezései csak kerekedőkre vonatkoznak, a nem kereskedőket nem érintik. Kimondotta és kioktatta egy másik határozatában a prókátorokat arról, hogy mi különbség van a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség között. Meghozta az 54. szám« döntvényt a 27. $ 3. pontjának egyöntetű értelmezésére. Fs azonkívül, döntött a jelen kérdésben is. Tehát ezt az egy szakaszt négyféle, oldalról is meg kellett világítania a Kúriának. De ezt olyan sikeresen tette és olyan állandó biztos joggyakorlatot teremtett, hogy az ezzel ellenkező, a negyvenhárom éven át folytatott joggyakorlat iélretétele kész jogi anarchismusra vezetne. Ezek után nem marad más hátra, mint elbúcsúzni attól a három- kis pertől, a melyben a felebbezési tanács meghozta azt a közfeltünést keltő ítéletet. Ez a három kis per örökre meghalt. Az ítélet jogerős lett, mivel a per tárgyának kis értékénél fogva tovább nem felebbezhető. Perújítással sem támasztható - fel, mert jogszabályok helytelen értelmezése miatt nincs helye a perújításnak. Csak három kis slrdomb fogja jelezni, hogy ott van eltemetve az az újítás, mely negyvenhárom éves gyakortat megdöntésére irányult. Kizártnak tartom, hogy ezeknek a pereknek a száma ilyen befejezéssel szaporodjék. Azanban nem fejezhetem be soraimat anélkül, hogy dr. Diamant Ernő kollégám tanulmányainak értékét ne méltassam. Elismerem, hogy neki, mint idegen jogterületről jött jogásznak sok fáradságába került és nagy tudásának teljes felhasználására volt szüksége, hogy a kérdést olyan kimerítően tárgyalja a római jogtól kezdve egész a legújabb parlamenti beszédekig, behatolva a magyar jógi tudomány olyan nehéz rejtelmeibe, amelyekben más magyar jogász’is alig ismerheti ki magát. Lahner Antal Szuboticai törvényszéki bíró. BÁtSMEGYH NAPLÓ 1927. március 10. <»*&**#*• ~ A gazdasági konszolidáció alapja: a külföldi kölcsön A régi adósságok szabályozása és az agrárreform rendezése a külföldi tőke beözönlésének előfeltétele Dr. Kiss József vezérigazgató nyilatkozata Peronoszpora fenyegeti a komlótermelést A nemzetközi komlóközpont jelentést tett közzé a-komlótermelés helyzetéről; amely közérdekű adatokat tartalmaz. A jelentés szerint az 1926. évi komlótermésből még 5640 kvintal (egy kvintál 50 kg.) Van a termelők kezében, a kereskedők raktáraiban pedig 15—20.000 kvintal komló fekszik, úgyhogy még körülbelül 25.000 kvital komló áll a sörgyárak rendelkezésére. Ez a menynyiség a szükséglethez képest igen kevés, mert az uj termésig még hat hónapig hiányzik és havonta mintegy 5000 kvintal komlóra lesz szükség. Ebből a körülményből arra lehet következtetni, hogy 1927. évben a komló ára lényegesen emelkedni fog. A sörgyárak azonban az egész világon nagy adókkal vannak terhelve, úgy hogy valószínűleg mindent el fognak követni a nyersanyagok, köztük a komló árának leszorítására . Ezért ajánlja a komlóközpont, hogy a termelők támogassák a sörgyárakat az adóenyliités iránti harcaikban. A jövő évi termést valószínűleg különböző, eddig ismeretlen komlóbetegségek fogják pusztítani, különösen a peronoszpora. A peronoszpora elleni küzdelem nagyon meg fogja drágítani a termelést, amit csak az árak emelkedése fog ellensúlyozhatni. Ha a peronoszpora Németországban ezévben is olyan .arányban terjed tovább, mint a múlt évben, a német komlótermés jelentékenyen csökkeni fog. Hogy a Vajdaságban és Szerémségben és jelentkezni fog-e a peronoszpora. azt még nem lehet tudni. Ha igen. akkor egy-két éven helül a komlótermelés itt is leromlik. A komlótermelés további fejlődése kívánatos, de a beruházások nagyok és'-a rizikó a peronoszpora telepiével még nagyobb. A külföldi napilapok és szaklapok nap-nap után többet foglalkoznak azzal a jelenséggel, hogy a tőke képtelen elhelyezkedést találni. Egyre olcsóbb kamatozással kínálnak hitelt és a.londoni, párisi, newyorki tőzsdéken kivétel nélkül túljegyeznek mind'en külföldi záloglevelet, amely négy-öt százalékos kamatot biztosit a tőkésnek Ezzel szemben Jugoszlávia és a jugoszláv törvényhatóságok, szövetkezetek Vagy más érdekeltségek mindeddig hiába folytattak. tárgyalásokat külföldi tőkés csoportokkal, a belföldi pénz piacon rövidlejaigtu, kölcsönér,t pedig tizenöt, húsz százalékos kamatot- kel* fizetni. . . ' A vBácsmcgyei Napló« munkatársa felkereste dr. »Kiss Józsefet a szubotichi Közgazdasági Bank vezérigazgatóját, aki, mint a legnagyobb önálló vajdasági pénzintézet vezetője, a ^hitelviszonyok és az ennek alapját képező közgazdasági helyzetet legalaposabban is meri. Dr. Kiss József kérdéseinkre ; következőképen válaszolt: — A külföldi töke valóban érdeklődik Jugoszlávia iránt is, de ebből az érdeklődésből komoly kölcsön nem lesz és nem lehet addig, amig az állam nem rendezi külföldi adósságait és véglegesen nem szabályozzák az agrárreformot. A külföldi kormányok és pénzügyi körök határozottan azért nem adnak az államnak és a városoknak kölcsönt hogy rászorítsák Jugoszláviát, hogy ezek nek a kérdéseknek rendezésével biztos alapot nyújtson a töke itteni elhelyezkedésre. A külföldi tőke Tó piacot akar magának teremteni Jugoszláviában, de nem érezheti magát biztonságban , otk ahol ’ . az agrárreiormot végrehajtották anélkül, hogy a telekkönyv C lap- , ját figyelembe vették volna. Felosztották a megterhelt földet és igy. a hitelezők jelzálogkövetelése elveszett Amíg az agrárreform és a^tcjekjyj.^ jogok kérdését nem renJéziK véglegese a külföldi tőke nem jöh.et be az országba, dinárban peőig soriKi^sfcth .mer , 15'ém adni, sem felvenni hosszú lejáratú, kölcsönt, invesztíció nem lehetséges.- •• csak átmeneti hitelek léteznek, senki nem mer komolyabb vállalkozásokba- bocsátkozni — A legjellemzőbb, hogy minden or> szag, ahol a valuta szabályozva van, óriási építkezésekbe kezd, Jugoszláviában azonban sem a magánosok, sem az állam, nem tud épiteni, mert nem áil rendelkezésére hitel. Így áll elő például, hogy * a házaknál a mai forgalmi árak ■ Csak égy harmadát teszik annak az összegnek, amibe ma a ház felépi' ’ * tése kerül. — A belföldi piacon a hitelkamat százaléka .már, lényegesen csökkent és bankókban 14—15 százalék körül van. Ha tudjuk azt, bogy, a betétkamat hathét százalék, amihez hozzá kell számítani hálunk három százalék rezsit. két százalék adót és a hank által fizetendő tőkekamat adót, akkor láthatjuk, hogy' 13—14% mellett a bank nem tud keresni. Hamarosan be kell következni a betétkamat leszállításának, mert anélkül a hitelkamatot nem lehet csökkenteni. viszont 14—15 százalékos hitel mellett ma már alig lehet egy válaíkozás rentábilis. — A konszolidáció az invesztíciós hiteleket bevezetésénél kezdődik. Ahol olcsó pénz Van, ott olcsó a produkció és ehhez azokat az előfeltételeket kell megteremteni,, amelyek mellett a külföldi töke elhelyezkedhetik nálunk. — A pénz drágasságát fokozza a rendkívül nagy adó. Különösen a községi adók terhesek nagyon. Ma már az a helyzet,, hogy az, állami adó sokkal könnyebb, elő-, . nyösebb. mint a községi. községi adó szabályozásának előfeltétele a. községi autonómia visszaállítása, ami rendszeresebb gazdálkodást és ellenőrzést jelent. l-v Összefoglalva: az agrárreform véglökés- rendezése és a külföldi tartozások szahálypzása- az előfeltételei annak, hogy TíKmfoTdí^tőfe’e'' olcsó hitelt szolgáltasson -és ezzel a belföldi hitlviszonyok is rcnfdezćjđjeijck és <yr. invesztipiós ,. munka, az építkezési gazdasági konszolidáció megkezdődje^. v , A halálraítélt kamara A bánáti kereskedelmi és iparkamara évi Jelentése Ötmillió métermázsa búzát és nyolcmillió métermázsa tengerit exportált a Bánát a múlt évben Bánát közgazdasága 1926-ban ni céget, összesen tehát 144 uj bejegyzett cég alakult. A Bánátban 1926-ban 53 csőd nyílt meg, amelyből egy a gyáripar, egy a kisipar és 53 a kereskedelem •területére esik. A kamara a múlt évben négy plenáris, kilenc igazgatósági, két pénzügyi-bizottsági és három ügyosztályi ülést tartott, azonkívül számos konferenciát, ankétot és elnökségi ülést. Az elmúlt év -folyamán a kamara közreműködésével megalakult a kereskedők és gyárosok egyesülete Novibécsejen. Novakanizsán és Szierbneuzinán, továbbá az iparosok egyesülete, Debeljacsán és Begaszéntgyörgyön. A kamara az év folyamán jóval több mint száz előterjesztést tett a kormányhoz különböző, a közgadaságot érdeklő fontos ügyekben, amelyekre legnagyobb' részben kedvező elintézést kapc-tt, egyedül a pénzügyminisztérium nem intézte cl kedvezően az adóügyekben hozzáintézett kamarai előterjesztéseket. A Bánát statisztikája ■ A jelentés-áttér, ezután .a Bánát gazdasági viszonyainak ismertetésére. ..A Becskerekről jelentik: A bánáti kereskedelmi .és iparkamara március 13-án tartja plenáris ülését, amelyen előterjeszti évi jelentését. Ez az évi jelentés annál figyelemreméltóbb, mert a bánáti kamarát, mint ismeretes, rneg akarják szüntetni és a jelentés képet nyújt a halálraítélt kamara egy évi működéséről, továbbá magában foglalja a Bánát 1926. évi közgadasági -helyzetének alapos ismertetését. Az évi jelentés fontosabb adatait a következőkben is-' mertetjiik: Adminisztratív ügyek A bánáti kamara 1926. évben 7096 beadványt iktatott, azonkiviil több mint kétezer olyan beadványt kapott, amely előző évi ügyiratokkal függ össze. Elintézést nyert 2653 kereskedelmi, 2578 ipari és. 580 gyáripari vonatkozású és 1485 általános ügyirat. A kamara kiadott 1295 beviteli, kiviteli, cégjegyzési és egyéb tartalmú igazolványt. A mult évben kiadtak a Bánát területén 1949 uj iparengedélyt,. visszaadtak 724 iparengedélyt. Bejegyeztek az el-, múlt. év fóka-min 6,3 tarša-s és 81 egyé-Báná-t területe 9700 négyzetkilométer, van öt városa: Beoskerek (33.000 lakos), Kikinda (26.000 lakos), Vrsac (26.415 lakos), Pancsevó (19.392 -lakosi és Belacrkva (9.642 lakos). 11 járása, 173 községe. Összes lakossága 580.000, abból 245.000 -szláv, 135.000 német, 102.000 magyar, 72.000 román és 26.000 egyéb nemzetiségű. Mezőgazdaság Prima szántóföld van a Bánátban 1.067.273 katasztrális hold, amelynek túlnyomó részén -búza és kukorica terem. Kivitelre került a múlt évben közel ötmillió métermázsa búza és nyolcmillió métermázsa kukorica. 29.578 holdon terem szőlő, a borkivitel körülbelül 600.000 hektoliter volt. Cukorrópaföld 8.60U hold, dohány 4.500 hóid. Rét 167.000 hold, szénakivitel 2000 vagon. Van a Bánátban 93 agrárzajcdnica és 74 fö-ldmives szövetkezet. Vau háromszáz motor és gőzeke, 1246 cséplőgép és mintegy négyezer vető és aratógép. Az állattenyésztés eléggé fejlett. Az állomány 136.854 ló, 99.000 szarvasmarha,- 159.000 sertés, 288.000 birka, 1412 kecske és 767 szamár. Kivitelre kerül élőálapotbanl ötezer ló, háromezer szarvasmarha és tizczer sertés. Ipar és kereskedelem A kisipar az utóbbi időben a gazdasági krízis miatt visszafejlődik. A kvalifikált iparosok száma 11.096, azonkívül van körülbelül négy-ötezer olyan iparos isj aki engedély nélkül folytatja iparát. A kereskedelem, főleg a városokban szépen fejlődik. Különösen a nagy gabona és lisztkivitel következtében. Bánát területén van 4825 kereskedelmi vállalat és 45 pénzintézet. Exportmalom van 11. A bánáti bankok alaptőkéje hatvankétmillió dinárt tesz ki, a tartajékalap pedig 18 és fél milliót. A Bánát területén 14 biztositó' intézet van képviselve száz fiókintézet által. A gyáripari üzemek száma 285. Ezek. között legfontosabb a nlaFomipar. A bánáti malmok száma 116. Utána a legfejlettebb a. sör-, alkohol-, cukoj-,. olajipar stb. Az 50 nagy és 66 kisebb, malorn termelőképessége százezer vagon liszt 15.000 vagon korpa évente és 1500 munkást tudna állandóan foglalkoztatni» Azonban a .mai viszonyok között 'a malmok termelőképességüknek csak egyötödét termelik. A becskcreki cukorgyár évente 1500 vagon cukrot gyárt, száz állandó és kétezer szezonmunkást foglalkoztat. Van 48 téglagyár, amelyek hatvanmillió darab téglát és hatvanmillió darab tetőcserepet gyártanak évente .és ezer munkást ioglalkoztatnak. A Bánátnak 16 nagyobb nyomdája van, amelyek 110 munkást foglalkoztatnak. Közlekedés A Bánátban 15 vasútvonal van, összesen 725 kilométer vonalhosszal. Közlekedik 80—85 mozdony, 150 személy- és 1300 teherkocsi. A nemrég megtartott közlekedési konferencián'a bánáti kamara delegátusának javaslatára programba vették számos vasúti vonal kiépítését és átépítését, miáltal a Bánát közlekedési igényei teljes mértékben kielégittctnck. Vízi forgalom a Bánátban 373 kilométer hosszú vonalon bonyolódik le. A telefonforgalom csak akkor lesz teljesen kielégítő, ha elkészül a földalatti kábelvezeték Pancsevó—Beograd között 126 millió állami adó A noviszadi tartományi pénzügyigazgatóság kimutatása szerint a Vajdaság egész területén 1926. évben befizettek összesen 407,589.289 dinárt. Ebbő! a bc»skereki pénzügyigazgatóság 67,600.966 dinár és a panesevói pénzügyigazgatóságra 58,903.773 dinár esik. Ezek szerint a Bánát területén befizettek a mult évben 126,504.739 dinár állami adót. Ebbe nincs beleszámítva a megyei, városi, községi pótadó a kamarai illeték stb., amelyek összege bizonyára messze felülhaladja az állami adó fent kitüntetett összegét. * Az alapos és nagy körültekintéssel készítet kamari jelentésnek ezek a fontosabb adatai, amelyek a gazdasági közvéleményt közelről érdekelhetik. Az, értékes, kimerítő jelentés . Sztanojlovics, Sándor becskereki kamara titkár munkáig.......
