Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
I92T. március 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A gyergyói magyar párti tagozat irodájában megjelent Netotian rendőrfőkapitány és felszólította Józsa Andor főtitkárt az összeirási lajstromok kiadására. A főtitkár tiltakozott az eljárás ellen, mire a rendőrkapitány házkutatást helyezett kilátásba. A főtitkár újabb tiltakozás után értesítette Görög Joacham szenátort, a tagozat elnökét aa eseményekről, aki megjelent a tagozat helyiségében és a rendőrkapitány azon kérdésére, hogy hol vannak az összeirási lajstromok, a következőket mondotta: — Mivel ebben az eljárásban a magyar párt működési szabadságának és politikai szervezkedésének megsértését látom — nem vagyok hajlandó nyilatkozni ebben a kérdésben és eltávozom. A hatósági személyek erre átkutatták a magyar párt irodáját és miután nem találták meg az összeirási lajstromokat, jegyzőkönyvet vettek fel és eltávoztak. * Az összeírás igen nagy riadalmat keltett a bukaresti túlzó soviniszta körökben. A lapok egy része a leghevesebben támadja az erdélyi magyar pártot és felszólítja a belügyminisztert, hogy a legszigorúbban járjon el a magyar párt vezetői ellen. A Cuvantul fantasztikus vádakat talál ki, hogy a magyar pártot kompromittálja. A lap szerint az összeírásnak az a célja, hogy az eddig »sejtrendszerüen« szervezkedett magyarságot a budapesti Társadalmi Szövetség kereteibe olvassza, hogy ez a társaság bármikor tudja mozgósítani az összes magyarokat. * A Csíkszeredái járásbiróság telekkönyvi hivatalában tiz év óta dolgozott két magyar tisztviselő. Az impérium változás óta számtalanszor zaklatták őket, de valahogy sikerült nekik állásukban, megmaradni. A törvényszék elnöke a napokban rendelkezési állományba helyezte a két magyar tisztviselőt és a belügyminisztérium igen gyors elintézéssel helybenhagyta a fegyelmi ítéletet, a melynek erejénél fogva, az utolsó magyar tisztviselőknek is március elsején ki kellett vonulniok a telekkönyvi hivatalból. * A ruszinszkói autonóm földmivesszövetség alelnöke, Földesi Gyula hosszabb cikket irt Ruszinszkó autonómiájáról. »El nem vitatható — irja — hogy az orosziakta területnek — és ilyennek számit Keletszlovenszkó, beleértve a Szepcsséget is — a nagyhatalmak által garantált, a saint-germaini békekötés alapján önkormányzatra van joga. Ez az önkormányzat úgy a békeszerződés, mint az alkotmánylevél szerint a legszélesebb mérvű és egyedüli korlátozása az, hogy nem ellenkezhetik az állam egységével. Az állam egysége rendszerint a külfölddel szemben érvényesül, vagyis az egységes államnak közös a külképviselete, közös az államfeje, közös az állampolgársága, közös a pénzügye, a valutája és közös a hadvezetése. Befelé azonban az oroszok önkormányzati területét magában foglaló csehszlovák állam a békeszerződésekből és az alkotmánylevélböl kiiolyóan nem tekinthető egységes államnak, hanem mindig megkülönböztetendő benne az autonóm ruszin föld és a többi országterületek. Autonóm jogainkból következik, hogy vallási kérdésekben saját magunk határozunk. E jogunk magában foglalja nemcsak az ünnepek rendezésére vonatkozó hatáskört, hanem az egyházak helyzetének megállapítását, segélyezésüket, jogviszonyainknak rendezését is. Közoktatási önkormányzatunkból kifolyólag kizárólag minket illet meg iskolaügyünk vezetése, iskolák felállítása, beszüntetése, tanerők jogi viszonyainak rendezése és a nevelés szellemének megállapítása, melynek egyedüli korlátja, hogy nem irányulhat a csehszlovák állam egysége ellen. Nyelvi önkormányzati jogunk azt jelenti, hogy hivatalaink belső ügykezelésének és a felekkel való érintkezés nyelvét a mi országgyűlésünk fogja meghatározni, hogy ezen szerv által megállapított nyelvben vagy nyelvekben eszközöltessék a közoktatás, adassanak ki hivatalos rendeletek, hirdetmények, jelzések. Nyelvi autonómiánk egyedüli korlátja az állam egységének respektálása és ez megvan akkor, ha autonóm területünkön elintézés végett elfogadjuk a csehszlovák beadványokat is, de ezzel eleget is tettünk kötelezettségünknek, egyébre, nevezetesen a csehszlovák államnyelvben való hivataloskodásra autonóm területünkön nem vagyunk kötelezhetők.« # Bukarest katholikus magyarságának lélekderitő ünnepe volt: Szilágyi M. Dózsa premontrei kanonok, az Erdélyi Katholikus Népszövetség. igazgatója a Baráttá templomban ‘magyar szentbeszédet mondott. A köztiszteletben álló és páratlan agilitásu igazgató az egész hetet Bukarestben töltötte, utazásának főcélja volt, hogy köszönetét fejezze ki az illetékes kormányférfiaknak a Népszövetség iránt tanúsított jóindulatú támogatásukért. A kormány ugyanis 1917 február 25-ikén a vallásügyi minisztérium utján államsegélyt utalt ki a Katholikus Népszövetség részért, honorálni kívánván ezzel is azt az értékes kulturális munkát, melyet a Népszövetség a lelkek harmóniája érdekében kifejt. Szilágyi M. Dózsa igazgató Gyárfás Elemér szenátor, a Népszövetség alelnöke kíséretében elsősorban tisztelgő és bemutatkozó látogatást tett a vallásügyi minisztériumban, azután a belügyben Bucsan miniszternél, kinek köszönetét mondott szervező kőrútjában a helyi hatóságok részéről tapasztalt előzékeny 'támogatásért. Ezután kihallgatáson jelentek meg a Népszövetség ve-, zetői Dolci pápai nunciusnál, ki meleg érdeklődést tanúsított a nagyjelentőségű szervezet munkája iránt, megtárgyalta velük az erdélyi katholikusok főbb problémáit és kilátásba helyezte, hogy ez év folyamán meg fogja látogatni aa erdélyi főbb katholikus gócpontokat. Mussolini bizalmatlan Párisból jelentik: A Quotidien római jelentése szerint Giolitti volt miniszterelnök az olasz királyhoz levelet intézett, amelyben élesen állást foglal a fasiszta rendszer ellen. Giolitti kifejti, hogy a dinasztia és a monarchista rendszer veszélyben forog és kérve-kéri a királyt, hogy tegyen meg minden lehetőt a monarchia megmentése érdekében. Hangsúlyozza Giolitti, hogy ha a király nem tud a helyzeten uralkodni, akkor méltóbb, ha lemond. Végül tiltakozik a volt miniszterelnök az ellen, hogy a fasizmus az állammal azonosítja magát. A francia lap ezzel a római hirrel kapcsolatban egy másik római jelentés alapján megírja azt is, hogy Mussolini betegesen bizalmatlan munkatársaival szemben és legújabban már vezérkari főnökét is titokban ellenőrizteti, mert bizalmatlan úgy vele, mint az egész hadsereggel szemben. Giolitti lemondásra szól tóttá fel az olasz királyt Oroszország barátságtalan lépésnek tekinti a besszarábiai szerződés ratifikálását Az olasz kormány a ratifikálásról jegyzékben értesítette a római orosz nagykövetet — Az angol sajtó a ratifikálást mint Anglia legnagyobb politikai sikerét könyveli el Olasz-román-magyar blokk létesül Rómából jelentik: A besszarábiai egyezmény ratifikálására vonatkozólag a végleges döntés csak kedd délben történt meg az olasz minisztertanácson. ahol Mussolini bemutatta a ratifikálásról szóló királyi rendeletet,, amelyet a minisztertanács egyhangúlag tudomásul vett. Mussolini már hétfőn délután táviratilag tudatta Averescu román miniszterelnökkel, hogy Olaszország most már ratifikálja a besszarábiai egyezményt, majd értesítette erről Lachovári római román követet is. Kedden az esti órákban a miniszterelnökségre kérették Kamenev római orosz követet, akinek Grandi külügyi államtitkár Mussolini nevében jegyzéket nyújtott át a ratifikálás bejelentéséről. Kamenev látható meglepetéssel, szó nélkül vette át a jegyzéket Az orosz nagykövetség részéről hangsúlyozzák, hogy Olaszország lépése meglepetés Szovjetoroszország számára. A római orosz nagykövetségen egyelőre tartózkodó ugyan a hangulat, azt azonban már kijelentik. Oroszország eleve bejelentette, hogy a besszarábiai egyezmény ratifikálását barátságtalan lépésnek tekintené Oroszország részéről. Azt még nem tudják megmondani az orosz követségen, hogy lesznek-e diplomáciai következményei a ratifikálás megtörténtének és mik lesznek ezek a következmények. Londoni jelentés szerint az angol sajtó hasábos cikkekben méltatta a besszarábiai egyezmény olasz részről történt ratifikálásának jelentőségét és a lapok egyhangúlag megállapítják, hogy Besszarábia Romániához való tartozásának olasz részről történt elismerése az angol politika egyik legnagyobb sikere. Olaszország eddig még semmiféle olyan akcióra nem volt hajlandó, a mely a szovjet ellen irányult, most azonban megtört a jég és Olaszország is elismerte, hogy Szovjetoroszország Európa békéjére közös veszélyt jelent. A besszarábiai kérdés most már a Népszövetség elé tartozik és ... abban az esetben, ha Szovjetoroszország megtámadná Besszarábiát, a Népszövetség valamennyi tagja köteles lenne katonai támogatásban részesíteni Romániát. Mint Bécsből jelentik, a Neue Freie Presse római tudósítójának értesülése szerint a ratifikálás ténye bizonyos öszszeköttetésben áll Bethlen magyar miniszterelnök római utjával is. Az olasz kormány a ratifikálással a legmesszebbmenő elégtételt adta a román kormánynak és tette ezt azért is, hogy Magyarországgal szemben Romániát engedékenységre bírja. Olaszország ezzel egyidejűleg hoszszu időre lekötelezte Romániát és egyúttal lehetővé tette a magyarromán kiegyezést. A román kormány Mussolini keddi gesztusa után kénytelen lesz Magyarország és Olaszor, szág közötti jóviszonyra való tekintettel nagyobb engedményeket tenni Magyarországnak és ezzel szemben Magyarország az adriai kikötő kérdésében fogja mindenben honorálni az olasz kormány kívánságát. A magyarromán-olasz blokk befejezettnek tekinthető és ez a blokk egyben Anglia érdekeit is szolgálni fogja, mert Anglia a szövetségben erős oroszellenes frontot lát. Mint Berlinből jelentik, Moszkvából odaérkező hirek szerint a besszarábiai egyezménynek olasz részről történt ratifikálása Moszkvában rendkívül kedvezőtlen benyomást keltett. A szovjetkormány jegyzékben fog válaszolni az olasz kormánynak. Tény az, hogy a szovjetkormány barátságtalan aktusnak tekinti a ratifikálást és azt a római kijelentést, hogy Olaszország eljárásának semmi oroszellenes éle nincs, diplomáciai frázisnak tekintik. A német párt akciója a községi választásokért A régi magyar törvény mellőzését kérik a belügyminisztertől Beogradból jelentik: Dr. Kraft István és Neuner Vilmos német párti képviselők szerdán látogatást tettek Makszimovics belügyminiszternél, akivel hoszszabb megbeszélést folytattak a vajdasági községi válaszátsok kiirása érdekében. A német képviselők azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a Vajdaságban a községi választásokat ne a régi magyar községi törvény alapján ejtsék meg, mert ez a törvény bizonyos befolyást biztosit a főszolgabiráknak a választás menetére. Makszimovics belügyminiszter kijelentette, hogy szintén azt akarja, hogy a választás minden befolyástól mentes legyen és az általános, egyenlő, titkos választójog alapján a proporciós rendszer mellett történjen. A német párt elnöke, dr. Kraft István felkereste Schumacker Sámuel képviselő társaságában Vukicsevics Velja közoktatásügyi minisztert is. akivel közölték a németség óhajait a népiskolai törvényjavaslatra vonatkozólag. A miniszter kijelentette, hogy a törvény érdemleges tárgyalása előtt meg fogja hallgatni a német kisebbség képviselőit
