Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-09 / 66. szám

5. oldal 19'7. március 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Beograd kikivánkozik a beogradi tartományból Javallatok Beograd és a tartomány küonv Javítására A tartomány­­gyülés elfogadta a tisztviselők fize­tési szabá.yrendeietéf Beogradból jelentik: A tartomány gyű­lés kedd délelőtti ülésén napirend előtt két érdekes indítvány hangzott el, mind a kettő Beograd. városnak a beogradi tartománytól való különválasztását cé­lozza. Az egyikben Beograd város tar­­tományg.viilési képviselői pártkülönbség nélkül javasolják, hogy Béogradot ha­sítsák ki a tartományból. A másik indít­ványt dr. Zakó Milán terjesztette elő ar­ról, hogy Beograd és Puncsévá együtt uj tartományt alakítson, illetőleg Pancscvót közigazgatásilag egyesítsék Beograddal. /emun \ árosra vonatkozólag még nem hangzott el ilyen javaslat, mert Zemun képviselői a vukovári tartománygyülés­­nek tagjai, de várható, hogy on is indít­ványozni ingják Zemunnak Beogradhoz csatolását. Letárgyalta ezután a tartománygyülés az önkormányzati tisztviselők fizetéséről szóló szabályrendeletet. A házbériilet­­mény kérdésében ellentét merült fel a többség és a kisebbség között, ezért az állandó választmány tanácskozásra vo­nult vissza, majd újabb rövid vita után elfogadták a szabályrendeleti bizottság és pénzügyi bizottság javaslatát. Az ülés végén felolvasásra került a költségvetési javaslat, amelynek általá­nos vitája szerdán kezdődik meg. Erős vita várható a pótadók miatt, amelyeket a többségi, különösen a bácskai .képvise­lők is sokainak. Nagy terhet jelent a tar­tományi adó Beograd városra is. A költ­ségvetés általános vitája több napig fog tartani. CIRKUSZ Szánd—Szmtc vagy egy tapasztalatlan sport­ember kalandjai Csajághi mérkőzés, biró: barát­ságos. Igazi sport pour sportmérkőzés volt és mély hatást keltett fel a lelkemben. Néha úgy éreztem, bogy formában va­gyok, néha pedig úgy éreztem, bogy a játékosok nincsenek formában. A mér­kőzés elején azonnal kidomborodott a mellettem ülő ur fölénye: odapréselt a tribün falához. A 19-ik percben mellbe vágott és ki akart állítani (úgy látszik festőművész volt), de aztán megelége­dett azzal, hogy lelökött a pádról. Et­­lenkezni próbáltam, de ő kijelentette, ha nem fogom be a csőröm, egyszerűen le­fut. A szomszéd páholyban heves me­zőnyjátékot folytatott egy fiatalember. A 20-ik percben a hölgy le akart vonul­ni. A 21-ik percben kavarodás a kapu előtt, a fiatalember büntetőterületen be­lül hencct vét< tt. Ekkor zene csendült fej. Csajághi fu­rulyázott hétágu sípján. Két talpat érez­tem a lábamon és a charleston ismert figurái tönkretették a lakkcipőtnét. Bün­tető — kiáltottam, mert a labda iesurol­­ta a Held Misi' térdéről a púdért. A két talp tovább topogott a tyúkszememen. Nem mértem szólni, féltem, hogy tizen­egyest ítélnek ellenem. A felidő vége felé a biró minden ok nélkül csárdást fü­tyült, mire tt publikum tefujbirózta Csa­­jágliit. A második félidő, a szokástól eltérö­­leg nem heves mezőnyjátékkal«, ha­nem füttyei kezdődött. Az ötödik perc­ben esteledni kezdett. A hatodik perc­ben már minden Barna volt és a Weisz is Feketének látszott. Siflis pedig egyál­talán nem is látszott. A páholyban a fiatalember ofsiudben állt, ezt abból következtettem, hogy a közönség min­dig a hölgyre nézetr és teli tüdővel kiabálta: biró of sied.' Nem értettem, hogy a publikum mért nézi állandóan a csinos szőkét, mikor a korzón jegy nél­kül is lehet gusztáini. A huszonharmadik percben elém állt egy ur és nem láttam semmi mást csak a hátát. Belerúgtam. — Mi volt ez uram? —' íörniedt rám. — Korner — jeleltem és veszélyes le­futást csináltam a balszélen, de a kapu élőit az ellenőr leszerelt és jegyet kért. — Azt feleltein neki, hogy jegyet csak a vasúti pénztárnál kaphat, mozijegyet pedig a Lifkában. Ebben a veszélyes helyzetben Jackó Pista mentett és rá­vetesse! kivédett, úgyhogy nem repül­hettem be a potyára. A harmincötödik percben esni kezdett az eső. A negyve­nedik percben a páholyban ülő fiatalem­ber védhetetlenü! hálóba került. A kis szőke hálójába. Még öt perc és Csa­jághi fütyörészni kezdett. A füttyre megindult a nép az ajtó leié Nem értet­tem, miként lehet az, hogy egy ember kiíütyöl ekkora, tömeget. A színházban fordítva szokott lenni. Az eredmény 1:0 volt a szőke javára, ami megjelelt a papírformáknak is. A látottak egyéb­ként kielégítették a közönséget, de ki kell jelentenem, hogy a mezőny legjobb emhere nagy kanász volt. (Sz. E.) Olaszország ratifikálta a besszarábiai szerződést Sciajola olasz delegátus szén 'ációs bejelentése a népszövetségi tanács keddi il’ésén — Az óla z r atifikálás végleg biztosít a Ro­mánia számára BesszarábiM— Sciajola s/erint a ratifikálás nem jelent ellenséges aktust O o ^országgal szemben — Anglia készí­tette elő az eseményt, amely lényegesen megerősíti Románia nemzetközi helyzetét Romániát is belevonták az olaszok Földközi* tengeri politikájának rendszerébe Géniből jelentik: A legnagyobb politi­kai eseménye a keddi napnak Sciajola olasz delegátus hivatalos bejelentése, amely szerint az 1920 októberében kötött besszarábiai egyezményt az olasz kormány rati­fikálta. Ezzel tehát ez a szerződés, amely ak­kor a román kormány és a versaillesi szerződés négy főhatalma: Franciaor­szág, Anglia, Olaszország és Japán kö­zött jött létre, életbelépett és végleg biztosira Románia számára Besszarábiát. Sciajola a ratifikálás megtörténtéről tett bejelentését azzal egészítette ki. hogy ebben a tényben senkisem lásson tá­madó szándékot Oroszország ellen, Ez csupán íacon de parier, amely felett napirendre kell térni. A besszarábiai szerződés, olasz, rész­ről történt ratifikálásának politikai je­lentőségét népszövetségi körökben íő­­képen abban látják, hogy ezzel Romániát is. belevonták az olaszok Földközi-tengeri politikájá­nak rendszerébe, amely főleg Jugo­szlávia ellen irányul. Sciajola a nagyjelentőségű esemény ről a sajtó képviselői számára a követ­kező nyilatkozatot bocsátotta rendel­kezésre:- Az olasz minisztertanács elhatá­rozta, hogy Besszarábián’ak Romániá­hoz való tartozásáról szóló 1920 évi nemzetközi konvenciót ratifikálja. Eb­ben az elhatározásban at olasz kormányt az a felfogás vezeti, hogy ennek a nemzetközi okmánynak a ratifikálása tovább nem halasztható. Az olasz kormány sohasem ismerte léire ennek a nemzetközi egyezménynek a jelentőségét, azonban a ratifikálást ed­dig halasztotta, mert azt várta, hogy a két érdekelt kormány közvetlen tár­gyalássat megegyezik egymással. Az olasz kormány azonban hangsú­lyozza, hogy a ratifikálás mostani ténye nem jelent ellenséges aktust Oroszországgal szemben. Római jelentés szerint ott sem poli­tikusok, sem hírlapírók nem tudtak kö­zelebbi felvilágosítást kapni Olaszország­nak a besszarábiai szerződéshez való kapcsolatáról. Nyilvánvaló, hogv Mussolini e fontos eseménynek beje­lentését elsősorban két helyen kí­vánta: a népszövetségi tanácsnál és Bukarestben és addig nem hajtandó az esemény hord­erejűről nyilatkozni, amíg a bejelentés megtörténtéről hivatalos jelentést nem kap Géniből már megjött a távirat, hogy Sciajola a ratifikálás tényét tu­datta a Népszövetségi Tanácsban, most még megvárják a bukaresti jelentést is és addig csak annyit. tartanak szüksé­gesnek nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a ratifikálás az olasz-román jóvi­szony és barátság keretein túl nem­zetközi jelentőségű. Ennél többet utász ics/rőt egyelőre meg nem mondanak. Románia belekapcsolódik Anglia és Olaszország együttműködésébe Becsből jelentik: Diplomáciai körökben meglepetést keltett az a genfi Mir, hogy Olaszország i atifikálta a besszarábiai szerződést, noha erre már régebben el voltak készülve. A hírrel kapcsolatban antant-diplomaták részéről közük, hogv egyre élesebb körvonalakban bonta­kozik ki az az uj elhelyezkedés és diplomáciai konstelláció, amely Ro­mánia számára most megnyi t. Olaszország együttműködése Angliával Saiighaiban bebizonyította, hogy Chain báláin ezt a kolaborációt az angol és olasz keleti politika között már Musso­­linivel való találkozása alkalmával elő­készítette. A brit külügyminiszter ejóelőr látta a távol keleten tornyosuló viharfel hőket és tudta, hogy, a szovjetorosz üzelmeknek ez lesz a következményük, tehát Chamberlain Romániát és Lengyel­­országot is bele akarta kapcsolni tá­vol keleti politikájába, mint Szovjet­­oroszország legközelebbi szomszé­dait. hogy a bolsevistaellenes törek­véseket alátámassza. Romániában Anglia kevésbé léphetett fel közvetlenül, mint Olaszország. az angol külpolitika tehát odahatott, hogy a bukaresti kormány nemzet­közi helyzetét Olaszország revén szilárdítsa meg. . A helyzet az volt, hogy uolva Mussolini barátsági szerződést kötött Romániá­val, mégsem ratifikálta még a bessza­­vábiai egyezményt, tehát azt kellett el­érni, hogy ez a ratifikálás miélőbb megtörténjék és ezért nagyobb jelentő­ségű a ratifikálás megtörténte magánál az olasz-román barátsági szerződésnél is. A ratifikálás altat Románia üj hely­zetbe kerül és anélkül, hogy Románia számára po­litikai kötelezettség származna, be­lekapcsolódik az angol és olasz kül­politika egyiittmiihödésébe. Románia nem kénytelen feladni eddigi hékcpolittkájai, vis/.uiit :• ratítikálás után nemzetközt helyzete lényegesen megerösbödött. Stresemaiin, a kedélyes elnök Géniből jelentik: Az a mód, ahogyan Stresemann nemet birodalmi, külügymi­niszter a Népszövetségi Tanács tanácsko­zásait vezeti, áltáléiban kellemes ha­tást vált ki és különösén tetszenek Stresemann temperamentumos. ötletes és humoros megjegyzései, amelyek­kel sarun megnevetteti a delegációk tagjait. így történt hétfőn is, amlköf Titulescu román delegált az erdélyi magyar optánsok panaszainak jogo­sulatlanságát igyekezett kimutatni és felsorolta mindazokat a nemzeteket, a melyeknek állampolgárait á román ag­­rárrtform ugyanolyan elbánásban, ré­szesített, mint a magyarokat. Vala­hányszor Titulescu ilyen nevet emlí­teti és hangsúlyozta, hogy ebben az eset­ben a kisajátítást szenvedő fél olasz, francia, vagy csehszlovák, mindig az illető tanácstag felé fordult és udva­rias fejhajtással mondotta, hogy eze­ket ép oly kíméletlenül sújtotta a ki­sajátítás, mint a magyarokat. Az el­nöki székből ekkor Stresemann közbe­vetette a következő kérdést: — ís u németeket is? Iitulescu udvariasan meghajtotta magát Stresemann felé és így válaszolt: — Magától értetődik, a németeket is. , Egyes tanácstagok különösnek tartják j Stresemann temperamentumos viselke­dését, amellyel a tárgyalások menetébe is igyekszik beleavatkozni, de a dele­gátusok többsége jól mulat megjegyzé­sein és azokat helyénvalóknak találja. A felsösziléziai kisebbségi iskolák ügye a Népszövet­ség előtt A népszövetségi tanács kedd délelőtti nyilvános ülése simán és gyors ütem­ben végzett a napirendre tűzött hét ponttal és az ülés alig félóráig tartott. A felsösziléziai kisebbségi iskolák ügyét háromtagú albizottságnak ad­ták ki, amelynek Vimtia (Columbia). Scialoja (Olaszország) és Troostoyk (Hollan dia) a tagjai. Ez az albizottság még a mostani ülésszakon tartozik javaslatát előterjeszteni. Érdekes, hogy lengyel részről nem a tanács ülésén ugyan, hanem annak keretein kívül forma sze­rint teljesen jogosultnak ismerik el a német álláspontot. csupán praktikus szempontokat hoznak fel. amelynek s mérlegelése az albizottságnak lesz a hivatása. Az Ülésen letárgyalt egyéb pontók közül említésre érdemes Benes indít­ványa, amelynek értelmében a tanács elvileg kimondta, hogy súlyos politikai változások idején a Népszövetség valamennyi tagja kö­teles siettetni a Népszövetség ösz­­szeülését éj megkönnyíteni minden rendelkezés­re álló eszközzel a Nemzetek Szövet­ségének'munkáját. Ezt a, határozatot a szeptemberi ülésszakon fogják tár­gyalni. A tanács légközelebbi nyilvános ülé­sét szerdán délelőtt tartja. Nagy választékban vannak hálószobák .i«/*,*1« HEMIER bútorüzlet, Novisad

Next

/
Thumbnails
Contents