Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-05 / 34. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. íebrű ár 5. Rejtély egy állítólagos óngyilkos* sági kísérlet bejelentése körül A Bácsmegyei Napló pénteken, február harmadiki kelettel Budapestről levelet kapott, amelyben a levélíró bejelenti, hogy Budapesten öngyilkosságot követett el egy szubotlcai női szabó. A bejelentést rejtélyessé teszi az a körülmény, hagy mint utóbb megállapítottuk, az öngyilkosságból egy szó sem igaz, A titokzatos levél szövege a következő: Értesítem Önöket, hogy ina reggel nyolc órakor a Lánchíd budai oldalán Hnisz István harmincötéves, Szuhoticán ismert női szabó mellbe lőtte magát- Életveszélyes sérüléssel a Rókus-kórházba szállították, ahol azonnal niegoperálták. Az orvosok remélik. hogy megmenthetik az életnek. Tettének okát nem tudják, mivel ezideig még nem lehetett kihallgatni. "Én mint kollégája csupán hozzátartozóit akarom az Önök lapja utján értesíteni. mivel fivérei dinét nem tudom. Maradtam tisztelettel Kovács Lajos Budapest, VII., Dembinszky-u. 39. II. 12 A Bácsmegyei Napló munkatársa nyom. han felkereste Hnisz István hozzátartozóit, akikkel közölte a levél tartalmát. A család a legnagyobb meglepetéssel vette tudomásul az öngyilkosságot és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az öngyilkossági kísérlet nem történhetett meg, mert épp a napokban érkezett levél Hnisztől és a levél szövege nem arra vall, hogy irója öngyilkossági gondolatokkal foglalkozna. Elmondták, hogy Hnisz István nyolc hónappal ezelőtt utazott el Budapestre munkát szerezni és amint utóbb értesültek. nemrég oly helyzetbe került, ami kizárttá teszi öngyilkosságát. Budapesti munkatársunk utján is érdeklődtünk a Rókus-kórházhan, ahol azt a választ kaptuk, hogy ott nem kezelnek Hnisz István nevű beteget. A rendőrségen szintén nem tudnak a bejelentett öngyilkosságról. ^“budapesti rendőrség azonban most már megindította a nyomozást a levélíró kikutatására. NfiPRŰL NRPRR Ko idusok ezüstbörben A mi koldusunk kerckeskocsin jár, mert a lábát még vasutas korában, tizenöt esztendővel ezelőtt, levágta a vonat. Ma is berámázva őrzi a kéthasábos újságcikkeket, amelyek szenzációs riportban számoltak be Szeges Flórián ur szerencsétlenségéről. Csak úgy csepeg a vér még ma is ezekről az elsárgult lapokról, ha rájuk tekint az ember és Flórián apó ősz feje körül kigyul a glória. I— Mehet! —- tutid erélyesen a kocsiját tologató csibészre, mert az öreg a nyomor mélységes fenekén se tudott lemondani a vasúti vezényszavakról Kommandiroz.- Kegyes szánakozó! — bókol a járókelő hasába és kinyújtja rimánkodón izmos, kövér karjait. A lábatlan ember kövér, mint a mangalica és az emberek kelletlenül nyúlnak a bugyellárisuk után. Ha talán tizenöt esztendővel ezelőtt, ott a helyszínen indítanak gyűjtést a számára, az iszonyat zsebbe kényszeritette volna az emberi kezeket és hullajíaná az irgalom garasait. I)e igy valósággal megszokott látványossága ő az uccának. Egy skatulya ember. Akár egy skatulya gyufa. Ha fejetlenül menne ki a vasárnapi korzóra, másodszor már azt is unnák az emberek. — Bérenc, előre! Napred! — rival! a tolókocsi mezítlábas vontatójára, aki a lóerőket képviselte. Nem szívesen elegyedik beszélgetésbe. — Kérem az újságírók mindig leakarnak leplezni és azt kutatják, hogy van-e a szalmazsákomban elrejtve egy pár millió. Csak tudnám, liogy ki volt az az őrült gazember, aki ezt a rágalmat kitalálta! — ön egy földhöz ragadt szegényfjpber? I — Ccc! Az nem szó, hogy ragadt! Mint a templom egere. Nyomorom az egekbe kiált. Pátosza felveszi a versenyt Shakespearevai is. Szörnyű gyanúm támadt: — Nem volt azelőtt műkedvelő színész? A kéregetők királya elpirult és zavartan hebegte: — Régen... igaz se volt talán ... ügy dadogott, hogy csodáltam: mért nem inkább ezzel a beszédhibával próbálja szánalomra gerjeszteni a járókelőket. — Akkor még itt más világ járta. A János vitézt adták a színházban, én egy tündért alakítottam, pici szárnyakkal, ezüst bőrben. — Ezüst bőrben? Elragadtatva csettintett a nyelvével. — Sziliezüst! Pikkelyekckl. Belül selyemmel bélelve. — És mi volt a szerepe? — Csapongtam. ' Juliska fiilébe súgtam szépeket; halálosan szerelmes voltam a primadonnába, aki civilben szóba se ereszkedett velem, de itt a színpadon nem tiltakozhatott a vallomásom ellen, mert az feltűnést kelt a nézőtéren. Előadás után aztán kirúgtak. — Kirúgták? — Ki. A hősszerelmes ugyanis halálosan féltékeny volt rám, — Bizonyára okkal? — Hm — és hamiskásan mosolygott a bajusza alatt, mert ő egy diszkrét. —. Nem szeretne néha sétálni egyet, gyalog? Mélázva válaszolt. — Nem. Nem hiányoznak nékem a lábaim. Csak azt sajnálom, nagyon, hogy ■nyavalyás vasúti balesetnél vesztettem cl őket. _ 9 —. Csatában szerettem volna! Vagy. vadászat alkalmával. vagy legfeljebb párbajban ... Leverték az oportói felkelést A felkelő-vezéreket letartóztatták Parisból jelentik: Lisszaboni jelen- jkot, Almeida kapitányt, Morais sor tés szerint az oportói fölkelők letet-1 hajóhadnagyot és Cortazan inagátiték a fegyvert és megadták magú- j tisztviselőt letartóztatták, kát a kormánycsapatoknak. í Az országban mindenütt helyreállt A felkelők vezéreit: Uiaz táborno* !a rend és a nyugalom. Kommunista tüntetéstől tartott a francia kamara Rendőrkordon vette körül a parlament épületét Parisból jelentik: A kamara péntek délutáni ülésén a munkanélküliségről és a létfentartási költségek általános drágulásáról szóló interpellációkat tárgyalták. A kamara folyosóin az a hir került forgalomba, hogy a kommunista munkanélküliek nagyarányú tüntetésre készülnek és ezért a kamara épületét ismét erős rendőrkordon vette körül. A környéken is erős biztonsági intézkedéseket tettek. A tüntetés azonban elmaradt és mindössze hetvenöt munkanélküli kért engedélyt arra, hogy beléphessen a parlament épületébe és ezek meg is kapták az engedélyt. A munkanélküliek csoportja a kommunista kamarai képviselőkkel folytatott tárgyalásokat. Oroszországban épül Európa legnagyolib vi&erötelepe A 83ROv|etkormány kizárja a. külföldieket a munkából Újra tárgyalják a prizreni főmű ti büijpőrét A múlt évben az egész ország érdeklődése mellett tárgyalta a prizreni törvényszék Bartos Sándor budapesti születésű magyar mérnök gyilkosainak bűnügyét. Bartos Sándort 1925 októberében Subán Szali prizreni főmufti gyfikohatta meg híveivel azért, mert Bartos főmérnök lebontatta az egyik prizreni mecsetet, hogy annak helyére építtesse fel az uj városházát. A gyilkosságra mintegy busz fanatikus muzulmán hivő vállalkozott és azt akkor hajtották végre, amikor Bartos Sándor Urosevácról Prizrenbe ment kocsin. Éjjel, amikor a kocsi Prizren közelébe érkezett, a főmufti parancsára hívei elálltaik a kocsi útját, és néhány méter távolságról revolverekből valóságos sortüzet adtak le a kocsin ülő Bartos Sándor főmérnökre. Dragovics Milán építészre és Nedelykovies Dusán kocsisra, akik holtan fordultak le a kocsiról. A rendőrségi nyomozás csak két hónap irtán vezetett eredményre. A prizreni törvényszék Sábán Száli főmuftit az államvédelmi törvény alapján húsz évi börtönre Ítélte, mert állami tisztviselő elleni fegyveres támadás az államvédelmi törvénybe ütközik. A többi vádlottra a büntető törvénykönyv alapján különböző kisebb büntetéseket szabott ki. Felebbezés folytán az ügy most került a íelebbviíeli bírósághoz, amely megsemmisítette az elsőfoku ítéletet és elrendelte, hogy valamennyi vádlottat az államvédelmi törvény alapján vonják felelősségre. Az indokolásban a bíróság kimondotta, hogy a vádlottak tulajdonképen Bartos Sándor főmérnök, állami hivatalnok ellen-követték el a fegyveres támadást és ezért tekintet nélkül a többi áldozatok állására, valamennyi vádlott eilen ki kell terjeszteni az államvédelmi törvény vonatkozó szakaszait. A prizreni törvényszéken csütörtökre tűzték ki az uj főtárgyalást ebben az ügyben. Az uj tárgyalást azonban nem lehetett megtartani, mert az áldozatok hozzátartozói, köztük Bartos Sándor özvegye, nem jelentek meg. Ezért a bíróság későbbi időpontra fogja ismét kitűzni a tárgyalást. Moszkvából jelentik: A szovjetkormány elhatározta, hogy valóraváltja régi tervét és a Dnjeperen kiépíti azt a hatalmas erőfejlesztő telepet, amelynél nagyobb nincs egész Európában. A munkálatokkal azonban apályázó külföldi szakértőkkel szemben kizárólag hazai mérnököket fog megbízni a .szovjetkormány. A szovjetsajtó nagy örömmel üdj vözli a döntést, amelyet a kormány rádió utján terjesztett, közölve, hogy a hatalmas vízmüvet és eröfejlesztö telepet belföldi munkások segítségével akarja megépíteni és csak esetről-esetre venné majd igénybe a külföldi szakértők közreműködését a nagy műben. Elutaztak a balkáni szépségek Budapestről Miss Jug sz áviáról filmfelvételek készültek a Halász-bástyán Budapestről jelentik: A Paramount filmgyár európai szépségversenyének balkáni helyezettjei csütörtök délután egy órakor indultak ' el Budapestről Becsbe, ahol szombaton fogják Miss Európát megválasztani. A szépségekről elutazásuk előtt a Halász-bástyán filmfelvételeket készítettek és egész délelőtt a legvidámabb Stefica Vidacsics, a jugoszláviai szépségverseny győztese volt, aki több nyelven beszél és az újságírók, valamint a filmemberck valósággal körülrajongták. Az egyik újságíró kérdésére filmfelvétel közben Miss Jugoszlávia a következőket mondta: — Biztos vagyok abban, hogy világhódító filmsztár leszek. Nem baj azonban, ha csalódom ebben a reményemben. Megmondtam a vőlegényemnek, hogy csak akkor megyek hozzá feleségül, ha nem sikerül Inres filmszínésznővé lennem. Szóval — tette hozzá pajkos mosollyal — ha sztár lessek, a vőlegényemnek lesz pechje, ment elveszít, ha nem leszek sztár, akkor csak nekem lesz pechem, mert feleségül kel! mennem hozzá. Stefica Vidacsics a Halász-bástyán az erős téli hidegben filmrelvétel közben levetette a bundáját és erősen dekoltálí ujjnélkiili selyemruhában mozgott a filmfelvevő apparátus előtt. Környezete féltette, hogy megfázik és figyelmeztette arra, hogy a nagy hidegben ne maradjon kabát nélkül, mire Miss Jugoszlávia nevetve felelte: — Ugyan, ezt csak maguk találják ki, hogy hideg van. Nekem nem árt a fagy. Nem is vagyok én jugoszláv, hanem eszkimó. A Halász-bástyáról a négy szépséget autókon a Keleti-pályaudvarra vitték, ahonnan az egy órakor induló gyorsvonattal utaztak Bécsbe. A buzgó filmoperatőrök még elutazásukról is készítettek íiltní elvetett, Temetés — halott nélkül Egy férj ellopta felesége holttestét Londonból jelentik: Szokatlau eset foglalkoztatja a londoni rendőrséget Worcester környékén egy angol faluban temetésre készültek, amelyhez nagy gyászoló közönség jelent meg, hogy megadják a végtisztességet egy előkelő családból való fiatal asszonynak, aki alig hét hónapi házassága után tragikus körülmények között meghalt. A temetésre nagy részvéttel gyűlt össze a gyászoló közönség, de amikor a szertartásra került volna a sor, nagy meglepetésre kitudódott, hogy a temető 'halottasházából úgy a koporsó, mint a koszorúk tömege, amellyel a koporsót elbontották, ismeretlen körülmények között eltűnt. A rendőrség megindítóin a nyomozást a detektivekrónikák legfurcsább eseteire emlékeztető ügyben, hogy megállapítsa, hogyan tűnt e! a holttest, mert e mögött valami bonyodalmas bűnügyet, sejtettek. A vizsgálat aztán hamarosan megállapította, hogy az elhunyt fiatal asszony férje Mr. Chetwynd az éjszaka folyamán Londonból egy autóval a worcesteri falu temetőjébe ment, ott az álmából felzavart templom szolga segítségével autóra rakták a koporsót és Chetwynd felesége holttestével elrobogott anélkül, hogy egy szóval megokolta volna cselekedetét. BIZTOS KERESET! „KREMENETZKY“'lámpával minden állomást tisztán vesz! Minden jobb rádióüzletben kapható!
