Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-20 / 49. szám
1927. február 20. BACiSMBTíH napló ORVOSI DOLGOK ——■a— Üzenetek .«tó.?.' 11. ólét» A nátbaláz-járvány tanulságai 1. — A járvány végén megállapíthatjuk, hogy ezúttal nem az »igazi spanyolbetegség«, hanem könnyű, aránylag jóindulatú influenzajárvány látogatott el hozzánk. Az igazi spanyolbetegség sokkal súlyosabb formában jelenik meg és ötven percenttel több életáldozatot követel. 2. — A szeszes italok csődöt mondottak: a járvány ellen védelmet netrt nyújtottak. Emberek, akik a járvány ideje alatt csaknem állandóan illuminált állapotban, részeg fővel járkáltak egyik kocsmából a másikba, mégis megkapták a betegséget. És talán éppen a kocsmában kapták meg, ahol a járványok alatt sok náthalázas beteg fordult meg »gyógykezelés« végett. Sőt: azok aa egyének, akik a spanyolnátha elleni szeszes itallal való védekezést már húsz év előtt megkezdették és szorgalmasan folytatták, még hamarább kapták meg a bajt, mint a gyerekek és az asszonyok, akik szeszes italt még csak nem is szagollak. A szeszes italokkal való védekezés tehát csak a kocsmárosoknak és a pálinkaméréseknek — használt A járvány, mindenesetre jó »kifogás« az alkoholimádóknak, akik amúgy is minden alkalmat megragadnak, hogy felönthessenek a garatra. 3. — Az influenzás, vagy spanyolnáthás betegnek adhatunk szeszes italokat annyit, amennyit a beteg kíván. Különösen a kezdeti, hidegrázásos időszakban tesz jó szolgálatot a konyak, később az izzadást segítik elő a forralt borok, borlevesek. A szeszes italok tehát nem ártanak a betegnek, de semmiesetre se hatnak — gyógyitólag. 4. — Sokan azt állítják, hogy az, erős dohányfüst is véd a spanyolnátha ellen. A tapasztalat-azt .mutatja, hogy a dohányfüst nem fertőtlenít, legalább is nem öli meg a bacillusokat, ellenben hurutossá teszi, kiszárítja a torok és a légutak nyálkahártyáját, holott éppen e nyálkahártyák épsége a legjobb védelem a bacillusok támadása, behatolása ellen. • Mikor ken éjjel orvos hívni? A panasz Így hangzik: éjjel nagyon nehéz orvost kapni. A legtöbb orvos »nincs otthon«, vagy »beteg«, vagy ha otthon van és egészséges, ágyulövésekkel se lehet kinyittatni, a gondosan bezárt nagykapukat Az éjszakai fiákkeresek tudnak sokat mesélni arról, hogy néha a fél várost is össze kell járni, mig sikerül egy orvost kihúzni a meleg ágyból. A közönség tájékoztatására és megnyugtatására összefoglaltuk azokat az eseteket amelyekben múlhatatlanul orvoshoz kell fordulni az éjjeli órákban. Akárhogy is erőlködünk, törjük a fejünket, arra azi eredményre kell, hogy Jussunk, hogy az ezernyi és ezernyi betegség mellett mindössze öt esetben indokolt az éjszakai orvosi segélykérés és pedig: 1. rendellenes szülésnél; 2. csillapíthatatlan vérzéseknél; 8. elviselhetetlen fájdalmaknál; 4. gutaütésnél; 5. súlyos baleseteknél és mérgezéseknél. Ha a publikum is ehhez tartaná magát, kevesebb panaszra volna ok. A felnőttek magas láza még nem indok arra. hogy sürgősen orvoshoz forduljunk éjszakának idején, hisz a láz mesterséges lenyomása még nem jelenti a gyógyulást, sőt inkább a betegség elhúzását Aztán az a bizonyos »rosszullét« is relativ egyénenként változió fogalom. A gazdag ember jobban meggondolja a dolgot mint a szegény ember és csak a végső esetben szánja rá magát a költséges éjjeli orvoshlvásra. A szegény embereiknek nincs reszkírozni valóját maguk elé tartják a vértet — a szegénységet Nappal nincs pénzük orvost hívni és éjjel, ha a beteg állapota roszszabbodik, kénytelenek orvoshoa fordulni félelmükben. Amikor a fizetésre kerül, bevallja a titkot — amit ugyan nappal is megsúghatott volna — hogy szegény, fizetni nem tud. A pénztári betegek — tisztelet a kivételnek — egészen más kategóriába tartoznak: ők néha »csak azért Is« éjjel akarnak az orvossal konzultálni, azért fizetik a betegsegélyzőt és ha a meleg ágyból kihúzott, gyűrött arcú, fáradt, didergő orvos méltatlankodik azon, hogy a »halálos« betegnek semmi baja sincs, azzal védekeznek, hogy ők nem tudhatják, hogy melyik a halálos betegség. Persze egy kis jóakarattal és higgadt ésszel mindenki meg tudja Ítélni a helyzetet De a legtöbb esetben éppen ez a jóakarat hiányzik. Mindez természetesen a gyermekekre sem vonatkozhatik. A gyermekek törékenyebbek, mint a felnőttek és a gyermekprakszisben érthető a szülők ijedelme, féltő gondja, amely a beteg gyermek ágya mellett megnyilvánul. Szépséghiba (T. B.) Talán egy nő sincs megelégedve a szépségével, ha nem is vallja be. Minden nő szebb akar lenni, mint amilyen és csak nem is rejti, hogy a férfiak néha éppen azt úgynevezett szépséghibákba lesznek szerelmesek. Szabályként állíthatjuk fel, hogy az igazi, úgynevezett világszépségek sohase boldogok, vagy legalább is nem olyan boldogok és szerencsések, mint a kimondottan csúnyák. Mint ahogy mondani szokás: a csúnya nő a házassággal is mindig: »nagyobb szerencsét csinál«, mint a ’szép és a férjek Is valahogy ragaszkodóinak a csúnya nőkhöz: A szépségükkel csak azok a nők vannak megelégedve, akik vakon szüleinek. íme egy kis tanulságos, igaz történet: Az amerikai Ohio állam egyik Octa- Terry nevű kis városában évekig boldogan élt egy jómódú gyáros özvegye, egyetlen vakon született leányával. A leány huszonöt évvel ezelőtt született vakon és az orvosok annak idején lemondtak a reménységről, hogy a leány valaha is visszanyerje szemevilágát. Az elmúlt esztendő végén azonban egy fiatal szemoperatőr vakmerő műtétet hajtott végre a leány szemén és csodálatosképpen ö leány a műtét után mindkét szemével egészen tisztán látott. A vakon született, csinos arcú leány kimondhatatlanul őrült, amikor megpillantotta a világosságot, csodálkozva nézett minden tárgyat, fétve bámulta az uccán száguldó automobilokat. Boldogan vizsgálgatta anyja arcát és kijelentette, hogy ilyennek képzelte el őt Amikor azonban tükröt tartottak eléje kétségbeesetten slkoltott fel: — Hát ez lennék én? Mindig azt hittem. hogy szép vagyok? Nem volt megelégedve a szépségével. Sírva fakadt, először életében érezte magát igazán szerencsétlennek. Tetanusz Népiesen: farkasgörcs. Orvosi neve: merevgörcs. Nálunk elég gyakran fellépő, súlyos fertőző betegség, amelynek előidézője a gombostűhöz hasonló mikroskópikus kJcsinységü tetanusz*bacillus. A tetanusz a kert és földmunkások réme. A földbe a bacillus a lótrágyával jut A tetanuszbacilhisok a vért rendszerint a láb nyitott sebén keresztül fertőzik meg, rövid néhány nap alatt elszaporodnak és megtámadják a központi idegrendszer mozgatósejtjeit A már kifejlődött betegség: állkapocs, arc, később végtag és a törzs összes izmaira kiterjedő fájdalmas görcsökkel, tarkőmerevséggel és nyelést nehézségekkel jár. A betegség rendkívül súlyos, sok esetben halálos végű. A beteg sor* ss attól függ. hogy & íetaauszízánmi" oltásokat kellő időben kapta* Megmert amikor a betegség kifejlődött, a szerumoltások hatástalanok. Rossz gyermek vagy beteg gyermek? Jó példa ai rossz és beteg gyermek közötti különbségre: a» ágybayizelő nagy gyerek. A legtöbb szülő abban a tudatban él még ma is, hogy a nagyobbacska gyermekek ágybaviselése roszszaságból« történik: a gyermek »lusta«, felkelni. Az apa jól megveri a reggelre viztócsában ébredő, sápadt, reszkető gyereket, az anya segít hozzá, egész nap korholja szegényt abban a reményben, hogy ilyenképpen előbb-utóbb majd csak megembereli magát és »leszokik« erről a csúnya szokásról. Tudnivaló, hogy a gyermekek ágybavizolése, amely súlyos esetekben a katonaköteles koron Is túlnyúlik, komoly betegség, amelynek lényegével az orvosok még ma sincsenek teljesen tisztában. Az ilyen betegeknél szervi elváltozást nem találtak sem a hugyszervekfeen. sem pedig az idegberendezésben és a bajt ideggyengeség és akarathiány folytán előálló működési zavarnak tartják. Az dgybavizelŐ nagyobb gyermeket nem szabad megverni, korholni, fenyegetni, csúfolni, vagy kinevetni Ehelyett inkább biztassuk, szelíd hangon bátorítsuk, világosítsuk fel, hogy a baj hibáján ki vöt duó. Ha az »yen gy érméi megnyugszik, már ez a megnyugvát lesz az első lépés a gyógyuláshoz és ez is megkönnyíti az orvosi gyógykezelés hosszadalmas hálátlan munkáját. A vtzelvoDó diéta és az éjjeli pontos időben történő ébresztések mellett u orvosok legnagyobb része a suggesztlós kezelést tartja a leghatásiOsabbnak, sői azt állítják, hogy az ilyenkor szokásos villamozás, faradizalás Is csak sznggesztive hat gyógyitólag. Sajnos e betegség makacs esetekben mlndenfélt kezeléses, orvosságos gyógyítással da col és a baj a férfikorig is elhúzódik. Baba. 1. Tej, vajleves. tides dara vajjal, friss főzelék, húsleves nyers tojássárgájával és naponta két kávéskanálnyi friss, nyers gyümölcslé. Emésztés zavaroknál: tiz százalékos sürü rizsnyák átszűrve többször naponta, felmenő adagokban. 2. Nem ártalmas. Tuberkulózis. A kérdezett szert ha tástalannak tartjuk. Többeknek. Csakis teljes névaláírással és cimmel ellátott levelikre vita szolunk. Névtelen levelek papírkosárba kerülnek. Súlyos beteg. N. Vrbas. ídegspeciatis tához forduljon bajával. (M.1 A repülőgép gyorsasága sokszorosan fokozható Egy noviszádi mérnök zseniális találmánya forradalmat Jelest a repülés történetében Mickl József mérnök, a noviszadl Ikarausz repülőgépgyár világhírű főkonstruktőrje, akinek »MlckU-tipusu repülőgépeit a régi osztrák-magyar monarchia repülői és haditengerészete használt és akinek kitünőhangzásu neve össze van forrva a repülés történetével, most újabb zseniális találmányával magára irányította á szakkörök figyelmét. Katzmaycr Richard, a bécsi műegyetem tudós és európai hirü tanára, a műegyetem mechanikai laboratóriumának vezetője a »Wiener Journal« egyik legutóbbi számában hosszabb nyilatkozatban emlékszik meg Mickl József nagyjelentőségű találmányáról, mely nemcsak a hadirepülés, de a kereskedelmi repülés szempontjából is hatalmas újítást jelent. Felkerestük Mickl József mérnököt, az Ikarus-gyárban levő konstrukciós osztályában, ahol tizenöt technikus lázasan dolgozik a kiváló konstruktőr utasításai szerint. Mickl mérnök osztrák ember, udvariasan elhárít magától mindent, amint bárki is reklámnak tekinthetne és találmányáról csak hosszabb rábeszélésre nyilatkozik: — A repülőgép főalkatrészei a szárnyak. Már régóta él minden konstruktőrben az a törekvés, hogy a szárnyak hordképességét fokozni kellene. Természetesen én is foglalkozom ezzel a problémával és négy év óta folytonos kísérleteket tettem a probléma megoldására. E téren már jelentős haladást értünk el azáltal, hogy a szárnyakat profiljukban megvastagítottuk, de ez a vastagitófolyamat csak határos, mert eddig nem lehetett elérni, hogy a levegő a szárnyak túlságos megvastagításához alkalmazkodjék, hanem a levegő forgatagot képezett és akadályozta a gyorsaság kifejtését Ezt a körülményt íigyelembevéve négy év óta dolgozom olyan megoldáson, amely lehetővé teszi hogy a levegő mégis alkalmazkodjék a megvastagított szárnyprofllhoz. Ezeket a kísérleteket Katzmayer Richard bécsi műegyetemi tanár, laboratóriumában végeztem. Modelleken végeztem a kísérleteket és a2ok teljes eredményre Is vezettek. — Sikerült az alkalmazott újítások révén egyes esetekben a szárnyak hordképességét 230%-ig megjavítani és emellett a szárnyak ellenállását, am) pedig a motor teljesítőképességére döntő befogással van, a felére csökkenteni Ezután már lehetséges az én találmányom alkalmazásánál az eddigi motorteljesítmény egy harmadával az eddigi gyorsasággal repülni Ha azonban az eddigi motorteljesítményt vesszük alapul, akkor a repülőgép gyorsasága csak 505S-aI fokozható és ugyanakkor a repülő teherbírása 100%-al emelhető. Ha az eddigi teherbírást vesszük alapul, akkor a szárainkat az eddigi méretek felével kisebbre lehet készíteni. — Ez az újítás nagyfontossága a hadirepülésnél és hasonlóan jelentőségteljes a kereskedelmi repülésnél Is. mert a találmányom, tárgyául szolgáló szárnyak alkalmazásával a repülőgépet pagyon meg lebet terhelni és a startnál aránylag rövid nekifutási pálya keli Emellett és ez katonai repülő szempontból a legfontosabb, nagy emelkedést képességűvé teszi a gépet A gyakorlati életben találmányomnak előnyei: a gyorsaság és a tcherhordóképesség fokozható, a szárnyak kisebbek lehetnek és a motortellesitőképessés nem veendő annyira igénybe. Ezenfelül az eddiginél sokkal magasabbra lehet felszáltani. — A közeljövőben megtartandó Páris—newyorkl repülőversenyen találmányom alkalmaztatása esetén sokkal kisebb gépekkel lehet az ut megtételére vállalkozni, mint az a fettételekben megvan állapítva. — Találmányomat minden államban szabadalmaztattam és tervbe van véve egy nagyobb részvénytársaság létesítése, amely a találmányt gyártaná és értékesítené. Legközelebb Wienbe megyek és személyesen irányítom az erre vonatkozó tárgyalásokat Vitfaa gyégyazeréza UbnMdntónk Zagreb. Ilka Ml An ö i „V1LFAN-TEA“ készítménye, amelyet fiam is izzik éa amely elhízás ellen kitünően hasadéit, csodákat müvei ennyire, hofy fiam' már sokat vasstatt su'yából ás a Járás « ma már nem esik nehezére. Esért ön-" nek szírből köszönetét mondok. ta017)4 Teresa 6. Otjtn rt.«.
