Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-20 / 49. szám
10, oldal. BÁCSMEGYÖ NAPLÓ 1927. február 20. nincsen, a minden évi termés is biztosítva van. Körülbelül ugyanilyen a hely, zet Dalmáciában is, mig nálunk egy számadási probléma; ha 8 fuvart szüretelünk, akkor 1000 dinárt vesztettünk minden hold után, ha 10 fuvart szőre teltünk, akkor holdanként ezer dinárt nyertünk. A délbánáti bortermelés szomorú jövője Nyolcvanezer hektoliterrel kevesebb bor termett az idén, mint az e.mult években — Hauser Károly, Krause Péter és Thomas Antal bornagytermelők nyilatkozatai Vrsacről jelentik: Jugoszlávia egyik legnagyobb silótelepe Vrsac város,-közel kétezer kátasztrális hold szőlőjével. Ez a kis bánáti város látta el háború előtti években égész Ausztriát" is. Ma nagyon 'nehéz viszonyok között van délbánáti-. bortermelés. A »Bácsmcgyet Naplót, munkatársa relkére.sett néhány tekintélyes vrsac! bortermelőt, akik nyilatkoztak a délbánáti bortermelés jelentegi helyzetéről és jövőjéről, . -v,. *s ' •' * Hauser Károly a vrsáci bortermelők egyesületének elnöke a következőket mondotta: — -Az ; idei -termés meglehetősen gyen ge vofL Mennyiségileg a rendesnél jóval kevesebb bor termett, minősége azon ban kielégítő volt. A tavalyi 8—10 mali gános , bprral szemben az idei termés 10—12 maligános. A szállítás meglehetősen flott, vagonhiány nincsen, az export könnyű, nincsenek kiviteli vámok s ennek köszönhető,. hogy eddig 20.000 hektoliter bort exportálhattunk s reméljük, hogy még 40—50.000 hektóliter sikerülni fog elhelyeznünk a külföldi piacon. A vrsaci bort- jelenleg csak Ausztriába és Csehszlovákiába importáljuk, Magyarország is érdeklődött, azonban áraink ott nem feleltek meg.-rr-.iAz árak. elég rendesen alakultak ki. A vrsaci fehér borok 3.50-^4.50 djnáros árt értek el, a vörös bornak pedig 3.50— 4 dinár az ára. A borkészlet jeltenleg ó- és ui borok együttesen 70.000 hektó, melyből 40.000, óbor van 30.000 pedig az ujhor»,A? eddigi vásárlások november óta körülbelül, 65.000. hektólitert tesznek ki. ***#smM Krankt Pété* < v°ÍSíI'»fc'M‘rfií^svSi-és Görögországgal azonos magas vámok .mellett exportálhatjuk borainkat; á mely;országokkal a sókkal kedvezőbb termelési .leheídségek folytán a ,konkurrencijjd .Vrsac távolról sem birjá. Itáliában , és,Gür.ögorszáp,ban a szőlő úgyszólván oly könnyen és költségmentesen terem, inint nálunk a dinye- Kapálni, kötözni, permetezni alig szükséges, miutátupedig sem télj, sem tavaszi, fagy'' neki a nevemet Később visszamentem. A doktomé elmesélte, hogy cselédje a kezét csapkodva, újságolta: »Nagyságos asszony, itt járt egy grófné, de tessék képzelni, még selyemruha se volt rajta, korona se volt a fején«. Fájt neki, hogy meghazudtoltam az ideáljait. — A- kilencágu koronát sohasem viselték? — Tudtommal soha. Magyarországon a külsőségekre nem sokat adnak- A demokratikus Franciaországban, ahol állítólag nincsenek hagyományok, a kis burzsoa a rendjelét akkor i& gomblyukába tűzi, mikor a sajtkereskedésbe megy. Az angol grófok és grófnők még ma is hordják a koronájukat, nagy, ünnepé-A dalmát bort a kormány Is különféle H'es alkalmakkor. Edward király korokedvezménnye! támogatja, így többek közt olcsóbb vasúd tarifával. Mig Splltbői Zagrebig egy vagon bor szállítási költsége 1700 dinár, addig Vrsac tói la grebig 4700 -dinárba kerül a bor szállítása. Nagy teher a vrsaci szőlőtermelőkre nézve a sok adó, Vrsacnak. tönkre, fog menni egész szőlészete és vele az egész város, mert nem bírja a sokkal kedvezőbb klimatikus viszonyok közátt, majd semmi költséggel termelő délibb vidékek konkurenciáját. A svájci szőlőtdrsulal az utolsó évben egy millió dinár veszteséget szenvedett 140 hold szőlője után. A mai gazdasági depresszió közepette minden kezdeményezés és minden munka ráfizetéssel zárul. Thomas Antal bortermelő a következőket mondottá a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Az augusztusi esőzések után azt hittük, hogy semmi sem terem Közben azonban a helyzet ióra fordult és önfeláldozó niunka árán sikerült egy jó közepes termést produkálnunk,, ami ügy mennyiségileg, mint minőségilég kielégítő. A kereslet már a céireplácnh is élénknek mutatkozott. A fehér Ééíre cukortartalma 16—21 százalékos, a vöröscefre pedig 17—22 százalékos Volt. A; ingmiyL>ég .az .eliniát évekhez.befest fÖ százalékos' hózatn. íjgyhögy' a . töMij Sáéori elég bőven termett, dacára ,r íjnak, hogy < bbcn az é\ ben 80 000 hektoliterrel kevesebb bor termelt, mint ái elmúlt éveiben. Vrsac bortermelői panaszkodnak és egyöntetűen azt hangoztatják hogyha a francia borimport megkezdődik "ék-" ha a kormány valóban vámkedvezményekét' nyújt a franciáknak, akkor a hattal bórtermeiők mind csődbe jutnak. (f. Oy.) ALAKOK Gró nő (A szeme kék, a' szeme kék. a szeme kék. Üáromsiot kell ezt leírnom, mert annyira, Fiúsán nyírt fekete haj, nőies-kicsiny homlok, feltűnően szűk pallia. A gótái almunah szerifii huszonnyolc éves, valójában tizennyolcnak látszik. törékeny, de erős, izmos. Tenniszezik, korcsolyázik, lovagol, vadászik. Arcán' Semmi rizspor és festék, olyan természetes selymesen fénylő rózsaszínnel, ' mint a frissen szelt prógai sonka. Halántékán kék erek. Ezekben folyik a kék vér. A grófnő mögött ősök, történelmi névvel, hűbéri érdemekkel, zászlóslírak, cimesek végeláthatatlan sora és — mellékesen — 30J)00 hold. HoldJtórosan bámulok- fá.; A grófnő helyet mutat egy karosszék fjen, de mihelyt leülök, felugróm, Égy' fehér agárra ü.tem. Az agán nem sértődik meg, udvariasan leszáll heverőhelyéről, elnyúlik a szőnyegen.) — Mi érdekli? .—.Mindén. Példáid az is. Hogy miért nem raccsot? — Egyszerű-- Az. anyanyelvűn magyar: a raécsolás nem,nyegleség, mint hiszik, hanem .egyenesen., folyománya annak, hogy' régebben a mágnások nagyrészének anyanyelvc a francia volt. Az angol elnyeli az r.-t, a szláv /opogtíöír'á' francia pörgeti. Szóval, názásakor is arany koronákkal vonult fd az angol arisztokrácia. Ekkor kötelező. — Éjjel nem? — Az aranygyapjas rendet akkor is viselni kell, — Mi ennek a magyarázata? — Fogalmam sincs. De' elő van írva. hogy Sohasem szabad megválni tőle, aki leteszi, csak egy pillanatra is, az mulasztást követ ej. Khuen-héderváryról beszélik, hogy mikor megkapta, úgy oldotta meg a kérdést, hogy az arany kos-A rádió’elefonösszeköttetés Anglia és Ameiika közöJ A modern technika legújabb csodájáé a transzatlantikus rádiótcleíonösszeköttetés Anglia és Amerika között megvalósult. A tengeralatti kábelek villamos tulajdonságaiknál fogva ezidő szerint alkalmatlanok arra, hogy ily nagy távol-, ságon telefonálásra lehessen őket használni. a Western Electric Co., melynek érdekkörébe tartozik a zagrebi Tungsram cég is, amerikai és londoni gyárai többévi rendszeres kísérletsorozat után. végre a rádióhullámok utján megvalósították azt, amit vezetékekkel elérni nem lehetett: London és Newyork közt a telefonelőfizetők ugyanúgy bonyolíthatják le Interurbán beszélgetéseiket, mint saját országbeli előíizető állomásaikkal Colonel Purves, az angol posta műszaki vezetője érdekesen ismertette a nehézségeket. melyeket a Western Electric Co. mérnökeinek le kellett győzni, hogy a kifogástalan, üzembiztos szolgálatot lehetővé tegyék. »A Rugby-ben épült angol adóállomás által kisugárzott telefonhullámokat. mely Amerikának van szánva« — mondd Colonel Purves — »természetesen a Wröughtonban lévő angol vevőállomás is fölveszi és pedig bőrt. a hálóingére Is odahiroeztette. Eny- nagy . közelségénél fogva tlzezerszer nvir,- loilfiiRmá'retes ember volt erősebben, mint az Amerikából érkező ha valamelyik béreslányomat először franciául Pirítják, az is raccsolnt fog Én hat éves koromig csak magyar szót hallottam, akkor kaptam egy nurseöt, franciául tizenkét; éves koromban kezdtem tanulni, tizenhárom éves kotrómban olaszul, tizenöt éves koromban németül. — Mit szól a regények grófjaihoz? Ahhoz; hogy »a gróf jéghideg tekintettel mérte végig a grófnőt«, vágy ahhoz; hogy »á gróf kacag?« (A grófnő kacag.) Valamikor leánykoromban Összejöttünk barátnőimmel, felolvastuk egymásnak Bcniczkynét. Nagyon mulattunk. „ — Miért? — Mert ezeknek a grófoknak nincs se kezük,, se lábuk, nem éhesek, nem álmosak, sohase lehet tüdőgyulladásuk, vagy ..mondjuk érelmesszesedésük, csak grófok. »A gróf kacag«. Hát néni éppoly nevetséges lenne, ha egy Író azt Írná: »a polgár kacag«, vagy: »a paraszt kacag«. Egy egész társadalmi osztály nem kacaghat. Csak Péter és Pál. — De azért, látja, az emberek zöme mégis igy tekint önökre. — Tudom. Az egyszerű nép számára ml vagyunk a tündérmese. Nyáron vidéken jártam, meglátogattam régi’ismerő« nyíre lelkiismeretes ember volt — De fürdéskor? ,-- Az, azt hiszem, kivétel. — A külföldi arisztokraták közül kiket ismer? — Elsősorban az angolokat, akikkel századok óta legszívesebb a kapcsolatunk . A tranciák külön kasztot alkotnak, mind elvonuitan éltnek, royalisták. A spanyolok még elzárkozóttabbak. Egy herceg vajmi ritkán íógad külföldit. «- A. njlroágnásaihk? — Most alfélé transitory period van. — Átmeneti korszak? — 'Az. A háború uj problémák elé állította a lőnemcsségct, mindenki érzi, iiptr* ’s ‘ «áíhwtö’e állam vtrenti * r^gi. 'ufra ‘inek kell érdemelni a vezető!„szore|p*«, mint’ annak idején. Éppen ezért egére több iz érdekes egyéniség Is. Kanadában három mágnás telepedett le, földet vett’magának, ők maguk művelik meg, terményeiket eladják, pompásan megélnek. Ezen kívül itthon zz, ötvöst pályára mennek, de fők ép mérnöknek és-elektrotechnikusnak. Amerikában a bank-szakmát tanulmányozzák. ■-4-' Irodalom művészet? — Sok közöttük a tudós. Magyarul keveset olvasnak, inkább angolul, franciául. sportolnak, még mindig szeretik a cigányzenét. Én zongorázom. Naponta négy-öt órát. Szeretem Bartókot, Debussyt. Egyébként társaságokba látok, mindennap. /— Nem fárasztja? — Megszoktam. (A másik szobából kutyaugatás. italllk, erre csaholni kezd az egész palota, ötibek, kopók és tacskók ugranak ki nemsejtett helyekrő', az agár is föláll, belekaffog a hangversenybe. Búcsúzom, az inas kikísér Hazajövet igy összegezem benyomásaimat: semmi osztálye'őhélet és szertartás, csak annyi, amennyit az értelem és fóizlés megkövetel Egy par ászt asszony fózan eszmevilága sokkal közelebb vcn a grófnőhöz, mint azoké, akik folyton vagy áölyfösködnrk, vagy meg vannak sértve. A legfőbb és legalsóbb ■ osztályok a földön járnak. Egy látszik , az ellentétek találkoznak.) Kosztolányi Dezső selmet„,4‘gy Qgvo.s-Csálá.dpt-:. Nöipfvoltáfc; otthon,'a cseléd 'fogadott, megn^dtäfti"' Vértes V, Kérő a : Életem Üres szobában ég a gyertya, a lángja sápadt, fénytelen, oly gyenge, alig vesz erőt az árva, gyászos éjjelen. egy mozdulat csak: vége lenne, de elfúlni mégsem merem, mert. ez a-Jtalvány^ né&La. gyfjsfo&^.z ^bttá :jgyé»máág: mtäBtoetiiat telefonhullámokat Ennek folytán a londoni előfizető, mely az Amerikából jövő beszédet éppen kellő erősséggel ve szi. .saját hangját tizezerszer erősebben kapná vissza hallgatókagylójában. E nehézséget hihetetlenül gyors működésű érzékeny kapcsotószerkezetek segítse- : gével sikerült kiküszöbölni. Ezeket a kapcsolókat az előfizető hangárama működtetik oly módon, hogy amint az előfizető csak egy szót is kiéit, a finotr mechanizmusok a vevőállomás által fölvett áramok visszavezető útját az előfizető hallgatója felé azonnal elvágják Az üzem további fejlesztése két irányban történik. Először is a forgalomba fokozatosan bevonják Anglia és az'Egyesült-Államok egész területét- Ez a feladat már a legközelebbi Jövőbén meg lesz oldva, A második probléma niegojdása: »a ‘beszélgetés titkosságának meg-.., oldása — mint Colonel Purees' kíiéj tétté ,+n rendkívül nehéz -fela&áik W' Már- : conl-léléibea'm«(suKár)-reudMzerretí'éz-'a->': feladat nem oldható meg. mttitbogy minthogy még az -irányított h«llámsugár« is tekintélyes teriedclymmel; : »r bir. úgyhogy ha Ily rendszert alkalmaznánk. a beszélgetés Ígért kiterjedt ,terü- . . leteken nagy liangerösséggel 'hallható volna. Azonban a Western Electric mérnökei. miután megvalósították a tiszta és tökéletes beszédátvitelt ily nagy távolságra, most a titkosság problémájának megoldásával kísérleteznek- A kísérletezés alatt álló rendszer ... lényege az, hogy a beszédáramokat. mielőtt, a leadóállomás antennája kisugározná,., részekre darabolják, úgyhogy az illetéktelenül bekapcsolt készülékeken csak érthetetlen hangzavar vehető fel. Ellenben a vevőállomáson a fölvett beszédrészeket újból összerakják, úgyhogy a beszéd eredeti alakjában helyreáll. Köszönő évé! .Radio Ea'«*mika“ labora orutn Beograd, Ko&cvska 43 Nagy-abecsült Doktor Ur! Az un csodálatos orvossága a „R dió Bal nmlka“ kigyógyitoit a reumámból, nin ten szó, amellyel eléggé n egköszörihetném az ön fáradozását, amelylyel az. emberiséget védi. Csak egy üveg orvosságot használtam el és epy. éve, hogy n egs abadultam ettől a veszedelmes és tűrhetetlen be'egségtő!, már egy éve, ho-y megszűntek a hasogató irtózato fájdalmak. Az itteni gyógyszerésznek Gvozden Matié urna is ajánlottam, hogy szerezze be az ön o-vossáaát. Nagyon köszönöm önnek halhatatlan Doktor ür, az. ön őrökké hálás híve; Stíp, 1925. november 5. Drag«tin V. Protlć ny. kerületi főnök A .Rádió Balsamiká‘-t készíti, eladja és utánvéttel szétküldi: .Radio Balsamika“ Laboratór um, — Df. J. Raljlejev Beograd, KosOvška 43. (öld-
