Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-15 / 44. szám
1927. február 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A magyar impérium idején a közoktatásügyi minisztériumnak különös gondja volt arra, hogy az erdélyi állami iskolákat ifjúsági könyvtárakkal lássák el. A legjobb magyar írók müveit egész sorozatokban. Szolid kötésben küldötte meg a közoktatásügyi minisztérium ezeknek az iskoláknak és évről-évre gondoskodott a könyvtárak fejlesztéséről. Az impérium átvétele után a románositott állami iskolákban ezek a könyvtárak fölöslegesekké váltak; részint elpusztították őket, vagy olcsón áruba bocsátották, részin azonban ahol valamely gondos könyvbarátnak sikerült megakadályozni ekkora értékek elpusztítását, még ma is elraktározva hevernek a ma már pótolhatatlan könyvtárak. Wider képviselő interveniált Petrcviei miniszternél aziránt, hogy ezeket a könyveket, amelyek az állami iskolák könyvtáraiban és raktárhelyiségeiben amúgy is használatlanul hevernek, engedjék át a magyar felekezeti iskoláknak, amelyek a megváltozott viszonyóik következtében amúgy is lehetetlen feladat előtt állanak, ha könyvtáraikat a mai magas könyvárak mellett kiegészíteni óhajtják. A miniszter engedékeny magatartást tanúsított és megígérte, hogy a fölösleges magyar iskolai könyvtárakat átengedi a magyar iskoláknak. # Hlinkát, a szlovák néppárt vezérét, amióta a néppárt kormányba lépett, magyar részről többször megtámadták és szemére vetették, hogy csak a szlovák nép érdekeit tartja szem előtt és nem törődik azzal, hogy mi lesz a Szlovenszkóban élő magyarsággal. Ezekre a támadásokra HHnka a Slovak hasábjain hosszasan válaszolt és többek közt ezeket irta: —• Azt Írják rólam, hogy azért tekintettem irigységgel a magyar politikára, mert egyik-másik testvérünket magas piedesztálra emelték és mert egyes testvéreinket magukhoz emelték — Igaz, hogy az élet a háború előtt könynyebb volt és simább; hivatalba, a vasúthoz nem tolongott a szlovák nép, csak végszükségben ment oda. De meg kellett tagadnia az apját és az anyját, ?echányinak és Császkának kellett lennie, ha ezt a magas uraságok megkövetelték. Hünka ezután ielsorolta azokat a magyar kultúrintézményeket, amelyek Szkxvenszkóban vannak és amelyekkel szemben a régi Magyarország legtisztább szlovák vidékein sem engedélyeztek még egy szlovák ábécés könyvet sem. — Nem beszélek gyűlöletről — írja tovább — Isten a tanúm rá, hogy nem tudok gyűlölni senkit, nyelve és származása miatt. Egyetlen szlovákot sem akarunk falvakokba küldeni és egyetlen' magyart sem akarunk elszlovákosltani. Gyarapodjatok, művelődjetek, élvezzétek a kultúra vívmányait, legyetek magyarok, mi egyetlen ielketekkel sem akarunk meggazdagodni. De úgy, ahogy Pesten elmondták a Tiagyar integritásért szóló hiszekegyet, úgy mi szintén hiszünk a köztársaság tartósságában, hiszünk nemzetünk életképességében és Szlovenszkó autonómiájában. A magyarok nagyon tévedtek, amikar azt várták az autonpmista harctól, hogy megvalósul a »nem, nem soha!« Mi örökké békés és jó szomszédai akarunk maradni, azonban soha sem akarunk szlovákul beszélő magyarok lenni. # A berlini zsidó főrabbi és Petrescu Comnen, Románia svájci követe a »Jüdische Pressecentrale« jelentése szerint megbeszélést folytattak egymáss il, amely alkalommal Petrescu Comnen közölte a főrabbival, hogy a külföldön Romániáról elterjedt hírek valótlanok. A követ rámutatott arra, hogy az elmúlt ősszel Colban Erik, a Népszövetség kisebbségi szekciójának igazgatója meglátogatta Romániát és személyesen győződött meg arról, hogy a Románia ellen indított kampány indokolatlan. Jajötaotm eáonisía detegátws, a *>P -*£rint, legközelebb meglátogatja Romániát és személyesen győződik meg a zsidóüldözésekről elterjedt hirek valódiságáról. Petrescu Comnen ezután felhívta Messinger főrabbi figyelmét arra a rossz szolgálatra, amelyet romániai hitsersosainak az ilyen tendenciózus hirek terjesztésével tesznek. # A román középiskolai reformról és az államsegélyről elkészült javaslat sorsa még egészen bizonytalan. A liberálisok kíméletlenül támadják a javaslatot, melyet Anghelescu egyenesen áilamellenesnek minősít: A magyar sajtó is aggodalmaskodik és attól fél, hogy Petrovici nem elégíti ki a kisebbségek leredukált igényeit sem. A kolozsvári Ellenzék bukaresti munkatársa újabban arról értesül, hogy a hatvanmilhós magyar iskolasegély ügye nem áll valami erősen. Állítólag Petrovici néhány nappal ezelőtt a parlament folyosóján azt a kijelentést tette, hogy ö ugyan beszélt az államsegélyről a magyar párt képviselőivel, de a tárgyalások folyamán az összeget egyáltalában nem említette. Nem is tudná, honnan vegye azt a hatvanmilliót a kisebbségi :skolák segélyezésére. * Visszavonják Kínából az indiai csapatokat A kantoni nacionalisták sikerrel agitálnak az indiai katonák között — Csang-Cso-Lin fegyverszünetet köt a kantoni hadsereggel Londonból jelentik: Pekingből érkező jelentés szerint Csang-Cso-Lin tábornagy csapatainak egyrésze a déli frontra való menetelése közben vasárnap áthaladt Pekingen. Az északi szövetséges seregek parancsnoksága megerősíti azokat a híreket, hogy Csang-Cso-Lin és Vu-Pej-Fu között súlyos nézeteltérések merültek fel és Vu-Pej-Fu tábornok megtiltotta Csang-Cso-Lin csapatainak, hogy olyan területeken vonuljanak át, a melyek az ő fennhatósága alá taroznak. A két tábornok csapatai közt több helyen már véres összeütközésre került a sor. Csang-Cso-Lin egyik bizalmas tábornokának közlése szerint Csang-Cso-Lin összeköttetésbe lépett a kantoni csapatok parancsnokával és hajlandó velük fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeni. Sanghajba egyre-másra érkeznek újabb angol csapatszállitmányok, a melyeknek elhelyezése az angol hatóságoknak egyre nagyobb-gondot okoz. Az angol parancsnokság azzal a‘tervvel foglalkozik, hogy az indiai csapatokat visszaküldik Indiába annál is inkább, mert a kantoni nacionalisták agitációja az indiai csapatok egyrészét máris megfertőzte. A kantoni nacionalisták ezerszámra terjesztenek röpcédulákat az indiai csapatok között, amelyekben az angol imperializmus- ellen közös küzdelemre hivják fel az indiai nacionalistákat. A Daily Express értesülése szerint Kinában nagy mértékben folyik az angol gyártmányú fegyverek csempészése és a szembenálló felek angol fegyvereket és muníciót használnak. Ki kezdje meg a leszerelést? Anglia, Japán és Amerika egymásra akarj k hárítani a tengeri fegyverkezés korlátozásának megkezdését Londonból jelentik: Coolidge leszerelési memoranduma még mindig az érdeklődés központjában áll- A Morning Post megállapítja, hogy Anglia jelenleg tizennégy. Japán tizenkettő és Amerika öt modern dreadnoughttal rendelkezik és ilyen körülmények közt a tervezett leszerelési konferencia csak azt eredményezheti, hogy Amerika megtarthatja flottáját. Angliát és Japánt azonban nagyarányú leszerelésre kényszerítené. A lap hangsúlyozza, hogy minden körülményt figyelembe véve, a jelen pillanat a legalkalmatlanabb arra, hogy Anglia a tengeri leszerelésről tárgyaljon és Amerika hamarosan be fogja lát ni, hogy a kinai események miatt erről szó sem lehet. A Daily News tokiói jelentése szerint japán politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy Japán Coolidge meghívását csak abban az esetben fogadhatja el. Iia a tengeri leszerelést Anglia és Amerika kezdi meg. A japán kormánykörök véleménye szerint az angoloknak elsősorban a singapurei flotta-bázis megkezdett építkezéseit kel! megszüntetnie, az amerikaiaknak pedig a haway-i erődítményeket kell nyomban lerombolni. \ Rendszerváltozást ígér a portugál kormány Fe oszlatják a politikai és hazafias egyesületeket Párisból jelentik: A portugál forradalomról hétfőn hoznak először hiteles tudósításokat a francia lapok. Eszerint a lázadás olyan véres volt, mint eddig még soha és kezdetben a zendülők olyan sikereket értek el, hogy biztosnak látszott győzelmük- A forradalmárok csak azért buktak el. mert nem volt tüzérsémiik és három nap alatt elfogyott lőszerkészletük. A kormány repülőgépekről bombázta a lisszaboni arzenált, az egyetlent egész Portugáliában, a mely teljesen elpusztult, úgy hogy a lázadók nem szerezhettek ágyukat és muníciót. y rágj komikus, az. a. mód, ahogyan a lázadók a kormánynak behódoltak. A forradalmárok vezére, Mendez de Reiz szenátor egy kis röföskereskedésből felhívta telefonon a kormánycsapatok főhadiszállását és bejelentette a vezérkari főnöknek, hogy a forradalmárok megadják magukat. Néhány kisebb csapat még e bejelentés után is tovább harcolt, a kormánycsapatok azonban hamarosan lefegyverezték ezeket is. Egyedül Lisszabonban több nak és ugyanennyi a sebesülnak és ugvaniennyl a sebesültek száma is. A forradalmárok azzal a jelszóval mozgósítottak, hogy vissza kel! állítani a parlamentáris rendszert, viszsza kell adni a nép szabadságát és meg kell tisztítani a korrupciótól a közigazgatást. A lázadás leverése után Carmona tábornok, diktátor manifesztumot bocsátott ki. amelyben jelenti, hogy a kormány általános reformokra határozta el magát és át fogja alakítani a közigazgatást. A manifesztum azzal végződik, hogy a hadügyminiszter feloszlatja az összes politikai és harcos egyesületeket. Lisszabonban még nem szűnt meg a hadiállapot, de a kereskedelmi forgalom már megindult és a kormány rendeletére megkezdték az elpusztult középületek újjáépítését, illetve tatarozását is. Leányrablók a bíróság elölt Tárgyalás a becskereki törvényszék előtt Becskerekről jelentik: Miatov Cseda szerbeleméri, Kolics Gyura és Szekulics Radomir kumani legények álltak mint vádlottak a becskereki törvényszék előtt. Az ügyészség azzal vádolta őket, hogy 1925 .április 16-án erőszakosan megszöktették Nlatics Gvazdanát. A tárgyaláson Miatov arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy felelt: — Majd meglátjuk. Én elmondom, a mit tudok, maga meg ítéljen. Elmondta ezután a vádlott, hogy előzetes megegyezés alapján szöktették meg Matics Gvazdanát. Vasárnap délután történt a szöktetés, a korcsma előtt mindenki látta őket, de egy szót sem szóltak, mert mindenki természetesnek találta a dolgot. A többi vádlott hasonlóképen vallott. Ezután Markovics Minkó vendéglőst hallgatták ki tanúként. Elmondotta, hogy szemtanúja volt a szöktetésnek. Látta, hogy két legény felkapta a leányt, fektették a kocsira, a harmadik pedig megindította a kocsit. Az elnök: Miért nem avatkozott bele? A tanú: Nem akartam megzavarni a fiatalok játékát, som megakadályozni, hogy egymáséi legyenek. Az elnök: Hiszen a leány segítségért kiáltozott. A tanú: Én nem akartam beleavatkozni, egyszer avatkoztam be egy autószerencsétlenségbe, akkor is majdnem a szememet vesztettem. A bíróság újabb tanuk kihallgatását találta szükségesnek és ezért a tárgyalást elnapolta. * Paprika razziák az egész országban Harc a paprikahamisitók ellen A horgosi Rózsa-féle paprikamalomban történt legutóbbi paprikahainisitás arra késztette a kereskedelmi minisztériumot, hogy a jugoszláviai paprika jó hírét rnegvédeltnezze és gátat vessen az egyre nagyobb arányokat öltő paprikahamisitúsnak. A minisztérium a hamisítás megakadályozása végett elrendelte, hogy Horgoson a noviszadi kereskedelmi és iparkamara utján állítsanak föl egy vegyvizsgáló-állomást, mely az összes paprikamalmok őrleményeit ellenőrzi. A vegyvizsgáló-állomás, melynek fölállítására megtörténtek már az előkészületek, március elsején kezdi meg működését. A minisztérium ezzel egyidejűleg elrendelte, hogy a hatóságok tartsanak szigorú razziákat, hogy a már piacra került hamisított paprikát felkutassák és megsemmisítsék. A razziák már mindenütt megkezdődtek az egész országban és Szuboticán is, ahol Fuchs és társa szuboticai paprikakereskedőnél nagymennyiségű hamis paprikát foglaltak le. A cég ellen az élelmiszerhamisitásról szóló, a ma is érvényben levő 1895. évi törvény alapján a hatóságok eljárást indítottak.
