Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-12 / 41. szám

!Ö27. február 12. BÁCSMEGYM NAPLÓ 5. oldal. Coolidge újabb leszerelési konferenciát hivott egybe \z Egyesült-Államok kormánya memorandumot küldött Londonba, Pár sba, Rómába és Pokióba a tengeri fegyverkezés további ^csökkentéséről — Coolidge elnök a tengeri fegyverkezés korlátozásával elő akarja készíteni az általános leszerelést — Valamennyi amerikai párt magáévá teszi az elnök t rvét — Géniben lenne a tengeri fegyverkezés korlátozásáról döntő értekez et Franciaország és Anglia tartózkodással fogadja Coolidge meghívását Washingtonból jelentik: Coolidge elnök üzenetet küldött a kongresz­­szusnak, amely üzenet a köyetkcző­­ket tartalmazza: A londoni, párisi, római és tokiói amerikai nagykövetek csütörtökön emlékiratot nyújtottak át Nagybri- Iunnia, Franciaország, Olaszország és .lapéin kormányainak. Az emlék­irat indítványozza, hogy az illető kormányok hatalmazzák lel a genfi leszerelő értekezlet előkészítő bi­zottságában helyctíoglalö delegátu­saikat. hogy a bizottság küszöbön álló összejövetelén vitassanak meg egy megállapo­dást a tengeri fegyverkezés to­vábbi csökkentéséről és kössék meg mielőbb ezt az» egyez­ményt. A megállapodás kiegészítése lenne a washingtoni szerződésnek és olyan hajónemekre vonatkozna, amelyekre a washingtoni szerződés nem ter­jed ki. Elhatározását Coolidge elnök üze­netében a következőkben indokolja: — Az amerikai kormány, ' az amerikai nép abban u meggyőződés­ben van, hogy a fegyverkezési verseny veszé­lyes, mert nemzetközi bizalmat­lanságra és nemzetközi viszály­ra ad okot és alkalmas arra, hogy végül is liáboriit idézzen fel. Bizonyosra veszem, hogy vala­mennyi kormány és valamennyi nép szívesebben választja a tengeri fegyverkezés korlátozásának rende­zését. ahelyett hogy tudatosan visszatérjen a konventrált építkezés rendszeréhez. Meg akarom álla­pítani, vájjon gyakorlatilag Je­­hetséges-e a további korlátozás és éppen ezért azt az indítványt terjesztettem most az illető kormányok elé, hogy lehetőleg mielőbb bocsát­kozzanak tárgyalásba e kérdés­ről. Úgy vélem, hogy az amerikai kor­mánynak. amely mindig sikra szállt a fegyverkezés csökkentése érdeké­ben. . kötelessége azon fáradozni, hogy javaslatba hozza mindazokat a rendelkezésre álló eszközöket, ame­lyek konkrét eredményre vezethet­nek. még akkor is, ha ezek az eredmények nem je­lentik a szárazföldi, tengeri és légi íegv verkezés hármas prob­lémájának végleges és ideális megoldását. Tisztában vagyok azzal, hogy Euró pában a szárazföldi és légi fegyver­kezés problémája igen sok nehézsé­get rejt magában, lia az amerikai kormány kész is arra mindig, hogy megfelelő módon támogassa az európai vagy' más kormányok törekvé­seit oly regionális kedvezmé­nyek megkötése körül, amelyek a szárazföldi és légi haderő csökkentését célozzák, mégsem vállalkozna arra. hogy ie­­ien pillanatban javaslatot tegyen ezekben a kérdésekben az európai nemzeteknek. A most folvó és erre irány uló előkészítő munkálatok eredmé­nyét nagyban elősegítené, ha a nagyhatalmak megegyezné­nek a tengeri fegyverkezés to­vábbi és végleges csökkentésé­ről. Az a szándékom, hogy Amerika genfi képviselői folytassák tovább is a tanácskozásaikat a többi nemzetek képviselőivel az általános fegyver­kezési korlátozás értekezletének programjáról. A kongresszus pártvezérei közül elsőnek Borúit szenátor járult hozzá az elnök üzenetében foglaltakhoz és kijelentette, hogy a terv nagyon rokonszenves. Dale, a tengerészeti bizottság elnöke rámutatott arra. hogy az elnök indítványa nem vonat­kozik a mostani programra, a melynek alapján három ui cir­kálót építenek. . A republikánus frakció elnöke, Til­son kijelentette, hogy osztja a fegy­verkezés korlátozására való óhajt, de azt hiszi, hogy az amerikai cir­kálók helyes arányszáma inkább hasznosan, semmint károsan fogja befolyásolni a Coolidge által terve­zett konferenciát. Az egész amerikai sajtó, a nagy­tőke és a pénzpiac örömmel üdvözli Coolidge kezdeményezését, amely­nek sikerében nem kételkednek. A lapok magasztalják Coolidge elnök j törekvését, hogy szeretne hivatalos-» kodása alatt maradandót alkotni a világbéke érdekében, mert akik is­merik Coolidgeit, tudják, hogy nem akarja magát újból elnökké meg­választatni. Általában úgy tudják, hogy az el­nök úgy látja megvalósíthatónak a tervei, amikor a leszerelési konfe­rencia genfi előkészítő bizottsága legközelebb újból összeül, akkor egyidejűleg két konferenciát tart­sanak, az egyik, amelyik általános nemzetközi leszerelésről tanácskoz­na és egy másik, külön konferencia, az egykori szövetséges nagyha­talmak. Anglia. Franciaország, Amerika, Japán és Olaszország konferenciája, amelynek az len­ne a hivatása, hogy az első wa­shingtoni leszerelési konferen­cián megállapított 5:5:3 arányt, amely csak a nagy hadihajókra vonatkozott, általánosan kiter­jessze a tengeri haderő minden­féle fegyvernemére. A kilátásokat a washingtoni kor­mányhoz közelálló körök nem tart­ják kedvezőtlennek és szükségesnek tartják kiemelni, hogy Coolidge csu­pán Amerikára és Angliára és Ja­pánra nézve említi az 5:5:3 arány kiterjesztését, azonban Coolidge javaslata Franciaor­szágra és Olaszországra nem vonatkozik. ami annyit jelent, hogy c két nagy­hatalom különleges helyzetét az el­nök maga is figyelembe veszi. De különben sincs szükség az utóbbi két hatalom tengeri haderejének korlátozására. mert az Egyesült- Államok. Anglia és Japán haditen­gerészetével szemben háttérbe szo­rulnak. A francia sajtó önző szán­dékokkal gyanúsítja Ame­rikát Párisból jelentik: A francia sajtó egyöntetűen mint nagyjelentőségű eseményt kommentálja Herick párisi amerikai nagykö­vet csütörtöki diplomáciai lépé­sét a Quai d’Orsayn. amikor meghívta Franciaországot az ni leszerelési konferenciára, me­lyet az Egyesült-Államok kor­mánya hivott egybe. Erről a lépésről pártkülönbség nél­kül azt Írja a sajtó, hogy amilyen váratlan, olyan nagyjelentőségű, de Franciaország szempontjából nem éppen örvendetes. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a francia kormány máról hol­napra nem válaszolhat Wa­shingtonnak, hanem alaposan meg kell fontolni, meg' kell beszélni a szövetséges kormányokkal és saját szakértőivel és csak akkor dönhet, hogy Franciaország előnyben részesít­­se-e Coolidge kezdeményezését, vagy pedig a Népszövetséget tolla előtérbe, hogy Franciaor­szág a szövetséges nagyhatal­mak scgitségével hozza létre a leszerelési konferenciát, mint ahogy azt eredetileg tervezte. A francia sajtó felveti azt a kér­dést. hogy mi késztette az Egvesiilt- Államokat erre a hirtelen elhatáro­zásra és meghívásra és rámutat arra, hogy Amerika vérszemet kapott at­tól a nagy sikertől, amit az el­ső leszerelési konferencián ki­vívott. hogy tudniillik az Egye­sült-Államok nagy csatahajói­nak flottáját ugyanolyan arány­ban áilapiíották meg. mint An­gliáét, tehát a mostani sietség talán azzal magyarázható, hogv Amerika hasonló sikerre törek­szik és most előnyösebb aráiiyszáim i szeretne magának szerezni a kisebb cirkálók, torpedórombolók, torpedó­­naszádok, tengeralattjárók és hadi repülőgépek flottájának megállapí­tása körül. Anglia is tartózkodó állás­pontra helyezkedik Londonból jelentik: Coolidge me­moranduma az angol sajtóban élénk «visszhangot kelt. A lapok nagyrésze tartózkodás- 1 sál fogadja az indítványt és óva inti a kormánvt elhamarkodott lépésektől. A memorandumot a lapok szerint minden tekintetben mérlegelni kell és elsősorban azt kell megállapítani, hogy a Coolidge által ajánlott lesze­relési konferencia összhangban áli-e a Népszövetség alapszabályainak szellemével és szövegével. * I Tízezer spanyolbeteg van Szuboticán Nem jelentik be a betegeket, mert félnek, hogy a járvány­kórházba viszik őket Megrendszabály ózzák a mozikat A spanyii'járvüiíy, amely az utóbbi napokban oly nagy méreteket öltött Szuboticán, arra késztette az egészség­ügyi hatósági kát. hogy a tanintézetek nagy részét bezárassák. A városi tiszti főorvosi hivatal ■ mint a Bácsmegyei Napló jelentette bekérte az iskola >r­­vosok jelentését a tanulóifjúság egész ségi állapotáról és a. jelentések alapján pénteken reggel a főorvosi hivatal elrendelte a Kereskedelmi Akadémi­án és több elemi iskolában az elő­adások beszüntetését. Ezzel az újabb intézkedéssel ^šzuboti­­cán a polgári fiúiskola és a zárdában miiködő leányiskola kivételével vala­mennyi középfokú iskolában megszűnt a tanítás. Pénteken mindössze húsz újabb meg­betegedésről érkezett jelentés, , azonban az orvosok úgy vélekednek, hogy te­kintettel a járvány rohamos terjedésére, a városban a betegek száma meg­haladja a ti/ezret. A legtöbb esetben azonban nem jelentik be a betegeket. mert attól‘tartanak, hogy a járvány­kórházba szállítják őket. Ennek a kö­rülménynek tulajdonítható, hogy oly nagy mértékben terjed a járvány, mert ezek a betegek, akik nincsenek a főor­vosi hivatal ellenőrzése alatt, nem kap­nak szakszerű felvilágosításokat és fgy amint elmúlt a lázuk, uccára merész­kednek. A betegség azonban a láz el­múlása után is tart és nyolc-tiz napig a tdbbudozók még fertőző hatásúak. Újabb haláleset nem történt és ré­mem van arra hogy a járvány tovább vonul anélkül, hogy újabb áldozatokat szedne. 4 A városi tiszti főorvosi hivatal szük­ségesnek találta a különböző szórakozó­helyekkel szemben is, a legszigorúbb óvintézkedéseket megtenni, hogy ezál­tal is elősegítse a járvány erejének a megtörését. A. íőcrv.osi hivatal pénte­ken délelőtt átiratot intézett á . polgár­mesteri hivatalhoz és kéri, hogy intézkedjék a polgármesteri hivatal, hogy a inozgósziitházakban a dél* •utáni előadásokat szüntessék be. vagy rendelje el a polgármesteri hiva­tal, hegy a mczgószinháza.kban minden előadás közt félórás szüne­tet tartsanak, ami alatt a termet ki lehet szellőztetni. I A polgármesteri hivatal szombaton fog intézkedni a főorvosi hivatal átirata alapján és előreláthatólag elrendeli, hogy minden előadás között félórái szü­netet tartsanak a niozgószlnházakban. Egyébként a betegség Szuboticán enyhe lefolyású és a betegek nagyrésze valójában nem náthalázban, hanem in­fluenzában szenved, ami a télutó szinte ilkerüllietetlen betegsége. Klinjvkere s k ed ök és mindazo., akii; divatlapot árusítanak, kérjék árjegyzékünket és ajánlatunkat a viszont árus tóknak adott legkedvc/őbb feltételeinkről ős legnagyobb engedménveinkről, — a* összes tavaszi ás szezon-divatlapokról! U5J PAPYRUS, NOVÍSAD je-’rejska ni. 7 Tc'efon: 2—76

Next

/
Thumbnails
Contents