Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-08 / 37. szám

fi. olđa!. BACSMEGYEí NAPLÓ 1927. február 8. NRPRŰL NFiPRFi —*1— Száztíz emeletes je'hőkarcoló Egy éven beiül íölépü! Amerikának k;. magasabb felhőkarcolója, melynek fel­vonója majd 366 méter magasra száll, vagyis 66 méterrel magasabbra, mint e>: Eifíel-torony. A részvénytársaság, mely elhatározta ezt a íiiáni munkát, már elkészült a ter­vekkel. Ez a felhőkarcoló a 8-ik és 9-ik sugárút között a 42-ik uccáii szökell majd,az égbe. A hozzávaló telket már megvásárolták, a pénz 22 millió dol­lár már együtt van. A házszörnyeteg 16.0011 négyszögméter területet foglal el. hossza 66 méter lesz és 110 emelettel rendelkezik. A különböző szobák, termek, irodák területe 500.000 négyzetmétert tesz ki. ebből 300.000 négyzetméter az irodákra esik. 60 felvonó fog benne működni, ezek közül kettő csak (!) a 82-ik emeleten áll meg, ahol a légi utasok átszállnak, hogy a 110-ik emeletre érkezzenek, a torony te­tejéig. Az építkezést az uj év elején már megkezdették s szédületes gyorsaság­gal fejezik be. Bábelnek ez a tornya elő­reláthatólag minden zavar nélkül fel fog épülni. Az első felhőkarcoló a Singer Buil­ding volt, csekélyke 41 emelettel, utána épült a Metropolitan Tower 50 emelettel, ezt azonban tönkre silányitotta a Wool­­wol'th Building, mely eddig korlátlanul uralkodott Ne^york egében. Az ő nap­jai is meg vannak számlálva. Newyorkban ennek ellenére sokan él­nek, akiknek nincs lakásuk. A szegények­ről megfeledkeznek, többnyire ilyen diszházakat építenek, melyekben a »ma­gas« lakbért kisemberek nem bírják megfizetni. A szivhailgaló Ha a betegség az orvos számára ma is bonyolult kérdés, mennyivel inkább kemény fejtörő lehetett valaha, például ötszáz esztendővel ezelőtt, mikor az or­vos a beteget közelről egyáltalán m m is vizsgálhatta meg. Ebben az időben a betegek sokkal szemérmesebbek — álszemérmesebbek — voltak: az orvosnak takarók, duitv liák vastag halmán át kellett rnegviz.v gálnia őket, a hagyomány, az erköi« nem engedte meg, hogy ezeket levegye róluk, a hírnevét, becsületét, méltóságát tette volna kockára, ha fejét egyszerien a beteg mellére hajtotta volna. Vájjon ki törte meg az évszázados hagyományt, ki mert dacolni először az emberek megcsontosodott előítéletével? René de Laennec, a francia orvos, a kinek most ünnepük százados évfor­dulóját. Egy napon — 1816-ban a fiatal or­vos, akit már ismertek tehetségéről, merész újításairól« gyermekeket látott ját­szadozni égy parkban, akik azzal szó­rakoztak, hogy egy hosszú rúdon tüt pengettek s a rúd másik végén hallgat­ták a tüpengés megerősödött hangját Amikor az orvos ezt megláttta, ötlet villant meg benne. Laennec bement a kórházába, összegöngyölt egy füzetet, a szívbeteg mellére tette s a hagyomány, az erkölcs tiszteletbentartásával azon keresztül hallgatta a szivhangokat. Vol­­takép ekkor jöttek rá először a szteto­szkóp, a szivhallgató titkára. De ezt már nem Leannec fedezte föl: .'I csak megmutatta az utat. Nemrégiben halt meg egy francia hegedűművész Perpignanben, ez vég­rendeletet hagyott, melyben úgy intéz­kedett, hogy értékes Stradivariusát vele együtt temessek el. Ebből a zalkalomból a »Petit Journal« fölvet egy kérdést, a társadalmi lelki­ismeret egy aggályát s megkérdezi, váj­jon joga van-e valakinek egy közhasz­nú. nagy kincset koporsójába vinni? Adassék meg minden tsztelet a tu­lajdonjognak s a halott végakaratának, de végrehajtandó-e az ilyen végrende­let? Nem lehetne-e, nem kellene-e a tör­vénynek egyszerűen megsemmisíteni? Senkinek sincs joga összerombolni az értékes holmikat. »Nem akarom, hogy más nő viselje az ékszereimet« — szól a hiú nő. »Többé senkise játszék az én hegedűmmel« — mondta a hegedűmű­vész. Mindež a féltékenység csúnya ér­téséből szamtazijf s vastag önzé%, Hát nem bűn elnémítani egy egyedülválóan nagyszerű hegedű lelkét? Csakugyan Londonban újabban egy Stradiváriust 350.000 magyar pengőért adtak el. Londonban emlékeznek arra, hogy pár évvel ezelőtt egy Oldham ne­vű műkedvelő a British múzeumnak öt remekbe készült hires hegedűt hagyo­mányozott, köztük egy Stradiváriust is. Mikor a becses ajándékot a muzuem igazgató-tanácsa megkapta, ülést hivott egybe, ezen az ajándékot visszautasí­totta, kimondván, hogy bűn üvegszek­rénybe zárni olyan csodálatos hango­kat, melyek az emberek gyönyörűségére valók. Mi is úgy érezzük, hogy ez az igaz­ság: éljenek a hangszerek, ezeket csak úgy lehet megbecsülni, ha nagy művé­szek szólaltatják meg őket. Ausztria választ Tavasszal tartják meg az Becsből jelentik: A zavaros osz­trák politikai helyzetben, amely az utóbbi időben egyre jobban kiélező­dik, most újabb izgalmakat kelt az a liir. hogy rövidesen uj választások lesz­nek Ausztriában. A keresztényszocialista parlamenti többség körében biztosra veszik, hogy a Nemzeti Tanács nem fogja kitölteni törvényekben megállapított élettartamát, hanem már a jövő hónapban feloszlat­ják a nemzetgyűlést és tnáius­válas/íásokat ban már meg lesznek a válasz­tások, holott a Nemzeti Tanács mandátuma az ősszel jár le. A feloszlatásnak az az oka. hogy az aggkori biztosítás­ról szóló törvényjavaslat körül mély­reható ellentétek vannak és a kor­mány ebben a kérdésben a választó­kat akarja megkérdezni. Egyidejűleg feloszlatják az alsó­­ausztriai tartomány gyűlést és a bé- \ esi községtanácsot is, amelynek mandátuma eredetileg egész 1928-ig terjed. országos A paprikakészletek megvizsgálását követeli a horgosi kereskedők egyesülete Tovább folyik a nyomozás a horgosi paprikahamisítási ügyben Horgosról jelentik: A horgosi pap­rikahamisítási ügy, amelynek vád­lottal tudvalevőleg a horgosi Rózsa­­testvérek paprikamalmosok és Fuchs Sándor szuboticai kereskedő, rend­kívül nagy izgalmat keltett Horgo­­: son A horgosi termelők és kereske« dók attól tartanak, hogy a bűnös ma­nipuláció ódiumát az egész paprika­­termelés lesz kénytelen viselni, holott a horgosi kereskedők és termelők gondosan ügyelnek arra,‘hogy a horgosi paprikához ne keveredjék idegen anyag és a paprika kitűnő hírnevét el ne veszítse. A horgosi kereskedők egyesülete ashmap értekezletet tartott. Az ér­tekezlet egyhangúlag elitélte a Ró- I sa-testvérek manipulációját, ame­­' vet még az sem ment, hogy a hami­­s tás rendelésre készült. Elhatároz­tak. hogy felszólítják mindazokat a kereskedőket, akik a Fuchs-cégtől vásároltak paprikát, hogy az árut vizsgáltassák meg. nehogy hamisí­tott paprika árusítása miatt kellemet­lenségük legyen. A horgosi paprikatermelők, feldol­gozók, kereskedők és malmok sür­­gönyileg felkérték az ország keres­kedelmi és iparkamaráit, hogy a ha­tóságok az egész országban vizsgál­ják meg a készleteket és á hamisított paprikát kobozzák el. Azonfelül kér­ték a horgosiak, hogy haladéktalanul létesítsen a kormány paprikavizsgáló állomást. A paprikahamisitás ügyében egyéb­ként a szuboticai rendőrség tovább folytatja a nyomozást. Momirovics Veljko dr. főkapitány helyettes a Fuchs-testvéreknél elkobzott papri­kát vegyvizsgálat végett átadta a szuboticai állami vegyvizsgáló inté­zetnek és a vizsgálat eredményétől függ a további eljárás lefolytatása. Uj Pasteur-kezelést talált fel a noviszadi Pasteur-intézet igazgatója \ vl'ág minden részéből érdeklődnek Hempl Adolf dr. módszere iránt Noviszadról jelentik: A noviszadi epi­demológiai intézet kebelében öt évvel ezelőtt a noviszadi egészségügyi fel­ügyelőség kezdeményezésére Pasteur­­intézet alakul, amelyet dr. Hempt Adolf főorvos vezet. A noviszadi Pasteur-in­tézet rövidesen olyan eredményeket ért el, hogy az intézetben alkalmazott mód­szer iránt a világ mindén tájékáról ér­deklődnek. Dr. Hempt Adolf főorvos a veszett­ség gyógyításának módszerével évek óta kísérletezik és egész ni módszer) talált fel. amellyel az eddigi húsz na­pos kezelés helyett öt nap alatt teljes Biztonsággal lehet védekezni a veszett­ség ellen. Dr. Hempt rendszere lehető­vé teszi azt is, hogy egész könnyű eseteknél a kezelés csak három napig tartson. Módszerét a saját találmányu Rapid-beoltásokkal alkalmazza és eddig elért sikereivel az egész tudományos világ elismerését vivta ki. A módszer tökéletességét az a körülmény is bizo­nyltja, hogy dr. Koch berlini tanár, aki a Pasteur-oltásokkal európai hírre tett szert, vezető főorvosát küldte Noviszad­­ra az ott alkalmazott módszer elsajátí­tására és azóta Koch tanár csak a Hempt-féle módszerrel dolgozik világ­hírű klinikáján. Hempt dr. azonfelül fel­találta a veszettség Immunizáló széru­mok 1922—1926-ig Noviszadon 11.384 be­teget kezeltek az epidemológiai inté­zetben. A régi módszer szerint ezeknek kezelése huszonhárom millió dinárba került, mig Hempt módszere segítségé­vel évente tizenkét millió dinárt lehet megtakarítani, ami negyvenszer annyi, mint amennyibe az epidemológiai inté­zet évi fentartási költsége kerül. A megrövidített eljárás ellenére a ha­tás még biztosabb, mint a régi rendszer mellett. 1926-ban 3063 beteg közül csak négy halt meg, a többi mind felgyó­gyult. A négy haláleset is csak azért fordult elő, mert ez a négy beteg szervi bajban szenvedett és így nem tudtak az aktiv immunizálásra reagálni. A halá­lozási százalék sokkal kisebb, mint a külföldi Pasteur-intézetekben. A beoltá­sokkal kapcsolatosan semmilyen kom­plikáció nem fordult elő. Dr. Jovanovics György tanár a nem­zetközi egészségügyi bizottság párisi ülésén méltatta a módszer korszakalko­tó sikerét. Kívüle Tarnaléja petrográdi egyetemi tanár a pánorosz orvosok és bakteorológusok moszkvai kongresszu­sán ismertette Hempt találmányát. Egész sor tudományos folyóirat ma­gasztalja a módszert és két nagy or­vosi monográfia foglalkozik vele, mint együk nagy orvosi eseménnyel. A noviszadi epidemológiai intézethez felvilágosításért-fordultuk többek közt: Kra-usz tanár Bées, Tamaleja tanár Moszkva. Boeker tanár Berlin. Peten­­kurf tanár, a íissaboni Kanéra Pestana vezetője, a szoluni, szófiai Pasteur-inté­­zetek, dr. Koch Róbert tanár Berlin, a Seroterapeutikus intézet Bécs, Rem­iinger tanár Tanger, a sanghai Pasteur­­intézet, a koimbrai (Portugália) patolo­gikus intézet, Santos tanár Dakar (Af­rika), a barcelonai Pasteur-intézet, a taensi-i, intézet (Spanyolország), dr. Beltcz Nizza, Olsen, a Népszövetség egészségügyi hivatalának vezetője, csehszlovák, lengyel, francia, amerikai orvosok, a nisi, szarajevói és szkopljci orvosok személyesen jártak ebben az ügyben Noviszadon. Százezer dinárt nyert a Bácsmegyei Napló noviszadi tisztviselőnője Schall Teréz szerencséje Noviszadröl jelentik: Az osztály­sorsjáték hétfői húzásán a 200.000 dináros főnyereményt a 27867-cs szám nyerte meg. A szerencsés nye­rő Schall Teréz a Bácsmegyei Napló noviszadi kiadóhivatalának alkalma­zottja, akinek fél sorsjegye volt. Hét­főn délelőtt tiz órakor a Zemaljska Banka noviszadi fiókjának egyik hi­vatalnoka hozta az örömhírt, hogy'’ kihúzták Schall Teréz sorsjegyét. Schall Teréz a sorsjegyet a bank egyik sorsjegyárusitóhelyén, Roma­­novics Száva (Bristol-trafik) dohány­tőzsdéjében vásárolta. Schall Teréz érthető izgalommal fogadta a hirt, aminek nem akart hi­teit adni, hanem felhívta a Zemaljska Bankát, ahol megkérdezte, igaz-e, hogy megnyerte a főnyereményt A bankban azt a választ kapta, hogy sorsjegye valóban nyert. Perek lavinája a lazarevói választás miatt Bonyodalom egy fogadás korül Becskerekről jelentük: A tartományi választásokon, mint ismeretes, Lazare­­vón a déli szünetben őrizetlenül hagyták az urnákat. Emiatt a szabálytalanság miatt most egész sor eljárás indult. Dosen Vojiszláv dr. becskereki ügy­véd a független demokrata-párt egyik vezető tagja a választás előtt ötezer dinárban fogadatt Sztéjics Kosztával, a radikális-párt egyik jelöltjével, hogy a becskereki járásban nem lesz négy ra­dikális mandátum. Minthogy a radikális —magyar párti lista öt mandátumot ka­pott, Sztéjics követelte Dosentól az öt­ezer dinárt. Dosen kijelentette, hogy nem fizet, mert a választás nem folyt le törvényesen és ha nem történtek vot-i na szabálytalanságok, ő nyerte volna meg a fogadást. Mint konkrét esetre, a lazarevói választásra hivatkozott. Szté­jics Koszta erre becsületügyi eljárás, megindítását indítványozta annak meg­állapítására, hogy ki nyerte meg a fo­gadást. A becskereki főszolgabiróság pedig feljelentést tett ‘ Dosen ^ellen a hatóság megsértése miatt.-Feljelentést tett a választással össze­függésben a becskereki járási német párt is, amely különböző visszaélésekkel vádolja Sztojkov Milán csesztelek: jegy­zőt. Jovanovics Szivisa tanítót, aki vá­lasztási elnök volt Cseszteleken és Panljev Híja lazarevói jegyzőt. Pauljev ellen Becker Krisztina is felje­lentést tett, mert — a feljelentés sze­rint — a választás éjjelén Pauljev be­hatolt Becker Krisztina lakására és őt revolverrel fenyegette, majd késével megszurta. Másnap azután a jegyző ma­gához hivatta Becker Krisztinát és pénzt Ígért neki, ha nem tesz ellene fel­jelentést. Végül a becskereki főszolgabiróság feljelentést tett a Becskereken megje­lenő »Nene Zeit« ellen, mert a lap ja­nuár 25-iki száma azt irta, hogy isme­retlen tettesek meghamisították a vá­­lajztás eredményét

Next

/
Thumbnails
Contents