Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-10 / 8. szám

\ 2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január 10. együtt Millorand ég a harmadik vá­lasztási menetben lesz kénytelen meg­védeni mandátumát. A választások eredményeképen a nem zeti egység koalíciója három uj mandátum­mal gyarapodott a szenátusban a radikáli­sok rovására. A szocialisták hét njabb mandátumot szereztek a szenátusban. Bármi legyen is azonban a még ismeretlen kerületek eredménye, annyi már bizonyos hogy a választás nem hozott lényeges elto­lódást a szenátusban, ahol a Poincaré­­kormánynak továbbra is erős többsége lesz, úgy hogy a szenátusi választás eredménye nem okozhat kormányválságot. Uj tanács-beosztás a sombori törvényszéken Szomborból jelentik: Dr. Masirevits Brankó törvényszéki elnök rendeletet adott ki, amely szerint az 1927. évben a szom­­bori törvény széknél a következő tanácsok lógnak működni: L tanács. Elnök Bokatics Mátó, bírák: Bokics Miljan és Radulovics Száva. Hatás­körébe tartoznak az összes vádtanácsi ügyek, valamint a polgári és polgári fe­­lebbviteli ügyek. Tárgyalási napjai kedd és csütörtök. H. tanács. Elnöke dr. Masirevics Brankó. törvényszéki elnök, bírái: Szarka Szveti­­szláv és Zarcsevics Antal. Tárgyalja az elsőfokú büntető és a polgári felebbezési ügyeket. Tárgyalási napjai szerda és szom­bat III. tanács. Elnöke dr. Rapp András, bí­rái: dr. Brezsnik Viktor és Pensa Pál. In­tézi az összes státus ügyeket és az összes büntető felebbviteli ügyeket. Tárgyaláso­kat szombaton tart. IV. tanács. Elnöke Vojvodics Iván, bírái: Longinovics Illés és Ivanovics Pera. Tár­gyalja a sajtó utján elkövetett büntető ügyeket, a polgári elsőfokú és a polgári fe­lebbviteli ügyeket, ülést tart kedden pol­gári és csütörtökön büntető ügyekben. V. tanács. Elnöke dr. Skrabaló Mátó, bí­rái: Bakics Miljan é3 Sztarcsevics Antal Intézi az elsőfokú büntető ügyeket. Tár­gyalásokat pénteken tart. A vizsgálóbírói teendőkkel az elnök Popovics Radován tör­vényszéki bírót bízta meg. Az elmebe eg halála Gyilkossággal gya-usitamk. e y becs-ereki korházi pólót Becskerekről jelentik: A becs­­kereki rendőrség szombaton délelőtt letartóztatta Gucskov• (Jena bolgár menekültet, a becskereki közkórház ápolóját, aki ellen dr. Hriszttcs kór­házi orvos emberölés miatt tett fel­jelentést a rendőrségen. Két héttel ezelőtt beszállították a becskereki közkórházba Petra Gy lí­ra elmebajos jarkövaci földművest, aki szombaton reggel a kórház el­­megyógyosztályán meghalt. A holt­testet dr. Hrisztics vizsgálta meg, aki a hullán ütések nyomait fedezte fel és azonnal jelentést tett az ügyészségen. Dr. Hrisztics feljelen­tésében előadta, hogy a beteget egy fütetlen, szennyes helyiségben ápol­ták, és hogy véleménye szerint az elmebeteg embert Gucskov Gcna ápoló gyilkolta meg. A vizsgálóbíró utasítására a rend­őrség szombaton letartóztatta Gucs­­kovot. Vasárnap délelőtt dr. Magyar Sándor és Sulics törvényszéki or­vosok felboncolták a holttestet. Az orvosok a hulla hasi részén ütések­től származó kék véraláfutásokat találtak, ami az orvosok véleménye szerint oly módon keletkezhetett, hogy az elmebeteg ember dühroha­mában nekiütődött valamely a szo­bában elhelyezett bútorhoz. A bon­colás a halál okául szivelgyengülóst állapított meg és az orvosok szerint semmi sem bizonyít amellett, hogy Petrát agyonverték. A rendőrség továfbb folytatja a nyomozást Morvát kultur-otthont létesítenek Szuboticán Katanecz Mhovit dr. zagrebi előadása a szuboticai bunyevácok helyzetéről Zagrebből jelentik: Katanec Mi' hovíl dr. szuboticai ügyvéd, a szubo ticai Radics-párt egyik vezetője szombat este Zagrebban harminc horvát kulturegyesület képviselői előtt előadást tartott a szuboticai horvátok, illetőleg a bunyevácok kulturviszonyáról. Elmondotta Ka­tanec dr.. hogy Szuboticán öt hor­vát kulturegyesület működik: a Ne­­ven-dalárda, a horvát Sokol-egyesü­­lef, a Radisa, az Aníunovics-diák­­egyesület és végül a Neven-kultur egyesület, azonban egyik egyesület­nek sincs otthona. Felpanaszolta az előadó, hogy a radikálisok megtiltot­ták a horvát szokolistáknak, hogy a népiskolák tornatermeiben tartsák meg gyakorlataikat, holott a jugo­szláv szokolistáknak erre engedé­lyük van. Hangsúlyozta Katanec Mi­­hovil dr., hogy a szuboticai horvát kulturegyesiileteknek pkvetlen ott honra van szükségük, amikor azon­ban erre a célra a szuboticai városi hatóságtól egy épületet kértek, meg­tagadták kérésüket. Miután saját erejükből a szuboticai horvát egye­sületek nem tudnak megfelelő ott­hont létesíteni — mondotta — ezért horvátországi testvéreikhez fordul­nak és tőlük kérnek anyagi és erköl­csi támogatást. Az értekezlet elhatározta, hogy Katanec Mihovil dr. kérését teljesi­tik és azonnal külön bizottságot vá­lasztottak, amely Horvátországban gyűjtési akciót kezd a felállítandó szuboticai horvát kaltur-otthon ja­vára. A bizottságba a következőket választották: Elnök: Horvát Rudoli egyetemi tanár, titkár: Mayer Mi­­lutin, a horvát Sárkány-egyesület vezetője, tagok: dr. Kittig Szveto­­zár lelkész, Laszarszki Emil, dr. Re­­berszki József ügyvéd, Kumisics Mária írónő és Kvaternik Péter, a horvát Radisa igazgatója. A bizottság haladéktalanul megin­dítja az országos akciót a szuboticai horvát kulturegyesület megteremté­se érdekében. Pribicsevics szerint a kisebbségeknek nincs okuk panaszra A független demokrata-párt beográdi népgyülésén Pribicsevics élesen támadta a kormányt és a radikal! o tat a nemzetiségekkel kötött paktum miatt Beogradból jelentik: A független de­mokrata párt vasárnap a Kaszina-kávé­­ház termében gyűlést tartott, amelyen Pribicsevics Szvetozár, a párt vezére nagy beszédet mondott. Beszé­dében foglalkozott az ország bel- és külpolitikai helyzetével, a nemzetiségi kérdéssel, és élesen támadta Uzunovics miniszterelnököt, akit nem tart alkalmas személynek arra, hogy a kormány élén álljon. — Uzunovics — mondotta . Pribicse­vics — olyan ember, aki nem szereti a munkát, nem szakember és nemszakem­bereket vont be kormányába. Vélemé­nyem szerint a külügyminiszternek is szakembernek kellene lennie, nem pedig Perics Ninkónak... Sorban támadta a radikálispárti mi­nisztereket. különösen Jovdnovics Vá­­szát és MUetics Szlávkót, majd beszédét Így folytatta: — Hogy mi az uj kormány program­ja, azt nem lehet tudni, mert Uzunovics ezúttal nem hangoztat­ja, hogy a kormány politikájának alapja a nemzeti megegyezés.­­A kormány külpolitikája rossz. Olaszor­szág soha nem volt oly agresszív Jugo­szláviával, csak amióta Uzunovics áll a kormány élén. Véleményem szerint Olaszországgal nem köthetünk ba­rátsági szerződést, mert Olaszor­szág ellenséges magatartást tanúsít Jugoszláviával szemben. A Népszövetségben Jugoszláviának nincs meg az a helye, amely megilletné. Az országnak nincs külpolitikai orientációja. Belpolitikánk pedig még mindig olyan, mint amilyen Ausztria idején volt. A községi választások körül visszaélések vannak. Ki kell jelentenem, hogy. ez a rendszer tnlllcitálja még Bethlen mi­niszterelnök rendszerét is, mert amit Bethlen csinált Magyarországon, az ehez képest semmi. Támadta ezután a beogradi demokra­ta községi vezetőséget, amely szerinte szűkkeblűén alkalmazza a választói tör­vényt. Eseteket sorolt fel annak igazo­lására, hogy nem vettek fel oly állampol­gárokat a választót névjegyzékbe, akik­nek erre joguk van és hangsúlyozta, a iöderaJistának kikiáltott Za­grebban nem történhetik meg. A radi­kálisoknak ellenzékbe kellene menniöh — folytatta Pribicsevics — mint ahogy ellenzékbe küldték saját vezérüket, Pa­­sicsot is. Támadta ezután Uzunovicsot a Pasics temetésén tanúsított magatar­tása miatt. Szerinte Uzunovicsnak, mint miniszterelnöknek — búcsúbeszédet kel­lett volna tartani. A kormányt diktatú­rával vádolta és % ' a választások kiírását követelte, mert a radikálispárt szerinte elvesztette létjogosultságát és likvidálni kell. Fel­említette Ferrat Draga bég esetét. Ferrát Drágát most húsz évi fegyházra ítélték — mondotta — holott 1923-ban még tapsoltak neki a radikálisok. Azon sem csodálkoznék ezek után, ha Ferrát Draga béget néhány nap múlva Uzuno­vics mellett látnám, mint minisztert. Pribicsevics ezután áttért a nemzeti­ségi kérdésre. — Ha nemzetiségi kérdésről beszé­lünk — mondotta — ki kell jelentenem, hogy tévednek azok, akik azt akarják rám kenni, hogy én a nemzetiségek el­len vagyok és hogy le akarom gázolni a nemzetiségeket. Én hajlandó vagyok megadni a nemzetiségeknek mindazon jogokat, amelyeket a mi véreink számára követelünk más államokban. Ez azonban más, mint amit a mi párt­jaink tesznek. Más a nemzetiségek jogai­nak tiszteletben tartása és más az, hogy a radikális, vagy a demokrata párt a magyar vagy a német párital egyesül a Vajdaságban a szerbek ellen. Olyan az, mintha a radikális vagy a demokrata párt szövetkezne a Koszovón a törökök­kel — szerbek ellen. A ml nemzetiségeinknek el kell is­merniük, hogy ez az állam megadta mindazt, amit még egy allam sem adott meg a kisebbségeinek. A lausitzl rendszernek, a nagy német kulturnép szégyenére nincs egyetlen is­kolájuk sem. Felső-Lausitzban csak a hittant tanítják a vendek anyrnyelvén, de Alsólausitzban még a hittant sem. A nagy olasz kulturnép szégyenére az olaszországi szlávoknck nincs egyetlen iskolájuk sem Egy hang: Ez Nincsics érdeme! Pribicsevics: Véreink gyermekeit ide­gen iskolákban tanítják. Érdeklődtem a lengyelországi oroszok helyzetéről is és megtudtam, hogy Lengyelországba« még az orosz papnöveldékben is len­gyel nyelven tanítanak. Mit akarnak hát a mi nemzetiségeink, miért panaszkod­nak, amikor minden faluban van iskolá­­fuk, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. Pribicsevics ezután a gazdasági vál­ságról beszélt. Kifogásolta, hogy az ál­lam túlságosan beleavatkozik a gazdasá­gi életbe. Követelte a tisztviselői kar depolitizalitását. Kijelentette, hogy az; Amerikába kivándorolt szlávok százmil­lió dolláros kölcsönt ajánlottak fel Ju­goszláviának vasútépítés céljára és ami­kor az ajánlattevők képviselői átutaztak hozzánk a tárgyalásokra, kiderült, hogy a minisztérium még az ajánlatukat sem ismeri. ► Végül a tartományi választásokról be­szélt Pribicsevics. — Én — mondotta — évek óta követelem a decentralizációt és mégis mindig cen­tralistának kiáltanak ki. Azt állítják ró­lam, hogy engem a horvátok gyűlölnek amivel szemben kijelentehetem, hogy a horvátok vagy Radics mögött, vagy mögöttem állnak. A radikálispárt tiszta szerb párt. Vannak ugyan benne magyarok, németek és tö­rökök, de horvát egy sincs. Ha horvát tagja van a radikálispártnak, az vagy tisztviselő, aki előléptetést akar, vagy állami szállító. Beszéde végén Pribicsevics támadta a többi pártokat is majd felszólította a hallgatóságot, hogy szavazzon a függet­len demokrata párt listájára. Legényt szöktetett egy szerelmes leány Furcsa szerelmi regény egy bánáti faluban Bccskerekrő! jelentik: A becskereki rendőrség érdekes és nem mindennapi ügyben folytat nyomozást. Szombaton megjelent a becskereki rendőrségen Varga István tatai jómódú gazdá'kodő '■s legényszöktetés miatt felje entést tett Bata Erzsébet huszonhárom éves talai leány ellen, aki fiát, Bata Istvánt szom­batról vasár apra virradó éjjel meg­szöktette a községből. Bata Erzsébetnek, egy ta'ai szegény zsel érember leányának már évek óta udvarolt Varga István húsz éves gaz­dag fiatalember és feleségül akarta venni a le nyt. Varga szülei ellenezték a házasságot és megtiltották a kiskorú fiúnak, hogy a leánnyal találkozzék. Eddig minden úgy történt, amint a népszínművekben történni szokott. A váratlan fordulatot előidéző gondo’at azonban most az egyszer nem a szerel­mes ifjú, hanem a szerelmes leány agyá­ban születe’t meg. Bata Erzsébet e‘határ ózta, hogy meg­szökteti szere mesét. Szombat este ti­zenegy ór ra találkát adott a fiúnak. Varga István a kitűzött időben ponto­san megjelent a megbeszélt helyen. Par percig várakozott, amikor hirtelen hi­tű ró! va'aki ráugrott, vastag gyapjú le­ped t dobott fejére és még mielőtt vt dekezh tett volna, fe'dobták egy ko­csira, amey sebesen e vágtatott ve e. A fiataember, aki azt hitte, hogy utón diók tamadí k meg, segítségért ki­ásott. A kiáltásokra a közeli házakból kisiettek az emberek, akik még látták a száguldó szekeret, rajta a fiút és a bakon a leányt, aki a gyeplőket tar­tója. A szere’mes ifjú, akinek haragját va­lószínűleg öröm váltotta fel amikor megtud a, ho -y szerelmese rabolta el, nem adott hirt magáró’, Varga István, mikor fia vasárnap dclig nem jelent­ke ett, feje’entetie a iegényrabló leányt a rendőrségen, am; ly Zemunban kere i a kiskorú fiút, mert a szerelmesek műi­den je szerint a leány Zemunban cl naryanyj hoz szöktek. A furcsa szöktetési eseten nemcsak Tata község, de az egész Bánát mu!a‘, mert fe'ő, hogy a szerelmes Bözsit példáját még sok leány fogja követrí .

Next

/
Thumbnails
Contents