Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-10 / 8. szám
XXvili, évfolyam. Szubotica, 1927. HÉíFá január 10. 8. szám. Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovln trg 5. (Minerva-palota) Súlyos támadások a magyar párt ellen az egy esült ellenzéki pártok suboticai népgyülésén Az ellenzé v agitációs gyűlése — Pleszkovics Lukács dr. a r tdikális-magyar listáról — Raics Balázs támadása a Radics-párt ellen — Havas Emil dr. élesen állást foglalt a magyar párt vezetősége és a radikálisokkal kötött paktum ellen Egyesü t erővel mennek a választási harcba az el enzéki pártok Az egyesült szuboticai ellenzéki pártok: a demokrata párt, a Pribicsevics-púrt és a vajdasági néppárt vasárnap délelőtt tartották agitációs népgyülésüket a Lifka-mozi udvarán levő kioszkban. A népgyülésén, melyet kilenc órára hívtak össze, mintegy ötszáz, nagyobbrészt szuboticai polgár vett részt. A népgyülést tiz órakor nyitotta meg dr. Vojrr . Hajdú József és indítványozta a gyűlés elnökeinek, alelnökeinek és titkárának megválasztását. A gyűlés egyhangúlag dr. Vojnics-Hajdu Józsefet választotta meg elnökké. Alelnökök lettek dr. Rafajlovics Milos szuboticai ügyvéd, Presics Márkó, az egyesült ellenzék listavezetője és Takács Antal, titkárokká Lungulov RadiVojt és Kopunovics Lajost választották meg. A gyűlés első szónoka Vojnics-Hajdu József dr. volt, aki szerb, majd magyar nyelvű beszédében ismertette az egyesült ellenzéki pártok programját és ezzt-1 -kapcsolatban hosszasan ismertette á megyei és városi közigazgatás ellen felmerült panaszokat, kiemelve a városi pótadök és egyenes adók kíméletlen behajtásának káros következményeit. Grol Milán demokrata, nemzetgyűlési, képviselő volt a következő szónok, aki beszédében a közállapotokkal foglalkozott és többek között a következőket mondotta; — Lehetséges, hogy nem is olyan régen még hittetek a kormányzó pártok Ígéreteinek és rájuk szavaztatok. De én most azt kérdezem tőletek, hol vannak az Ígért utak hol van az adókönnyítés. hol vannak a csatornák és iskolák, melyek ilyen szép óíj gazdag várost megillétnének? A tartományi választás nagy dolog azt jelenti, hogy a jövőben ti gondoskodtok a magatok sorsa felöl, ti választotok városi tanácstagokat, ti választotok vezetőket a közigazgatás élére, de vigyázzatok, kire bizzátolc a magatok és gyermekeitek sorsát, mert a múlt eseményei után okotok van gyanakodni. A mai kormány nem szívesen határozta el magát a tartományi választások kiírására, mert ha jogot ad a népnek arra, hogy határozzon saját ügyeiben, akkor a kormány veszít hatalmából. — Ismerem jól az itt uralkodó közállapotot és egy Ízben ki is jelentettem a nemzetgyűlés ülésén, hogy hajlandó vagyok mandátumomról lemondani abban az esetben ha a szuboticai városházán nem találok egyetlenegy rendellenességet sem. Azok — fejezte be beszédét Grol Milán, — akiknek semmi sem fáj, azok szavazzanak a kormánypárt jelöltjére, de akinek baja van, az tartson velünk. Pleszkovics Lukács dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedett ezután szólásra és magyar nyelven mondott beszédet. — Olyanok is eljöttek ide — mondotta Pleszkovics Lukács, — akik eddig visszavonultak a politikai harcoktól és akik most belátták, hogy elérkezett a tettek ideje. Mindenért, ami történt, egyedül a radikálisok és Radics István a felelős. Pleszkovics Lukács dr. ezután az elviselhetetlen adórendszerről és a* adóterrorról besíélt, majd pedig a magyar párt magatartását bírálta, kijelentve, hogy a párt nyolc éves küzdelem után kapitulált és kétes értékű ígéretekért cserben hagyta szövetséges társait. — A radikális párt listáján a magyarok a negyedik helyet kapták — mondotta Pleszkovics Lukács df. — Nagy üdön a negyedik, de ha bekerül, elmondhatjuk hogy Isten csudát csinált. Rajics Balázs: Isten nem csinál csudát! Nem kell félni! Pleszkovics Lukács dr.: A magyar párt vezetősége annak idején árulóknak nevezte Majláth Istvánt és Gálffy Györgyöt mert magyar radikális klubot alakítottak, vájjon mit követtek el most a magyarság bizalmának páncélja mögött, amikor paktumot kötöttek? Beszéde végén szolidaritásra hívta föl az ellenzéki pártok tagjait és átadta a szót Rajics Balázs Szent Rókusi plébánosnak, aki a kővetkezőket mondotta — A korrupció az államrend legnagyobb veszedelme; de most elérkezett az idő hogy megszabaduljunk a féregtől, amely az állam belső rendjének szilárd tölgyfáját forgácsolja szét. Kraljevics Márkó, a szerb nép ideáljának testet öltött alakja, buzogánnyal verte' szét a százfejü hydrát, mely népe vérét szívta fel — most mi fogjuk ezt cselekedni. Rajics Balázs beszéde további részében köszönetét mondott pártja, a néppárt nevében, fegyvertársainak, Davidovics Lju búnak és Pribicsevics Szvetozárnak, akikkel együttesen szállnak síkra a jogegyenlőségért. Radics István — folytatta Rajics Balázs — játék a radikálisok kezében, de ő annyira tehetetlen, hogy ezt nem veszi észre. Radics az ostor, mellyel a radikálisok lesújtanak, de ez az ütés Radicsnak is fáj. Radics a horvát nép árulója, akivel soha többé közös munkára nem lépünk. Rajics Balázs után dr. Havas Emil szuboticai ügyvéd mondott beszédet, melyben ismertette azokat az okokat, melyek a magyarság egyrészét a magyar pártból való kiválásra birja. — Tisztelt polgártársaim! — kezdte beszédéi dr. Havas Emil. — Néhány szóval meg kell mondanom, hogy nyolc évi viszszavonultság után miért találtok engem az ellenzék táborában. Én mindig az őszinte és tisztességes harc embere voltam, én küzdöttem 1913-ban a szerbség kulturális és politikai érdekeiért és az idő úgy hozta magával, hogy 1922-ben küzdjek a magyarság jogaiért. Küzdöttem nyiltan és becsületesen, de már a kezdet kezdetén beláttuk több társammal együtt hogy csalódtunk a magyar párt vezetőségében. A magyar párt vezetőségét — ezt hangsúlyozom — nem szabad összetéveszteni a magyarsággal, a magyarság tömegeivel. A magyar párt vezetősége külön szerb, teljesen önálló és felelőtlen. A magyar párt vezetősége nem egyszer adta tanujelét politikai éretlenségének, tapasztalatlanságának, a taktikai érzék hiányának, a politikai rövidlátásnak. Alapvető hibája volt a mrgyar pártnak — mondotta Havas Emil — hogy élére politikailag iskolázatlan egyének kerültek. A magyar párt vezetőségének mini' káját a kezdettől fogva személyi érdekek irányították és a vezetők sosem bírták teljesen a magyarság bizalmát A magyar párt vezetősége a nagybirtokosok blokkja, amely visszaélt a magyarság beléje vetett bizalmával és az ő megkérdezése nélkül cselekedett. Egyetlen magyar ember sem tudott arról, hogy a vezérek — paktumot kötöttek a radikálisokkal, ezt is őzért, hogy a nagytőkéi megvédjék. — A magyar közposztály — folytatta Havas Emil — a magyrr intelligencia itt van velünk. Elismerem, hogy a magyar párt sokat dolgozott — de a politikust csak a siker Igazolhatja — és: hol itt a siker? Nem lehet sikernek tekinteni azt, hogy a magyar párt nyolc évi küzdelem után ■Vakturnot kötött a kormánypárttal — mintegy elismerve azokat a sérelmeket, melyekkel mai szövetségese nyolc év alatt élhalmozta. Én kiléptem a pártból, mert nem akartam ezért a felelőtlen cselekedetért a magyarság itélőszéke előtt a felelősséget magamra vállalni. A múlt eseményei után csak két lehetőség volt a magyar párt számára, vagy csatlakozni az ellenzéki blokkhoz, vagy passzív rezisztenciában maradni, de paktumot kötni nem lett volna sza bad. Ezekutún a magyarságot el kell választani a magyar párt vezetőségétől, atrjely erejét netrí a magyar nép tömegeinek erejéből merítette, hanem úgy tett, mint az oligarchák: egy évben kétszer összeült az elnöki tanács és kiadott egy-egy kommünikét, amely nagyon hasonlított az orvosi jelentéshez. Képtelen vagyok megérteni, hogy milyen lelkiismereti el cselekedte ezt a magyar párt, amelynek vezetősége azt mondta, hogy a paktumnak nincsenek titkos pontjai, mi azonban nem látjuk a nyilt pontokat sem. Az erdélyi magyarság is paktumot kötött a kormánnyal és legalább papírra kapott tizenkét nyilt Ígéretet — de itt sem titkos, sem nyilt Ígéret nincs. Ezek után hol az eredmény? — A paktum megkötése — folytatta Havas Emil — lehet jeles cselekedet, lehet oktalanság, de paktumot védeni erkölcstelenség. És teszi ezt az a magyar párt vezetősége, amelyen kitört a páf* zási ösztön és amelynek egyik-másik tagja kijelentette már, hogy ha a paktum rosszul ütne be, átjönnek a demokratákhoz. Milyen menyasszony az, aki mdr a házassága első napján arról álmodik, hogy miként csalja meg az urát? Dr. Havas Emil ezután részletesen Ismertette a magyarság feladatát és azzal fejezte be beszédét, hogy addig folytatják a küzdelmet, amig egyenlő igazságot nem nyer az uj haza minden egyes polgára. Prcsics Miska, az egyesült ellenzék listavezetője rövid beszédben a szegény nép* osztály helyzetét vázolta és többek között kijelentette, hogy az ezeréves Horvátországot fennállása óta nem érte akkora szégyen, mint amilyent Radics István hozott rá, aki iránt nem csak a -Vajdaságban, de Horvátiországban is megrendült a n$P bizalma. Rafajlovics Milos dr. ügyvéd magyar nyelven mondott beszédében a korrupcióról beszélt, amire szerinte a jelenlegi kormányzati rendszer rákényszeríti 4 tisztviselőket Udicki Szvetozár rövid beszéde után Lungulov Radivoj szólalt fel és többek közt a következőket mondotta: Abban az esetben, ha a január 23-iki tartományi választásra megismétlődik az a terror és legitimációs rendszer, amely a legutóbbi képviselőválasztáskor megtörtént az ellenzéki pártok tömegei forradalmat kezdenek sérthetetlen jogaik megvédésére. Lungulov e szavainál a teremben levő radikális párti hallgatóság fülsiketítő zajban tört ki és öklüket rázva szidalmazták Lungulovot. A rendet csak nagynehezen sikerült helyreállítani és a rendzavarókat a teremből eltávolítani. Lungulov Radivoj tulharsogva a zajt, fejezrte be beszédét Lendvai József beszéde után dr. Vojnics-HaJdu József bezárta a gyűlést, amely egy órakor rendben véget ért A szocialisták előnyomulása a francia szenátusi választáson A választások nem Idéznek elő lényeges eltolódást a szenátusban Parisból jelentik: Vasárnap folyt le harminckét departementben a szenátus egyharmadának újraválasztása, ötszáz jelölt versenyzett száznyolc mandátumért és az I92f évi kamarai választások óta most nyilt Franciaország népének első Ízben alkalma, hogy nyilatkozzék a kormány politikája felöl. A választáson a szocialisták majdnem mindenült ellenjelöltet állítottak a polgári radikális jelöltekkel szemben. A választás három menetben folyt le Az első két menetben abszolút többségre volt rzükséj. a harmadik turnusban azonban ; már.a relativ többség is elegendő volt Az »1- I turnusban 108 szenátor közül hatvanhármat választottak meg, köztük Barthou igazságügyminisztert, Peret kamarai elnököt, Caillaux, Balacher, Leon Berard és Mártin volt minisztereket. Ekkor kerüli pótválasztásra Selves, a szenátus elnöke Milterand volt köztársasági elnök, Steeg Marokkó főkormányzója és mások. A második választási menet után végérvényesen 79 szenátort választottak meg alak közül 29 radikális, 17 jobboldali köztársasági, lö baloldali köztársasági. 0 jobboldali radikális, I konzervatív é* 3 köztársasági szociálist*. Delthiel radikális képviseld megbuktatta Selvest, a szenátus elndkét, akivel
