Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-09 / 7. szám

10. oktal.

1927. január 9.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

SZÍNHÁZI kistükör

Edmond és Jules Guncourt a színpadon

Érdekes darabot mutattak be most Olaszországban ezen a címen: Kettétört szív. írója C. 0. Viola. Két hőse két író, aki mindig együtt ir s lélekben egészen összeforradt. Ezek a főszereplők sokban emlékeztetnek a (ioncoi/n-testvérekre, bizonyára az ő jólismert alakjuk adta meg az ösztönzést az Írónak a darab tárgyához.', Tudvalevő, hogy mikor Jules Goncourt meghalt, Edmond sokáig nem tudott Írni s hatalmas lelki válságon ment át...

Maga a dráma erről szól:

Két testvér van, Attdreá és Giovanni Salviati, ezek már tizenkét éve együtt írják regényeiket, színdarabjaikat, együtt váltak híresekké. Egyesülésük tökéletes. Nem együtt dolgoznak: együtt gondolkoznak. Egyéniségük összeolvadt. ök ketten: egy iró. Hírnevüket nem osztják meg eg*nás közt, nem tudják egymástól megkülönböztetni önmagukat.

Anna, egy lelkes fiatal leány úgy bámulja őket, többször irt is nekik ismeretlenüli úgy érzi. hogy a kettő egy. Egy nagy színpadi, sikerük után bátorságot vesz mogának, fölkeresi őket. Az ismerkedés után is egynek tudja a két testvért. Andreát és Giovannit, egy titokzatos vonzó egyéniségnek s tréfásan Giannandreának nevezi őket, összeolvaszíva neveiket.

A két. irótestvér egyszerre beleszeret ebbe a* lányba s akkor mindkettőjükben fölébred az ösztön, hogy elkülönödjenek, mindenki a1’ maga életét élje. A válságot erősebben érzi a fiatalabbik. Giovanni. Ez a válság eleinte csak a szív válsága, de aztán az agy válsága is lesz. Giovanni képtelennek érzi magát arra, hogy tovább dolgozzék bátyjával. El kell válni tőié. Ezt elmondja öreg édesanyjának, aki szomorúan hallja a hirt, hogy fiai, akiknek neve eddig össze volt kötve a munkában és dicsőségben. elszakadnak.

A testvérek elválnak egymástól, a szerelem, . melyet jnindaketten egyaránt éreznek Anna iránt-, széttörte a baráti kapcsolatot. Giovanni elun zik. két hónapig hirt sem ad magáról, szomorúan bolyong a világhau, de nincs maradása, visszatér. Rájött : rra, hogy egyetlen ember se ő ma? ', hogy a bátyjával való együttműködés, mé'yet lehetetlennek érzett egy módja volt annak, hugy kite'íesitse öjimagát, hogy meneküljön mará"Osság'átöl. Miután látja, hogy Anna Andreát, is; szereti a lcánvt oda adja neki szfirtc karjaiba kényszeríti, a krisztusi lemondás mosolyával .

FrAnc'o doron t Nib^I-d í ’vrn-Vspnp'i

fi n5 fir . , | > -..-.U «I»,*

Feltűnést keltő cikk jelent meg a Mercwv de Francéban mely a Nobeldij idei nyerteset, Bernard Shawt komolyan' és- keményen megbírálja ^minden Írói alkotóképességet megtagad tőle s mindössze azt ismeri el, hogy kitűnő ujságira lehetett volna belőle. Ez a tanulmány. — melynek állításai sok igazságot is tartalmaznak — élénk fényt vet arra az ellentétre, mely a francia es az angol világszemlélet között van.

— Attól á naptól kezdve — szói a tanulmány'-— mikor VII. Edward ő Felsége végignézte: Shaw egyik vígjátékét, Shaw az előkelő világ bálvanya lett, divatos iró, a szalonok tekintélye s az uccák beszédtárgya. A szalonokban anynyivuiis inkább kedvelik, mert azt álltja hogy megveti a szalonokat. Tudomására hozatta mindakét félgömbnek, hogy »nem szenvedheti a társasági életet s utálja a frakkot,«. Egyébként véleménye szerint ö ama kevés ember közé tartozik, aki..igazán fontos nemzetközileg ist ennélfogva annyi ideje sincs társaságba járni, m.iiU egy koronás királynak,’vagy miniszterelnöknek. Ennek ellenére folytonosan fogadja az újságírókat, akik

előtt »ördöngös gúnnyal« nyilatkozik meg s nagy dolgokat jelent ki: például, hogy a petróleumot jobban szereti, mint a konyakot és különben se iszik, hogy növényeket eszik és nem dohányzik, hogy szívesen megváltoztatná a törvényeket, az erkölcsöket és a helyesírást, hogy utálja a sportot és a viviszekciót s hogy végül megérdemli a bürökpoharat. Ha szükséges, hibáival hivalkodik, ki is talál egyet-mást. Véleménye szerint ő »korának legjelentősebb alakja... olyan legendás alak, mint a Bolygó Hol- Iandi.t

— Határozottan ügyes ember. Háború alatt kissé megrokkant a népszerűsége. Erre kijelentette, hogy Európának egyetlen diplomatája Lenin, hogy örvend a reimsi székesegyház bombázásának, mert benne az isteni gondviselés erélyes figyelmeztetését látja. stb. Shaw egyáltalán nem művész. Shakespearet, ha nem is őszintén, neveti, de jellemző, hogy Zolát és Brícuxt bámulja. Az igazság az. hogy Shaw. aki njságirássa! kezdte s megérdemelte volna, hógv nagy hírlapírói sikereket arasson, nem szereti s nem érti az irodalmat. Regényei csak keretek társadalmi kérdésekhez, színdarabjai szintén. Húsz éves korában egy uccatér padjára vagv egv keresztut

mérföldkövére mászva, angol Szokás szerint fejtegette a szociálisták tételeit. Hisz az egyenlőségben, »mint a társadalmi szervezet egyetlen állandó alakjában«. Mindig a váratlant hajszollá. De ezt a váratlant már vártuk. Folyton azt akarja bizonyítani, hogy a fehér fekete és ötletei ez eljárás folytán annyira kimerülnek, hogy mélyen a középszerűség alá süllyednek. Nem az angol Maliere Többféle nevetés van Van a vidámságnak nevetése, mely a megvetésből, az ötletekből, a bohóságokból születik, van bohózat! nevetés is, van mosoly, melyet finom megjegyzések csalnak ajkainkra s van végül olyan nevetés is, emiy abból származik, hogy látjuk gyarlóságaink, félszegságeink nevetséges voltát 5 ezt mondjuk magunkban: »Milyen igaz.«

Ez az uiolsó nevetés hiányzik Bernard Shawból

*

B mard Shaw véleményei a terhet’ asztalnál

Tudvalevő, hogy a mai színház koronázatlan királya, Bemard Shaw semmiáron. semmi pénzért se mhajlandó elmenni Amerikába, ennélfogva egyik lelkes hive az amerikai Arcibald Henderson jött el hozzá, megírta lelki éietraizát ebédutáni beszélgetések formájában. Az amerikai mindenre kiváncsi volt. az ir drámairó mindenre feleit. Sokszor igazán érdekesen.

Miért nem engedte filmre alkalmazni drámáit? A válasz a kővetkező:

— A mozi kétségtelenül csábító, bizonyos, .tekintetűén. az uj művészet is s engedhettem volna magamat elcsábítani. De végre is, lia egy ember a beszéd adományával rendelkezik s azt kérik tőle, { hogy q néma művészethez szegődték az olyasmi, mintha Tizidntól azt kívánnák, hogy képeit színek nélkül fehérrel és feketével fesse. Szavak nélkül közölni egy drámát legalább is akkora barbárság, mint szobor helyet csontvázat adni. Ha a közönség látja Machbctet a moziban. azt képzeli, hogy igazán látta Machbctet és el se megy színházba, mikor adják.

Vájjon hogy dolgozik, mikepen születnek meg a drámái. Amerikában vannak drámaíró iskolák, talán hasznát vehetnék tanításának. Shaw ezen kérdésen nem botránkozot meg. Így válaszolt:

— Napokon is. járt katonaiskolába s nyilván Michelangelot is tanította valamelyik mester az ecset kezelésére. A dráma magától fejlődik. Én csak a tollai tartom kezemben. Olykor egy-egy jelenet rémlik elő, egy helyzet, mint például az Ördög cimborájának a letartóztatása, mely a végleges kidolgozás at-1 kalmáva! talán a főjelenet lesz, . talán j nem. Máskor az első ötletet egy megfigyelés sugalmazza. így például A doktor dillemdja abból a megjegyzésből született meg, melyet Sir Almroth Wright tett egy tanársegédjének, mikor a Mária kórházban mutogatta betegeit.

Vájjon a háború utáni irodalomnak túlságos érzékisége nem a sok nélkülözésből magyarázható-e meg, melyet az emberiség az elmúlt években átszenvedett?

Shaw véleménye szerint a háború a művészetet legalább ötven évvel vetette vissza, de az is tagadhatatlan, hogy a közönség épp a háború miatt olykor magasabb művészi szempontokat is óhajt, ö nem Ítéli el az érzékies irodalmat. Véleményét igy fogalmazza meg:

Mindaddig nem lesz egészséges nemi Irodalmunk. ameddig nem lesz olyan nemzedékünk, mely egészséges nemi életet él s ez mindaddig lehetetlen lesz. amig a tőke-uralom a házasságnak mint minden más dolognak, föltételeket szab. Egyékként hogy mi erkölcsös és mi erkölcstelen, arra vonatkozólag csak azt említem föl. hogy mikor Linné először irt a növények megtermékenyülősóról. sokan akadlak, akik a növénytant erkölcstelen és istentelen tudománynak jelezték. Ez ma már hihetetlen, de igy volt.

KÖNYVEK

• dy szerb ismertetése

Leizkovác M'aden venferditáiai a Rc£ i Slikábca. Szantaiaky Kornél cikka a Vrema karácsonyi (tárnában

A művészet a szent egyesítő — Írja Goethe és ennek az igazságnak diadalmaskodását látjuk most is, mikor a szerb-magyar irodalmi közeledésről kell számot adnunk. Ennek a köeledésnek lehetőségét tulajdonképen Ady adta meg, ö fektette le azokat a pilléreket, melyeken továbbépíteni és találkozni lehet, de Leszkovác Mladcné. ezé a fiatal, nagytehetségű szerb költőé az érdem, hogy Adyt hü művészi, teljesen átértett és átérzett fordításban először ismerteti meg a szerb olvasóközönséggel. A Reö i Slika cimü havi folyóirat decemberi számában öt költeményét mutatja be Adynak a Szeretném ha szeretnének cimü kötetből tájékoztató és ismertető bevezetéssel. valamint Ady arcképével. A fordítások mesteriek, az eredeti sorok szépségét és nagyszerűségét szinte maradéktalanul átmenti a szerb verssorokba. őszintén fájlaljuk, hogy csak öt költeményt olvashatunk ebben a kitűnő, megértő átültetésben s hogy ezek a költemények sem mind reprezentativ jellegűek. De óhajtva hisszük, hogy Leszkovác Mladen nemes munkáját nem hagyja abba, s hogy nemsokára újabb Adyforditások kerülnek ki a fiatal szerb poéta mesteri tolla alól.

Leszkovác fordításai adták meg az aktualitását unnak, hogy Szenteleky Kornél a Vremc most megjelent karácsonyi számában egy tanulmányt írjon Ady Endréről. Szentelcky tanulmányában a magyar lélek árvaságával is ellenmondásos, sirya-vigadós karakterével foglalkozik, amelynek okát a magyar nép és a magyar kultúra testvérietlenségében látja. Jóllehet a magyar nép már teljesen alkalmazkodott a Nyugathoz, lelke mélyén ott van még valami ösztönös, ázsiai nosztalgia az őshaza után s ezért örökkön idegennek es szomorúnak érzi magát Európa indogerman testvériességében. Ebben rejlik a magyar sors, a magyar tragédia, mely művészi és megrázó formában jelentkezik Ady erős. ösztönös közvetlenségéről és misztikus, prófétai szimbolizmusáról beszél, egyben pedig rámutat arra, hogy meny-1 nyíre hasonlatos Ady formanyelve Augusztin Ujevicsnek, a nagy szerb költő-. nek finom, intuitiv szimbolizálásához.; Végül Leszkovác fordításaival foglalkozik és megállapítja, hogy Leszkovác munkája nem csupán művészi törekvés

RÁDIÓAMATŐRÖK

Is akvélemén/tadok.ké zülékeik felülvizsgálását, javítását végzem, aj készülékek sz ksz rü fel 1 itását, mindennemű alk trészt szállítok legolcsóbban

CZUCZY EMIL „éTós 121 SUBÖTICA isi

és teljesítmény. »Leszkovác Mladen ur nemes, tiszta igyekezete — fejezi be cikkét Szentelcky — lehetővé teszi egyúttal azt is, hogy távoli emberek, idegen telkek Ady csodálatos fárosz-fényénél találkozzanak az eszme barrikádokon.«

*

A hat aatve . Weils regénye

A müveit világ most ünnepli Anglia reprezentativ nagy írójának H. G. WeUsnek 60-ik születésnapját. Az irót ünnepli benne, aki a regénynek egészen uj típusát teremtette meg, azt a regényt, amely nemes irodalmi értékein túl még más és tán nehezebb értékekkel súlyosul: mondanivalókkal, amelyek a mai szociális ember létkérdéseire adna feleletet, ismeretlen jövőre rávilágító nézéssel, amely a próféciák erejével hat s amely a megváltás felé vivő utat mutatja a mai világkháosz tévelygő emberének.

Ritkán érhet valakit méltóbban ory nagyszabású ünneplés, mint Wellst most, amikor azi egész müveit világ hódolatát és tiszteletét hozza eléje. És szebb viszonzást erre az ünneplésre Wells nem adhatott, mint hatalmas kétkötetes regényét, Krisztina Alberta apja cimü müvét, melynek magyar fordítása az évforduló alkalmából jelent meg a Franklin Társulat kiadásában az ismert Wells-forditó Kiss Dezső pompás tolmácsolásában.

Nem véletlen, hogy ez a regény ily fontos dátummal kapcsolatban jelent meg. Wellsnek uj mondanivalóit adja ez a könyv. írói pályájában uj nagyszerű etappot jelent. A nemzedékek, az apa és gyermek ötök ellentétének kérdését veti fel Krisztina Aiberta sorsában, amikor a múlt álmaiban elmerülő apával szemben tetterős életörömmel teli, egészséges aktivitású leány állítja. Vonzó meséjü, lenyűgöző érdekességii történet alakul ki az i pának és a lánynak e helyzetéből. A nagyszerű regénynek valami különös varázst ad, ahogy Wells ezt az uj leánytipust felépiti, a 20. század pompás, egészséges szabad akaratú, de a maga erkölcsi értékét mindég tudó és tisztelő leányát.

Wells nagyszámú magyar olvasói olyan értéket kapnak a könyvvel, amely a mai világ regényirodalmának az élén áll. s amelynek lefordításával a magyar kultúra legszebben gazdagodott.

A kétkötetes mü a Franklin Wells sorozat ismert szép kiállításában jelent meg. Ara tűzve 80 din., kötve 120 din. Megrendelhető a Minerva könyvosztályában.

*

Moss* cmikönyve. Most jelent meg a Müsse Rudolf részvénytársaság kiadásában megjelenő ’’Cimkönyv az SHS. királyság részére" A hatalmas vaskas kötet tartalmasságát a legjobban jellemzi nehánv adat: a címjegyzékben 7500 helység van felsorolva és tizenegy millió név A könyv úgy a belföldi, mint a külföldi kereskedők iparosok és gyárak csaknem teljes jegyzékét foglalja magában, úgy hogy a kompassz kitűnő tükre az egész gazdasági helyzetnek. A Mosseféle gazdasági kompassz szinte nélkülözhetetlen kézikönyv minden kereskedő és iparos részére.

Lakodalmi és keresztelői torták és sütemények

iól eíké#zitve illés s kivitelben :: olcsón kaphaió ::!

T N E R CUKRÁSZDÁBAN

SU80TÍCA TELEFON 206. 7790