Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-06 / 5. szám
19^7. január 6. BÁCSMEGYET NAPLÓ Négy és félmillió dollárt örökölt egy szuboticai butorgyáros Czigler Gyula szerencséié — Egy Amerikában elhalt rokona hagyta rá az óriási vagyont — Még két jugoszláviai Czigler örökölt — Czigler Gyula az Örökségből beruházási kölcsönt akar adni a városnak Váratlan nagy szerencse érte Czigler Oyuta szuboticai butorgyárost. Az ame rikai jugoszláv konzulátustól átirat érkezett a szuboticai hatósághoz, amely közli, hogy Czigler Gyula szuboticai Slenkievlcseva ullca 14. szám alatti lakos, két másik rokonával Nemesné született Czigler Katalinnal és Steinltzné született Czigler Máriával együtt örökösei az Amerikában 1925 február IN.lkán meghalt Czigler Vilmosnak, a Royal Baking Powder tizein t:lejdonosának. aki 13,000.000 dollárt kitevő vagyonát végrendeletiles ré zben íele.'égére és fiára, részbui tárom jugoszláviai rokonára hagyt». Az átirat, amely a kivándorlási i . pecsétjével van ellátva és a 32.070. somot viseli, 1926 december 29-iki kel le" - sii. Az átirat a következőképen bang?!:" Czigler Vilmos newyorki lakos. Royal Bafáirg Powder-eég tulajdoni : 1925 február 18-án bekövetkezett !. ' • láva! tizenhárommillió dollárt h: : • vagyonát végrendeletiles tőrré; , örököseire hagyta, akiknek, a a csatolt végrendeléti kivonatba:'. • feltüntetve. A végrendeletet a Surrogate C.-ur■ Brooklyn 1926 Julius 6-án 905. ..rimáiul iktatta és megküldte a newyorki jugoszláv konzulátusnak, amely a végrendeletben megnevezett és Jugoszláviában élő Czigler-leseármazottakat a napilapok utján jelentkezésre szólította fel. A Szubotica városhoz érkezett leirat értesíti Nemesné született Czigler Katalin vclikibecskereki. bánáti és Síeli nitzné született Czigler Mária csakovecí lakosokat, akik dr. Mogan Gyula zagrebi ügyvéd utján jelentették be annakidején igényüket az örökségre, hogy a kellő bélyegilletékkel ellátott kérvényeiket nyújtsák be. Az akta második és különálló része, amely ugyanazt a keltezi., viseli éS a szuboticai városházán van kikézbesítés végett, Czigler Gyula szuboticai lakosnak szól és igy hangzik: zulátusnak. hangzik: Royal A levél a következőképen C.u ■■Rale General of the K gdom SHS Newyork City Uram! Olvastam az újságokban, hogy nagybátyám az Amerikai EgyesiÜt-Aliamokban meghalt és Jugoszláviában élő rokonaira hagyta vagyonát. Tekintettél közeli rokoni kapcsolatomra az elhunyttal, kérem önt. hogy a *, örökséghez való jogomat bejelenteni szíveskedjék. Szives válaszának vétele után be fog vtn szerezni a rokonságra vonatkozó nnányokat. Előre is megköszönve •/íves jóindulatát maradok kiváló tisztelettel. Julius Czigler. A levelet 1926 november 16-án küldte 11 Czigler Gyula és az amerikai jugo’úv konzul illetékes helyén be jeleb•« .te Czigler Gyula igényét az örökség... Nemsokka! később Czigler levelet kapott a beogradi Amerikán Consul Servir -töl. amelyben. Stewart K. Me.’ Millin' Amerika jugoszláviai fő'konzula arról ér.sitelne Cziglert, hogy forduljon vala,-clyik amerikai ismerőséhez, iiogy jár-, jen el ügyében és.ha az nem vezetne eredményre,' forduljon újra az amerikai . nzulátushoz. Czigler Gyula, mivel Amerikában sem hozzátartozója, sem ismerősé nincs, újból áz amerikai konzulátushoz fordult, amely eljárt ügyében és az aktákat, melyek Cziglert. mint az örökség egy részének jogos igénylőjét tüntetik fel. diplomáciai utón megküldte Szuboticára. ahová szerdán délelőtt érkezett meg. KI volt Czigler Vilmos? A kétszázhuszonötmiilió dináros örökségről még hivatalosan nem is értesítették Czigler Gyulát, amikor a Bdcsmegyei Napló munkatársa felkereste a boldog örököst VI. köri Sicnkievicseva-ulica. volt Odor-ucca 14. számú lakásán, hogy információkat kérjen a dúsgazdag amerikai gyáros személyére vonatkozótag. Czigler Gyulát természetesen igen kellemesen lepte meg a hír. A kedves öregur szívesen válaszolt kérdéseinkre és elmondotta, hogy atyja Czigler Pál kádármester volt, nagyatyja pedig Csaritavtren mészáros. — őseim abban az időben telepedtek le Bácskában — mondotta Czigler Gyula — amikor II. József és Mária Terézia Sziléziából és Morvából iparosokat Hozattak és benépesítették a déli határokat Nagyapám testvére, akiről közelebbi adatokat nem tudok, egy ideig Bácskában élt, később mini iparóslcgény Franciaországba Vándorolt, ahol letelepedett A francia forradalom kitörésekor 1789 körül ez a rokonom kihajózott Amerikába. Ennek egyik leszármazottja tehet Czigler Vilmos, aki 1925 elején meghalt, Semmi egyebet nem tudok róla, ez is szájhagyomány utján apáiól-fiura szállva maradt rám. A hatalmas vagyon egyrészének immár boldog örököse ezután elmondotta, hogy Jugoszláviában rajta kívül több, a családfához tartozó Cziglernek kell lenni. öten voltak testvérek: Béla, Károly, Julia, Mária és Gyula, de ezek közül nem tudja melyik él. Mária testvérének fia Letovác Dezső szuboticai városi adótiszt. — Csaik a. római katholikus Czlglerefc tartoznak a családba — mondotta Czlgler Gyula — az erdélyi Czigterek pedig zsidók és kálvinisták. Nemrégen levelet kaptam Bcdekovcsináról egy Csigter István nevű állomásfőnöktöl, aki azt Írja, hogy rokonom, ö is jugoszláviai és minden valószínűség szerint rokonom is. Több Cziglerröl Jugoszláviában nem tudok. Arra a kérdésre, hogy honnan és mikor értesült az örökségről, Czigler Gyula elmondotta, hogy a Bácsmegyei Napló egy régebbi cikke keltette tel érdeklődését és akkor tette meg az első lépéseket de nem sok hiteit adott az örökségről szóló mesének. — Tudja ön okmányokkal is igazolni a rokonsági köteléket? — Látja ez az egy dolog a bajos - feleli mosolyogva Czigler Gyula — édes apám keresztilevele 1830-ból birtokomban van, de nagyiatyám keresztlevelét nagyon nehéz megszerezni; Nágyatyám Csantaviren született, de Szuboticán keresztelték meg. Ennek lehet száznál több éve. Ki keresi ki az irathalmazok közül ezt az okmányt? Sok pénzbe kerüi, de ha kell, áldozok reá. Azonnal megkérdeztük az örököst hogy mit kezd a tengernyi pénzzel, mire kijelentette, hogy őszintén szólva nincs rá szüksége. — Gyerekeink nincsenek, de ha megkapom, építettek. Megszüntetem a lakáshiányt és a munkanélküliséget, dolgot adok az iparosnak, a kereskedőnek, másrészt kölcsönt adok a városnak beruházási célokra.» Felépítjük a vízvezetékét, palotákat és kultúrintézményeket létesítünk. Egy évben egyszer fehnegyüwk a feleségemmel Budapestre szórakozni. Ez az egész. Ezekután csak az van hátra, hogv Czigler az öregséget ténjdeg mégis kapja, ami a boldog örökös nyilatkozata után a város szempontjából is kívánatos volna, mert igy Szubotica végre hozzájuthat a régóta keresett beruházási kölcsönhöz. Szegedi Emil Újabb forradalom Albániában A forrada marok kegyelmet követelnek a novemberi lázadás alkalmából halálra ítélt huszonöt felkelő részére A newyorki SHS főkonzuiátusnal: van szerencséje felkérni a zágrábi arr?rikai kivándorlási irodát, hogy értés tse Czigler Gyula szuboticai Sierk'■ - vicseva-ucca 14. szám alatti lakost, aki Czigler Vilmos tizenhárorimUlió doi't' ros örökségére egyharmad részigényt jelentett be. hogy kérvényét a jugoszláv illetéktörvény értelmében bélyegezze \ leiül és nyújtsa be a beugró ti amerikai tökonzuldtushoz. Mindkét aktát 97.685—1926. szám alatt iktatta a newyorki SHS konzulátus és mindkettőt Sztanojevics M. Dusán newyorki jugoszláv íőkonzu! irta alá. ■\z. akták szerdán reggel kilenc órakor érkeztek Szuboticára. Hajsza a milliók után Hónapokkal ezelőtt az erdélyi napilan 'kivu feliiivás jelent meg, amelyben a '• káresti amerikai konzulátus jelentkesrc szólította fel. Czigler Vilmos törvényes leszármazottjait. A felhívás megjelenése után Erdély minden részéből ; ienfJv'cztek Cziglerek, akik okmányok* ' -1 akarták igazolni, hogy egyenes h> ' maizottjai: az Amerikában meghalt ’■ lag Czigler Vilmosnak. Két iiő: iDi'gása alatt Erdélyben mintegy •• izötven Czigler jelentkezett a milliós örökségért és lázas hajsza indult meg közöltük a vagyonért. A hatalmas örökségért folyó tülekedésről annakidején a Kácsinegyei Napló is részletesen megemlékezett és ennek alapján három jugoszláviai Czigler is jelentkezett, akik családfájukat vissza tudták vezetni egész a francia forradalomig. Ezek között volt Czigler Gyula szuboticai butorgyáros is. Czigler Gyula szuboticai butorgyáros is. Czigler Gyula a hir vétele titán levelet irt először az amerikai jugoszláv kon• Skutaribó! jelentik: Cszakalhániá- j ! bau újból kitört a forradalom. al- [ I bán törzsek, kedden hajnalban be- j I nyomultak Postrica északalbániai! ! városkába, megszállták a közSéghá- j jzát és a csendörparancsnokságot, j : majd délben a lázadók követet küld ! lek Skutáriba és ' ielszólKották a központi kormányt, hogy részesítse kegyelemben azt a huszonöt felkelőt, akiket a novemberi lázadásból kifolyólag halálra Ítéltek és most ki akarnak végezni. A forradalmárok követeléséiről a kormány hallani sem akar. A kormány a forradalmárok kö, vetet fogságba vetette és köí /.ölte, hogv nem hajlandó tárgyalni a lázadókkal hanem dfeuiik a legszigorúbban eljár. Két eZrcd elhagyta Skutarlt és a lázadók éllén vonul. A forradalmi mozgatom egész Albániában terjed és attól tartanak, hogy elkerülhetek lenek lesznek a novemberihez ha- i sonlo véres harcok. ’ Az semények nagy nyugtalanságot keltettek. Adókönnyítéseket eszközölt ki Sztipics Károly szuboticai főispán líewzió a á veszik az adókivetéseket Beogradból jelentik: Dr. Sztipics Károly szuboticai főispán, aki szerdán Bcogradban tartózkodott, közbenjárt a pénzügyminiszternél az adóterhek könnyítése érdekében és fontos eredményekét ért el. Mint ismeretes, január 10-én számos adófizetőnél lejár a harmadosztályú kereseti adó fizetésére adott halasztási határidő és a pénzügyigazgatóság ugyanekkor végrehajtás utján akarja az adókat behajtani. Dr. Sztipics főispán felhívta a miniszter figyelmét arra. iiogy az adófizetők túlságos igénybevétele az állam szempontjából is káros. Amennyire az adófizetőknek kötelességük áz állammal szemben jövedelmük egyrészét átengedni, éppúgy vigyázni kell, hogy az adó nagysága és annak kíméletlen behajtása egzisztenciájukban ne tegye tönkre az adóalanyokat, mert ezáltal az államot is veszteség éri. A főispán arra kérte a minisztert, hogy vétesse revízió alá ezeket az' adókivetéseket és adjon méltányos halasztást az adóalanyoknak; hogy időt nyerve könnyebbén fizethessék ki adójukat. A miniszter elfogadta a főispán érvelését és rendeletét adott ki, á melyben utasítja a pénzügyigazgatóságot, hogy január 10-ikén esededes adókat ne hajtsák he. A rendeletét Sztipics Károly főispán személyesen hozza Szuboticára. ahol nyomban intézkedik; hogy a pénzügyi hatóságok végrehajtsák. A pénzügyminiszter rendeleté bizonyára nagy megp-ugvást f"g kelteni az adófizetők körében, annál is inkább, mert úgy a súlyos adóterhek, mint a Pénzügyi Imtóságófának az adóbehajtások körül tanúsított .erélyes magatartása már is nagy clké'serédéfet keltett. Dr. Sztipics Káiroly főispán, amikor az adókönnyi- i tések érdekében interveniált a j pénzügyminisztériumban, a város 1 adófizetőinek érdekeit tartotta szem előtt, miután nyilvánvaló, hogy a súlyos adóterhek túlhaladják az adófizetők teljesítőképességét. A‘ pénzügyminiszter ezenkívül kijelentette, hogy a pravoszláv ünnepek után Szuboticára fog jönni Letica Dusán, a pénzügyminisztérium közvetlen adóigazgatási osztályának főnöke és felülvizsgálja az adókivetéseket. Remélhető, hogy az adórevizió során az adófizetők fizetési képes ségének megfelelő; aráitvbán fogják az -adókat leszállítani. A revízió >'' nagy Várakozással tekintenek a y/r kóficai adófizetők:
