Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-28 / 26. szám

1927. január 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. NRPRÖL HRPRF) — ■ 3—­A halál pillanatában meghal- otta a'yjanak segelgki iltását A londoni Portsmouth utón elgázolt a Twtnap egy automobil egy Frederick Blandy nevű ötvenkilenc éves munkást, aki azután néhány pillanat múlva meg­halt. Fia elmondotta, hogy éppen abban az időben, amikor apját ez a halálos szerencsétlenség érte, rejtelmes kiabá­lást hallott Kingstonban. Vacsoránál ült családjával együtt, de - hirtelen valami megmagyarázhatatlan befolyástól ősz-, tönözve, felugrott az aszta! mellől, ki­szaladt a folyosóra és ott megállt, A folyosó végéről rémült kiáltást hallott: — Fred! Fred! Segítség! Erőt vett azután különös izgalmán és visszatért a szobába. Ott ugy magya-És sorra jöttek a többiek is, a szek­rény, az ágy, az asztal, a csillár, a mózs­­dókészlet, csupa jó pajtás, hű szolga, a melyek most gazdát cserélnek. A kis játékmackó, amely — ha megnyomják a farkát — élethűen bőg és hunyorog a szemeivel, hetven dinárért kelt el, a gőz­gép száznegyvenért, csak a hajasbabáért nem jelentkezett senki lovag, mert a mai gyerekek már valódi babával játszanak és nem porcellánbábuval. A dívány körül némi panamak történ­tek. — Egy pamlag. Kétszázötven dinár. — Kétszázhatvan! — Kétszázhetven! A két ur suttogni kezdett a sarokban. — Nézze, itt van ötven dinár, ne lici­táljon rám tovább. A másik felbőszült és cézári gőggel: — Nézze, itt van ötven dinár és fogja be maga a csőrét. Azt, hittem, hogy ebből ádáz párviadal fog kifejlődni, végkimerülésig. De nem. A korrkurrencia csak ennyit mondott csendesen: — Idevele. fis zsebregyürte a dinárokat és be­fogta a.csőrét és a dívány a panamistáé lett. (más.) Veszélyben a német jobboldali koalició A nacionalistákat kényes helyzetbe hozta, hogy két német lap idő előtt közölte a kormányzati programot — A de­mokratákat akarják bevonni a kormánykoalícióba rázta meg magának az esetet, hogy al­kalmasint idegessége kergette ki a fo­lyosóra és az uccáról felhangzó gépko­csitülkölést gondolta segélykiáltásnak. Reggel megkapta a táviratot apja halá­láról, mely éppen akkor történt, amikor ő a scgélykiáltást hallotta. Z ijm áró Az amerikai lapok jelentése szerint a chicagói egészségügyi hivatal zajmérőt állított fel a város különböző helyein, hogy az egészségügyi intézetek felállí­tására legalkalmasabb helyet megállapít­hassa. A méréseket az emberi hang alap­egységül vétele mellett végzik. Ilyenfor­mán megállapították, hogy a legforgal­masabb uccában a forgalom által oko­zott zaj 657 emberi hangnak felel meg. Megállapították továbbá, hogy a gőz­mozdony háromszor nagyobb zajt csi­nál, mint az elektromos lokomotív. Senki többet, harmadszor!... Az egyik volt szuboticai direktor in­góságait ma délután árverezték. Dobra került a zongora, a rádió, a hálószoba, a gyerekjátékok, a boltberendezés és minden ingóság, ami egy élet munkája­ként gyűlt halomba ezen a portán. Az üzlethelyiség megtelt árverezőkkel. Egy ember megszorult, nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, mire a többiek, a szomszédai, ismerősei, hitelezői ráro­­hanak, hogy potom árért kifonsszák Hatósági segédlettel. Mert az élet védi az erőseket és bünteti a gyengéket, akik nem tudták megállani helyüket a létért való küzdelemben, lit áll a legpucérab­­ban aktot a kétségbeesés és a kapzsiság. Ez az a póz, amelyben maradéle nélkül adja önmagát a: ember. A Homo Sapi­ens! — Egy öt lámpás rádióapparátus! — mondja a végrehajtó — kikiáltási ára nyolcszáz dinár! De senki sem jelentkezik. A hiénáknak nem kell Európa zenekara, marsok és menüettek a légből kapva, a modern technika csudája kosarai kapott. — Kétszázat adok érte ■ jelentkezett egy idősebb ur, talán hivatalnok, vagy nyugdíjas, magános lélek. — Kétszázötven! — licitál rá egy hölgy és a gép a nyakán maradt. A hó­na alatt vitte ki. mint a piacról a libát. \z ezüstkanalakért elkeseredett küz­delem folyt. Csak a kanalak voltak nyu­godtak. Nekik a legmindegyebb, hogy ki lefetyeli majd velük a levest, a kávét és a habot. A perzsaszőnyegért, amely az asztal alatt kuporodva hallgatott, a nők versengtek. A mozistarok nem kapnak ilyen lelkendező áhítatot, a boldogult Valentináért nem lihegtek igy a forró asszony! szivek, mint ezért a lejtőre ju­tott perzsáért, amelyet szegény, de nagyravágyó nők szerettek volna a tal­puk alá gyűrni. — Ezer dinár! Először... másodszor... — Ezerszáz! — Ezerszáz először ... másodszor... — Ezeregy százötven! — Ezeregyszázötven eiőszpr ... má­sodszor ... senki többet? Harmadszor! És a frissen porolt perzsa a vevő kar­jai közé omlott, mint egy diadalmas sze­relem az Alekszandrova tálcából. — Egy antik faliór’a. Kétezer dmír. Az antik falióra nem kellett senkinek se. Az emberek vekkert raknak az éjjeli­szekrényükre és nem bolondok pénzt adni egy öreg vacakért, ameäy még jár­­ui ie tmá t. ©aga lábán. Doornban bizakodó a hangulat Berlinből jelentik: Bombaként ha­tott csütörtök reggel, hogy a Wos­­sische Zeitung és a Berliner Tag­blatt nyilvánosságra hozta azt az ideiglenes kormányprogramot, amit Marx kancellár dolgozott ki a jobboldali koalició alánjául és amely a centrum, a német nem­zeti párt és a német néppárt koalí­ciójának megalakulására vezetett. A leleplezés módfelett felbőszí­tette a nacionalistákat, mert egyenesen az ö kívánságukra történt, hogy a kormányzati program irányelveit egyelőre szigorúan titkolták. A kormány és a másik két koalí­ciós párt vezetői siettek is hivatalos cáfolatot kiadni, amely ugy szól, hogy a lapok közleményei nem tar­talmazzák hiven a megállapított irányelveket és ez a szövegezés nem tekinthető hitelesnek. Ezzel szemben azonban a nemzeti párt nviltan bevallja, hogy a két lapban megielent szöveg autentikus, teliát ’a légdurvábban megszegték a titoktartás kötelezettségét és ennek a kormány alaki tás körül súlyos kö­vetkezményei lesznék. A nacionali'ta vezérek azzal fenyegetőznek, hogy miután a mácik részen a titoktartást ! megszegték, őket sem köti to­vább a megállapodás és nem hailandók a tárgyalásokat foly­tatni. hanem figyelmeztetni fogják Marx kancellárt, hogy teljesen uj helyzet állt elő. amellyel a további tárgya­lások során számolni kell. Beavatott körök szerint a le!enlezés következtében a koalícióra vonatkozó egész megállapodást a felbomlás ve­szedelme fenyegeti, mert a na- I clonalistákat roppant kínos hely­zetbe hozta a kormányzati pro­gram idöelőtti nvilvánosságra hozatala. Marx kancellár egyébként csütör­tökön magához kérette a tárgyalá­sok folytatására megbízott politiku­sokat. hogy megkísérelje az incidens áthidalását. A kormányprogram nyilvánosság­ra jutása egyébként a parlament fo­lyosóin a legnagyobb fejetlenséget idézte elő. A nemzeti pártban való­ságos palotaforradalom tört ki és a nemzeti párt extrém roialBta szárnya, mintegy tizenöt kép­­j viselő ákitólag ki is iép a párt­ból. A német néppárt nem veszi komo­lyan és tragikusan a nacionalisták fenyegetődzését, hanem taktikázás­sal vádolja őket. mert a nacionalisták iev akarnak a számukra ke’lemetien kormány­program ódiumától szabadulni. A kormányprogram négy pontba foglalja össze az aktuális politikai kérdéseket Külpolitikai tekintetben leszögezi, hogy Németország folytat ja a Francia-I országhoz való békés közeledés politikáját. Az alkotmányjogi kérdésekben feltétlenül el kell ismeri a weimari alkotmányt és a köztársasági államformát. El kell járni valamennyi olyan szer­vezet ellen, amely a jelenlegi állam­forma megváltoztatására törekszik. A birodalmi hadsereget meg keil tisztítani a politizálástól. A kormány­­program további része kulturális, szociálpolitikai kérdésekkel foglalko­zik. Ez a kormányprogram teljes egészében a centrum és a republiká­nus gondolat győzelmét jelenti; a nemzetieknek kapitulálni kellett, hogy a kormányba bejussanak. A kormánynyilatkozat propa­­gandisztikus erejét azonban csökkenti az a titkos szerződés, amelyben a pártok ugyancsak megállapodtak. A titkos szerződés négy pontból áll és kimondta, hogy a pártok megálla­podnak abban, hogy a locarnói szer­ződés elismerését nemcsak nemzet­közileg, de államjogilag is értelmez­ni kell. Ez a pont megállapítja, hogy az államforma esetleges meg­változása esetén is érvényben maradnak a locarnói szerződé­sek. A köztársaság zászlaját teljes véde­lemben kell részesíteni, de védelem­ben részesül a kereskedelmi zászló is, amely még a császári fekete-fe­­hér-vörös színeket viseli. A pártok kötelezik magukat, hogy az alkotmány megváltoz­tatására irányuló javaslatokat csakis közös megegyezéssel terjeszthetik a parlament elé és egyik párt sem jogosult árra, hogy ilyen javaslatot terjesszen a birodalmi gyűlés elé. A kormánynak ki kell nyilat­koztatnia, hogy az e!mult c ászá­ri uraimat és annak jelvényeit kellő védelemben részesíti. A titkos megállapodás és főleg an­nak utolsó pontja kétségtelen azokat a koncessziókat jelenti, amelyeket a centrum és a néppárt a nemzetiek­nek tett. Most ugy a centrum, mint a néppárt a legnagyobb eröfeszi­­téseket teszi, hogy a demokra­tákat megnyerje a kormám számára, mert ha ez sikerül, ugy sikerül a kormány reakciós színezetét eltüntetni. A demokraták kis csoportjának már két fontos miniszteri tárcát ajánlot­tak az uj kormányban, Koch dr„ a demokraták vezére azonban kijelen­tette Marx-nak, hogy a demokraták nem adják fel el­veiket és nem hajlandók egy kabinetben ülni a német nem­zetiekkel. Amig Berlinben ilyen fejetete.ién áll a politikai helyzet,, addig Doornban nagy ünnepségek foly­nak Vilmos ex-császár csütör­töki születésnapja alkalmából. Vilmos ex-császár látogatására Doornba érkeztek Ernő Ágost braun­­schweigi herceg a feleségével. Fri­gyes Károly volt hesseni nagyher­ceg, a császár sógora a feleségével. Frigyes Vilmos, a volt trónörökös, a német monarchisták képviseleté­ben pedig Korit és Kitsch gróf ud­vari tanácsos és mások. A doorni kastélyban rendkívül bi­zakodó és emelkedett volt a hangu­lat. ami azoknak a híreknek az ered­ménye, amelyek a nacionalisták kor­­mányrajutásáról futottak be. Westarp gróf. a német nemze­tiek vezére üdvözlő táviratot küldött Vilmos ex-császámak és a nacionalisták kormányra jutá­sát mintegy születésnapi aján­dékul prezentálta volt urának. Közben azonban az öröm tulkorai­­! nak bizonyult, mert Berlinben fel­fordult a helyzet és bizonytalanná vált a nacionalistáknak a kormány- I van való részvétele. Megkezdődtek a belügyminisztériumban a tartományok szervezési munkálatai Novisadon lesz a bácskai kerület székhelye Bcogradból jelentik: A belügymi­nisztérium megkezdte a bácskai és beogradi kerület szervezési munká­latait Két napig Beogradban tartóz­kodott Petrovics Milivoj bácskai fő­ispán és Raics Szvetiszláv bácskai alispán, akik tanácskozásokat foly­tattak a szervezés módozatairól Makszimovics Bózsó belügyminisz­terrel, továbbá Alekszijevics Mita beogradi kerületi főispánnal, a B. B. B. ügyosztály {önökével. Annyi már most is bizonyos, hogy a törvény előírása értelmében a bácskai kerület székhelye No­­viszadon lesz. A tartományi közgyűlések meg­alakulása után sor kerül a belügyminisztérium BBB. ügyosztályának likvidálá­sára is. aminek személyi kérdéseit most kí­vánja megoldani a belügyminiszter. Mivel a beogradi kerület szervezési munkálatai igen nagy elfoglaltsággal járnak, Alekszijevics Mita kerületi főispán kérni fogja felmentését a B. B. B. ügyosztály vezetése alól. Szó van róla, hogy felmentése esetén vagy Krsztics Vásza torontáli alispán. vagy Raics Szvetiszláv bácskai alispán kerül a BBB. ügyosztály élére. A tartományi közgyűlések minden kerületben február 23-ikán alakulnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents