Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-28 / 26. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ !927. január 28. adókivetés azt mutatja, hogy az adósság nagyobb a megállapított összegnél, akkor a kvótát kiigazítják Az adóhivatalok a hátralékos adófizetéseknél elfogadják azokat a nyugtákat is, amelyeket a korona bankjegyek beváltása idején húsz százalék erejéig kiadtak. Becslés szerjjit ezeknek a forgalomban levő nyugtáknak az értéke háromszázhuszmillió dinár. A minisztérium mindezekkel könnyít az adótermeken és móuot nyújt nagyobb aktivitásra és közvetlenül hozzájárul a mostani gazdasági válság enyhítéséhez. Redukáltak néhány pénzügyi tételt Novakovics Nikola a radikális kormánytöbbség nevében a követke zö módosításokat javasolta: A rokkantadó előirányzatát 140 millióról 137 millió 500.000-re csők' kentik. Az ötszáz százalékos és a harminc százalékos rendkívüli adópótlékok előirányzatát 450 millióról 447 millió 600.z000-re. Az előfogat pótadót 70 millióról ő8 millió 800.000-re. A tőkekamatadót 500.000 dinárról 10.000- re. A 153 és fél százalék állami és speciális adók előirányzatát 134 millió 312.500 dinárról 133 millió 560.000- re. A boszniai dohánytermelési adókra előirányzott 6 millió 600.000 dinárt teljesen törlik. A kereseti adó előirányzatát 7 millió 700.000-ről 6 millióra. Az állami egyenesadók pőtadóiát 33 millió 900.000-ről 22 millió 250.000- re. A Vajdaság részére speciálisan a kamatadót egy millióról százezer dinárra. Az általános jövedelmi pótadót 19 millióról 18 millió 760.000-re. A hatvan százalékos hadinyeresógadót 28 millióról 27 millió 520 000-re. A rendkívüli jövedelmeket a Vajdaságban 200 millióról 100 millióra (ez alá a tétel alá tartoznak a hátralékos adók behajtása is). Az önkormányzatok pénzügyei A javaslat előterjesztése után hosszabb vita indult meg, melyben résztvettek Setyerov Szlávkó, Demetrovics Juraj, Smodelj, Sztankovics, Grgin, Moszkovljevics. Pusenjalc, Polics és Gavrilovics Ottó. Setyerov Szlávkó élesen bírálta a kormány pénzügyi politikáját és rámutatván arra, hogy nem tartja helyesnek az adóhátralékok részletekben való befizetését, azt javasolta. hogy az adóhátralékokat teljeseit töröljék. Demetrovics Juraj Pribicsevics- Párti hasonló szellemben beszélt és követelte, hogy a húsz százalékos nyugták visszafizetését a pénzügyminiszter rendelje el. A pénzügyminiszter rögtön válaszolt Demetrovicsnak és elmondotta, hogy a húszszázalékos levonásról kiadott nyugtákat két csoportra osztották. Az egyik csoportba tartoznak az ezer dináron aluli, a másik csoportba az ezer dináron felüli összegről szóló szelvények. Az ezer dináron felüli nyugták összértéke 239 millió, az ezer dináron aluli nyugtáké pedig 80 millió. Adófizetésnél csak az ezer dináron aluli nyugtákat fogadják el. az ezer dinárpn felüliekre három százalékos kamatozó kötelezvényeket adott a kincstár, amelyeket szintén elfogadnak az adófizetéseknél. Szmodelj szlovén néppárti az önkormányzatok pénzügyi helyzetét ismertette és azt követelte, hogy az állam a jövedelmek egyrészét engedje út a tartományoknak. A pénzügyminiszter Smodeljnak is nyomban válaszolt. Kijelentette, hogy már előkészítés alatt áll az önkormányzatok pénzügyeinek reiv dezése. A kérdés nem olyan könynyü. mert figyelembe kell venni azt az elvet, hogy önkormányzati célokra fordíthatják a jövedelmeket. Annyit már is bejelentett, hogy Szerbiában, Montenegróban és a Vajdaságban a tartományok egyelőre a megyék jóváhagyott költségvetéseit fogják igénybe venni. Grgin Dusán radikális szólalt fel ezután és többek közt a következőket mondotta: — A Va jdaság mezőgazdaságát is súlyos adók terhelik és a pénzügyigazgatás nem nyújt kellő hiteleket a mezőgazdaságnak. Én is Setyerov álláspontján vagyok, hogy ezeket az állami birtokokat magánkezclésbe kell kiadni Kifogásolom a vám-politikát, amely közvetve szintén a mezőgazdaságot sújtja, mert nagyon drágán lehet az ipari cikkekhez jutni. A mezőgazdaság terén tehát nagy reorganizációra volna szükség, amit csak helyes pénzügyi politikával lehet megoldani. Ezután Moskovlyevics, majd Pusenjak klerikális és Kojics föderalista szólaltak fel. akik szintén helyes pénzügyi gazdálkodást követeltek. Sztankovics Szvetozár: Remélte, hogy a miniszter a vajdasági adóterheket csökkenteni fogja. A Vajdaság viseli a költségvetési összes terhek egyharmadát és ott évek óta semmit sem invesztáltak. A Nemzeti Bank. az Állami Jelzálogbank, az Osztálysorsiáték és a Postataka-I rékpénztár által a Vajdaságnak nyújtott hitel alatta marad az összes nyújtott kölcsönök tiz százalékának. Az agrárreformot máig spm rendezték. Tönkrementek az árviz- I védelmi müvek, amelyek pedig a I Vajdaságot az ország magtárává , tették. A miniszternek és a kor- Imánynak kötelessége^ a Vajdaság i szabad gazdasági fejlődését lehetőivé tenni. A Vajdaság nem bírja többé elviselni a nagy terheket és a miniszter által bejelentett könnyítések nem segítenek. Nem az adóhátralékok részletfizetése a gyógyszer, hanem lehetetlenné kell tenni az adófizetések módja folytán okozott adóösszetorlódásokat. Javasolja, hogy a huszonötféle adó közül szüntessenek meg néhányat de ne úgy, mint a vagyonadóval történt, amelyet megszüntettek, de ehelyett a jövedelmi adót sokkal magasabb mértékben vetették ki. Magasnak tah:"a az ötdináros cukorfogyasztási adót. mikor Ausztriában egy kilogram cukrot is lehet hét-nyolc dinéért kapni. Legalább adnának ki prémiumot a cukorréptennelőknek. Csökkenteni kell a vámokat különösen az eke. a műtrágya, az élesztő vámiát. Az ármentesitő társulatok számára beállított hétmillió dinárt huszonnvolcmiüióra emeljék fel. A javallatot elfogadja. Agatonovics demokrata és Kapetanovics muzulmán hozzászólása után 14 szavazattal 4 ellenében elfogadták az állami bevételek költségvetését. Két éves csőd mely a leltározásig sem jutott el A vrsaci very^szeti gyár születése, h il la és hitelezőinek h irca egymás és a csődtömeg ellen A belacrkvai törvényszék a közelmúltban foglalkozott a vrsaci Lokics-féle vegyészeti-gyár milliós csődjévé!. libben a már két esztendő óta húzódó ügyhén azonban még mindig nincsen végleges döntés, mert a törvényszék elutasító végzése ellen, amit egy közel félmillió dináros megtámadási perben hozott, ft4* folyamodással éltek s az iratokat most terjesztették fel a noviszadi felebbviteli bírósághoz. Az érdekes ügynek, melyben számos nagy vállalat érdekelve var., az előzményei a következők: Vrsacon vegyészeti gvár alakul Loklcs Qyura vegyészmérnök még 1921-ben elhatározta, hogy Vrsacon vegyészeti gyárat alapit. Hosszas tárgyalások után a város két holdas telket ajándékozott neki a Temesvári-ut >n és itt kezdette meg a gyártelep építkezéseit. Az építkezési anyagokat az I. M. Gcorgievics cég, az Union Siergfabnk, Vojvodina R. T. Noviszad, Első Gőztéglagyár Jaszenova és Bánáti Malomipír R. T. szállították — hitelbe. Osztovics Nika pedig 450,000 dinár készpénzkölcsönt bocsájtott Lokics rendelkezésére. Érdekelve volt ezenkívül a vállalatnál a közben csődbe jutott Vrsaci Szerb Bank és Takarékpénztár R. T. is. A gyár íe'épült, Lokics a szükséges gépeket íz Osztovicstó! kapott pénzből szerezte be, aki pedig követelését a gyárépületre hekebeleztette. ^ A vegyészei gyár azonban sehogy sem prosperált és ekkor Lokics részvénytársaságot akart létrehozni, ez azonban nem sikerült. Az üzemet folytatni tovább nem tudta, a fizetéseket pedig beszüntette. Mikor ezt a hitelezők látták, közösen felszólították Ösztovicsct, hogy töröltesse bekebelezését, mert ha ezt nem teszi, ők csődöt kérnek s akkor a csődtömeg fel fogja emészteni az egész vagyont és senki sem kap semmit. így ha közösen járnak el, akkor legalább remény van arra, hogy mindenki kap majd valamit és salán sikerül*! fog elérni azt is, hogy Lokics vagyonát a hitelezők rendelkezésére bocsássa. Osztovics engedett a rábeszélésnek és töröltette a már betáblázott 450.000 dináros követelését. Az egyezség után azonban Osztovics, kinek teljes vagyona forgott kockán, hirtelen meghalt és örökösei folytatták tovább a tárgyalásokat. Az fdőközbm szintén csődbejutott Vojvodina R. T. egyik igazgatója, Radutovics akciót indított a vegyészeti gyár megmentése érdekében, részvénytársaságot akart alapítani s Osztovics örököseit megnyugtatta, hogy rövidesen sikerül szanálni a vállalatot. A szanálás azonban nem sikerült. A hitelezők követelésüket anélkül, hogy az Osztovics-örökösökct figyelmeztették volna, betábláztatták a gyár épületére és telkére. Osztovics végrendeletének végrehajtója, Mihalovics Misa kikindai lakos ekkor a hitelezőket egyezkedésre szólította fel és azt ajánlotta, hogy arány.agosan osztozzanak meg Lokics vagyona felett, aki azt időközben a hitelezők rendelkezésére bocsájtotta. A többi hitelezők azonban ezt ellenezték, miié Osztovics örökösei 1924 november 4-é:t megkérték a csődöt. A törvényszék csődtömcggondnokvak Sztamenkovics Braniszláv dr. ügyvédet nevezte ki. Ezzel egyidejűleg megindultak a likvid dációs tárgyalások. Az összes hitelezők mint külön kielégítésre jogosult hitelezők jelentették be követelésüket, mert zálogjoguk a csőd előtt hat hónappal keletkezett. Ezt a csödtömeggondnok, Mihalovics Misa képviseletében kifogásolta és ellenük megtámadási pert indított š ebbe a perben Osztovics örökösei mint mellékbeavatkozók léptek fel. Beadványukban azt állították, hogy a hitelezők a zálogjog érvényesítésének időpontjában tudatában voltak annak, hogy Lokics f<zetésképtelen és ezzel megtévesztették Osztovics Nikolát. Csőddel való fenyegetéssel kikényszeritették Osztovicstó' a zálogjog törlését és egységes eljátás ürügye alatt maguk szerezték meg, ugyanazt a zálogjogot 1 A belacrkvai törvényszék a bizonyításra nem terjeszkedett ki és ex offo elutasította a megtámadási keresetet és megállapította, hogy a csődtörvény 29. szakaszában meghatározott körülmény, miszerint a megtámadott hitelezők tudtak volna a közadós megtévesztési szándékairól, nem forog fenn. Az Osztovics-örökösök ezen határozat ellen íelebbeztek és az iratokat a napodban terjesztette fel a belacrkvai törvényszék a noviszadi felebbviteli bírósághoz. Az érdekes per kimenetele iránt, melyben az összes hitelezőket dr. Oppclkeimer Ármin, az Osztovics-örökösöket ó idig dr. Gyurics Nika vrsaci ügyvédei képviselik, jogász és kereskedelmi kömény illetékes. Pusztul a csőcftöm?;: A csődöt több mint két esztendővel ezelőtt nyitotta meg a törvényszék, leltározás azonban még a mai napig ne n történt. A tömeggondnok 20.000 dinár előleget kért. A csődbiztos határozatot hozott, liogy ezt az összeget a hitelezők előlegezzék. A hitelezők a határozat ellen előterjesztéssel éltek azon az alapon, hogy ez nem a csödíbiztos hatáskö o, hanem erre kizárólag a csödválaszimány lletékes. Ezt az előterjesztést a csődbirósdc elutasította. Az elutasító határozat ellen a hitelezők a noviszadi felebbviteli bírósághoz fetebbeztek. Ennek az ügy’ nek az aktái már 1925 ta\>asza óta Novlszaáon vannak, de a mai napig még érdemleges intézkedés nem történi. A csődtömeget pedig az idő vasfoga pusztítja. A gyárépület tönkremegy, hullanak a cserepek és dűl be a kerités. Ferenczy György Örvendj Vukovár! E ielyezték a sentai adófönSkot Még a vajdasági viszonylatban is feltűnő volt az a hírlapi nyilatkozat, amelyet nemrégiben Miloszavljevics Milán szentai járási pénzügyigazgató tett közzé. A pénzügyigazgató ugyancsak magyarosan megmondta a véleményét azoknak és azokról, akik áthelyezésének hírével izgatják a szentai közvéleményt. Ez a magyaros nekilendülés a legkevésbé volt azért feltűnő, mert Miloszavljevics Milán Inspektor mostanában került ószerbiából Szentára, hanem Inkább azért okozott riadalmat, mert Szenta város polgármestere s a helyi radikális korifeusok fáradoztak azon, hogy Miloszavljevics Milán Szentáról képességeinek inkább megfelelő állásba kerüljön. A deputációk azt sérelmezték, hogy Miloszavljevics nem ismeri a jelenleg érvényben lévő vajdasági adótörvényeket, nincs tisztában hivatala hatáskörével, sem azzal, hogy a hivatalos érintkezésnek milyen szabályai vannak. • Miloszavljevics nyilatkozata miatt sajtópör-özön indult meg az adófőnök ellen, akinek nyilatkozata által becsületében megsértve érezte magát Szenta város képviselőtestülete, a gazdasági bizottság, a polgármester és a tisztiügyész. Miloszavljevics azonban tovább is Szentán maradt. Azonban bármennyire is biztosnak és megingathatlannak hitte magát és szentai pozícióját a szentai járási pénzügyigazgató, az alól a szabály alól, hogy Jugoszláviában egyetlen hivatali állás sem örökös, ő sem volt kivétel. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl, amely szerint Miloszavljevics Milánt pénzügyigazgatósági ellenőri minőségben Vukovdrra helyezi át. Miloszavljevics gyakorlatilag a Horvátország területén érvényben lévő pénzügyi törvényeket sem ismeri, tehát a jövőben Vukovárott ellenőrzi azok gyakorlati végrehajtását. Aki a szép zenét szereti, megveszi az 1927. évi Moravetz zenealbumot a BÁCSIK) GYEI NAPLÓ zenein üosz ályában.
