Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-28 / 26. szám
’ 927. január 28. bácsmegyei napló 3. oldal. ISEBBSÉGI ÉLET z erdélyi és bánsági kisebbségi ujrószervezet most tartotta meg évi gresszusát Kolozsvárott. A különböjelentések meghallgatása után, me< közül széleskörű vita támadt, Fló- Lajos dr. beszámolt az újságírók igd'ijegyesiileti akciójáról, mely edszép sikereket ért el. A kongreszs a szervezet tisztikarát Így állította ze: elnök dr. Paal Árpád képviselő, Inökök Szász Endre. Perédy György Krenner Miklós, ügyvezető alelnök ?oni István. Az ujságiró-szervezet véelhatározta. hogy a sajtótörvénytervezet ellen tiltakozni fog. * A szlovák néppárt képviselői a napokban konferenciát tartottak, melyen egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadták el: 1. A szlovák nemzet, szlovák nyelv és Szlovákország természetadta jógiit minden cseh alkalmazottnak tiszteletben kell tartania és aki ezek ellen vét, Szlovenszkóról eltávolitandó. 2. Minden állami és közhivatal élére a legrövidebb időn belül szlovákot kell állítani, kor és szolgálati időre való tekintet nétkül, de különösen a postaigazgatóságra vonatkozik ez elsősorban, hol a helyzet már tarthatatlan. 3. A nyelvrendelétet számos állami hivatalban ignorálják. A kormány legenergikusabb közbelépése szükséges a szabotáló tisztviselők ellen. A határozati jávaslat végül követeli, hogy az elbccsájtott szlovák tisztviselőket a kormány sürgősen reaktéválja. # Dúca, volt román külügyminiszter a turnseverini népegyetemen előadást" tartott a Népszövetség jelentőségéről és szervezeteiről. Az érdekes előadásban Ehica rámutatott arra, hogy a Népszövetség a maga számára tartotta fenn a kisebbségekkel szembeni elbánás ellenőizését, de csak a kishatalmakkal szemben, viszont egyáltalán a gyarmati területek lakosai helyzetének ellenőrzésével, sőt erről a kérdésről még tárgyalást sem engedett meg. Románia nem tett kifogást a Kisebbségi ellenőrzés eilen, mert nincs elrejteni valója, a nag> hatalmak azonban, ahogy érdekeik kő vételik, diktatórikusán rendezkednek a Népszövetséggel. A kisebbségek ügyét külön titkárság intézi Genfben. a tisztviselők egész hadseregével, amelynek fizetéséhez minden állam hozzájárul. Románia évenként nyolcszázezer lejt fizet ennek a szervezetnek a fentartására, mert érdeke az, hogy minél jobban megvilágítsa a kisebbségi kérdést. # Az erdélyi luteránus egyház küldöttsége báró Ambrózy Lajos főgondnok és Sprint Lajos aradi főesperes vezetésével hosszabb tárgyalást folytatott Go'dis kultuszminiszterrel a szuprintendenüa ügyében. A szuprintendensi tisztség betöltésénél három név van kombinációban: Nikodémus Károly brassó luteránus lelkész, Bohus László temesvári és Sprint Lajos aradi főesperes. A fontos egyházi tisztségre edd:g harminchat luteránus lelkész adott be pályázatot. * Az esküt nem tett magyar tisztviselők, akik Erdélyből Magyarországba optáltak, mint ismeretes, port indítottak a román állam ellen a párisi vegyes döntőbíróság előtt. A román kormány i pörben illetékességi kifogást emelt azzal az indokolással, hogy a trianoni szerződések a panaszosok által hivafkozott 250. szakasza csak a vagyonok likvidálására vonatkozik. A válasziratban a román kormány kérte, hogy a biróság mondja ki illetéktelenségét ezen panaszok elbírálására és marasztalja el a panaszosokat a költségekben. * Dezertöröknek nevezte a romániai cionisták egyik vezetője azokat a magyar zsidókat, kik a magyar párthoz tartoznak. A magyar sajtóban erre ilyen nyilatkozat jelent meg a magyarsághoz ragaszkodó zsidók részéről: 1. Miféle erkölcsi alapon áll az, aki magyar földön magyar polgársággal született, magyar anyanyelvű, magyarul ír, talán kizárólag magyar a kultúrája és engem dezertőrnek stigmatizál azért, mert a vele azonos előfeltételek alapján zsidó népi származásommal és vallásommal a magyarságba és annak politiki pártjába tartozónak vallom magamat? 2. Miért volnék én dezertőr, amikor a trianoni békeszerződés értelmében 'aj, vallás és nyelvi egységekbe tartozó lévén, természetes adottságommal a magyarság kötelékébe tartozom és gondolatban sem vagyok hajlandó Románia különféle országrészei és vidékei hétféle anyanyelvű és a legellentétesebb érdekű zsidóságából alakítandó országos zsidó párt keretébe kapcsolódni? Földalatti háborúra készül Franciaország Érdekes határvédelmi intézkedéseket akar foganatos! ani a francia kamara hadügyi b zo tsága Párisból jelentik: Illetékes helyen szemmelláthatólag nagy súlyt fektetnek a francia határvédelem fejlesztésére. Erre vall, hogy szerdán a kamara hadügyi bizottságának előadója, Misoff képviselő törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek soronkivüli tárgyalását kérte. A törvényjavaslat három részre csoportosítja a teendő határvédelmi intézkedéseket. Az első részben a javaslat megjelöli azokat a vasútvonalakat, országutakat és közutakat, amelyeket a határmentén sürgősen ki kell építeni és lel kell szerelni telefon- és táviróvonalakkal, repülőterekkel, repiilöállomásokkal és más hasonló berendezésekkel. A második csoportba tartoznak: a határvédelmi müvek azokon a területeken, amelyek előreláthatólag mint a jövő háború szintere jelölhetők meg és itt nagyszabású íöldalatti fedezékek, muníció- és fegyverraktárak, földalatti vasútállomások és biztos törésekkel ellátott földsáncok építését indítványozza a törvényjavaslat. A harmadik csoport: a tulajdonképpeni várerőditményeket és páncélos tornyok láncolatának építését javasolja, amelyek egymással óriási íöldalatti alagúttal lennének összekötve. A határvédelmi intézkedés költségeit a javaslat öt milliárd frankban irányozza elő. Bo 'gár-albán szövetség előtt Franciao szag, Jugoszlávia és Görögország Albánia székhelyének áthelyezéséi kívánják Athénből jelentik: A görög külügyi kormány értesítést kapott a szófiai göryg követségtől arról, hogy a szófiai albán követ bolgár-albán barátsági és katonai szőr vétség megkötésére tett ajánlatot a bateár kormánynak. A szófiai kormány az ajánlatot kedvezően fogadta és megbízta tiranai követét a tárgyalások haladéktalan' és részletes lefolytatására. A francia, jugoszláv és görög kormányok közt lefolyt tárgyalások eredményeképpen a három állam megállapodott abban, hogy Albánia székhelyének olyan városba való áthelyezését fogják kívánni, ami biztosítja az állandó érintkezést az albán politika irányitóival. Mind a három kormány ugyanis azon a véleményen van, hogy ilyen módon elkerülhetők lesznek az albán-olasz szerződéshez hasonló meglepetések. Károly exírónőrökös visszatér Romániába Visszakapja trónörökösi jogait — Már csak B atianu ellenzi a vol. trónörökös visszatérését Nagy változások előtt a román politika Bukarestből jelentik: Károly volt trónörökösnek feleségével, Heléna hercegnővel Rapallóban tervezett találkozása ugylátszik a Romániában meginduló gyökeres politikai változásnak kiinduló pontja lesz. Károly herceg jelenleg a francia Riviérán tartózkodik és ott várja az értesítést, hogv mikor utazzon Raoallóba. ahol feleségével és fiával találkozni fog. A román kormány intervenciójára Mussolini személyesen tett intézkedéseket a kiskorú Mihály trónörökös és szülei személyi biztonságának megvédésére. Bukarestben a politikai harc Károlynak, mint trónörökösnek visszatérése körül még folyik, de most már kétségtelen, hogy Bratranu egyedül fog maradni, mert ma már csak ő ellenzi Károly visszatérését. Averescu mini~zterelnök aki a legutóbbi időkig szintén ellene volt Károly visszatérésének, már eltávolodott Bratianutói és lapja máris bejelenti, hogy a kormányt az országra nézve fontos és életbevágó politikai kérdések megoldásában nem fogják feszélyezni régebbi politikai megállapodások. Élénk agítációt fejt ki Károly mellett a nemzeti parasztpárt és a román nemzeti párt. Mihalae képviselő, a parasztpárt egyik vezére a napokban egy gyűlésen kijelentette, hogy az elmúlt év január negyedikén kelt elhatározás nem lehet akadálya Károly visszatérésének, mert hiszen ugyanolyan módon, ahogvan január negyedikén megfosztották Károlyt a trónöröklés jogától. határozatot lehet hozni, a mely őt visszahelyezi jogaiba. Jorga, aki az utóbbi időben nagyon élénken agitált Károly volt trónörö kös mellett, jelenleg Parisban tartózkodik, mert a kormány őt bízta meg azzal, hogy a trónörökössel annak visszatéréséről a megkezdett tárgyalásokat befejezze. Előreláthatólag Jorga fog megbízást kapni, hogy Károlyt ünnepélyesen visszakisérje Romániába. A Károly-problémát tudvalevőleg eddig sohasem volt szabad nyilvánosan pertraktálni. Most azonban a kormány engedett álláspontjából és már megengedi a kérdés nyilvános megvitatását. Az engedéllyel élnek is a latok, amelyek hasábos cikkeket Írnak a kérdésről és általában a sajtó majdnem egyöntetűen Károly visszatérése mellett foglal állást, a Bratianu közvetlen befolyása alatt álló orgánumok kivételével, de ezek sem merik erősebben támadni a volt trónörököst. Károly visszatérésének valószínűleg az lesz a módja, hogy a király élve családfői jogával, hivatalosan megadja az engedélyt Károly hercegnek, hogy Romániába visszatérjen. Ezután előreláthatólag olyan lelkes fogadtatásban fogják részesíteni a volt trónörököst fa olyan hatalmas propagandát fognak kifejteni Károly mellett, hogy a hivatalos körök hivatkozhatnak majd a nép ellenállhat tatlan akaratára és igy hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Károly Romániában maradion és visszahelyezzék a trónöröklési jogaiba. A legjobban informált politikai körök szerint most már végleg befejezett tény Károly visszatérése. Nyugtalanságra ad egyébként okot Romániában, hogy Ferdinánd király két napja influenzában betegen fekszik. Mária királynő éjjel-nappal betegágya mellett van és gondosan ápolja a királyt-A választás éjszakáján meggyilkolta nagybátyját A rendőrkutya kinyomozta a gyilkost Beogradból jelentik: Górnia Janina szerbiai község határában szerdán összezúzott fejiel holtan találták Petrovics Natya velika-trnjajai falusi gazdát. A holttest, amely már két napja feküdt az országút menti árokban, teljesen befagyott a sár közé. A hulla mellett a rendőrség közegei egy nehéz vasbotot találtak, melyen a megaludt vércsomók között az áldozat haja szálai voltak. A rendőrség megállapította, hogy Petrovics január huszonharmadikán Trnjaja községbe ment szavazni. A községből estefelé egy ismeretlen falusi ember társaságában eltávozott. Mivel a rendőrség semmi nyomot nem talált, amelynek alapján megindíthatta volna a nyomozást, a leskovaci kerületi rendőrparancsnokságtól detektiveket és rendőrkutyákat kértek. Az érdekes nyomozást azzal kezdte a rendőrség, hogy Trnjaja község lakosságát kirendelte a bűntény színhelyére, mert az volt a gyanú, hogy Petrovicsot valamelyik politikai ellensége gyilkolta meg. A rendőrkutya, amellyel először körülszagíásztatták a még földön fekvő holttestet, elvegyült a tömegben és hoszszas ideges szaladgálás és szaglálás után melyet a falusiak lélekzet visszafojtva néztek végig, ráugrott Petrovics Mladenra, a meggyilkolt ember unokaöccsére. A rendőrség Petrovicsot azonnal vallatom fogta. A húszéves parasztlegény elmondta, hogy huszonharmadikán este holtrészegen együtt jött az országúton nagybátyjával. Útközben az alkoholtól elszédült, lebukott a földre és elaludt és mikor később, felébredt maga mellett összezúzott koponyával, holtan találta a nagybátyját. Ez a vallomás annyira valószínűtlennek látszott, hogy a rendőrség később újra vallatóra fogta a legényt, aki bevallotta, hogy ő ölte meg a nagybátyját, de nem tudja miért, mert öntudatlanságig ittas volt. A rendőrség ? beismerő vallomás után házkutatást tartott Petrovics lakásán, ahol egy véres rohamkést találtak. Petrovics kabátján vérfoltokat fedeztek fel. A ruhadarabot tüzetesebb vizsgálat végett elküldték a beogradi bakteorológial intézetnek. Petrovics Mladent a rendőrség letartóztatta.
