Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-28 / 26. szám

$ 12 aoAL . A3A 1'/, DINAR Poštarina u gotovom plaćena/ NAPLÓ XXVII!. ( Szubotica, 1927. PÉNTEK január 28. 26. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztősé? 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, iinn.p után és hétfőn délben J30ü ................. _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-paiota) iőfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-paiota) A paktum gyümölcsei A pénzügyi bizottságban lefolyt belügyi vitának volt néhány mozza­nata, ami közelről érdekli a Vajda­ság magyar népét, mert rávilágít a radikális párt és a magyar párt közt létrejött választási paktum gyakor­lati jelentőségére. Setyerov Szlávkó dr., a tempera­mentumos vajdasági demokrata kép­viselő tette szóvá a legnagyobb gu­­vernementális párt és a nemzetisé­gek megegyezését, hangsúlyozva, hogy magát a tényt nem kifogásol­ja, csak kisérő jelenségeit tartja ag­gályosaknak az államérdek szem­pontjából Azt mondotta Setyerov, hogy a magyar párt hatósági közre­működéssel szervézkedett, már pe­dig az államigazgatás szervei nem /ehetnek részt sem a radikálisok, >em a demokraták, még kevésbbé a nagyar nemzetiségi párt organizá­­ásában. Mága a tétel, amely a közigazga­­ás pártatlanságának szükségét álla­nt ja^ meg, kétségtelenül megállja a lelyét, csak épen — u?^ véljük — i fogalmazásába egy kis hiba csu­­zott bele. A mondatban a sem kötő­zó helyett a még. kevésbbé. a pol­ar jogok klasszifikálásának árnya­ltát fejezi ki, ez pedig nem illik bele nemzetiségek egyenjogúságáról állott demokrata felfogásba. Ami edig a magyar párti agitáció ható­­ági támogatását illeti, az legfeljebb bban a negatívumban nyilvánult íeg, hogy nem gördültek akadályok magyarság politikai szervezetei­­ek működése elé. A magyarságnak lint nemzeti kisebbségnek semmi !yan célkitűzése nincs, ami az al- Dtmány rendelkezéseivel, szellemé­­;1, vagy az állam érdekeivel ellen­iben volna. Epen abban áll a pak­lin egyik konkrét előnye, hogy a dikálisok ezt az igazságot elismgr­­k és a magyarság .politikai akció­­;abadságát biztosították, amit a smokraták is programjuk egyik «ltjának diadalául könyvelhetnek . A politikában nincs szentimen­­lizmus. A magyarság az országos p viselőválasztásokon megoszlott magyarpárti, radikális és demo­­ata lista között és ennek a köriil­­énynek'is szerepe volt abban, hogy demokrata listáról két jelölt jutott a parlamentbe. A tartományi vá­­íztásHcbn a magyarság a reálpoli­­a útjára lépett, amely szükségkép rác kálisokkal való megegyezés­­z és a közös lista győzelméhez ve­tett. Az objektiv gondolkozás eb­­n nem találhat kivetnivalót még mníormán sem, hogy a koopcrá­­' jogosultságát koncedűlva. annak Hékkörülményeit öltözteti disz­­íditáló látszatba. Aktuálissá vált a paktum révén a jdaság községi autonómiájának rdése is, amelyet ugyancsak Se­­:rov pendített meg a radikálisok a magyar párt szövetségével kap­raiban. Eddig azon a címen lialo­­tták a vajdasági községi választá­sát, hogy az autonómia természete írint ennek az országrésznek sok zségében kerülnének a magyarok németek többségbe. Setyerov rá­­itatott arra, hogy ez az aggoda­­n immár tárgytalanná vált, hiszen Vajdaságban a magyarokkal és metekkel kaptak többséget a radi­­lisok. Makszimovics Bózsó belügy­miniszter, aki a radikálisok és a ma­gyarság együttműködésére vonatko­zó kritikát röviden, de velősen in­tézte el, a vajdasági községi önkor­mányzat problémáját érintő észre­vételt sem hagyta figyelmen kívül az ellenzéki felszólalásokra adott válaszában- Kijelentette a belügymi­niszter, hogy amennyiben az egész országra egységesen érvényes köz-I ségi törvény a politikai viszonyok- 1 nál fogva nem léphet idejekorán élet­be. módot fog találni a vajdasági községi választások mielőbbi kiírá­sára. Azt az érvelést tehát, hogy a nemzetiségeknek a tartományi vá­lasztásokon tanúsított politikai ma­gatartása indokolatlanná teszi a vaj­dasági községi választások további kitolását, a belügyminiszter hallga­tólag magáévá tette nyilatkozatában, amely pártkülönbség nélkül nagy megnyugvást keltett. Ezek után ta­lán nem túlzott állítás, hogy a ma­gyarság a paktummal a vajdasági községi autonómia érlelődési folya­matát is előbbrevitte, mert a nemzeti természetű skrupulusokat azon az oldalon oszlatta el, ahol azok a leg­nagyobb súllyal esnek a latba. Adókönnyítéseket szavazott meg a pénzügyi bizottság Négy év alatt lehet részletekben kifizetni az adóhátralékokat — Az illetékeket is csökkentik Még nem közölték hivatalosan a tartományi választások végeredményeit Beogradból jelentik: Szent Száva ünnepe ismét egy napi szünetet ho­zott a politikai életbe A kormány nem tartott ülést, a hivatalokban sem dolgoztak, csak a pénzügyi bi­zottság folytatta programszerű mun­káját. A politikai körök érdeklődése még mindig elsősorban a tartományi vá­lasztások végső eredményei, vala­mint a két kormányzópárt közti vi­szony további fejlődése felé fordul. A tartományi választások végső eredményeit a belügyminisztérium még most hozta nyilvánosságra. Az újságírókat, akik a hivatalos jelen­tést naponta sürgetik, azzal utasít­ják el, hogy még egyes járásokból nem érkeztek be a jelentések. Ma­­gánjelentésck alapján kialakult ugyan már a tartományi választá­sok mérlege, de hiányzanak az eg^es pártokra leadott szavazatok számadatai, amelyeket az ellenzék a néphangulat szempontjából fonto­saknak tart. Az ellenzéki pártok ugyanis bizonyítani akarják ezekkel a számadatokkal, hogy a rájuk adott szavazatok száma a képviselő­választások óta megnövekedett A radikálisok és a Radics-párt közti ellentétek továbbra is éle­sek és a csütörtöki nap folyamán nem történt olyan esemény, amely ezek­nek az ellentéteknek a kiegyenlítését otő,segítette volna. Általános a véle­mény, hogy a helyzet csak Radios Istvánnak Beogradban való megje­lenésével log tisztázódni. A pénzügyi bizottság csütörtöki tárgyalásainak fontos eredménye, hogy a pénzügyminiszter beleegye­zett az adóhátralékok részie­tekben való fizetésébe. A kormány javaslata szerint a hátra­lékok nagyságához képest egytől­­négy évig terjedő idő alatt fizethetik részletekben az adóhátralékosok tar­tozásaikat. Egyéb könnyítéseket is tartalmaz a költségvetésnek a jöve­delmekről szóló íejezete. A miniszter javaslatával beváltásra kerülnek azok az ígéretek, amelyeket Gavri­­lovics Ottó, a pénzügyi bizottság elő­adója a radikális párt legutóbbi szombori népgyülésén tett. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság csütörtök délután ülést tartott, amelyen az ál­lami bevételek költségvetési elő­irányzatát tárgyalták. Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter rövid expozéjában fejtette ki azokat az irányelveket, amelyeket adópolitika jában követni fog. Rámutatott arra hogy egész sor olyan intézkedést ja­vasol. amelyeknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék az adóter­heket úgy az egyenes, mint a közvetett adókét, aminek eredményeképpen a jelenlegi gazdasági válság enyhülne és lehetővé válna a gazdasági élet szabályszerű fejlődése. Ezek között az intézkedések között legfontosab­bak a következők: A só árát kilogrammonkint egy fél dinárral csökkentik. A fogyasztási adót rizsre, gyertyára, kávépótlékokra és karóidra teljesen megszüntetik. Megszüntetik azokat az illetékeket, amelyeket a részvény­­társaságok megalakítása alkalmával kell fizetni. A névre szóló részvények illetékét 2 százalékról másfél száza­lékra, a bemutatóra szóló részvénye­két négy százalékról három száza­lékra csökkentik. Az ingatlan átru­házási szerződések illetékét hatról négy százalékra, az ingó javak át­ruházásáról szóló szerződések ille tekét kettőről egy százalékra szál­lítják le. Miután az eddigi illetéksza­bályzat alapján sok illetékkihágást büntettek és ezeket az adóhivatalok már regisztrálták, ezeket a bünteté seket az illeték háromszorosáról az illeték egyszeresére csökkentik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy különös figyelmet fordított az egyenes adókra, hogy lehetővé tegye a minél nagyobb tőke­gyűjtést és jobb feltételeket teremtsen a takarékosságra. Éppen ezért teljesen megszünteti a javaslat a takarékbetétek kamatadó­ját. Boszniában és Hercegovinában megszüntetik az eddigi hétszázalé­kos dohánytermelési pótadót és ilyen módon a dohánytermelés feltételei az egész országban kiegyenlítődnek. Hogyan lehet fizetni az adóhátralékokat? Az adóhátralékok kérdésére, a mely különös nehézségeket okoz, rendkívüli figyelmet fordítottak. Ezeknek likvidálása kétféleképpen fog történni. Először is négy eszten­dei moratóriumot adnak, amelyet a törvény az alábbi módon fog ren­dezni : Az állami adókat és pótadókat, amelyeket bármi okból nem fi­zettek be rendesen az 1926. év végéig, hanem mint adósságot átvitték az 1927. évre, az adós­ság nagysága szerint a folyó évi adók mellett fogják befizet­ni az 1927, 1928. 1929. és 1930. években, még pedig: ha az összes adósság több mint az egyévi adó, akkor négy év alatt, ha több mint a? egyévi adó három­negyede, akkor három év alatt, ha több az egyévi adó felénél, ak­kor két év alatt, ha több mint az egyévi adó egyne­gyede, akkor egy év alatt törleszten­dő le és végül ha az egyévi adó egynegyedével egyenlő, vagy annál kevesebb, akkor végrehajtás utján azonnal behajt­ható. Az ilyen módon megállapított évi kvótát évi részletekben, vagy pediá: a fennálló törvényes rendelkezések­ben előirt határidőkben kell lefizetni az illető folyó évi adókkal eemitt. Az adósság késedelmi kamatait az 1927 január előtti időkre nem kell megfizetni. Azokra a részletekre azonban, amelyeket nem fizetnek be a határidőre, kell késedelmi kamatot fizetni. Ha a hátralékos adó az egy­évi adó egynegyede vagy annál ke­vesebb. akkor csak az 1927 január egytől a befizetés napjáig terjedő időre kel! késedelmi kamatot fizetni. Egy évi adóösszeg alatt az állami adók és állami adópótlékok össze­gét kell érteni, amelyeket az adókö­teles az 1926. évre fizet Azokban az esetekben, amikor a folytatólagos

Next

/
Thumbnails
Contents