Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-26 / 24. szám

1927. január 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET m*a—— A ruszinszkói pravoszlávizmus két fanatikusa állott vádlottként az ungvári törvényszék bírái előtt. A vádirat sze­rint a vádlottak: Karapcsuk Nikoláj és I-aszó István az elmúlt év őszén hatósá­gi engedély nélkül röplapokat terjesz­tettek a ruszinok között. A röpiratok­­ban élesen támadták a görögkatolikus egyházat és felszólították a lakosságot, h' gy térjen vissza ősei hitéhez: a pravo­szlávizmushoz _J(arapcsuk Nikoláj egy Pillanatig sem tagadta a vádat: bevallot­ta, hogy terjesztette a röplapokat, azon­ban a röplapok eredetére vonatkozólag minden felvilágosítást megtagadott. Laszó István szintén tagadta a vádat, mire a bíróság úgy határozott, hogy inig a perecsenyi csendőrségtől nem érkeznek meg a nyomozási jegyzőköny­vek, Laszó ügyét leveszi a tárgyalási rendről. Karapcsuk Nikoiájt, aki beis­merő vallomást tett, három heti fogház­zal sújtotta a bíróság. * ! z.iciók alkalmazása végett. A miniszteri rendeletnek ezt a pontját értelmeztek hibásan. Érthetetlen okból azt hitték, hogy a minisztérium az összes parőchiá­­kut revízió alá akarja venni, hogy az államsegélyt mindazon egyházaktól, a melyeknek városban 400, falun 200 csa­ládjuk nincsen, megvonja. Ennek a pontnak igazi értelmezése pedig az, hogy úgy az ortodox, valamint a nem ortodox létező paróchiák részére az ál­­lam alkotmányában biztosított protekció egyformán megadassék. Erre a revízióra azért volt szükség, mert a minisztérium­nak (59550) 1921-ben, tehát az alkotmány­­törvény előtt kimondatott, hogy az egyesült és kisebbségi egyházak csak abban az esetben élvezhetnek államse­gélyt, hogy ha bebizonyítódik, hogy a paróchiáknak iegalább 100 hívük van. A paróchia pénztára és a templom, va­lamint a hívek kötelezik magukat, hogy a lelkész fizetésének egyharmadát vál­lalják. 4. A létező egyházak államsegélyezé­se, amennyiben azok bármilyen okból megüresednének, az 59550. számú ren­delet értelmében fog történni úgy az ortodox, valamint a többi keresztény egyházak részére is, aláhúzva nyomaté­kosan ez alkalommal is azt a tényt, hpgy ezen említett rendelettel szemben soha sehol nem fejeztek ki elégedetlen­séget. Kicserélték az olasz-albán szerződés ratifikációs okmányait Az ünnepélyes aktuson Mussolini és a római albán követ mondottak beszédet Rómából jelentik: Az olasz-albán barátsági szerződést tudvalevőleg már úgy az olasz, mint az albán parlament is ratifikálta. A Palazzo Chigi dísztermében hétfőn este cserélték ki a tiranai szerződés ratifikációs okmá­nyait. Az ünnepélyes aktuson Olaszország nevében Mussolini, Albánia képvise­letében pedig a római albán követ Bethleni külpolitikai kijelentései jó hatást keltettek Magyarországon A magyar kormánypárt n’gy része hive a jugoszláv orientációnak A temesvári tábla január 27-ikén tűz­te ki annak az érdekes pörnek fölebbvi­­teli tárgyalását, mely közvetlenül har­minc családos bányatisztviselőt, köz­vetve pedig az egész zsibvölgyi bá­­nyászságot igen közelről érinti. A nem mindennapi jogi eset, amely a biróság elvi jelentőségű döntését követeli, a Kö­vetkező: Petrilla—Lónyai-telep állami szénbánya volt egész 1925 január 1-ig, amikor a kommercializálás égisze alatt átvette az újonnan alakult liberális ér­dekeltségű »Loyca« szénbánya társulat. Az átadás-átvételnél azonban elfeledkez­tek intézkedni az állami szénbánya mint­egy harminc tisztviselőjéről. 1926 már­cius hó folyamán az érdekeltek értesí­tést kaptak addigi felettes hatóságuktól, hogy az állami bányákat átvette a »Lnn­­ca« társulat, ők a jövőben a társulat kö­telékébe tartoznak. Az anyagilag súlyo­san érdekelt tisztviselők erre az uj gaz­dánál érdeklődtek, itt azonban azt a felvilágosítást kapták, hogy az átvételi szerződésben semmi kikötés nincsen a tisztviselői karra vonatkozólag és igy a társulatnak nincs is semmi kötelezett­sége velük szemben. A tisztviselőket — akik között 20—35 évi szolgálattal >s vannak — egyáltalában nem nyugtatta meg ez a keveset Ígérő biztatás és a múlt év szeptemberében valamennyi külön-külön pert indított a román kincs­tár ellen. * A román kongresszus-rendelet revi-' ziója során igen sok engedményt tett a miniszter a kisebbségi egyházaknak. Goidig kultuszminiszter a rendelet ma­­gyarázataképen közzétett egy hosszabb nyilatkozatot, mely szószerint igy hang­zik: — Az 1926 november 15-én keit 49.838. számú rendeletünk egy részét az egyesült román, valamint a kisebbségi Budapestről jelentik: Bethlen mi­niszterelnöknek az egységes párt hétfő esti értekezletén mondott be­széde politikai körökben általános feltűnést keltett. Természetes, hogy az egységes párt és a magyar politi­kának Bethlenhez közelálló része a legteljesebb mértékben helyesli mindazt, amit Bethlen kormánypro­gramjául megjelölt. Áll ez úgy a belpolitikai célkitűzésekre, mint a miniszterelnök külpolitikai program­jára is. A sajtó foglalkozva Bethlen mi­niszterelnök külpolitikai beszédével, különösen a külpolitikai orientáció kérdésére vonatkozó részt emeli ki, mint a beszéd legfontosabb momen­tumát és általános helyesléssel találkozik Bethlennek az a kijelentése, hogy római útja tisztára Fiume kérdésével és a Magyarország és az Olaszország közötti gaz­dasági kérdésekkel áll kapcso­latban. vett részt. Az aktus megfelelő for­maságok között folyt le. Az okmányok ünnepélyes kicse­rélése alkalmából úgy Mussolini, mint a római al­bán követ beszédt mondottak, a melyben ismételten hangsúlyoz­ták azt az őszinte barátságot, a mely a két államot összefűzi és amely a jövőben még inkább meg fog szilárdulni. Politikai körökben köztudomású, hogy az egységes pártnak igen sok tagja van, aki a iugoszláv-ma­­gyar orientáció hive és igy az-egységes pártnak főleg e tagjai körében keltett nagy meg­nyugvást Bethlen beszédének az a része, hogy Magyarország folytatni kívánja a Jugoszláviával megindult ba­rátságos tárgyalásokat és Beth­len nyomatékosan hangsúlyozott kijelentése, hogy a magvar­­ola^z tárgyalások semmiféle kül­politikai orientáció kérdésével nincsenek összefüggésben. Ellenzéki oldalon is jó hatást tet­tek Bethlen miniszterelnöknek a kül­politikáról tett kijelentései, annál élesebb hangok hallatszana^ azon­ban az ellenzék részéről Bethlen ama kijelentéseivel szemben, ame­lyek a belpolitika terén küszöbön levő kormányintézkedéseket jelölik meg. keresztény felekezetek vezetősége hi­básan értelmezte. A rendelet tartalmá­nak megvilágítása, valamint a téves magyarázatok kiküszöbölése végett kö­telességünknek tartjuk az alábbi infor­máció megadását: T. Az említett rendelet úgy tekinteti-Nagy angol csapatszállitmányok indultak el Kínába Anglia nem akar harcolni a kínai hadsereg ellen, csupán védeni a’ arja Sanghai érdé eit dő, mint intézkedés arra nézve, hogy az 1925 május 6-án hozott törvény es szabályzat, mely összhangban van az á’Actmány 22-ik szakaszával, érvénybe lépjen. Tekintettel arra, hogy a'z al­kotmánynak e szakasza a felekezetik szabadságát és védelmét egyformán bizfositja, magától értetődik, hogy az a védelem, melyet az állam az uralkodó egyháznak biztosit, egyformán meg kell hogy adassák a többi felekezeteknek is. 2. Az 1926 november 15-én kelt 49838. számú rendelet egyszersmind az 1925 május 6-án hozott törvény 29. és 30. szakaszainak alkalmazását is rendezi. Ezekben a szakaszokban ki van mond­va, hogy uj paróchiák létesítését város­ban 400, falun pedig legalább 200 család követelheti, de jól megindokolt esetben ennél kisebb számú családdal rendelkező, paróchiák is létesíthetők. 3. A miniszteri rendelet második pont­ja szerint minden felekezettől egy rész­letes kimutatás kéretett a fenti diszpo-Londonból jelentik: A hadügymi­nisztérium hétfőn este hivatalos köz­leményt adott ki, amely Szerint Angliából összesen három gya­­logriandárt indítottak útnak Kí­nába. A Daily Telegraph azt Írja, hogy hi­vatalos körökben tisztában vannak azzal, hogyha Anglia engedménye­ket tenne a kantoni kormánynak, úgy hasonló engedményekkel kelle­ne élnie a pekingi kormánnyal szem­ben is. A Daily Chronicle azzal egé­szíti ki ezt az értesülést, hogy a brit kormány nem nézi rossz­­indulattal Kina függetlenségi tö­rekvéseit, sőt a kantoni kor­mányt szívesen támogatja fára­dozásaiban, de nem tűri, hogy erőszakkal fosszák meg Angliát évszázados kiváltságaitól. mert csak tárgyalásokkal és szerző­désekkel lehet a függő kérdéseket tisztázni. A Morning Post jelentése szerint az angol kormány a Kínába kül­dött esapattesteket nem fogja arra használni, hogy Sanghait védje a nemzeti hadsereg ellen, mert ez a haderő csak arra való, hogy minden eshetőségre készen álljon és hogy Sanghajban ne fajuljanak el a zavargások olyan mértékbn, mint Hankauban. A legutóbb útnak indított angol csapatok egyébként főleg azokból a tartalékosokból állanak, akik az utolsó két év alatt eleget tettek ka­tonai kötelezettségüknek, kívülük még hyolc zászlóalj indult útnak angol helyőrségekből, Malta szige­téről, Indiából- A hadügyminiszté­rium rendeletére Máltából a Breg­­ford-ezred négy zászlóaljátésaBor­­der-ezred két zászlóalját most készí­tik fel a Kínába való indulásra. Kal­kuttában pedig a huszadik indiai gyalogezred két zászlóalja várja utrakészen az indulási parancsot. Portsmouthban a Zeeland nevii gő­zösön hétfőn ezer tengerész katonát hajóztak be, akik szintén Kínába in­dulnak. Az angol sajtóban élénk visszhan­got váltott ki a kantoni külügymi­nisztériumnak hétfőn közzétett kiált­ványa, amelyben hangsúlyozza, hogy a kínai nemzetnek az idegen imperializmus járma alól való felszabadulása nem fog maga után vonni fegyveres konflik­tust a nemzeti kormány és a külföldi hatalmak között. A külügyminiszter kijelenti, hogy a kérdések rendezését tárgyalások ut­ján is el lehet érni. A Daily News megállapítja, Hogy a kantoni külügyminiszter jegyzéke alapján minden remény meg van arra, hogy a kínai kérdést végül mégis sikerülni fog rendezni. Obsírukció a bécsi városházán A keresztényszoc’allsták autótülkök­kel es szirénákkal akadályozzák meg a költs gvetés tárgyalását Bécsből jelentik: Már a karácso­nyi szünidő előtt indult meg a bécsi városi közgyűlésen a keresztény­­szocialisták obstrukciója a városi köjtségvetés tárgyalása során. A ka­rácsonyi szünet elmúltával hétfőn, folytatták a költségvetés tárgyalá­sát, a keresztényszocialisták azon­ban tovább obstruáltak és már késő éjszaka volt, amikor az egyes kerü­letek világítására és a szemét fuva­rozásra előirányzott költségek fe­letti részletes vitáoan az első szónok betejezte beszédét, majd a második szónok is egy teljes óra hosszat be­szélt. A szociáldemokraták látva a keresztény szocialisták obstrukcióját, indítványozták a vita bezárását. A keresztényszocialisták óriási zajjal és felháborodásai fogadták a szociáldemokrata javaslatot. Előke­rültek a keresztényszocialisták pad­sorából az előkészített autótüikük, fütyülök, kereplők és szirénák és óriási botrány tört ki. A keresztény­szocialisták verték a padokat és a legvadaob zenebonát csinálták a kü­lönböző kereplőkkel és szirénákkal. A nagy viharban állandóan röpköd­tek a sértő közbekiáltások is és mi­után a rendet nem sikerült helyre­állítani, az elnöklő Seiiz polgármes­ter végül berekesztette az ülést. A botrányos közgyűléssel egyide­jűleg a városháza épülete előtt tün­tetések voltak a magas városi adók ellen s csak a rendőrség erélyes közbelépése akadályozta rneg a tüntetés elfajulását. A hangulat kedden is rendkívül izgatott volt az egész napon át Bécs­­ben és általános az a meggyőződés, hogy nem sikerül féken tartani a szenvedélyeket, amelyek különö­sen breitner szociáldemokrata pénz­ügyi tanácsnok ellen irányulnak. A hétfői tüntető népgyülés résztvevői" ugyanis azt követelik, hogy Breitner tanácsnok harminc napon belül tá­vozzék állásából vagy pedig változ­tasson adórendszerén. Breitner ta­nácsnok ezzel szemben szilárdan tartja pozícióját és nem valószínű az sem, hogy adórendszerén hajlandó lenne változtatni, mert ezen épül fel egész építési programja. Azt ajánljuk, hogy a „MON P L A 1 S I R“ shimmyt hallgassa meg és rendelje meg kottáját a BACSMEGYEI NAPLÓ zenemű-osztályától Ára Dinár 7*50

Next

/
Thumbnails
Contents