Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-21 / 19. szám

fi. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. januai 21. A gyiíszü-szélhámosok Pat. ovoszelón elfogták a szenta—nov:­­szadi vonat szorencsojátékosait Petrovoszelóról jelentik: A pctrovo­­sxciói rendőrség szerdán reggel kézre-' kerítette azokat a szerencsjátékosokat, a Kik a Szenta—-Noviszad-i vonalon rend­szeresen fosztogatták az utasokat. A szerencsejátékosok nyomára Jáger An­tal petrovoszelói könyvkereskedő ve­zette a rendőrséget. Jáger szerdán reggel Szén tár ól Petro­­voszetóra utazott. Abban a kocsiban, a melyikbe szállt, négy fiatalember is tar­tózkodóit, akik közül az egyik bárom gyüszüt vett elő és játszani kezdett vele. — Na most melyik alatt van a borsó? kérdezte társaitól oly formán, mintha először beszélt volna velük életében. 1-sy kis idő múlva a másik fiatalember azt mondta: — Na erre a gyüsziire teszek száz di­nárt — és azzal a pénzt nyomban elő is vette. Felemelte a gyüszüt és a borsó való­ban alatta volt, mire a gyüszüs kifizetett száz dinárit a nyerőnek. Jáger érdeklőd­ni kezdett a játék iránt, amellyel ilyen könnyén lehet pénzt keresni. Rövid ha­bozás után elővett kétszáz dinárt és rátette az egyik gyüszüre. — Az alatt — van mondotta és ter­mészetesen rosszul, mert nem az alatt volt. A gyüszüs zsebrovágta a kétszáz dinárt és társaival tovább játszott. ' Jágert bántotta, hogy lépre csalták és amint a vonat megérkezett Petrovosze­­lóra, felhívta a vasúton szolgálatot tel­jesítő rendőr figyelmét a gyüszös tár­saságra. A rendőr mind a négy fiatalem­bert leszállította a vonatról és bekísérte a rendőrségre, ahol egyikük beismerte, hogy ő a gyiiszüjátékos. Budies Frányá­nak hívják, rendes foglalkozása nincs. A többiek tagadták, hogy társai Bitdics­­nak, a rendőrség azonban ennek ellené­re valamennyieket letartóztatta és meg­indította ellenük az eljárást. egyházközségek — akár katolikus, akár református, vagy zsidó - hasonló ha­tározatot hoz, akkor a magyar tanító­képzés kérdése meg volna oldva. Ha a kezdet nehézségein túl vagyunk, lehet­séges lenne valamelyik hazai tanító­képző mellett magyar internátust léte­síteni, ahol a tanulás ideje alatt ingyen ellátást és esetleg ösztöndijat kapnának a magyar tanitónövendékek. Folytatódni fognak Budapesten a jugoszláv-magyar tárgyalások Markovics Lázár dr. volt igazságügyminiszter a jövő héten Budapestre utazik Beogradból jelentik: Háry András beogradi magyar követ — pár nap­pal ezelőtt — Budapestre utazott és Valkó Lajos magyar külügyminisz­terre! megbeszélést folytatott. A beogradi követ budapesti tanácsko­zásai összefüggésben álltak a ingó­­szláv-magyar szerződés tervével, valamint Jugoszláviának Magyar­­országhoz való viszonyával, melyről az utóbbi időben sokat írtak a világ­sajtóban. Hóry András 28-ikáig marad Bu­dapesten és ez idő alatt Budapestre utazik Markovics Lázár dr. volt igazságügy miniszter, aki hir szerint tárgyalásokat kezd az illetékes ma­gyar tényezőkkel. Markovics szer­dán, 26-ikán indul a magyar íővá rosba, ahol pár napot fog tölteni. Beavatott körök véleménye szerint a volt igazságügyminiszter buda­pesti látogatása alkalmával Nincsics volt külügyminiszternek Bethlen mi­niszterelnökkel a Népszövetség ju nittsi ülésszakán megkezdett tárgya­lásait fogja befejezni. Más oldalról az a vélemény, hogy Markovics Lá zár útja Gratz Gusztáv beogradi lá­togatásával áll összefüggésben. 9 9 Ösztöndíjat ad a sztaribeeseji katholikus hitközség a ni igyar tanító­­növendékeknek Biztosítani kell a tanítói utánpótlást a magyar tannyelvű iskolákban Szfaribecscjröl jelentik: Nagyjelentő ségü határozatot hozott legutóbbi ülé­sén a sztaribeeseji római katolikus hit­község. A hitközség elhatározta, hogy évi költségvetésébe mindenkor felvesz nz udóiilav egyszázalékának megfelelő összege^ amelyből egy magyar fiút lógnak segélyezni a tanítóképző elvég zésében. Elhatározták még, hogy a ke­rületi esperesek utján megkeresik az összes magyar nyelvű katholikus hit­községeket és felhívják őket hasonló határozathozatalra és a teendők egy­öntetű megbeszélésére. A határozat meghozatalára az Kész­tette a sztaribeeseji katholikus hitköz séget, hogy az állam, amely az összes va jdasági iskalákat átvette, nem gondos kodik arról, hogy a magyar tanitók utánpótlása ne szűnjék meg. A tanító­képzőkben kizárólag szerb nyelven ta­nítanak és a magyar ifjúság nem vál lalja az idegen hyelven való tanulás hátrányát az amugysem sok jóval ke­csegtető tanítói állásért. Mír a háború előtti Magyarországon is ingyenes internátusi helyekkel és más kedvezményekkel kellett arra ser­kenteni az ifjúságot, hogy tanítóképző­be iratkozzék be. Kedvezményeket most legföljebb a szláv növendékek kapnak, a magyaroknak pedig külön nyelvi és egyéb nehézségeket kell leküzdeniük. A helyzet már most is az, hogy a magyar tanitásu osztályokba szerb és orosz tanítókat neveznek ki, mert a pályázat­ra nem akad magyar jelentkező. A jövő generáció már nein tanulhat magyarul, ha nem sikerül arra ösztö­nözni az ifjúságot, hogy tanitónövendé­­kelt legyenek. A sztaribeeseji hitközség A handlovai próféta Zányi Gábor, a vallási Biesérdj’ — Ax „újjászületett férfiak és nők testületé“ — Zán y i, mint,, a mennyei birodalcftn örököse“ Haudiova, (Szlovenszkó) január 12. lányi Gábor Istennek elég egyszerű te­remtménye. Polgári foglalkozása: bánya­hivatalnok Handlován, Nyitramegyében. De prófétai clhivatást érez magában és ebben a mindinkább nagyobbodó tízezer lakosú bányavároskában meglehetős vi­harokat vetett már prófétai és szektariá­nus működésével. Egyike ő ama nagyon érdekes lelki alkatit egyéneknek, akik az Európát megrengetett különféle viharok után bclegubódzkodtak lelkűkbe és az intenzív lélekbenézéstől várják az indi­viduum és az egyetemesség lelki meg­romlásának meggyógyulását; egyike ama tiszta Krisztusságot prédikáló próféták­nak. akik a háború utáni Európát, de különösen Németországot és Közép-Euró­pát szinte elárasztották. Mindenesetre érdemes őt, lelkületét és tanait meghall­gatni. En meghallgattam a handlovai szénbánya irodahelyiségében. Hallgassák meg Önök is. íme: (Van-e templomuk?) — Nem, inert Isten kézzelcsinált tem­plomban nem lakik. Isten lakóhelye az ember szive. (Nagyon érdekelne az Ön lelki fejlő­dése egész a prófétaságig. illetve a szek­ta alapításig.) — Én vallásos katholikus szülök gyer­meke vagyok: vallásos katholikus neve­lést kaptam és azt hittem, hogy vallásom az egyedüli üdvözítő vallás. És nem tud­tam, hogy a vallás és az istenben való hit között különbség van. Mert az ember lehet vallásos és istentelen. De egy isten­ismerő nem lehet istentelen. Gyermekko­rom óta kerestem az isten útját, sok val­lásos könyvet olvastam, de ezen az utón nem jutottam el az igazság ismeretéhez, Ájtatos katholikus voltam és vagyok nia is, de kimenekültem a holt iormdkból. Az isten ismerte szivem vágyát, hogy nem szeretem a holt formákat és hogy a lé­nyegbe akarok hatolni és teljesítette szavak szerinti Ígéretét, hogy: aki keres, az talál. Az isten szavának világosságá­ban ismertein meg magam, mint elve­szett bűnöst és azt is, hogy lelkem üd­vösségéért sem én magam, sem senki e világon nem tudok, illetve nem tud sem­mit tenni. Meggyőződtem arról is, hogy az isten nem is kivánja az embertől, hogy üdvösségéért tegyen valamit, mert ,Ugy szerette isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy mindenki, aki hisz benne, el ne kárhozzék, hanem örök élete legyen.« (János Évatig. III. 16.) Áfa már hiszem, hogy általmentem a halálból az életbe, mert Krisztus engesztelő áldo­zat az én bűneimért, ö vitte fel bűneimet testével a fára és eleget tett érte az isten igazságosságának. Ezt bizonyltom és hirdetem saját meggyőződésem és ta­pasztalataim alapján mindenkinek, akit ki másban üdvösség, mert nem is adatott az ég alatt az embereknek más név, meiy által lehetne üdvözölni.« (Apostolok cselekedetei IV. 12.) Mert «Ö Róla az összes próféták tesznek tanúbizonyságot, hogy bűneinek bocsánatát veszi minden­ki, aki hiszen ő benne«. (Apostolok Cselekedetei X. 43.) (Hogy nevezik a szektájukat?) — Nekünk nincs nevünk. Mindenféle­­liép csalóinak minket, azonban mi min­denben az uj testamentum szerint igyek­szünk igazodni. Csúfolnak minket baptis­táknak meg adventistáknak, da mi egyik sem vagyunk, semmi közünk ezekhez. Az emberek adnak nekünk neveket, de mi nem adunk mást, mint azt: isten megvál­tott gyermekei. Mi bibliai keresztelést r&ffgQg ftojíy hä t mafYBff* ^Iyü a 7 isten küld. Mset »mocscu sm­végzünk. vizbemártással, alámeritéssel. Mi mindenkivel igyekszünk csendben, békében, jóviszonyban lenni. Szeretjük el­lenségeinket. Mert ha csak azokat szeret­­nők, akik nekünk tót akarnak, akkor vajion miben különböznénk a pogánytól? Mi azokért is imádkozunk, akik nekünk rosszat akarnak. (Szervezetük, hiveik?) — Krisztus az egyház íeje és mi az. ő testének tagjai vagyunk. Hívőinket nem mi. emberek, hanem Krisztus Urunk tartja össze. Úgynevezett szervezetünk nincs. Az egyedüli összetartó erő és a mi egyedüli szervezetünk: az ttj testamen­tum. Nem mi választottuk öt, hanem ő választott minket. Nincs egyházi szö­vetségünk, vagy szervünk; úgy az egye­sek, mint minden egyes testület saját maga felelős Istennek. Mi az újjászüle­tett íértiak és nők testületéi alkotjuk. Természetes, hogy keresztények va­gyunk. A hívők az Ur Jézus nevében gyülekeznek imához, ltálaadáshaz s hit­ben való kölcsönös művelődéshez és az evangélium hirdetéséhez. A hívők­nek nincs emberi, lelki fölöttessük, mert maga Krisztus a fölöttesiik. A világnak és bűnös gyönyöreinek nem akar többé élni, hogy mindenben szentek legyünk és ezért nem is tartunk közösséget sem a világ, sem ama testvérekkel, kik nem élnek rendesen. A hivők elvetnek min­den más elnevezést, melyekkel őket az emberek megakarják jelölni, kivéve azt, hogy keresztények vagy testvérek, mert bizonyosak benne, hogy isten nem ad nekik másféle nevet. A hivők mind is­tennek papjai. Minden vasárnap össze­gyűlünk a kenyértöréshez és ünnepel­jük a megváltás emlékét, hálát adunk kegyelméért és örömmel említjük dicső­séges jövetelét. (Igaz, hogy a kommunista bányászok közül regrutálódnak a hivők?) —- Nem igaz! Kommunisták nincsenek közöttünk, mert aki Krisztusban hisz, az nem szorul más egyletre vagy közös­ségre. Nekünk a kommunistákhoz sem­mi közünk. Mi ellenkezőleg, hirdetjük testvéreinknek, hogy érdeklődjenek lelki sorsuk iránt a síron túl és térjenek .is­ten útjára. Hozzánk hiába csatlakozik valaki, mi nem gyűjtünk hívőket, mi csak azt akarjuk, hogy mindenki Jézus Krisztushoz csatlakozzék. (Támadások, viharok? A Zányiá­­nusoknak« a katholikus egyházból tör­tént kilépése miatt erős viharok vol­tak.) — Igen. Voltak. Mint ahogy Krisz­tus követőit és hirdetőit minden korban támadták. Végül ezt mondja Zányi Gábor pró­féta, igehirdetö és kőszénbányai hiva­talnok és 6 gyermekes családapa, ke­netteljesen: — Én a mennyei birodalom örököse vagyok, mert Mr szegény vagyok, annyi embert gazdaggá tehetek. Egy kőszénbányai kollégája, aki azon­ban nem Zányi-hivő, ezt mondja a Zá­­nyival való beszélgetésem után, de még az ö jelenlétében: — Ilyen boldog ember kevés van. Nagyszerűen alszik, megelégedett és senki semmivel meg nem bánthatja, mert mindenkinek, aki megbántja, azon­nal, nyomban megbocsát. És Zányi Gábor, a handlovai szekta­riánus próféta, családapa és prózai bányahivatalnok boldogan mosolyog kollégája diagnózisán, mellyel teljesen egyetért. Kérdés azonban, nem ke!1e­­ne-e ezt a kissé egyoldalú diagnózist eggyel és mással kiegészíteni? Már hiába, az adóhivatalnokok (Bicsérdy) meg a bányahivatalnokok, úgy tetszik, a mi zavaros korunk »megváltói«. Gömöri Jenő Egy zagrebi kereskedő megelőzte Zeppelin grófot Schwarc Dávid halálának harmincadik évfordulója A napokban volt harminc éivc annak, hogy Bécsben meghalt Schwarz Dávid zagrebi kereskedő, Schwarz Vera, a vi­lághírű berlini operaénekesnő atyja. Csak kevesen tudják, hogy Schwarz Dávid volt Zeppelin gróf közvetlen elődje a kormányozható léghajó feltalálásánál Schwarz Dávid régi zagrebi kereske­dő családból származott. Beteges volt s hogy a kényszerű semmittevést elviselhe­tőbbé tegye számára, matematikával és fizikával kezdett foglalkozni. A kormá­nyozható léghajó problémája kötötte te egész figyelmét s hosszas számítások és próbálgatások után sikerült neki újfajta alumínium öntvényből merev gázcellákat konstruálni. Egész vagyona feláldozásá­val megszerkesztette az első kormányoz­ható merevrendszerü léghajót és bemu­tatta az akkori k. u. k. hadügyminiszté­riumnak. A hadügyminisztériumnak tet­szett az ügy, teljes elismerését fejezte ki Sclnvarznak, de kijelentette, hogy a szük­séges milliók nem állnak rendelkezésére. Az ügyről 'tudomást szerzett az orosz kormány is, mely Szent Pétervárra hivta meg Schwarzot. Az osztrák hatóságok engedélyével ki is utazott oda és bemu­tatta találmányát, mely általános tet­szést aratott. Ugyanaznap azonban máris értesítette egy barátja, hogy valami ve­szély fenyegeti, mire Schwarz éjjel meg­semmisítette modelljét és elutazott. Visz­­szatért Becsbe és továbbhaladt a felta­lálók kálváriautján. Nem tudott sehogy - sem finanszírozót találni s magánva­gyona roncsaiból tnég csak uj modellt sem készíthette magának. Sok kísérlete­zés után végre a Berg-félc stuttgarti atu­­miuiumgyár késznek nyilatkozott, hogy felépíti az első Schwarz-féle kormányoz­ható léghajót s a .tervhez hozzájárult a német kormány is. Az erről szóló távirati értesítést 1897 január 23-án kézbesítették ki Sohwarznak és ugyanaznap a feltaláló szivszélhüdésben meghalt. Váratlan sze­rencséje feletti öröme őke meg. Tíz év múlva felszállt az első Zeppelin. Ugyanazon tervek szerint épült mint Schwarz modellje. Zeppelin most örök név a technika történetében, Schwarz Dávidot pedig még Zagrebtxm is eltelej tették...

Next

/
Thumbnails
Contents