Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-19 / 17. szám

» 1927. január 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Colban, a Népszövetség kisebbségi osztályának vezetője napok óta Katto­­witzban tartózkodik, hogy a Népszövet­ség megbízásából megvizsgálja a felső­sziléziai német kisebbség panaszait. A népszövetségi kiküldött kedden fogadta a német kisebbségi pártok megbízottjait, akiknek nevében Uliíz német nemzetisé­gű képviselő kifejtette, hogy attól az idő­ponttól kezdve, amikor Keletfelsőszilézia lengyel uralom alá kerül, a németek részt vettek a felépítő munkában és loyalisan viselkedtek a lengyel állam­mal szemben. A lengyel kormányok azonban a loyaliíás alatt a németek tel­jes meghódolását és rabszolgaságát érti. Minden kulturális törekvést államellenes mozgalomnak minősítenek. A lengyel közvélemény az állampolgári jogok gya­korlását a német kisebbség által haza­árulásnak tekinti. »A németek — mon­dotta Ulitz képviselő — az államtól az alkotmány és a Népszövetség által ga­rantált teljes egyenjogúságot, polgári szabadságot és a kisebbségi jogok csor­­bithatatlanságát követelik és tiltakoznak az elnyomás és az elnemzetietlenitési tö­rekvések ellen.« Ulitz képviselő után a német munkások képviselője intézett rö­vid beszédet Colbanhoz és ennek során közölte, hogy a németek a Népszövetség kötelességének tartják, hogy a lengyel államot a kisebbségi jogok tiszteletben­­tartására szorítsa. Az erdélyi magyar optánsok birtokpö­­rében érdekes fordulat következett be. Az optánsok, akiknek panaszát a Nép­­szövetség elutasította volt, a párisi ve­gyes döntőbírósághoz fordultak. A ro­mán kormány ennek a bíróságnak illeté­kességét kétségbe vonta és megbízottait ki is küldte, hogy ezt az álláspontot ér­vényre juttassák. A döntőbiróság azon­ban illetékesnek mondta ki magát ennek a pernek érdemi eldöntésére és kimond­ta kompetenciáját az állam által elbo­­csájtott magyar tisztviselők kártalanítá­sa pőrében is. Miután a román kormány mindezeket a kérdéseket belügynek te­kinti, visszautasítja a vegj'es döntőbíró­ság illetékességét, mert az Románia nem­zeti szuverénitásának megsértését jelen­tené. A kormány nem járul hozzá, hogy a döntőbiróság a pereket érdemben is le­tárgyalja és utasítást adott Titulescu­­nak, apelláljon a népszövetség tanácsá­hoz a párisi bíróság kompetenciája el­len. szintén megillet a lokális közigazgatási autonómia és akik meglehetősen zárt egységben élnek, aligha fogják igénybe venni ezt a privilégiumot. A kisebbsé­gi kulturautonómia hatáskörébe a követ­kező feladatok tartoznak: 1. a nyilvános és magániskolák szer­vezése, vezetése és ellenőrzése; 2. az összes többi kulturális szükség­letekről való gondoskodás és az ebből a célból létesített intézetek és vállalkozá­sok igazgatása. Nem egyezett meg Németország a keleti erődítmények ügyében Módosító indítványokat kíván a szövetségközi katonai tanács Párisból jelentik: A szövetségközi katonai tanács hétfő délután* foglal­kozott Pawels német tábornok ja­vaslataival és a javaslatoknak a keletporosz­országi erődítményekre vonat­kozó részét nem találta kielégí­tőnek és ezért megfelelő módo­sításokat követelt. A német kormány megbízottai ja­vaslataikban azt a módosítást kér­ték a szövetségközi tanácstól, hogy az erődítmények továbbra is fentarthatók legyenek, de meg­ígérték azt. hogy külön enge­dély nélkül az erődítéseket nem bővítik ki. A tárgyalásokat a keleti erődít mények ügyében akkor folytatják, ha Pawels tábornok Berlinből meg­kapta a szükséges újabb utasításo­kat. Munkát vagy segélyt Tüntetnek Párisban a munkanélküliek Párisból jelentik: Több éves szü­net után hétfőn ismét munkanélküli tüntetések voltak Párisban. Körülbelül ezerötszáz állásnélküli pincér és szállodai alkalmazott fel­vonult a beoulevardokon és tüntetett a kormány ellen. A tüntetőket a rendőrség szétverte. Nem sokkal ké­sőbb kétezer munkanélküli fémáru­­gyári munkás gyiilt össze a tőzsde kamara előtt és tüntető gyűlést tartott, amelyen a kormánytól munkanélküli se­gélyt követelt A tüntető munkanélküliek a város­háza elé akartak vonulni, de az erős rendőri készenlét szétzavarta őket. Este a munkásnegyedekben zavar­gások voltak. A munkanélküliek tüntetéseivé kapcsolatban az ellenzéki sajtó hevesen tá­madja Poincarét azzal, hogy a frank revalorizálás terén túlsá­gosan messzire ment, aminek az lett a következménye, hogy Franciaországban egyre nagyobb arányokban növekszik a mun­kanélküliség. Mindenki érzi a saját testén — Írják az ellenzéki lapok — hogy a francia pénz még nem gyógyult meg és a válság tetőfokán még nem jutott túl Franciaország. A tüntetések miatt Párisban nagy az izgalom. Petrovici román közoktatásügyi mi­niszter az uj iskolatörvényröl nyilatko­zott az »Adeverul«-ban. A miniszter nyi­latkozata szerint a tervezet nagy jutal­mazást rendszeresít a kisebbségek kö­zött tanító tanárok számára, vagyis rendkívüli fizetéspótlékot ad azoknak az állami tanároknak, akik kisebbségi nö­vendékeket tanítanak. Azok az állami ta­nárok, akik kisebbségi nyelvet tudnak és kisebbségek közölt tanítanak, ötven szá­zalékkal nagyobb fizetést kapnak a ren­des tanári fizetésnél. Ha rendes tanári állásból ilyen tanításra delegálnak va­lahonnan kisebbségi nyelvet tudó tanárt, akkor ez a rendes fizetésnek kétszeresét fogja kapni.« Az észtországi kisebbség kulturális autonómiájáról Budapesten előadást tar­tott Csekei István dr. a dorpati egyetem magyar származású tanára. »Észtor­szág — mondotta — a világ első állama, amely kisebbségeinek kulturális önkor­mányzati jogát törvényes utón az 1925 február 12-iki alkotmány-törvénnyel megvalósította. A német kisebbség, a mely a cári uralom idején a Baltikumban politikailag, gazdaságilag és művészi te­kintetben vezető szerepet játszott, irányt­­adóan vette ki részét ennek a törvénynek létrejöttében. Az észt állam a németeket, oroszokat és svedeket kisebbségeknek tekinti, úgyszintén minden az állam te­rületén élő olyan nemzetet, amelynek létszáma meghaladja a háromezret. Ed­dig csupán a németek és a nemzeti ala­pon álló zsidók éltek a kulturális auto­nómia jogával. Az oroszok es a svédek, akiket az észt alkotmány értelmében Anglia ragaszkodik kínai kiváltságaihoz A minisztertaná son Chamberlain csak nehezen tudta lesze­relni a hadit , yi és tengerészeti minisztereket, akik haladék­talan büntetőéxpedieiót köve eltelt — Belgium kiszolgáltatja koncesszióit a pekingi kormánynak Lehetetlen a békés megegyezés Anglia és a kantoni kormány között Londonból jelentik: Hétfőn mi nisztertanács volt, amelyen a kor mány elhatározta, hogy ragaszkodik eddigi kínai politi­kájához. vagyis hajlandó Kíná­val szabadelvű és józan elvek szerint tárgyalni, de nem fog meghátrálni a kínai csőcselék előtt és semmiesetre sem mond le a brit kiváltságokról a Jangcekiang mentén összeverődött hordák fenyegetése miatt, sőt ellen­kezőleg Sanghaiban minden intézkedést megtesz a koncessziók védel­mére. A minisztertanácsról kiszivárgott hírek szerint Chamberlain külügy­miniszter, valamint a hadügyi és tengerészeti miniszterek között he­ves vita fejlődött ki, amelynek fo­lyamán a hadügyi és tengerészeti mi­niszterek a kantoni büntető ex­pedíció haladéktalan megindítá­sát követelték, amivel szemben Chamberlainnak minden befolyását latba kellett vet­nie, hogy a két minisztert mérsék­letre birja. A Daily Telegraph értesülése sze­rint a brit ügyvivő jelentése nem mutat Hankauban a helyzet javulá­sára. úgy hogy legalább^ ezidőszerint a délkinai kor­mánnyal nem lehet békésen tár­gyalni. Azt is jelentette a hankaui angol ügyvivő, hogy nem elegendő eszköz a kantoni kormány megfékezésére, ha a hatalmak pénzügyi bojkottot rendelnek el, mert a nemzetközi területeken a lá­zadás elharapódzott és azt csak fegyveres erővel lehet leverni. A minisztertanács elhatározta, hogy további angol hadihajókat küld a kínai vizekre tengerész - csapatokkal, amelyeket szükség esetén Hankauba fog szállí­tani. Pekiiigböl érkező jelentés szerint ott megkezdődtek a tárgyalások a pekingi kormány és a belga követ között. Belgium kész Tien-Csinben a belga kiváltságos területeket és a koncessziókat a pekingi kor­mánynak kiszolgáltatni, csak a magiPtciajdon védelmére kér a miniszter*.'ínöktől hathatós intéz­kedéseket. A londoni hírekkel szemben egy párisi Hayas-jelentés londoni forrás­ra hivatkozva közli, hogy az anaol kormány elhatározta a sanahai-i koncesszió feladását. Ez a bir azonban még megerősítésre szorul. Öngyilkosság a szombori parkban Agyonlőtte magát egy ismeretlen fiatalember Szomborból jelentik: A szombori rend­őrségen kedden a kora hajnali órákban jelentették, hogy a vasútállomás mellett elterülő Mária királynő parkban a te­nisz-pályák mellett egy tizennyolc-husz év körüli fiatalember holtteste fekszik. A rendőrség részéről Slukics detektivfönök és dr. Gergurov rendőrorvos azonnal kiszálltak a helyszínre, ahol megállapí­tották, hogy öngyilkosság történt. A fiatalember holtteste mellett egy re­volver hevert, amelyből két golyó hiány­zott. Amikor a rendörorvos megvizsgálta a holttestet, megállapította, hogy a go­lyók a koponyacsontot fúrták keresztül és az agyvelöt szétroncsolták. Megmo­­tozásakor semmiféle igazoló okmányt nem találtak nála, csupán egy bafmoki nagyvendéglő vasárnapi táncmulatságára szóló belépőjegy volt a zsebében. Az is­meretlen fiatalember öltözete: szürke ka­bát, selyem mellény, lovagló nadrág és csizma. A kalapjában egy bajmoki kala­pos-cég nevét találták és Így az.a felte­vés, hogy az ismeretlen öngyilkos baj­moki. A rendőrség a holttest személyazonos­ságának megállapítására és a titokzatos­nak látszó öngyilkosság hátterének ki­nyomozására megindította a nyomozást. A vrsaci Népegyetem szerdán nyílik meg Az igazgatóság nagyszabású kút­turprogrammot állított össze Vrsacról jelentik: Hosszas előkészüle­tek után szerdán délután négy órakor lesz a Vigadó-teremben a vrsaci Nép­egyetem ünnepélyes megnyitása. A Népegyetem vezetősége nagyszabású kulturprogramot állított össze és har­minc előadó jelentette be közreműkö­dését. A megnyitóelőadást ünnepélyes keretek között fogják megtartani és az első előadást dr. Sztanojevics Brani­­szláv, Brankovics Györgyről tartja. A Népegyetem programján a következő előadások szerepelnek: Dr. Morgan Vladimir ügyvéd: »A gyülekezési jog«. »A társadalmi pszihológia és pszihopa­­tológia«. »Az építkezés problémája«. Dr. Dimitrievics Vladimir lelkész »Az athe­­izmus«. Dr. György Zsigmond tanár »A mai francia irodalom«. Gyurics Brankó »A bányakérdés«. Dr. Nikolajevics Ilea orvos »A röntgensugarak«. Dr. Kliszics Radován orvos »Pasteur«. Dr. Mifiti Fedor orvos »A Koch-bacillusok« és »A ragályos betegségek«. Jeftics Pavle ta­nár »A művészet és a diletantizmus«. Terescsenko Vladimir »A mikrobák sze­repe az ember életében«. Dr. Bolen Ig­nat tanár »Pestalacije Henrik centená­riuma« és »Jovanovics Paja és művésze­te«. Bolen Jelena építészmérnök »A szerb építőművészet a tizennyolcadik században.« Napravnik Karlo zenetanár »Modern zene«. Staat Sándor »Bort­­nyánszki és az egyházi zene«. Orjehiev Vaszilie »A fejlődés élettana«. Petrovies Teréz »Az ember kulturális és gazdasá­gi fejlődése«. Dr. Rogics J. ügyvéd »Az államjog történelmi fejlődése«. Dr. Szerdanov Sz. »Az objektiv történelem«. Ivanovics Péter kapitány, a katonai ze­neiskola igazgatója »Szmetana«. Elő­adást tartanak ezenkívül még: Zsiva­novics Velicsko, Marcsetics Milorad, Dr. Juga Velimir, Dr. Budiszaljevics M., Bradvarevics Szvetomir. A Népegyetem előadásai díjtalanok. Világsláger! Most érkezett! LOEVE-RADIO-készülék, többcsövű lámpák (Mebrlachröbre) és alkatrészek AUDION Ing. G. Deutsch Novlsad, Jermenska ul. 3. n 440

Next

/
Thumbnails
Contents