Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-17 / 15. szám

4 OLDAL » ÁRA 1'/, DINAR PoStartna u gotovom piaiénál BAGSMEGY XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. HÉTFŐ január 17. 15. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztősé« 5-rlO, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A radikális - magyar választási blokk impozáns népgyülései a Vajdaságban Szuboticán Radonics Jován dr., Gyorgyevics Dragosziáv és dr. Nagy Ödön voltak a vezérszónokok — Trifkovics házé ■ nők nagy beszéde Szomborban A Bánátban is teljes erővel folyik a választási agitáció — Pribicsevics éles ellenzéki beszédet tartott Zagrebban - Radics István kudarca a Dráva-mentén Szomborban az ellenzék is tartott népgyülést A választási agitáció az egész Vajda­ságban hatalmas erővel indult meg. A radikális, magyar, német választási blokk mindenütt nagyszabású népgyülé­­sekeí tartott, melyeken nagy tömegek vettek részt. A legfontosabb két nép­­gyülés Szuboticán és Szomborban folyt le: Szuboticán Radonics Jovan dr., Szomborban Pedig Trifkovics Márkó ház­elnök voltak a népgyülések vezérszóno­kai. A magyar és német pártok is min- | den gyűlésen a legjobb szónokaikat ál­lították csatasorba, akik szerencsés ér­vekkel igazolták a paktum helyességét. Az ellenzék egyedül Szomborban rede­­zett nagyszabású népgyülést, melyen Davidovics Ljuba, az ellenzéki blokk vezére is részt vett. Sziuboticán a rádikálispárt és a ma­gyar párt tömegei vasárnap délelőtt im­pozáns gyűlésen demonstráltak a tartó- j mányi választásokra kötött szövetség és a két pártnak az országos javán való együttműködése mellett. A gyűlésen mintegy hatezer ember vett részt, be­töltve a városháza előtti teret. Pendzsics György, a radikális párt­­szervezet alelnöke délelőtt tia órakor nyitotta meg a gyűlést, amelynek elnö­kévé indítványára Juries Marko nem­zetgyűlési képviselőt választották meg. Az élnek néhány szóval üdvözölte a gyűlést, majd átadta a szót dr. Rado­­tiics Jován nemzetgyűlési képviselőnek. Dr. Radonics Jován magyar­nyelvű beszéde Dr. Radonics Jován magyar nyelven szólt a gyűléshez. Mély gondolatban gazdag, súlyos érvelésű beszédében is­mertette az államalkotó politika irányel­veit és méltatta a magyar párttal kö­tött paktumot. Beszédét, amely a gyű­lésen jelenlevő tömegre nagy hatással volt, kedd reggeli számunkban teljes egészében közölni fogjuk. Gyorgyevics Dragosziáv pol­gármester tartott ezután temperamentumos, ötle­tes és gyujtóhatásu beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: — Választások idején az egyes pár­tok között olyan harc dúl, amely az ál­lamok háborújához hasonlít. Minden or­szág győzni akar, a leggyöngébb is és, azért szövetségest keres. Ez áll az egyes pártokra is. A magyar párttal — mondotta Gyorgyevics — szívesen szövetke­zett volna mindegyik párt, de a ma­gyar párt szóba sem állt a horvát parasztpárttal. se az egyesült ellen­zékkel. Amikor a magyar párt kitű­nő vezetői tudtuladták, hogy szíve­sen kötnének választási paktumot a radikális párttal, mi ezt az ajánla­tot elfogadtuk, nemcsak tisztára pártérdekből, hanem legmagasabb államérdekből is, mert fontos azs hogy az országunk min­den polgára teljes szívvel ölelje át az államot, mint az édesanyát, mert az ál­lam jó anya, nem részrehajló, hanem igazságos mindes gyermekével szemben. Azt akartuk, hogy mindenki, azok is, akik a radikális párton kívül maradtak, végleg egy államalkotó, konstruktiv po­litikára határozzák el m; gukat és hogy a nemzeti kisebbségeknek semmit se kelljen visszaklvánni és semmit se kell­jen megkívánni azon felül, amit ez az állam tud, akar és fog, nekik adni. mint embereknek és mint polgároknak., — Január 23-ikán az urnák előtt fog­tok állni és döntenetek kell. hova dob­játok a golyócskát. Jöttek hozzátok a horvát parasztpárt ágensei, hogy ma­gukhoz csábítsanak és megnyerjék bi­zalmatokat. Kérdezzék meg a horvát paraszt párttól, mit keres itt nálunk Szuboticán? A horvát parasztok azért alakították pártjukat, hogy védjék a horvátok és Horvátország speciális ér­dekeit. És kérdezem, van-e egyáltalán itt nálunk valakijük? Szuboticán vannak bunyevácok, szerbek és magyarok, zsidók, de horvát nincs, soha nem is volt és nem is lesz. És ha ez igy van, mi­lyen joggal jönnek ők ide, hogy mi toljuk az ö szekerüket? Nincs semmi speciális hoivát érdek, amelyet veszély fenyegetne. Az állam megad és megadott mindent vala­mennyi polgárának és amikor a horvát tömeg politikai pártot alakit, hogy speciálisan horvát érdekeket védjen és horvát politikát folytasson, akkor men­jenek Horvátországba és ott a horvátok nál keressék politikájuk elősegítését. Ha egy olyan párt keres támogatást, amely sem nem speciálisan horvát, sem bunyevác, sem szerb, hanem ugyanazon időben szerb, horvát és bunyevác, amely minden nép érdekét egyaránt védi, ak­kor, igenis, volna okuk tőlünk kérni se­gítséget és támogatást. De igy ezek speciálisan lokális érdekeiket védik és nekünk ebből semmi hasznunk sincs. Ha ml lokális érdekeket akarunk védeni, akkor a saját speciálisan lo­kális érdekeinket fogjuk védeni. — Gondoljátok meg csak, ha például a montenegrói, vagy macedóniai pártok jönnének ide, hogy bennünket megnyer­jenek a mfiguk politikájának, eljönnének azzal, hogy mi az ő speciális érdekeiket védjük és elősegítsük. Kinevetnénk őket. De megfordítom: ha mi speciális bácskai, vagy vajdasági pártot alakíta­nánk és avval elmennénk, mondáik IJor­­vá.országba és megkérnénk a horváto­­kat, hogy támogassák a mi speciális ér­—- Jönnek majd az úgynevezett egye­sült ellenzék ügynökei is. Kik ezek? A politikai hajótöröttek pártja, a töme­gük a politikai elkeseredettek tömege: reszketnek és rémüldöznek a radikáli­soktól. A rémület fogja el lelkűket, ha arra a veszteségre és pusztulásra gon­­dolnrk, amely 23-án fogja érni őket. Semmi közös programja nincs az egye­sült ellenzéknek, hiányzik a politikai eszmék közössége, nem fűzi őket egybe őszinte óhaj, hogy a népen segít­senek, hanem csak az, hogy ilyen mó­don együttesen próbáljanak megmene­külni a bukástól, mert miféle közösség leihet Rajics Blasko és Pribicsevics Szvetozár között, akik most együtt mennek a választá­sokra és akik különben valóságos poli­tikai antipólusai egymásnak. Hogy mennyire minden eszmei kapcsolat nél­küli tömeg ez, hogy mennyire idegenek i és távollévők egymástól, azt bizonyítja az, hogy szégyellik egymást. Olvassuk I el a kereszt jelével ellátott klerikális uj- I ságot, ann;k a keresztnek, amelyen Krisztus kinhalált halt, hogy az emberek közt békesség, szeretet testvériség ural­kodjon, hogy még az ellenségnek is megbocsássunk és amely alól a klerikáli­sok vad gyűlölettel terjesztenek nem­csak a másvallásuak ellen, hanem saját hívőik ellen is, ha azok nem ugyanab­ba a politikai pártba tartoznak; olvassuk el ezt a keresztes újságot, a klerikális pártnak és az egyesült ellenzék lista­vezetőjének hivatalos lapját s látni fog­juk, hogy egyetlen szóval se említi Pleszkovics Lukácsot, se a demokratá­kat, se azt a három szerencsétlent, akik lehullottak a radikális pártról, se azt a régi hóhérukat, aki nekik most is ugyan­az, ami volt. Nem említik, mert nem merik említeni híveik előtt, akik már évek óta gyűlölik ezeket. Ugyanígy a Pribicscvics-pdrtiak, akik Szuboticán mindössze harmincán vannak, még tré­fából se merik említeni a dobrovoljácok dekeinket, mi lenne akkor? Gyorsabban jönnénk vissza, mint ahogyan mentünk. Ismétlem, testvéreink a horvátok, róluk is úgy gondoskodik az állam, mint min­den más polgáráról. De amikor ők rz ő céljaiknak a támogatását kérik, azt felelem, védjék önmaguk magukat és ne kérjék a szuboticai szerbek, bunye­vácok, magyarok és zsidók támogatását. előtt, hogy szövetkeztek a régi ellensé gükkel, Rajics Blaskóval. Szégyenkeznek egymás miatt, kö­zös gyűléseiken egymás nyakát tö­rik, hát akkor hogyan követelhetik, hogy legyünk büszkék rájuk, mi le­gyünk bizalommal irántuk? — El fognak jönni hozzátok a radiká­lis párt emberei is, akije nem üres Ígé­retekkel, nem puszta frázisokkal járul­nak elétek, hanem a radikális párt öt­ven évi érdemes, szenvedésteljes, al­kotó munkájának kész eredményeivel. Mert azt a politikai szabadságot, ame­lyet ma kivétel nélkül élvezünk, a radi­kális párt teremtette meg, elszánt, vé­res küzdelemmel, nevével és hitelével, nagy politikai tőkéjével, amelynek ér­tékét itthon és külföldön ismerik és megbecsülik. Az ígéretek helyett, hogy mit fog tenni, a radikálispárt hivatkoz­­hatik arra, amit már megteremtett. Hogy semmi mást ne emlitsek, a radiká­lispárt e nyolc év alatt emelte az ország tekintélyét a külfölden, visszaszerezte népeinek az államba vetett bizalmát, — amit at a tény is bizonyít, hogy a legne­­gativebb elemek is elimerik azt az ál­lamot és csatlakoztak kormányához, — a rádikálispárt megteremtette a közbiz­tonságot azokon a helyeken is, ahol az­előtt sohasem volt, felhajtotta és stabi­lizálta a dinár vásárlóértékét, előkészí­tette az egységes adótörvényt és ami a legfontosabb, sikerült egy súlyos adó­nemet eltörölnie. Nézze meg mindenki az adókönyvecskéjét s meg fogja látni, hogy . többé nincs vagyonadó. Ez meg­szűrd, a radikális kormány szüntette meg, a vajdasági radikális képvi­selők követelésére, akiknek élén lis­tavezetőnk, a pénzügyi bizottság elnöke dr. Radonics Jován áll, akinek e munkában legjobb társa Juries Márkó, Szubotica város radikális képviselője volt. Az ellenzék — a politikai hajótöröttek csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents