Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-17 / 15. szám
4 OLDAL » ÁRA 1'/, DINAR PoStartna u gotovom piaiénál BAGSMEGY XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. HÉTFŐ január 17. 15. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztősé« 5-rlO, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A radikális - magyar választási blokk impozáns népgyülései a Vajdaságban Szuboticán Radonics Jován dr., Gyorgyevics Dragosziáv és dr. Nagy Ödön voltak a vezérszónokok — Trifkovics házé ■ nők nagy beszéde Szomborban A Bánátban is teljes erővel folyik a választási agitáció — Pribicsevics éles ellenzéki beszédet tartott Zagrebban - Radics István kudarca a Dráva-mentén Szomborban az ellenzék is tartott népgyülést A választási agitáció az egész Vajdaságban hatalmas erővel indult meg. A radikális, magyar, német választási blokk mindenütt nagyszabású népgyülésekeí tartott, melyeken nagy tömegek vettek részt. A legfontosabb két népgyülés Szuboticán és Szomborban folyt le: Szuboticán Radonics Jovan dr., Szomborban Pedig Trifkovics Márkó házelnök voltak a népgyülések vezérszónokai. A magyar és német pártok is min- | den gyűlésen a legjobb szónokaikat állították csatasorba, akik szerencsés érvekkel igazolták a paktum helyességét. Az ellenzék egyedül Szomborban redezett nagyszabású népgyülést, melyen Davidovics Ljuba, az ellenzéki blokk vezére is részt vett. Sziuboticán a rádikálispárt és a magyar párt tömegei vasárnap délelőtt impozáns gyűlésen demonstráltak a tartó- j mányi választásokra kötött szövetség és a két pártnak az országos javán való együttműködése mellett. A gyűlésen mintegy hatezer ember vett részt, betöltve a városháza előtti teret. Pendzsics György, a radikális pártszervezet alelnöke délelőtt tia órakor nyitotta meg a gyűlést, amelynek elnökévé indítványára Juries Marko nemzetgyűlési képviselőt választották meg. Az élnek néhány szóval üdvözölte a gyűlést, majd átadta a szót dr. Radotiics Jován nemzetgyűlési képviselőnek. Dr. Radonics Jován magyarnyelvű beszéde Dr. Radonics Jován magyar nyelven szólt a gyűléshez. Mély gondolatban gazdag, súlyos érvelésű beszédében ismertette az államalkotó politika irányelveit és méltatta a magyar párttal kötött paktumot. Beszédét, amely a gyűlésen jelenlevő tömegre nagy hatással volt, kedd reggeli számunkban teljes egészében közölni fogjuk. Gyorgyevics Dragosziáv polgármester tartott ezután temperamentumos, ötletes és gyujtóhatásu beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: — Választások idején az egyes pártok között olyan harc dúl, amely az államok háborújához hasonlít. Minden ország győzni akar, a leggyöngébb is és, azért szövetségest keres. Ez áll az egyes pártokra is. A magyar párttal — mondotta Gyorgyevics — szívesen szövetkezett volna mindegyik párt, de a magyar párt szóba sem állt a horvát parasztpárttal. se az egyesült ellenzékkel. Amikor a magyar párt kitűnő vezetői tudtuladták, hogy szívesen kötnének választási paktumot a radikális párttal, mi ezt az ajánlatot elfogadtuk, nemcsak tisztára pártérdekből, hanem legmagasabb államérdekből is, mert fontos azs hogy az országunk minden polgára teljes szívvel ölelje át az államot, mint az édesanyát, mert az állam jó anya, nem részrehajló, hanem igazságos mindes gyermekével szemben. Azt akartuk, hogy mindenki, azok is, akik a radikális párton kívül maradtak, végleg egy államalkotó, konstruktiv politikára határozzák el m; gukat és hogy a nemzeti kisebbségeknek semmit se kelljen visszaklvánni és semmit se kelljen megkívánni azon felül, amit ez az állam tud, akar és fog, nekik adni. mint embereknek és mint polgároknak., — Január 23-ikán az urnák előtt fogtok állni és döntenetek kell. hova dobjátok a golyócskát. Jöttek hozzátok a horvát parasztpárt ágensei, hogy magukhoz csábítsanak és megnyerjék bizalmatokat. Kérdezzék meg a horvát paraszt párttól, mit keres itt nálunk Szuboticán? A horvát parasztok azért alakították pártjukat, hogy védjék a horvátok és Horvátország speciális érdekeit. És kérdezem, van-e egyáltalán itt nálunk valakijük? Szuboticán vannak bunyevácok, szerbek és magyarok, zsidók, de horvát nincs, soha nem is volt és nem is lesz. És ha ez igy van, milyen joggal jönnek ők ide, hogy mi toljuk az ö szekerüket? Nincs semmi speciális hoivát érdek, amelyet veszély fenyegetne. Az állam megad és megadott mindent valamennyi polgárának és amikor a horvát tömeg politikai pártot alakit, hogy speciálisan horvát érdekeket védjen és horvát politikát folytasson, akkor menjenek Horvátországba és ott a horvátok nál keressék politikájuk elősegítését. Ha egy olyan párt keres támogatást, amely sem nem speciálisan horvát, sem bunyevác, sem szerb, hanem ugyanazon időben szerb, horvát és bunyevác, amely minden nép érdekét egyaránt védi, akkor, igenis, volna okuk tőlünk kérni segítséget és támogatást. De igy ezek speciálisan lokális érdekeiket védik és nekünk ebből semmi hasznunk sincs. Ha ml lokális érdekeket akarunk védeni, akkor a saját speciálisan lokális érdekeinket fogjuk védeni. — Gondoljátok meg csak, ha például a montenegrói, vagy macedóniai pártok jönnének ide, hogy bennünket megnyerjenek a mfiguk politikájának, eljönnének azzal, hogy mi az ő speciális érdekeiket védjük és elősegítsük. Kinevetnénk őket. De megfordítom: ha mi speciális bácskai, vagy vajdasági pártot alakítanánk és avval elmennénk, mondáik IJorvá.országba és megkérnénk a horvátokat, hogy támogassák a mi speciális ér—- Jönnek majd az úgynevezett egyesült ellenzék ügynökei is. Kik ezek? A politikai hajótöröttek pártja, a tömegük a politikai elkeseredettek tömege: reszketnek és rémüldöznek a radikálisoktól. A rémület fogja el lelkűket, ha arra a veszteségre és pusztulásra gondolnrk, amely 23-án fogja érni őket. Semmi közös programja nincs az egyesült ellenzéknek, hiányzik a politikai eszmék közössége, nem fűzi őket egybe őszinte óhaj, hogy a népen segítsenek, hanem csak az, hogy ilyen módon együttesen próbáljanak megmenekülni a bukástól, mert miféle közösség leihet Rajics Blasko és Pribicsevics Szvetozár között, akik most együtt mennek a választásokra és akik különben valóságos politikai antipólusai egymásnak. Hogy mennyire minden eszmei kapcsolat nélküli tömeg ez, hogy mennyire idegenek i és távollévők egymástól, azt bizonyítja az, hogy szégyellik egymást. Olvassuk I el a kereszt jelével ellátott klerikális uj- I ságot, ann;k a keresztnek, amelyen Krisztus kinhalált halt, hogy az emberek közt békesség, szeretet testvériség uralkodjon, hogy még az ellenségnek is megbocsássunk és amely alól a klerikálisok vad gyűlölettel terjesztenek nemcsak a másvallásuak ellen, hanem saját hívőik ellen is, ha azok nem ugyanabba a politikai pártba tartoznak; olvassuk el ezt a keresztes újságot, a klerikális pártnak és az egyesült ellenzék listavezetőjének hivatalos lapját s látni fogjuk, hogy egyetlen szóval se említi Pleszkovics Lukácsot, se a demokratákat, se azt a három szerencsétlent, akik lehullottak a radikális pártról, se azt a régi hóhérukat, aki nekik most is ugyanaz, ami volt. Nem említik, mert nem merik említeni híveik előtt, akik már évek óta gyűlölik ezeket. Ugyanígy a Pribicscvics-pdrtiak, akik Szuboticán mindössze harmincán vannak, még tréfából se merik említeni a dobrovoljácok dekeinket, mi lenne akkor? Gyorsabban jönnénk vissza, mint ahogyan mentünk. Ismétlem, testvéreink a horvátok, róluk is úgy gondoskodik az állam, mint minden más polgáráról. De amikor ők rz ő céljaiknak a támogatását kérik, azt felelem, védjék önmaguk magukat és ne kérjék a szuboticai szerbek, bunyevácok, magyarok és zsidók támogatását. előtt, hogy szövetkeztek a régi ellensé gükkel, Rajics Blaskóval. Szégyenkeznek egymás miatt, közös gyűléseiken egymás nyakát törik, hát akkor hogyan követelhetik, hogy legyünk büszkék rájuk, mi legyünk bizalommal irántuk? — El fognak jönni hozzátok a radikális párt emberei is, akije nem üres Ígéretekkel, nem puszta frázisokkal járulnak elétek, hanem a radikális párt ötven évi érdemes, szenvedésteljes, alkotó munkájának kész eredményeivel. Mert azt a politikai szabadságot, amelyet ma kivétel nélkül élvezünk, a radikális párt teremtette meg, elszánt, véres küzdelemmel, nevével és hitelével, nagy politikai tőkéjével, amelynek értékét itthon és külföldön ismerik és megbecsülik. Az ígéretek helyett, hogy mit fog tenni, a radikálispárt hivatkozhatik arra, amit már megteremtett. Hogy semmi mást ne emlitsek, a radikálispárt e nyolc év alatt emelte az ország tekintélyét a külfölden, visszaszerezte népeinek az államba vetett bizalmát, — amit at a tény is bizonyít, hogy a legnegativebb elemek is elimerik azt az államot és csatlakoztak kormányához, — a rádikálispárt megteremtette a közbiztonságot azokon a helyeken is, ahol azelőtt sohasem volt, felhajtotta és stabilizálta a dinár vásárlóértékét, előkészítette az egységes adótörvényt és ami a legfontosabb, sikerült egy súlyos adónemet eltörölnie. Nézze meg mindenki az adókönyvecskéjét s meg fogja látni, hogy . többé nincs vagyonadó. Ez megszűrd, a radikális kormány szüntette meg, a vajdasági radikális képviselők követelésére, akiknek élén listavezetőnk, a pénzügyi bizottság elnöke dr. Radonics Jován áll, akinek e munkában legjobb társa Juries Márkó, Szubotica város radikális képviselője volt. Az ellenzék — a politikai hajótöröttek csoportja
