Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-05 / 4. szám
12 OLDAL ♦ ÁRA »'/, DINAR Poštarina u gotovom plaćenal XXVIII. évfolyam. Szubotka, 1027. SZFROA mmr 5. szám. Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 105 din. Szerkesztőség: Zma.i ,)ovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A szaktudás expozéja Panaszok, feljajdulások, tiltakozások és demonstrációk hosszú sorában tárta fel éveken át a Vajdaság az igazságtalan megadóztatás által ütött sebeit anélkül, hogy az illetékes tényezőknél meghallgatásra talált volna. A szaktestületek próbálkozásai meghiúsultak, a vajdasági radikális képviselők időnként kiújult akciói elsekélyesedtek és nemcsak nem nyúlt segítő kéz felénk, hanem az is megesett, hogy az államcllenesség vádját lóbálták meg azok ellen, akik az anomáliák fölötti elkeseredésüknek nyomatékosan kifejezést adtak. Markovics Bogdán dr-nak, az uj pénzügyminiszternek a pénzügyi bizottságban tartott expozéja a Vajdaság szempontjából elsősorban azért nevezetes, mert a közgazdaságtani törvények alapos ismerőjének tudományos fegyverzetével és a gyakorlati financier exakt tapasztalataival erősiti meg azt a laikus érvelést, a mely szerint a gazdasági élet betegségének egyik jelentős kórokozója az aránytalan és súlyos adómegterhelés. Nem tartja kötelességének, az uj pénzügyminiszter, hogy mint az államkincstár érdekeinek legfőbb őre, a tények értékét védőügyvédi rabulisztikával homályositsa el és a gazdasági kibontakozás akadályát nyíltan a túlságos és egyenlőtlen megadóztatásban jelöli meg. Kell-e ennél kompetcnsebb és hatásosabb approbálása annak a méltatlankodásnak, amely a Vajdaság népét teherviselőképessége tulcsigázása miatt eltölti? Az egész expozé abban üt el az eddig elhangzott pénzügyi expozéktól, hogy nem zsonglőrködik a számokkal. hanem a bajok okait kutatja fel, diagnózist ad és a therápia receptjét szövegezi meg. Eszmemenetét az az alapgondolat tartja össze, hogy az állam pénzügyi politikája nem függetlenítheti magát a gazdasági fejlődés követelményeitől és az államháztartási szükségletek kielégítésére reálisabb, szilárdabb bázist kell teremteni, mint amilyet a horribilis adók kivetése és kíméletlen behajtása biztosíthat. A takarékoskodás kétségtelenül elkerülhetetlen, de ebbe is rendszert kell belevinni és nem ötletszerűen, esetről-esetre redukálni a kiadásokat, hogy kierőszakoljuk az egyensúlyt a bevételek és kiadások közt. A főcél az állami kiadások racionális elosztása, hogy azoknak a kiadási csoportoknak lehessen elsőbbséget adni, amelyek az ország gazdasági helyzetének alakulására kedvező hatást gyakorolnak. Mindjárt rá is mutat a pénzügyminiszter egy olyan kiadási kategóriára, amely lényegesen csökkenthető anélkül, hogy bármiféle jogos érdek csorbát szenvedne. Csak ki kell mondani, hogy egyetlen tisztviselő sem nyugdíjazható idő előtt, azok pedig, akiket pártpolitikai okokból nyugdíjaztak, reaktiválandók és a költségvetés nyomban nagy tehertételtől mentesül. Ez a lecke olvasható ki abból a pénzügyminiszteri figyelmeztetésből, hogy legyen vége a korlátlan nyugdíjazásoknak. Arra a kérdésre is megfelel a pénzügyminiszter, hogy az adók leszállítása után mikép szerezhető fedezet az állami kiadásokra, holott a maximális adók mellett is a kiadások nagyfokú restringálása válik szükségessé. Az államnak az adóbevételeken kívül számos egyéb jövedelmi források állnak rendelkezésére, amelyeket azonban elapaszt a' bürokratikus gazdálkodás. Kommercializálni kell tehát az állami üzemeket, hogy az adók enyhítéséből származó bevételi mínusz kiegyenlítődjék. Haszontalan ki-adások törlésével és az állami vállalatok és birtokok jövedelmezőségének kiaknázásával olyan bevételekre lehet szert tenni, amelyek bőségesen kárpótolják az államkincstár az adómérséklésért. Három feladatot tiiz maga elé a pénzügyminiszter: rendet teremteni az állami gazdálkodásban, összhangba hozni az állam pénzügyi érdekeit a széles néprétegek gazdasági és szociális érdekeivel és a hitelviszo- i nyokat felemelni az ország gazda-1 sági és pénzügyi erejének megfelelő j nívóra. Csupa olyan programpont, J amelynek megvalósításáért annyi ! hiábavaló harcot folytattak a gazda- | sági körök és az argumentumok! egész arzenálját vonultatta fel a publicisztika- Tudományos meggyőződés, praktikus szakértői tájékozottság és a gazdasági szükségszerűségeket ösztönszerüen megérző közvélemény találkoznak ennek a munkatervnek jóváhagyásában. Az a széleskörű tudás és a bonyolult összefüggéseket meglátó judicium, amely i az egyetemi előadás magas színvonalán tartott expozéban megnyilatkozik, garancia arra. hogy a pénzügyminiszteri tárca avatott kezekbe került. Már maga ez az* expozé igajzolia Uzunovics miniszterelnöknek azt az eljárását, hogy a pénzügyminiszter személyének megválasztásálnál nem ragaszkodott a parlamentá- I ris elv olyan értelmezéséhez, amely szerint miniszteri tárcát csak a par! lamenti pártok tagjai kaphatnak. Az ország élénk várakozással tekint Markovics Bogdán dr. működése elé és kívánja, hogy az uj pénzügyminiszternek sikerüljön kimentenie a gazdasági és pénzügyi szanálás érdekeit a politika hullámai közül. Képviselői mandátum nélküli bankigazgató a pénzügyminisztérium lés tábornok a közlekedésügyi minisztérium élén: sokkal kisebb sérelme a parlamentarizmusnak, mint amilyen bűn, hogy fontos resszorttárcákat zsákmányul dobnak oda a pártpolitika molochjának. A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés általános vitáját Marinkovics Voja a gazdasági és pénzügyi válság okairól Szélcsend a politikában — A tartományi választásokig nem várható változás nak-e folyni. A maga részéről Beogradból jelentik: A pravoszláv karácsony közeledtével egyre inkább elcsendesedik a politikai élet és a keddi napon már csaknem teljes politikai eseménytelenség uralkodott Beogradban. Uzunovics miniszterelnök a délelőtt folyamán a kormány néhány tagjával tanácskozott, de délután a miniszterelnökség táján is csend volt és csak este hat órakor ült össze a kormány minisztertanácsi ülésre. A pártklubok üresek, miután a képviselők legnagyobb része elutazott a fővárosból. A pénzügyi bizottság tagjain kiviil alig néhány politikus tartózkodik Beogradban. Simonovics Milán és Miletics Szlávkó dr. lemondásának visszavonásáról még mindig sokat beszélnek politikai körökben. A Pasics-csoport íagiainak körében meglehetősen éles kifakadások hallatszanak a két miniszter ellen és azt hangoztatják, hogy a csoporttal semmiféle megbeszélést nem folytatott a két miniszter a lemondás visszavonására vonatkozóan. Van olyan verzió is, mely szerint a két miniszter csak a tartományi választásokig márad benn a kormányban és azután okvetlenül benyújtja lemondását. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság keddi ülésén megkezdődött az általános vita a költségvetésről. A vita első szónoka Marinkovics Voja demokrata volt. Marinkovics rámutatott arra, hogy a pénzügyminiszter nehéz helyzetben volt, amikor expozét adott, mert már kidolgozott költségvetést talált, amelyben jelenlegi kollégájának politikája jut kifejezésre, ö világosabb lesz, mert őt nem kötik azok a szempontok, amelyek a pénzügyminisztert feszélyezték A pénzügyminiszter arra a kérdésre keresett választ, hogy reális-e a költségvetés és arra a megállapításra jutott, hogy ez attól függ, vájjon a bevételek be fognem bízik abban, hogy az előirányzott bevételek tényleg befolynak. A pénzügyi válság annak a gazdasági válságnak következménye, ami már két év óta tart és aminek a végét nem lehet látni. Ennek a válságnak kifejezésre kell jutni az állami bevételekben is. A gazdasági és a pénzügyi válság a dinár emelkedéséből eredt. Eltűrték azt, hogy a dinár nemzetközi értéke túlhaladja azt a nívót, amelyen az árak é£ a munkafeltételek stabilizálódtak. Az adókötelesek nem termelnek dinárokat, hanem meg kell azokat vásárolniuk termékeik eladásával, viszont az állam most is, amikor a dinár értéke anvnyira emelkedett, ugyanannyi dinárt követel az adókötelesektől, mint azelőtt, vagyis kétszerannyit. Vagy könnyelműen tovább haladunk azon az utón, amely a pénzügyi összeomlásra fog vezetni és uj hitelek felvételére a Nemzeti Banknál, ami a dinár leromlását fogja előidézni és ezzel a gazdasági válság egyszerre megoldódik, de pénzügyileg és politikailag az állam visszaesik, vagy pedig az állami kiadások komoly redukálásához keli hozzálátni. arányba kell hozni a dinár értékét a pénzügyi helyzettel és az állami kiadásokkal, redukálni könyörtelenül minden felesleges állami hivatalt addig is, amig egy általános közigazgatási reformot megvalósítunk. Sztankovics Szvetiszláv Jovanovics-párti volt a következő szónok. Kijelentette, hogy a pénzügyi bizottságnak kevés idő áll rendelkezésére a költségvetés megvitatására. — A kiadások — folytatta beszédét Sztankovics — nem kisebbek, mint a múlt évben, pedig a nép gazdasági ereje csökkent, ami onnan is látszik, hogy az egyenes adóbevételek fogynak. Körülbelül egvmilliárdra tehető az adóhátralékok összege. A nép nem fizet, mert nem tud fizetni. Kérdem a pénzügyminisztert, miért nem nyújtják be az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság jelentését, holott a bizottság már rég befejezte munkáját. Az ármentesitő társulatokról beszélt ezután Sztankovics Szvetiszláv és kijelentette, hogy az ármentesitő társulatok azért nem tudnak hitelt kapni, mert az agrárreform aláásta hitelképességüket. Végül az adó, pótadó és illetékek csökkentését sürgette és kijelentette, hogy elvben a költségvetés mellett foglal állást Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter azonnal válaszolt Sztankovicsnak és megcáfolta azt az állítást, hogy az állami jelzálogbank nem nyújt hiteleket az ármentesitő társulatoknak. Az állami jelzálogbank eddig harmincmillió hitelt nyújtott az ármentesitő társulatoknak. Nem az agrárreform az oka, hogy az ármentesitő társulatok nem kapnak elég hitelt az állami jelzálogbanktól, hanem az, hogy a banknak nincs elég pénze, mert az alapítványokra vonatkozó rendelkezések hiányosk és különösen az uj tartományok nem utalják be az alapítványokat. Végül kijelentette a miniszter, hogy szivén fogja viselni az ármentesitő társulatok sorsát. Miletics Vlada radikális azt javasolta, hogy a parlament legközelebbi ülésén terjesszenek be házszabálymódositási javaslatot, mely szerint a költségvetés tárgyalási ideje a pénzügyi bizottságban nagyobb, a parlamentben pedig kisebb volna. Radonics Jován dr. elnök a javaslat ellen szólalt fel. rámutatva arra, hogy a költségvetési vita politikai jellegű, mert hiszen a költségvetésben a: kormány . politikája tükröződik és ezért alkalmat kell
