Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-05 / 4. szám
9oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január 5 adni az ellenzőknél: árra. hogy a kormány politikáját alapos bírálatban részesítse. Popovics Szvetiszláv Pribicseviespárti szintén Mile ics Vkida javaslata ellen beszélt és kifejtette, lu^ty a pénzügyi bizottság ülései titkosak, a parlament ülései ellenben nyilvánosak és a népnek meg kell tudnia, hogyan vélekedik a parlament a költségvetésről. Miletics Vláda indítványát erre levették a napirendről és az ülés véget ért. Ä pénzügyi bizottság szerdán még ülést tart, azután elnapolja magát szerb karácsony utánig. Radonics Jován dr. tanácskozása Triíkovics Márkéval Radonics Jován dr. kedden délelőtt hosszasan tanácskozott Trifkovics Márkóval, a parlament elnökével. A tanácskozáson a csehszlovák parlament látogatásának viszonzásáról volt szó. Végleges megállapodás nem történt. A demokrata párt kiáltványa A demokrata-párt főbizottsága a tartományi választásokkal kapcsolatban kiáltványt intézett a néphez. A kiáltvány a többek közt a következőket tartalmazza: — Két év alatt harmadszor hívnak benneteket szavazni. Először a parlamenti, azután a községi választásokon kellett szavaznotok, most pedig a tartományi választásokon. Mind a három választást ugyanaz a rezsim folytatja le. amely erejét a népjogok és népszabadság megsértéséből meríti. Ez a rendszer megengedte, hogy a rendőri erőszak legyen úrrá nálunk. Minket többször meghívtak a kormányba, de elutasítottuk a meghívást, mert nem akartuk fnekölt zászlónkat meghajtani az erőszak politikája előtt. Azt követeltük, hogy a rendszert alapjában változtassák meg és távolítsák el azokat, akik megteremtették ezt a helyzetet. Űzzék ki a romlott, alkalmatlan, felesleges hivatalnokokat és lássunk hozzá együtt a pénzügyi válság megoldásához. Ezek a feltételeink. Ha elfogadják, szívesen lépünk be a kormányba. A kormány csak öt évvel az alkotmány meghozatala után irta ki a tartományi választásokat, törvényellenes módon. Sem a községi, sem a tartományi önkormányzatok nem igazi, valódi, teljes önkormányzatok. Csak minél szélesebb önkormányzatok alkalmasak a belső viszonyok megjavítására. A kiáltvány végül felszólítja a népet, hogy a tartományi választásokon szavazzon a demokrata pártra. A notórius kerékpártolvaj Kölcsönkérte a kerékpároka': és megszökött velük Szentáról jelentik: Dávid Fülöp péksegéd vasárnap este bálba készülődött, amikor beállított lakására régi ismerőse, novivrbászi iskolatársa, Bauer János huszonnégy éves lakatossegéd. Dávid nagyon megörült vendégének, otthon akart maradni kedvéért, azonban Bauer addig kérlelte vendéglátó gazdáját, hogy ne zavartassa magát, mig késő este csakugyan elment a bálba és egyedül hagyta lakásán Bauert. Amikor Dávid éjféltájban hazatért a bálból, a vendégnek csak hült helyét találta, de a vendéggel együtt eltűntek Dávid ruhái, cipői és minden, amit csak a lakásból el lehetett vinni. Nyomban kirohant az állomásra, abban a hiszemben, hogy ott elfogja a tolvajt, telefonáltatott a szomszédos állomásokra, hogy a vasúti rendőrség kutassa át a vonatokat, azonban nem sikerült kézre ! keríteni Bauert. Bauer Lajosnak már sok bűn terheli * lelkismeretét. Noviszadon lakótársától, Beretics Ádámtól ellopta minden igazoló okiratát. Szuboticán néhány hónappal ezelőtt a kerékpárverseny alkalmával Saulich Jánostól elkérte kerékpárját, hogy azon. vegyen részt a versenyen. Egy ideig körbe-körbe kerékpározott, hamarosan azonban lebiciklizett a szentai útra. A kerékpárversenyen résztvevőknek feltűnt, hogy az ismeretlen nagyon sokáig nem tér vissza, rosszat sejtettek, utána kerekedtek és sikerült is nekik Szenta táján utolérni a vakmerő kerékpártolvajt. Minthogy a Bereticstőí ellopott iratokkal igazolta magát, kis verés árán megmenekült a büntető feljelentéstől. Szuboticai kalandja után Szentáról Majoros Péter kerékpárját lopta el ugyanilyen módon. A gépet Kariadon eladta háromszáz dinárért. Bauer a szegedi Csillagbörtönben is ült már lopás miatt és onnan nemrégen szökött meg. A rendőrségen Majoros is, Dávid is megtették ellene a büntető feljelentést. A rendőrség kézrekeritésére megindította a nyomozást. • • Öngyilkos lett egy noviszadi diák mert betegsége miatt nem vizsgázhatott „Magammal viszem a titkot a sírba“ Noviszadról jelentik: Kedden reggel félkilenc órakor Rcljin Mladen Szvetozár tizenkilenc éves harmadikosztályu kereskedelmi akadémiai hallgató. Lázár Kosztics-ucca 4. szám alatti lakásán mellbelőtte és halálosan megsebesítette magát. Reljin Mladen, Reljin Szvetozár dúsgazdag pasicsevói lókereskedőnek a fia, Noviszadon járt a kereskedelmi akadémiába, de két évvel ezelőtt tüdőbaja miatt kimaradt az iskolából. Reljin Mladcn hétfőn reggel Beogradba utazott, hogy ott a közoktatásügyi minisztériumnál engedélyt kapjon arra, hogy a felső osztályból, amit magánúton végezett el vizsgát tehessen. A közoktatásügyi minisztériumban azonban közölték Reljin Mladennel, hogy kereskedelmi akadémiát magánúton nem lehet végezni és igy nem vizsgázhat a felső osztály anyagából Reljin Mladen hétfőn este tiz órakor visszaérkezett Beogradból, haza ment lakására és szobájában hosszú ideig leveleket irt, majd éjféltájban lefeküdt Reggel félkilenc órakor házigazdája, Hunwald Zsigmond, akinek a lakását egy üvegajtó választja el Reljin szobájától, onnan lövést hallott és amikor “berontott tak a szobába, Reljin Mladen hörögve feküdt hiányos öltözékben az ágyon. A mellének irányzott lövés közvetlen a szív közelében hatolt a testébe, úgyhogy nyomban elvesztette eszméletét. A revolvere a mellén feküdt, mig egy töltény az ágy alatt volt, ami azt bizonyítja, hogy kétszer siitöte el a fegyvert, de az egyik lövés csütörtököt mondott. Nyomban értesítették a rendőrséget, ahonnan Malencsics Rodoljub rendőrkapitány és dr. Kluka György városi orvos a helyszínre siettek és első segélyben részesítették az életveszélyesen sérült fiatalembert, akit a lakásán hagytak házi ápolásban. Az asztalon három levél feküdt, mind a három ceruzával irva. Az egyik, a latin betűs a rendőrségnek szól, amelyben az életunt közli a nevét és azt a kérelmét, hogy ne kutassanak öngyilkossága oka után, mert magával akarja vinni a titkot a sírba. Még arra kéri a rendőrséget, hogy ne boncolják fel. A másik két levél cirilbetüs volt és az egyik apjának, Reljin Szvetozárnak szólt, mig a harmadik levelet bátyjának, Prokónak irta. A rendőrség a két levelet átadta a délben Noviszadra érkezett Reljin Prokónak. A fegyver, amellyel az öngyilkosságot elkövette 7.65-ös 9 milliméteres Frommerpisztoly volt. Reljin Mladen az utolsó napokban a Szokolánum termében résztvett a Szokol-mulatságon, újév estéjén pedig a Dalmácia-vendéglőbcn volt nagyobb társaságban, ahol jókedvűen mulatott és táncolt. Reljin azelőtt a szuboticai és a susáki iskolák növendéke volt, de betegeskedése miatt ezekből az iskolákból Is kimaradt. Reljint délután beszállították a dr. Velicskovics-Matanovics szanatóriumba, ahol műtétet hajtottak rajta végre. A kezelő orvosok véleménye szerint a szerencsétlen diák állapota életveszélyes. a magyar kormánynál próbált közigazgatási utón templomához jutni, azonban közbejött a háború és az ügy elintézetlen maradt. A vagyonközösségnek továbbra sem volt semmi befolyása a lelkészre, akit nem az egyházközség választott. A háború után a magyarországi minoritarendet a csehszlovák, román és jugoszláv államokban osztották fel. ugv hogy a legutóbbi napokig Pancsevón két minorita lelkész tartózkodott, akik mindketten magyar állampolgárok voltak. A két lelkész közül az egyik néhány nap előtt meghalt, a másik minoritának pedig el kellett hagynia Pancsevót, ahova helyébe a minoritarend főnöke a .orvát tengerpartról küldött kél minoritát. Ezek azonban hamarosan visszatértek a tengerpartra, mert úgy látták, heg-’ Lancsevón csak az a lelkész koldogat. aki németül és magyarul is tud, men a pancsevói egyházközség teljesen német, a hozzátartozó vojlovicai leányegyház viszont tiszta magyar. Ma tehát az a helyzet, hogy a mino- I ritáknak van templomuk, de nincs papjuk, a vagyonközösségnek pedig sem temploma, sem papja nincs. Ezért tárgyalások indultak meg Rodics Rafael beogradi érsekkel, a bánáti püspöki adminisztrátorraS. hogy az évszázados harcot végre békés utón fejezzék be. A tárgyalások még folynak, de meg van a remény, hogy néhány napon belül befejeződnek és pedig olyan alapon, hogy a vagyonközösség megkapja a templomot, viszont az érsek nevezi ki a papot. Pancsevón nagy érdeklődéssel várják a harc végét. A Narodna Banka pert indít a lombardirozott hadikölcsonkö '.vények tulajdonosai ellen A bank becskereki fiókja, mint az Osztrák-Magyar Bank jogutóda, már benyújtotta a keresetet Becskerekről jelentik: Nagy konsternációt keltett a bánáti pénzügyi és közgazdasági körökben, hogy a Narodna Banka becskereki fiókja pert indított mindazok ellen, akik a háború alatt az Osztrák-Magyar Bank becskereki fiókintézetében hadikölcsönre lombardkölcsönt vettek fel és a kölcsönt még nem fizették vissza. Az érdekeltek között van a legtöbb becskereki és felsőbánáti bank, sok magáncég és tőkés, sőt Becskerek és Kikinda város is, amelyek nagyobb összegű lombardkölcsönt jegyeztek. A Narodna Banka arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bank az Osztrák-Magyar Bank jogutódja és minthogy az Osztrák-Magyar Bank a lombardirozott hadikölcsönöket teljes összegben kifizette az államnak és igy a kötvények tulajdonosai akár átvették a hadikölcsönt, akár nem, tartoznak a kölcsön összegét az Osztrák-Magyar Bank jogutódjának, a Narodna Bankának befizetni. A múlt év végén a Narodna Banka becskereki fiókja felszólítást küldött valamennyi lombardkölcsön-jegyzönek. hogy tartozásukat haladéktalanul fizessék be. Erre a felszólításra csak néhányan fizettek, legtöbben egyáltalán nem is válaszoltak, mire a bank a kincstár noviszadi jogügyi igazgatósága révén pert indított összes adósai, köztük Becskerek és Kikinda városok ellen is és keresetében négy koronát egy dinárnak számítva kéri a követelés megítélését. Az érdekeltek azon a nézeten vannak, hogy nem tartoznak fizetni, mert a kötvényeket nem vették át és a semmitőszék elvi döntésében kimondta, hogy a hadikölcsönre felvett lombardhitel nem személyi, hanem dologi tartozás, amelynek fedezetéül kizárólag a hadikölcsönkötvény szolgál, illetve csak az vehető igénybe. A hadikölcsönre fennálló lombardtartozást e szerint nem kell megfizetni. A per kimenetele iránt egész Bánátban nagy érdeklődés mutatkozik és azt hiszik, hogyha a bíróság helyt ad a keresetnek, a Narodna Banka többi fiókintézetei is pert fognak indítani a lombardirozott hadikölcsönök tulajdonosai ellen. Harc a templomért Végetér a pancsevói katolikus templomért több évszázad óta fo.yó harc — Megegyezés készül Rodics érsek és a pancsevói katolikus egyházközség közt Pancsevóró! jelentik: Végefelé közeledik az a többévszázados harc, amely a XVIII. század elején épült pancsevói katholikus templom miatt a papság és a pancsevói egyházközség között kitört és amely most — a jelek szerint — közmegelégedésre fog elintézést nyerni. A pancsevói katholikus templom 1715—1720 közti időben létesült, röviddel azután, hogy Savoyai Jenő herceg kiűzte a törököket és 1718-ban megkötötte a pozsareváci békét, amelynek értelmében a Dunától északra elterülő terület elszakadt a törököktől és az osztrák császár fennhatósága alá került. Az osztrák császár nyomban ezután megkezdette a Dunától északra elterülő bánáti területet betelepíteni. Majdnem kivétel nélkül katonai közigazgatás létesült, mig a lakosságot az odatelcpitett német és szerb iparosság alkota. A német lakosság kezdeményezésére létesítették a pancsevói katholikus templomot, amelyben *az egyházi teendőket a minorita rend végezte, amely elsőnek telepedett meg az osztrák császár uralma alá került területen. Gróf Mercy-Floriii' Kolozs, a Bánát kormányzója támogatta a pancsevói németséget a templom építésében, a templom azonban a törökök ismételt visszatérési kísérlete folytán többször elpusztult és csak 1790—1795. években építették fel mai formájában Közvetlenül az uj ráépült templom mellett a minoritarend kolostort épített és a templomban az egyházi szertartást minoriták végezték. Az egésznek az a látszata volt, mintha a templom a minorita kolostorhoz tartozna és a minoritarend tulajdona volna, pedig a minoritarend anyagi segítsége nélkül, a lakosság és főleg a katonai kormányzat segítségével jött létre. 1883-ban feloszlott a határőrvidék. Röviddel utóbb a polgári közigazgatás telekkönyvet létesített és ekkor a minoriták, mint a templom és a kolostor tulajdonokai jelentkeztek. Innen indult ki az az évszázados harc, amely a papságot az egyházközség világi vezetőségével szembeállította. Pancsevón katholikus vagyonközösség létesült, mig a többi katholikus egyházközségnek autonómiája van. A vagyon* közösség élén világiak állanak s arra a papságnak semmi befolyása nincs. A minoriták által történt telekkönyvi előjegyzés ellen a vagyonközösség felfolyamodással élt és évtizedekig tartó jogvita indult meg, amely a 90-es években a minoriták javára dőlt el. A bíróságok felszólították a vagyonközösséget, hogy igazolja, hogy a templom a tulajdona, amit a vagyonközösség okiratokkal igazolni ds tudott, de mindmáig ki nem derített módon ezek az okiratok a vagyonközösség irattárából eltűntek s igy a vagyonközösség pervesztes lett. A vagyonközösség templom nélkül maradt és a meglevő templomot két-három minorita adminisztrálta. A pancsevói vmgyonkózóbseg ezután
