Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-05 / 4. szám

9oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január 5 adni az ellenzőknél: árra. hogy a kormány politikáját alapos bírálat­ban részesítse. Popovics Szvetiszláv Pribicsevies­­párti szintén Mile ics Vkida javas­lata ellen beszélt és kifejtette, lu^ty a pénzügyi bizottság ülései titkosak, a parlament ülései ellenben nyilvá­nosak és a népnek meg kell tudnia, hogyan vélekedik a parlament a költségvetésről. Miletics Vláda indítványát erre levették a napirendről és az ülés véget ért. Ä pénzügyi bizottság szerdán még ülést tart, azután el­napolja magát szerb karácsony utá­nig. Radonics Jován dr. tanács­kozása Triíkovics Márkéval Radonics Jován dr. kedden dél­előtt hosszasan tanácskozott Trif­­kovics Márkóval, a parlament el­nökével. A tanácskozáson a cseh­szlovák parlament látogatásának vi­szonzásáról volt szó. Végleges meg­állapodás nem történt. A demokrata párt kiáltványa A demokrata-párt főbizottsága a tartományi választásokkal kapcso­latban kiáltványt intézett a néphez. A kiáltvány a többek közt a követ­kezőket tartalmazza: — Két év alatt harmadszor hív­nak benneteket szavazni. Először a parlamenti, azután a községi vá­lasztásokon kellett szavaznotok, most pedig a tartományi választá­sokon. Mind a három választást ugyanaz a rezsim folytatja le. amely erejét a népjogok és népszabadság megsértéséből meríti. Ez a rendszer megengedte, hogy a rendőri erőszak legyen úrrá nálunk. Minket több­ször meghívtak a kormányba, de elutasítottuk a meghívást, mert nem akartuk fnekölt zászlónkat meg­hajtani az erőszak politikája előtt. Azt követeltük, hogy a rendszert alapjában változtassák meg és tá­volítsák el azokat, akik megterem­tették ezt a helyzetet. Űzzék ki a romlott, alkalmatlan, felesleges hi­vatalnokokat és lássunk hozzá együtt a pénzügyi válság megoldá­sához. Ezek a feltételeink. Ha elfo­gadják, szívesen lépünk be a kor­mányba. A kormány csak öt évvel az alkotmány meghozatala után ir­ta ki a tartományi választásokat, törvényellenes módon. Sem a köz­ségi, sem a tartományi önkormány­zatok nem igazi, valódi, teljes ön­­kormányzatok. Csak minél széle­sebb önkormányzatok alkalmasak a belső viszonyok megjavítására. A kiáltvány végül felszólítja a népet, hogy a tartományi válasz­tásokon szavazzon a demokrata pártra. A notórius kerékpártolvaj Kölcsönkérte a kerékpároka': és megszökött velük Szentáról jelentik: Dávid Fülöp pék­segéd vasárnap este bálba készülődött, amikor beállított lakására régi ismerőse, novivrbászi iskolatársa, Bauer János hu­szonnégy éves lakatossegéd. Dávid na­gyon megörült vendégének, otthon akart maradni kedvéért, azonban Bauer addig kérlelte vendéglátó gazdáját, hogy ne zavartassa magát, mig késő este csak­ugyan elment a bálba és egyedül hagyta lakásán Bauert. Amikor Dávid éjféltáj­ban hazatért a bálból, a vendégnek csak hült helyét találta, de a vendéggel együtt eltűntek Dávid ruhái, cipői és minden, amit csak a lakásból el lehetett vinni. Nyomban kirohant az állomásra, abban a hiszemben, hogy ott elfogja a tolvajt, telefonáltatott a szomszédos állomások­ra, hogy a vasúti rendőrség kutassa át a vonatokat, azonban nem sikerült kézre ! keríteni Bauert. Bauer Lajosnak már sok bűn terheli * lelkismeretét. Noviszadon lakótársától, Beretics Ádámtól ellopta minden igazoló okiratát. Szuboticán néhány hónappal ezelőtt a kerékpárverseny alkalmával Saulich Jánostól elkérte kerékpárját, hogy azon. vegyen részt a versenyen. Egy ideig körbe-körbe kerékpározott, hamarosan azonban lebiciklizett a szen­­tai útra. A kerékpárversenyen résztve­vőknek feltűnt, hogy az ismeretlen na­gyon sokáig nem tér vissza, rosszat sej­tettek, utána kerekedtek és sikerült is nekik Szenta táján utolérni a vakmerő kerékpártolvajt. Minthogy a Bereticstőí ellopott iratokkal igazolta magát, kis verés árán megmenekült a büntető felje­lentéstől. Szuboticai kalandja után Szen­táról Majoros Péter kerékpárját lopta el ugyanilyen módon. A gépet Kariadon el­adta háromszáz dinárért. Bauer a szegedi Csillagbörtönben is ült már lopás miatt és onnan nemrégen szökött meg. A rendőrségen Majoros is, Dávid is megtették ellene a büntető fel­jelentést. A rendőrség kézrekeritésére megindította a nyomozást. • • Öngyilkos lett egy noviszadi diák mert betegsége miatt nem vizsgázhatott „Magammal viszem a titkot a sírba“ Noviszadról jelentik: Kedden reggel fél­­kilenc órakor Rcljin Mladen Szvetozár tizenkilenc éves harmadikosztályu ke­reskedelmi akadémiai hallgató. Lázár Kosztics-ucca 4. szám alatti lakásán mellbelőtte és halálosan megsebesítette magát. Reljin Mladen, Reljin Szvetozár dús­gazdag pasicsevói lókereskedőnek a fia, Noviszadon járt a kereskedelmi akadé­miába, de két évvel ezelőtt tüdőbaja miatt kimaradt az iskolából. Reljin Mla­­dcn hétfőn reggel Beogradba utazott, hogy ott a közoktatásügyi minisztérium­nál engedélyt kapjon arra, hogy a felső osztályból, amit magánúton végezett el vizsgát tehessen. A közoktatásügyi mi­nisztériumban azonban közölték Reljin Mladennel, hogy kereskedelmi akadé­miát magánúton nem lehet végezni és igy nem vizsgázhat a felső osztály anya­gából Reljin Mladen hétfőn este tiz órakor visszaérkezett Beogradból, haza ment lakására és szobájában hosszú ideig le­veleket irt, majd éjféltájban lefeküdt Reggel félkilenc órakor házigazdája, Hunwald Zsigmond, akinek a lakását egy üvegajtó választja el Reljin szobájától, onnan lövést hallott és amikor “berontott tak a szobába, Reljin Mladen hörögve feküdt hiányos öltözékben az ágyon. A mellének irányzott lövés közvetlen a szív közelében hatolt a testébe, úgyhogy nyomban elvesztette eszméletét. A re­volvere a mellén feküdt, mig egy töltény az ágy alatt volt, ami azt bizonyítja, hogy kétszer siitöte el a fegyvert, de az egyik lövés csütörtököt mondott. Nyomban értesítették a rendőrséget, ahonnan Malencsics Rodoljub rendőr­­kapitány és dr. Kluka György városi orvos a helyszínre siettek és első se­gélyben részesítették az életveszélyesen sérült fiatalembert, akit a lakásán hagy­tak házi ápolásban. Az asztalon három levél feküdt, mind a három ceruzával irva. Az egyik, a latin betűs a rendőr­ségnek szól, amelyben az életunt közli a nevét és azt a kérelmét, hogy ne ku­tassanak öngyilkossága oka után, mert magával akarja vinni a titkot a sírba. Még arra kéri a rendőrséget, hogy ne boncolják fel. A másik két levél ciril­­betüs volt és az egyik apjának, Reljin Szvetozárnak szólt, mig a harmadik le­velet bátyjának, Prokónak irta. A rend­őrség a két levelet átadta a délben No­­viszadra érkezett Reljin Prokónak. A fegyver, amellyel az öngyilkosságot el­követte 7.65-ös 9 milliméteres Frommer­­pisztoly volt. Reljin Mladen az utolsó napokban a Szokolánum termében résztvett a Szo­­kol-mulatságon, újév estéjén pedig a Dalmácia-vendéglőbcn volt nagyobb társaságban, ahol jókedvűen mulatott és táncolt. Reljin azelőtt a szuboticai és a susáki iskolák növendéke volt, de be­tegeskedése miatt ezekből az iskolákból Is kimaradt. Reljint délután beszállítot­ták a dr. Velicskovics-Matanovics sza­natóriumba, ahol műtétet hajtottak raj­ta végre. A kezelő orvosok véleménye szerint a szerencsétlen diák állapota életveszélyes. a magyar kormánynál próbált közigaz­gatási utón templomához jutni, azonban közbejött a háború és az ügy elintézet­len maradt. A vagyonközösségnek to­vábbra sem volt semmi befolyása a lel­készre, akit nem az egyházközség vá­lasztott. A háború után a magyarországi mi­noritarendet a csehszlovák, román és jugoszláv államokban osztották fel. ugv hogy a legutóbbi napokig Pancsevón két minorita lelkész tartózkodott, akik mind­ketten magyar állampolgárok voltak. A két lelkész közül az egyik néhány nap előtt meghalt, a másik minoritának pedig el kellett hagynia Pancsevót, aho­va helyébe a minoritarend főnöke a .or­vát tengerpartról küldött kél minoritát. Ezek azonban hamarosan visszatértek a tengerpartra, mert úgy látták, heg-’ Lan­­csevón csak az a lelkész koldogat. aki németül és magyarul is tud, men a pan­­csevói egyházközség teljesen német, a hozzátartozó vojlovicai leányegyház vi­szont tiszta magyar. Ma tehát az a helyzet, hogy a mino- I ritáknak van templomuk, de nincs pap­juk, a vagyonközösségnek pedig sem temploma, sem papja nincs. Ezért tár­gyalások indultak meg Rodics Rafael beogradi érsekkel, a bánáti püspöki ad­­minisztrátorraS. hogy az évszázados harcot végre békés utón fejezzék be. A tárgyalások még folynak, de meg van a remény, hogy néhány napon belül be­fejeződnek és pedig olyan alapon, hogy a vagyonközösség megkapja a templo­mot, viszont az érsek nevezi ki a papot. Pancsevón nagy érdeklődéssel várják a harc végét. A Narodna Banka pert indít a lombardirozott hadikölcsonkö '.vények tulaj­donosai ellen A bank becskereki fiókja, mint az Osztrák-Magyar Bank jogutóda, már benyújtotta a keresetet Becskerekről jelentik: Nagy konster­­nációt keltett a bánáti pénzügyi és köz­­gazdasági körökben, hogy a Narodna Banka becskereki fiókja pert indított mindazok ellen, akik a háború alatt az Osztrák-Magyar Bank becskereki fiók­intézetében hadikölcsönre lombardköl­­csönt vettek fel és a kölcsönt még nem fizették vissza. Az érdekeltek között van a legtöbb becskereki és felsőbánáti bank, sok ma­gáncég és tőkés, sőt Becskerek és Ki­­kinda város is, amelyek nagyobb összegű lombardkölcsönt jegyeztek. A Narodna Banka arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bank az Osztrák-Magyar Bank jogutódja és minthogy az Osztrák-Ma­gyar Bank a lombardirozott hadikölcsö­­nöket teljes összegben kifizette az állam­nak és igy a kötvények tulajdonosai akár átvették a hadikölcsönt, akár nem, tartoznak a kölcsön összegét az Osz­trák-Magyar Bank jogutódjának, a Na­rodna Bankának befizetni. A múlt év végén a Narodna Banka becskereki fiókja felszólítást küldött va­lamennyi lombardkölcsön-jegyzönek. hogy tartozásukat haladéktalanul fizes­sék be. Erre a felszólításra csak néhá­­nyan fizettek, legtöbben egyáltalán nem is válaszoltak, mire a bank a kincstár no­viszadi jogügyi igazgatósága révén pert indított összes adósai, köztük Becskerek és Kikinda városok ellen is és kereseté­ben négy koronát egy dinárnak számít­va kéri a követelés megítélését. Az érdekeltek azon a nézeten vannak, hogy nem tartoznak fizetni, mert a köt­vényeket nem vették át és a semmitő­­szék elvi döntésében kimondta, hogy a hadikölcsönre felvett lombardhitel nem személyi, hanem dologi tartozás, amely­nek fedezetéül kizárólag a hadikölcsön­­kötvény szolgál, illetve csak az vehető igénybe. A hadikölcsönre fennálló lom­­bardtartozást e szerint nem kell meg­fizetni. A per kimenetele iránt egész Bánátban nagy érdeklődés mutatkozik és azt hi­szik, hogyha a bíróság helyt ad a kere­setnek, a Narodna Banka többi fiókinté­zetei is pert fognak indítani a lombardiro­zott hadikölcsönök tulajdonosai ellen. Harc a templomért Végetér a pancsevói katolikus templomért több évszázad óta fo.yó harc — Megegyezés készül Rodics érsek és a pancsevói katolikus egyházközség közt Pancsevóró! jelentik: Végefelé közele­dik az a többévszázados harc, amely a XVIII. század elején épült pancsevói ka­­tholikus templom miatt a papság és a pancsevói egyházközség között kitört és amely most — a jelek szerint — köz­­megelégedésre fog elintézést nyerni. A pancsevói katholikus templom 1715—1720 közti időben létesült, rövid­del azután, hogy Savoyai Jenő herceg kiűzte a törököket és 1718-ban megkö­tötte a pozsareváci békét, amelynek ér­telmében a Dunától északra elterülő te­rület elszakadt a törököktől és az osz­trák császár fennhatósága alá került. Az osztrák császár nyomban ezután meg­kezdette a Dunától északra elterülő bá­náti területet betelepíteni. Majdnem ki­vétel nélkül katonai közigazgatás léte­sült, mig a lakosságot az odatelcpitett német és szerb iparosság alkota. A né­met lakosság kezdeményezésére létesí­tették a pancsevói katholikus templomot, amelyben *az egyházi teendőket a mino­rita rend végezte, amely elsőnek telepe­dett meg az osztrák császár uralma alá került területen. Gróf Mercy-Floriii' Kolozs, a Bá­nát kormányzója támogatta a pancse­vói németséget a templom építésében, a templom azonban a törökök ismételt visszatérési kísérlete folytán többször elpusztult és csak 1790—1795. években építették fel mai formájában Közvetlenül az uj ráépült templom mel­lett a minoritarend kolostort épített és a templomban az egyházi szertartást mi­noriták végezték. Az egésznek az a lát­szata volt, mintha a templom a minorita kolostorhoz tartozna és a minoritarend tulajdona volna, pedig a minoritarend anyagi segítsége nélkül, a lakosság és főleg a katonai kormányzat segítségével jött létre. 1883-ban feloszlott a határőr­­vidék. Röviddel utóbb a polgári közigaz­gatás telekkönyvet létesített és ekkor a minoriták, mint a templom és a kolostor tulajdonokai jelentkeztek. Innen indult ki az az évszázados harc, amely a papsá­got az egyházközség világi vezetőségé­vel szembeállította. Pancsevón katholikus vagyonközösség létesült, mig a többi katholikus egyház­­községnek autonómiája van. A vagyon* közösség élén világiak állanak s arra a papságnak semmi befolyása nincs. A minoriták által történt telekkönyvi előjegyzés ellen a vagyonközösség fel­folyamodással élt és évtizedekig tartó jogvita indult meg, amely a 90-es évek­ben a minoriták javára dőlt el. A bíró­ságok felszólították a vagyonközössé­get, hogy igazolja, hogy a templom a tulajdona, amit a vagyonközösség okira­tokkal igazolni ds tudott, de mindmáig ki nem derített módon ezek az okiratok a vagyonközösség irattárából eltűntek s igy a vagyonközösség pervesztes lett. A vagyonközösség templom nélkül ma­radt és a meglevő templomot két-három minorita adminisztrálta. A pancsevói vmgyonkózóbseg ezután

Next

/
Thumbnails
Contents