Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-16 / 14. szám
2. oldat. BÁCSMEOTra IfAPLd 1927. január 16. — Közvetlen szomszédságunkban kísérletezések folynak olyan Irányban, hogy Olaszország segítségével szétrobbantsák a kisantantot. Csehszlovákia sorsa ugyan nem fü?v össze szorosai; a kisantant sorsával, magyar királykérdés azonban egész Európára nézve súlyos problémát jelent. Déli szövetségesünket, úgy látszik be akarják keríteni és az az uj államszövetség, amely a jelek Szerint az Adria-tengertöl a Fekete-tengerig akarja kiterjeszteni befolyását, szemmel láthatólag a divide de impera jelszavat akarja érvényrejuttatnl. jntrikus kezek mindenütt titokzatos hálókat szőnek és a győztes az lesz, aki a legtöbb tapasztalattal és hidegvérrel rendelkezik. Csehszlovákia külügyminiszterének, Benes dr.-nak eddig bőven vannak tapasztalatai és hidegvére Is csodálatraméltó — fejezi be a Tribuna sokat sejtető vezércikkét A Narodni Politika vezércikke szerint a római ut első következménye az lesz, hogy a nemzetközi közvélemény a jövőben bizalmatlanul fogja nézni Bethlen minden lépését. Elhamarkodott az az öröm — írja a lap — amelyet Magyarországon azok a túlzott hírek táplálnak, hogy a kisantant szétbontott es hogy Románia önállóan íog eljárni a Habsburgoknak a magyar trónra ültetése tekintetében. Erről bizonyságot fog tenni a kisantant külügyminisztereinek Pozsonyban összeülő konferenciája. Ennek ellenére is helyes azonban figyelemmel kisérni mindazt, ami déli szomszédságunkban történik. A szovjet lapjai Jugoszlávia helyzetéről és az angol befolyás erősödéséről Moszkvából jelentik: Nagyon érdekes a szovjetunió hivatalos lapjának, a Pravdának vezércikke Bethlen római utjával kapcsolatban. A cikk úgy látja, Olaszország és Magyarország közt a szerződés hamarosan létre log Jönni és ez még jobban megszilárdítja Európában az angol befolyást. A kisantant, a francia politika előőrse — Írja a lap — megbukott és Jugoszláviában valóságos pánikot keltett az öiasz-magyar közeledés, amely a délszláv királyságot egyre inkább az orosz szovjetunió felé tereli. A jugoszláv sajtó nem győzi elég nyomatékosan sürgetni az uj alakulás következtében a Szovjetoroszországhoz való orientálódást, csakhogy ez már elkésett. A magyar-olasz közeledés kiegészítő lánca az olasz-román szövetségnek és az angol vezetés alatt tömörülő reakciós blokk mindjobban erősbödik. .Északon balti-áll'amok, középen Lengyelország délkeleten Románia és Magyarország: ezek a szovjetellenes bekerítő politika pillérei. Az olasz-magyar közeledés nemcsak csapás Franciaországnak a Balkánon és általában Középeurópában szerzett befolyására, hanem még inkább fenyegetés a szovjetunió ellen, csakhogy a szovjetunió nyugodtan és szívósan figyeli az angol diplomácia izzó tevékenységét és meg fogja adni rá a Kellő választ. Általában az egész szovjetsajtó megállapítja, hogy a francia befolyás csökkenését és Anglia befolyásának növekedését jelenti a Balkánon és Középeurópában az olasz-magyar közeledés és a lapok céloznak arra, hogy a szovjet-diplomácia Franciaországban és Jugoszláviában keresi jövő politikájának legbiztosabb támaszait. elő. A lap véleménye szerint a csehszlovák külpolitika lényeges változás előtt áh, amennyiben ki kíván válni abból vasgyürüből, amelyet Franciaország és Lengyelország vont Németország köré. Csehszlovákiában ugyanis elvesztette népszerűségét az az erősen franciabarát politika, amelynek főképviselője Benes dr. volt. Ezzel egyidejűleg növekvőben van a Németországhoz való baráti közeledés tendenciája és ennek a »pro-német« mozgalomnak élén állítólag maga Masaryk köztársasági eInök áll. Hír szerint Bcnes dr. is közeledett már az utóbbi időben ehhez az irányváltozáshoz, melynek legjelentősebb mozzanata a német-csehszlovák kereskedelmi szerződés megkötése lesz. Természetesen Ausztriának Németországhoz való csat lakozása erősen befolyásolni fogja Csehszlovákia külpolitikáját, mivel ab ban az esetben, ha Csehszlovákia továbbra is francia érdekkörben marad. Ausztria csatlakozása teljesen izolálni fogja a köztársaságot. A rejtélyes Bánffy A volt magyar minisztereinek Bukarestben tárgya lásokat folytatott Áverésen miniszterelnökkel Bukarestből jelentik: Bánffy Miklós gróf volt magyar külügyminiszter, akinek titokzatos tárgyalásait a közvélemény nagy figyelemmel kiséri, visszatért Budapestről és a fővárosban fontos megbeszéléseket folytatott Goga Octavián belügyminiszterrel és Averescu miniszterelnökkel. A volt magyar külügyminiszter bukaresti tárgyalásainak azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert Bánffy pár nappal ezelőtt Budapesten Albrecht főherceggel folytatott titkos megbeszéléseket és utána rögtön Bukarestbe utazott és megkezdte tárgyalásait a román kormány tagjaival. Általában az a vélemény, hogy Bánffynak a magyar királykérdés megoldása körül van fontos missziója, még pedig valószínűleg az, hogy Albreclit főherceg, a sokat emlegetett magvar trónigénylő házasságát egv román hercegnővel előkészítse. A házasság eszméje, beavatottak szerint. Olaszországé, melynek az i célja, hogy Magyarországot Romá ttiával kibékítse és ezzel mindkét országot lekösse maga mellé. Ezzel magyarázzák, hogy Bánffy Miklóst repatriálása után Ferdinand király kihallgatáson fogadta. A volt magyar külügyminiszter bukaresti tárgyalásai nagy feltűnést keltettek a román politikai körökben, Megszűnik, a Budapesti Hírlap Rákosi Jenő és fia két és félmilliárd koronát követelnek a vállalattól Budapestről jelentik: A »Budapesti Hírlap« körüli legutóbbi események közül a legérdekesebb, hogy Rákosi Jenő. a lap évtizedeken át volt íőszerkesztője port Indított a vállalat ellen, amelytől cgymillldrd korona végkielégítést követel. Másféímilliárdra perelte a részvénytársaságot Rákosi Jenő fia. dr. Rákosi Gyula, a lap volt szerkesztője is. A részvénytársaság kényszerfclszámolási ügye jelenleg felebbezés alatt áll, mert azt Rákosi Jenő másik fia, Rákosi Lajos földbirtokos, a vállalat főrészvéyese perorvoslattal támadta meg ćs ebben az figybeu, az ítélőtábla a jövő héten fog dönteni. A most birtokban levő részvényesek úgy tervezik, hogy ha a tábla is hozzájárul a kényszerfelszámoláshoz, úgy a vállalat a »Budapesti Hírlap« cimli napilapot megszünteti, hogy ezzel is dokumentálja a Rákosi-családdal szoros nexusban álló részvénytársaság megszűnését és a »Budapesti Hírlap« helyett »Pátria« cimen rövidesen uj napilapot •inpnitj soj Letartóztatták Pécsett Cserta Bélát Az emigrációból hazatért volt rendőrkapitány ellen a megszállás alatti rendőri tevékenysége miatt nyomoznak Csehszlovákia németbarát politikát kezd Londonból jelentik: A Daily Chronicle berlini levelezőié tollából feltűnést kép tő cikket közöl a középeurópai politika irányváltozásáról, melyet a német-olasz és az olasz-albán szerződések idéztek A Vajdaságban is sokan ismerik Cserta Bélát, aki pécsi joghallgatóból és újságíróból lett a megszállás alatt a Linder-rezsim rendőrkapitánya Pécsett. A Linder Béla ellen annak idején Pécsett tervezett merénylet leleplezésében fontos szerepe volt Csertának, aki akkor az cgyikmerénylőrevolvergolyóidtól meg is sebesült. Pécs kiürítése után Cserta Béla is Jugoszláviába emigrált és a legutóbbi időkig a Vajdaságban tartózkodott. Miután azonbán Cserta Béla nem tudott megfelelően elhelyezkedni, megindította az akciót hazatérése érdekében és miután a magyar hatóságoktól olyan bizonyítványokat kapott, hogy nincs ellene semmiféle eljárás folyamatban és hogy hazatérését engedélyezik, vissza is tért Magyarországra. Mint most Pécsről jelentik, Cserta Bélát Pécsett a rendőrség letartóztatta, bár Cserta hatósági engedéllyel tért vissza Magyarországra. Szombaton a rendőrség már meg is kezdte Cserta kihallgatását és abban az irányban folytatja ellene a nyomozást, hogy volt-e része Dózsa István magyar főhadnagy meggyilkolásában. A megszállás alatt ugyanis Dózsa István nemzeti hadseregbeli főhadnagy át szökött Pécsre az akkori magyar kormány titkos megbízásával. A rendőrség azonban Dózsát letartóztatta és akkor általában nagy feltűnést keltett, hogy Dózsa rendőrségi vallatása közben kieesett az uccára a rend őrség egyik szobájának második emeleti ablakából. Hivatalosan akkor úgy állították be a dolgot, hogy Dózsa főhadnagy, aki félt a várható büntetéstől, vallatása közben kiesett az uccára a rendleugrott a második emeleti detektivszoba csukott ablakán keresztül — az üvegtáblákat fejével bezúzva — az uccára és ott holtan terült el, az ügyészség azonban vádat emelt az akkori rendőrség több vezetője és detektívjc ellen, hogy Dózsát kidobták az ablakon. Ebből az ügyből kifolyólag folyik most a nyomozás Cserta Béla ellen, aki a rendőrségen tett vallomásában a leghatározottabban tagadja, hogy bármi köze is lett volna Dózsa vallatásához, mert annál egyáltalán jelen sem volt. 50 milliós költséggel terrasz épül Beogradban Siklójáratok szállítják a közönséget a Moszkva-Kávéházii} Beograd város képviselőtestülete elhatározta, hogy végre fogja hajtani azokat a városszabályozási terveket, amelyek különösen az uccai forgalom megkönnyítése céljából már égetően szükségesek. A beogradi vasúti állomástól a város szivébe feljutni rendkívül körülményes, mert a vasúti állomás völgyben van, a város pedig hegyen épült s az emelkedés olyan nagy, hogy a Teráziára csak kerülővel juthat fel ember és jármű. Még 1924-ben Beograd városa pályázatot irt ki a Moszkvától a Kraljica Notreiáig elterülő rész átrendezésére. A pályázat negyedik diját Záborszky Gyula magyar építész nyerte meg és most Záborszky vállalatát bizták meg á munka elvégzésével. A munka ötven millió dinárba kerül. A térkomplexumot azonban a kisajátítások után úgy fogják kihasználni, hogy a terrasz oldalán lakóházak épülnek és a házbérekből, meg az építendő sikló jövedelméből akarják a kiadásokat amortizálni. A Terázián három nagy árkádos kapu épülne, amelyeken át a Szerémségbe gyönyörű kilátás nyílna. Az igy nyert helyiségekben vendéglő, mozi és egyéb szórakozó helyek lennének, valamint gőzfürdő építését is tervbe veszik. Beograd városa ezzel a Halászbástyaszerü épülettel igen szép, szinte monumentális építkezéshez jutna, amely nagyban szépítené a város látképét. Ezt az óriási építkezést már február első napjaiban megkezdik, úgy hogy a beogradi tavaszi szezon nem lesz hijával a munkának-A pancsevói hid négy éven belül felépül Huszonegy millió aranymárkába kerül a hid felépítése Beogradból jelentik: A minisztertanács szombat délelőtti ülése kizárólag a pancsevói hid felépitésének ügyével foglalkozott. A minisztertanács hosszú vita után elhatározta, hogy a hid vasszerkezetét Németországból rendeli meg a jóvátételi számla terhére és a hidat négy éven belül át kell adni a forgalomnak. A Beograd—pancsevói vasúti vonal irányát és a hid helyét még nem állapították meg, de ettől függetlenül a német szállító cégek kötelezték magukat, hogy megkezdik a hidalkatrészek szállítását. A híd és a vasúti vonal helyéről most tárgyal a közlekedésügyi minisztérium egy bizottsága. A közlekedésügyi miniszter délután kommünikét bocsátott ki a pancsevói Ilid megrendelésének részleteiről. A kommüniké szerint a kormány végleg elhatározta, hogy'' a pancsevói hid építését német gyáraknak engedi át dt,099.628 aranymárka végösszegért. Hbből az őszszegből 16,829.158 50 reparációs számlára megy. a többit készpénzzel fizetik. A hidat a szerződés aláírása után négy év múlva át kell adni a forgalomnak. Az uj szerződés, amelyet a német vashidépitő konzorciummal és a Siemens vállalattal kötnek meg. annak a szerződésnek a helyére lép. amelyet 1923 decemberében a Honéi céggel kötöttek meg. Úgy Szerbia, mint Bánát szempontjából rendkívül fontos a vasúti összeköttetés kérdése," amelyet a kormány annyi idő után végre elin* tézett. mert ezáltal a fejlett bánáti kereskedelem és ipar minden tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetbe jut. fUdióktszlil kék és aUatris t.k az összes gyá tmányok legolcsóbban R die laborató ium 33 Sa-a Mlodragović Firiomehmtcka Radionics Nnvisad, Kr. Petra ul. 13. szám az udvarban
