Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-14 / 12. szám
12 OLDAL DINAR Poitarina u gotovom plaćena NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. PÉNTEK január 14. 12. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 .................... _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Mlnerva-palota) A magyar probléma Az olasz-magyar szerződés érthetően nagy emóciót keltett Beograd politikai köreiben, amelyek Mussolininak ebben az újabb diplomáciai lépésében az olasz fasizmus bekerítő politikájának betetőzését látják. A kifakadások éle elsősorban az olaszok ellen irányul, de természetesen nem kíméli a kritika Bethlent sem, akit különösen a demokraták azzal vádolnak, hogy nyíltan agresszív tendenciát árul el Magyarország déli szomszédjával szemben. De nemcsak az S. H. S. királyság politikai közvéleménye, hanem az egész világ sajtója is tüzetesen foglalkozik az olasz-magyar közeledés ügyével és Bethlen tervbevett római útját a legmesszebbmenő következtetések öszszefüggésébe állítja be. A magunk részéről nem kívánunk foglalkozni a kérdés külpolitikai elágazásaival, amelyeket a jugoszláv, német, francia és angol lapok olyan aprólékosan rajzolnak ki. A nemzetközi politika esélyeinek méregetése, lehetőségeinek kiszinezése igen széles latitüdöt nyújt a kombinációknak, amelyeket szaporítani annyi, mint vizet hordani a Dunába. Van azonban az uj külpolitikai helyzetnek egy olyan mozzanata, amely a jugoszláviai magyarságot közelről érdekli és mi erre vetjük a fősulyt, amikor az olasz-magyar szerződés ügyét szóvátesszük. Világos, hogy az állam polgárai külpolitikai tekintetben nemzetiségi és pártpolitikai különbség nélkül a legszorosabb egységet alkotják. Minden öntudatos polgár mélyen átérzi annak szükségét, hogy az ország olyan nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert, amelyek alkalmasak érdekeinek minden irányban való megvédésére. Ha Bethlen a jugoszláv érdekeknek meg nem felelő, sőt azok ellen kihegyezett külpolitikát inaugurálna, ez ellen a Vajdaság magyar népe, ha arra kerülne a sor, ép úgy állást foglalna, mint az államalkotó faji többség. Annál is inkább megtenné ezt az ország magyar kisebbsége, mert szilárd meggyőződése, hogy az S. Ii. S. királyság és Magyarország népének igazi érdekei között semmiféle kontroverzia nincs és ilyet csak mesterségesen konstruálhat a magyar nép akarata fölé kerekedő úri politika, amely merész terveket forral a királykérdés meglepetésszerii megoldására. A magyar népnek, még kevésbbé az S. H. S. királyság magyar kisebbségének, semmi köze a nagyambicióju Albrecht főherceg házasodási orientációihoz és ha ezekből kifolyólag Magyarország külpolitikája elhajolna attól az egészséges iránytól, a melybe a Népszövetség őszi ülésszaka után a jugoszláv-magyar tárgyalások felvételével terelődött, semmi okunk nem volna arra, hogv elhallgassuk elitélő véleményünket a magyar royalizmus vállalkozásról. Bethlen nincs tekintettel az utódállamok magyarságára, amikor diplomáciai sakkhuzásait kimódolja, viszont az utódállamok magyarságát sem tartja vissza semmi attól, hogy kárhoztassa Bethlennek olyan esetleges akcióját, amely az érdekelt népek szomszédi viszonyát egy királyidill kedvéért elmérgesiti. Hóry András, Magyarország beogradi követe Perics Ninkó dr. külügyminiszterrel folytatott tanácskozása után kijelentette, hogy az olasz-magyar paktumnak nem lesz kihatása a jugoszláv-magyar barátságra. A mi szempontunkból ez fölötte kívánatos is volna, mert ha a magyarországi események nem- is irhatok a mi számlánkra, a külpolitikai konfliktustól felkorbácsolt nacionalizmus nem szokott válogatni az eszközökben, hogy egy nemzetiség ellen hangulatot szítson. De ha — quod Deus avertat — máskép ütne ki a dolog és Mussolininak sikerülne megzavarni a jugoszláv-magyar viszonyt, a magyar kisebbség nemcsak állampolgári kötelességénél fogva, hanem az ország érdekeinek felismeréséből fakadó spontán szolidaritással is segítene kiépíteni a védelmi frontot a hivatalos magyar külpolitika kockázatos mozdulatai ellen. A magyar kormányzó mohácsi beszédének magyarországi visszhangjából megállapítható, hogy a magyar nép jugoszláv barátságot óhajt és a jugoszláviai magyarság ezt a kétségtelenül megnyilvánult közhangulatot illetékesebb faktornak tekinti, mint azokat a politikusokat, akik népük létérdekeit szemrebbenés nélkül teszik fel egy diplomáciai kártyalapra. A beogradi magyar követ Budapestre utazik Hóry András tanácskozása Pérics külügyminiszterrel — A magyar követ szerint Magyarország nem akar a megváltoztatni eddigi politikáját Jugoszláviával szemben — A budapesti lapok Bethlen tervezett római útjáról Bethlen miniszterelnök febniár közepén utazik Romába Beograd.ból jelentik: A külügyminisztériumban csütörtökön is több külföldi követ fordult meg. A leghosszabban időzött a külügyminiszternél a bolgár követ és Hóry András beogradi magyar követ. Hóry távozásakor az újságírók kérdésére kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy a magyar kormány részvétét fejezze ki Rtbarzs Ottokár halála alkalmával. — Bethlen miniszterelnök római útjáról nem esett szó? — kérdezték az újságírók. — Bethlen utazásáról semmi pontosat nem tudok. Pénteken Budapestre utazom, ahol mindenről tájékozódni fogok. Amint visszatérek Beogradba, informálni fogom a sajtót. Annyit mondhatok, hogy Jugoszlávia és Magyarország között nincs semmi ok annak a politikának megváltoztatására, amit - eddig folytattak. A két ország között továbbra is megmarad a baráti jóviszony. Azt hiszem különben, hogy Bethlen miniszterelnök római útja még nem bizonyos, 25-ikén, illetőleg 26-án ül össze és ezeket a napokat Bethlen miniszterelnök feltétlen odahaza tölti. —■■ Hogy áll a magyar királykérdét? — Ezek fantasztikumok, melyeket már megcáfoltak. — Alaptalan az a hír is, mely Albrecht íöherceg és Ileana közeli házasságáról szól. Nagyon örülök, hogy ezt már Emandi beogradi román követ is megcáfolta. '— A magyar tengeri kikötő? — Ez a kérdés Jugoszláviával szemben változatlan. Erről a kérdésről is téves hirek jelentek meg a sajtóban a budapesti ellenzéki lap, a Pesti Napló nyomán, ezeket a híreket azonban szintén dementálták. Meg vagyok győződve, hogy Magyarország nem akarja megváltoztatni eddigi politikáját Jugoszláviával szemben. A beszélgetés végén Hóry kijelentette, hogy áthelyezték Rómába és már csak miután a parlament és a felsöház január rövid ideig marad Beogradban. Körénk nem lehet aeélgytirüt kovácsolni — irja a Vreme A beogradi Vreme vezércikkében a következőket írja gróf Bethlen * római utazásával kapcsolatban: — Nehéz ebben a pillanatban előrelátni, milyen konkrét eredményekkel fog járni gróf Bethlen római utazása. Nem kizárt dolog és nem is valószínűtlen, hogy célja sokkal nagyobb horderejű, mint amennyire a magyar kormány hivatalos közleményéből következtetni lehetne. Lehet szó ezzel kapcsolatban Habsburg-házbell királynak a magyar trónra való visszatéréséről Is. Mert nem kell elfelejteni, hogy Magyarország for-* málisan ma is királyság. Csakhogy ilyen megoldáshoz nem volna elegendő Pest és Róma megegyezése. A Károly-puccs után és a népszövetségi kölcsön alkalmával a magyar állam nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy Magyarország trónjára a Habsburg-család egyetlen tagja sem log kerülni. Ezt a kötelezettséget nem döntheti meg semmiféle megegyezés az olasz kormánnyal. Érdemes megemlíteni ezúttal, hogy eddig az olasz kormány egy Habsburgnak a magyar trónra való visszatérése kérdésében mindig egyetértett a mi kormányunk magatartásával. — Egy bizonyos, hogy Rómából tervszerűen a mi szomszédságunkban való manőverezés politikáját folytatják. Nehéz bizonyossággal megmondani, hogy e manőverezésnek az-e a célja, hogy bizonyos nyomást gyakoroljon reánk vágy hogy pillanatnyi diplomáciai sikereket érjenek el. De ugyanolyan kevéssé bizonyos, hogy Olaszország acélgyürüt akar kovácsolni államunk köré. Nem könnyű azt feltételezni, hogy Rómában ilyen őrült és megvalósíthatatlan tervet eszeltek ki és akarnának keresztülvinni. Mikörénk semmiféle gyűrűt nem lehet kovácsolni, amely valami veszélyt jelenthetne számunkra. Minden ilyen gyűrű nem acélból, hanem valami sokkal kevésbé szilárd anyagból volna. És Ita valóban megkísérelnének körülöttünk acélgyürüt teremteni, mi azt erőnkkel és biztos szövetségeseink erejével minden nehézség nélkül szétroppantanók. Azanban az ilyen komoly tálán és kalandos tervekben súlyos bizonyítékok híján netti is hihetünk. A budapesti lapok vezércikkei Bethlen római útjáról Budapestről jelentik: Három napos hallgatás után a budapesti sajtó csütörtökön érdemében is foglalkozik Bethlen miniszterelnök tervbevett római utizásával és a legtöbb lap vezércikkben méltatja az esemény jelentőségét. A vezércikkek gondolatmenete általában az, hogy az a váratlan visszhang, amely Bethlen római utjának hírére a külföldi sajtóban támadt, kiváló blzonyitéka annak, hogy Magyarország ismét tényező lett az európai politika intézésében és az első megmozdulás, amely eddigi külpolitikai rezerváltságából való kilépését jelenti, az egész európai politika figyelmét felkeltette. A cikkek legnagyobb része abból az álláspontból indul ki, hogy a külföldi sajtó fantasztikus hireivel szemben akceptálják a magyar kormánynak azt a cáfolatát, hogy a római ut semmiféle vonatkozásban nincs a kirátykérdéssel, de igen sok vezércikkből kicsendül az a kérdés, hogy mi tulajdonképen Bethlen utjának a célja. miután erről a magyar kormány a magyar közvéleményt eddig nem tájékoztatta. Rákosi Jenő óva int a provokáló és kalandos lépéstől A Pesti Hirlap vezércikkét Rákosi Jenő irta. A vezércikk ismerteti a külföldi sajtó kombinációit, majd a következőket mondja: — Minden újságolvasó ember felüti a fejét és megdöbbenve kérdi: Tehát igazság szerint miért megy Bethlen Rómába? Ennyi haraszt Európa minden empórlumában talán csak nem zörög egészen hiába? Erre a kérdésre én sem tudok felelni, csak kiemelem azt a különös dolgot, hogy a világ minden újságja tud valamit — ha igaz, ha nem — csak ép a magyar lapok nem tudnak semmiről semmit, mert a komoly magyar sajtó ilyen nagyfontosságu dologról nem Ír, ha nem tudja, hogy miben áll a dolog, Rákosi Jenő ezután hibáztatja a kormányt. amiért külpolitikai kérdésekben nem tájékoztatja a sajtót, majd rámutat arra, hogy kérdés és érdek a királykérdésen kivid is marad elég. amelyért Bethlennek érdemes Rómába utazni. Az utikésziileteket örömmel látjuk — folytatja a vezércikk — és jó reménye-
