Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-13 / 11. szám

1927. január 13. bAcsmegyei napló 3. oldal Angol orientációt sürgetnek Beogradban az olasz bekerítő politika ellensúlyozására Az olasz-magyar szerződés visszhangja a világsajtóban — Emandi beogradi román követ cáfolja Albrecht és lleana házasságának hírét — A magyar ellenzék tiltakozik a királykérdés felvetése ellen Londonból irányítják az olasz terveket? Beogradból jelentik: Az clasz-magy*r szerződés ágyé a legélénkebben fogla'­­koztatja a külpolitikai események iránt igen fogékony beogradi közvéleményt. A sajtó a legrészletesebben tárgyalja a kérdést és megszólaltatja több külfö'Ji hatalom beogradi követét, igy Emandi román követet is, aki a leghatározot­tabban cáfolja uz Albrecht és lleana ro­mán királyi hercegnő közti házasság hí­rét. Ennek ellenére beogradi körökben úgy látják, Iiogy Bánfíy Miklós gróf budapesti láto­gatása ennek a házasságnak tervé­vel van összefüggésben. A Novosti előkelő magyar forrásra való hivatkozással a következőket írja: — Albrecht főherceg elismerése Olasz­ország részéről ellenkezik a magyarod felfogásával a békeszerződésről. Fiúméra vonatkozólag az olasz-ma­gyar szerződés már régi dolog. Bethlen, ha Rómába utazik, ezt részben a belpolitikai helyzet, részben a fiumei magyar zóna ügye miatt teszi. ' Magyarország érdekei azt követe­lik, hogy egyetlen állammal se lép­jél! olyan kötelékbe, amely agresz­­sziv jellegű kötelességeket róna iá. Magyarország politikája az SHS király­sággal szemben még mindig Horthy mo­hácsi beszédének jegyében áll. A demokrata-párt főbizottságán ik szerdai ülésén az olasz-magyar szerző­dés ügye is szóbakeríilt és a kérdéshez Davidovics Ljuba, Marinkovics Voja és j más demokrata politikusok szóltak hoz- í zá. Egy előkelő demokrata politikus az ügyről a következőket mondotta a Bácsmegyci Napló beogradi munkatár­sának: — Nincsics politikája az olasz-albán szerződés után most az olasz-magyur szerződéssel kapta a második súlyos döfést. Nincsics külpolitikája az egész vo­nalon fiaskóval végzöJöi.-- Magyar szempontból sem csinálta1 okosan, hegy az agresszív tendencia azonnali nyilvánításával léptek ilyen szövetségbe. Bethlen ezúttal nem bi onyult olyan ügyes Cf óv tas oelitike nak, ami­lyennek ismertük. Ugyanezt megcsinálhatta volna titokban és tovább fo'ytáthai a volna velünk szem­ben a fo-mális barátság notitiká át. ame­lyet megkezde t. Ezzel a lenesével azon­ban ennek útját vágta. Magyarország­nak igen kedvező volt a helyzete, mi.i­­denk'tö' csak előnyöket kapott, tehát ;z a brutális ■ lépése óéi! szomszéd ámít ér­ti ekei elten egyen sen érthetetlen. Angol orientációt! — Másrészről Olaszország a maga szempontjából sem járt el a legszeren­csésebben ebben a kérdésben. Rövid j egymásutánban kötött szerződést. Olasz- j 0!szag Albániává'. Romániával és Ma-1 gyarországgal, ami bekerítés-! politikát árul el Jugo­szlávia ellen. Ilyen demonstrativ diplomáciai sokkhii­­zások igen kínos visszahatással lehetnem Olaszország általános nemzetközi hely­zetére. Máris látjuk annak jeleit, hogy Olaszország iránt sr. európai cen­trumokban nagy a bizalmatlanság. Különösen Angliában mutatkozna1' tlyán jelenségek, amelyek arra vallanak, jmgy ] Anglia nem nézi jó szemmel Olasz­ország kör épeurópai és baltául po­litikáját. Anglia érdekei különösen Jugoszláviával szemben nem kívánnak ilyen politikát. Oisan szárazföldi, hatalom, mint Jugo-1 szlávia, Anglia érdekeit nem sérthetik. Ez a körülmény mutatja az uj külpoli­tikai orientáció útját, amellett, hogy to­vábbra is szoros baráti viszonyban kelt maradni Franciaországgal. A legnagyobb Sigyelmet kell fordí­tanunk az Angliával való jóvisz ny kiépítésére. Franciaországgal szövetséges és baráti viszonyunk inkább csak érzelmi jellegű lehet, hiszen világos, hogy sem Lengyelországot, sem Romá­niát nem segíthetjük fegyveresen egy esetleges orosz konfliktus ese­tén, arni francia érdek votna. —- Mindezeket — fejezte be nyilatko­zatát informátorunk — a legelső alka­lommal sióvá fogjuk tenni a parlament­ben. Külföldi diplomaták Perics külügyminiszternél Perics Ninko dr. külügyminiszter to­vábbra is igen , rezerváltan viselkedik a sajtóval szemben és nem hajlandó sem­miféle nyilatkozatot tenni. Szerdán délelőtt egymásután keresték fel a külügyminisztert a külföldi hatal­mak heogradi követei és -különösen Olsltautjen német és Bodrcro olasz kö­vet tartózkodtak nála hosszabb ideig. A ■ diplomatáknak ezt a felvonulását az j i lasz-magyar szerződés ügyével hozzák ] kapcsolatba. . ,, j Franciaország u.i középeuró­pai államszövetségét akar létrehozni Magyarország he­gemóniája alatt Londonból jelentik: A londoni lapok közül szerdán csak a Daily Telegraph foglalkozott teljes részletességgel Beth­len magyar miniszterelnök római útiéi­val és megállapítja, hogy énnél; eéijá elsősorban a liumci magyar szabadkiko­­tő kérdésének rendezése. Á lap közti azokat- a különböző kombinációkat >s, amelyek Bethlen római utazásával kao­­csolatban a. világsajtóban elterjedtek, de mm tulajdonit a kombinációknak na­gyobb fontosságot, A különböző házas­sági hírekkel kapcsolatban a Daily Te­legraph nem emlékezik meg Albrecat főherceg és Hettita román hercegnő ál­­ütó’agos házassági tervéről, hanem csu­pán azt ira hogv a világsajtó egy ré­szében. valószínűleg alaptalanul olyan hírei; kerültek forgalomba, hogy Alt recht főherceg az olasz király egyik leányát akarja feleségül venni. A lap főleg az olasz-magyar tanács­kozások- kh’püit!kai jelentőségével fog­lak zik és megái’apltja. hogy Olaszországnak Magyarországgal n ess emenö tervei vannak. Olasz­ország céltudatos bekerítő politikát folytat Jugoszláviával szemben és a tiranai ízér ö és után, amellyel Al- I: >ríát vonta be az olasz érdekszfé­rád'. most Mfgyarorrzágon a sor. ame lyc! f-lrs ors-ág északról akar­ja megfélemlíteni Jugoszláviát. A lap ezzel kapcsolatban rendkívül érdekes megállapításokat közöl arról a hutásról, amelyet a magyar miniszterel­nök római utazásának a hire francia po- UFkai körökben keltett. Magyarország úgy látszik — irja a Daily Telegraph - a francia politikában is döntő tényező­vé fejlődött, ki. • A francia po'ltika ez előjelek sze­rint belátta, ho y a kisantant, mint offenzív államszövetség egyáltalán garanciája a középeurópai bé­kének és a francia kormánykörök nem idegenkednek attól a gondolat­tól, hogy Középeurópában uj állam­szövetséget hozzanak létre Ma­gyarország politikai hegemóniája alatt és ennek az államszövetségnek második tagja Lengyelország vol­na. A francia-magyar közeledéssel kapcsolatban természetesen Cseh­szlovákia teljesen elvesztené közép­­európai vezetőszerepét. A kérdés csak az — fejezi be a lap dk két — hogy hogy fog reagálni Magyar­­ország a francia közeledésre. Az olasz sajtó tiltakozik a felháborodás ellen Becsből jelentik: A bécsi lapok töme­gesen reprodukálják a külföldi lapok kommentárjait Bethlen ’római utazásával kapcsolatban. Ezek sorában érdekesek az olasz lapok kommentárjai, amelyek­ben az clasz sajtó eleve tiltakozik az el­len. hogy Bethlen római útját ugyan­olyan heves agitációra használják ki, mint ahogy az az olasz-albán szer­ződés esettben történt. Az olasz lapok szerint ez csak az Olasz­ország elleni rosszindulat következni.­­nye. Bulgária is Olaszország érdekszférájába kerül? • Bukarestből jelentik: A román kor­mányhoz közelálló Cavantal megállapít­ja, hogy Ma^yarországon kívül Bulgária is belekerül abba a nagyarányú kon­cepcióba. amit látszólag Rómában dolgoztak ki, igazában azonban Lon­donból irányítanak, vagy legalább is az angol kormány tud­tával és jóváhagyásával hajtan ík ere. Csehszlovákia várakozó állásponton Prágából jelentik: A csehszlovák la­pok közül csupán a Cseszko Szlovo, a külügyminisztérium lapja foglal állást Bethlen római utazásával kapcsolatban. A lap megállapítja, hogy Bethlen római utazása különösen Jugoszláviában kelt­het nagy érdeklődést, mert a megelőző események folytán a dolgoknak olyan színezetük van. mintha Jugoszlávia bekerítése vol­na a cél. Érthető, hogy beogradi politikai körök­ben kínos benyomást keltett Bethlen Rómába tervezett utazása. A lap hang­súlyozza, hogy köteles ezzel a kérdéssel foglalkozni, miután Magyarország közvetlen szomszédja Csehszlovákiának és igy a Magyar­­országot érintő kérdések Csehszlo­vákiát is közelről érintik. Ezenkívül Olaszországgal is olyan vi­szonyban vagyunk — irja a Cseszko Szlovo — hogy mindkét állam kötelezte magát arra, hogy kölcsönösen értesíti egymást mindazokról a lépésekről, ame­lyek Középeurópa politikáját érintik, annál inkább, mert a középeurópai államok főleg a Habsburg-kérdésben bizonyos irány­vonalat tűztek ki maguknak. Ezért közvetve mi is érdekelve vagyunk abban a kérdésben, hogy végeredmény­ben milyen célokat követ Bethlen római útja. Nem fogjuk figyelmen kívül hagy­ni a legkisebb részleteket sem, ame­lyek egész kérdéskomplekszumra vi­lágosságot deríthetnek és mindazt, amit megállapíthatunk majd. az Olaszországgal megkötött megállapo­dásunk értelmében fogjuk megítélni. A néma magyar sajtó Budapestről jelentik: Amig a külföldi lapok részletesen foglalkoznak Bethlen miniszterelnök római utazásának híré­vel és ahhoz a legkülönbözőbb kombiná­ciókat fűzik, addig a budapesti sajtó változatlanul re­zerváltan kezeli a kérdést és csupán arra szorítkozik, hogy a kül­földi lapok közleményeiről beérkező je­lentéseket leközölje. Az ügy érdemére nézve egyetlen lap sem foglal állást, csupán az »Esti Kurír« közelíti meg a kérdést szerda délutáni számában »Ag­godalmas jelenségek» címen közölt ve­zércikkében, amelyben a magyar köz­életben feltűnő különböző rejtélyes je­lenségekre mutat rá és megemlítve, hogy a külföldi sajtó a királykérdés meg­oldásáról cikkezik, megállapítja, hogy a királykérdés, amelyről fél évvel ezelőtt senki sem beszélt, most ismét általáno­san diszkusszió tárgya, jóformán min­denütt. A lap megállapítja, hogy a királykérdésnek ma nincs olyan elképzelhető megoldása, mely a ma­gyar nemzet egészében megnyug­vást keltene, sőt épen ellenkezőleg a királykérdés nagyon is alkalmas a leghevesebb indulatok és szenve­délyek felkeltésére, amire az or­szágnak semmi szüksége sincs an­nál kevésbé, mert a királykérdés felvetése Magyarországot megint a külföld játéklabdájává tenné. Az államforma kérdését — irja az »Esti Kurír« — helyesen és tartósan csakis a befelé és kifelé független magyar nem­zet oldhatja meg. elvárja a kormánytól a leghatáro­zottabb nyilatkozatot arra nézve, hogy sem a kormánynak nincsenek a királykérdés felvetésére irányuló tervei, sem meg nem tűri, hogy má­sok ilyeniéle veszedelmes kísérletet tegyenek, mert a szerda reggel kiadott sablonos cáfolatot mégsem lehet elegendőnek és célravezetőnek találni. A kantoni kormány védelmébe vette az idegeneket Az angol kormánv a hankaui angol koncessziós terület ki irítésft köv ítéli a kínaiaktól Londonból jelentik: Az angol kor­mány szerda délután tartotta első minisztertanácsát a karácsonyi ün­nepek óta és az ülésen Chamberlain külügyminiszter részletes jelentést tett a kínai helyzetről. A Londonba érkező jelentések sze­rint a hankaui nemzeti kormány fal­ragaszokon tudatta' a lakossággal, liógy az uj helyzetre való tekintettel j semmi értelme- sincs annak, hogy a j külalak tovább tüntessenek a külföl­diek ellen. A külföldi állampolgárok most már a kantoni kormány védel­me alatt állnak és a kantoni ha­tóságok minden körülmények közt gondoskodni fognak arról, hogy sem az angol, sem pedig más külföldi állampolgárokat ne érjen bántódás. A hét végére várják egyébként Han­­kauba a győzelmes kantoni csapatok főparancsnokát, San-Kai-Csek tá­bornokot, akinek fogadtatására már minden előkészület megtörtént. A Daily Express értesülése szerint a hankaui angol konzul szigo­rú utasítást kapott, hogy köve­telje a kantoni hatóságoktól az angol koncessziói terület kiürí­tését, mert ezt ismét angol csapatokkal akarják megszállni.

Next

/
Thumbnails
Contents