Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-08 / 336. szám
I92Ö december 8. B Ac Megyei napló 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Móricz Zsigmond, a kiváló magyar iró Erdélybe utazott, ahol adatokat gyűjt készülő nagy történelmi regényéhez. A kolozsvári magyar újságírók a kiváló magyar Írót megkérdezték, mi igaz abból, hogy erdélyi utjával kapcsolatban Bukarestben felolvasást tart a román-magyar közeledésről? — Bevallom — felelte Móricz Zsigmond — én őszinte hive vagyok a román-magyar kulturközeledésnek, de minden politikától független, tisztán irodalmi viszonylatokban. Azt a két hetet, amelyet itt szándékozom egyelőre tölteni Erdélyben, nem is akarom másra íorditani, mint az irodalomra. Nem felel meg a valóságnak, hogy — amint mondja, Írták — könyvem jelent volna meg románul Goga miniszter ur közvetítésével, erről semmit sem tudok. Kevés időmet itt szándékozom eltölteni, Erdély, magyar társaságaiban, de karácsonyra már odahaza kell lennem. * Jellemző a román soviniszta körök felfogására az a nyilatkozat, melyet Mandreanu volt miniszter adott a Dimineata tudósítójának. Az újságíró azt kérdezte a liberális-vezértől, hogy pártja valóban paktumot készül-e kötni a kisebbségekkel. A volt miniszter a kérdésre igy válaszolt: — Hogy őszintén közöljem a vélemé nyemet, az a benyomásom, hogy ha a román pártok még csak néhányszor elkövetik a kisebbségekkel való paktálás hibáját, oda fog fejlődni a dolog, hogy mi románok leszünk kénytelenek a Nemzetek Szövetségétől védelmet kérni a kisebbségekkel szemben. * Jorga Miklós, Románia világhírű tudósa, nemrégiben Compiában előadást tartott »Micsoda mosit és mivé lehet az idegen Románia« címmel. Az előadásban Jorga azt bizonyította be, hogy az országban tiszta faj nincsen; a románokat nem a közös leszármazás, hanem a közös erkölcsi, érzés tartja össze. Részletesen kimutatta, hogy hány néptörzs Olvadt be a román nemzetbe és az országnak jelenleg is több milliónyi kisebbségi lakosa van. »A romániai kisebbségek közül — mondotta Jorga — a szászok hozták be Erdélybe a városi életet és ennek hatása az ókirályságban fs érezhető. A magyarok és székelyek értékes kultúrát közvetítenek a románság részére és természetes összekötői ama nép nagy tömegei felé, amelyhez való hozzátartozásukat sem módunkban, sem jogunkban nem áll megakadályozni. Velük szemben minden viszonylatban el kell tűnni az idegen megjelölésnek. Ezt jogosan utasítják vissza maguk a kisebbségek is.« Seifert a kérést kereken megtagadta és izgatott hangon felszólította a titkárt, hogy azonnal hagyja el a helyiséget, mert különben szolgával dobatja ki. Cservény, hogy elejét vegye a további veszekedésnek, eltávozott, dej nemsokára visszatért Hvozdik János Hlinka-párti képviselővel, aki a mühelyfőnököt fölkérte, hogy a törvény rendelkezése értelmében a cseh feliratokat szlovákkal cserélje ki. Seifert durván a képviselőre ripakodott: — Takarodjon ki a hivatalomból. A következő pillanatban a szomszéd helyiségből több vasutas lépett be a főnök szobájába, akik körülvették a Hlinkapárti képviselőt és szidalmazni kezdték. — Piszok hazaáruló. Az egyik vasutas odáig merészkedett, hogy meglökte a képviselőt és az ajtó felé tuszkolta. Hvozdik és a vasutastitkár, látván, hogy tjettlegességre kerülhet a sor, eltávoztak és az esetet azonnal jelentették a városi rendőrigazgatóságnak, mely a'nyomozást megin ditotta. A román-olasz szerződés a bukaresti kamara előtt Vajda-Vojv«da Sándor interpellációja a kü ügy miniszterbet Bukarestből jelentik: A kamara legutóbbi ülésén Vajda-Vojvoda Sándor interpellációt intézett a külügyminiszterhez az olasz-román szerződés ügyében, amely erősen foglalkoztatja a közvéleményt, főleg Besszarábia annektálása miatt. Vajda-Vojvoda Sándor interpellációjában kérdi a külügyminisztert, hogy azonositja-e magát azzal a móddal, ahogyan ezt a szerződést megkötötték, vállalj a-e érte a felelősséget, biztosítva van-e Besszará bia annektálásának ratifikálása Olaszország részéről és végül mikorra várható a ratifikálás. Mitilineu külügyminiszter kijelentette, hogy az interpellációra a tör vényes határidőn belül válaszolni fog. Románia nagy esemény küszöbén A volt román külügymnhzler nem bizik a román-magyar barátságban Budapestről jelentik: Az Est-lapok Bukarestbe kiküldött munkatársa, Pásztor Árpád folytatja a román politikusokkal folytatott beszélgetések közlését. Ezek közül érdekes az a beszélgetés, amelyet Dúca volt külügyminiszterrel folytatott és a melyekről a következőkben számol be: — Dúca volt külügyminiszter kijelentette, hogy nem ad interjút, mert Románia nagy külpolitikai esemény előtt áll és minden szót félremagyaráznak. Hogy mi az a nagy külpolitikai esemény, ami januárra várható, arról Dúca természetesen nem nyilatkozhatott. Az újságíró ezután kérdést intézett Dúca volt külügyminiszterhez, hogy mi a véleménye a jugoszláv' magyar orientációról és hogy ez nem befolyásolja-e a kisantant helyzetét. Dúca a következőképpen válaszolt: — Nem, semmiben sem. Nagyon hasznos dolognak tártjuk és mi is szeretnénk Magyarországgal olyan jó viszonyba lépni, de nincs rá sok remény. Bethlen debreceni beszéde nem erősíti meg a köztünk levő jóviszonyt. A magyar miniszterelnök beszédében a békeszerződés revíziójára és a nemzetiségek önrendelkezési jogára vonatkozó célzások lehetetlenségek és csak nehezebbé teszik a helyzetet. A nagy hóvihar megállította a vonatokat Középeurópa nagy részén Budapest és Bécs között szünetel a vasúti forgalom — Óriási bóvi.iar dühöng Nyugateurópában, Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon A bukaresti szenátusban, a kisebbségi vállalatok nacionalizálása ügyében Gyárfás Ellemér magyar szenátor, interpellációt intézett a kereskedelmi miniszterhez. Gyárfás kifogásolta a miniszternek november 13-án kiadott 83.149. számú körrendeletét, amely újabb kontroll alá helyezi a kisebbségi részvénytársaságokat abból a szempontból, hogy vájjon a részvények magyar, sváb vagy szász tőke tulajdonát képezik-e. Az idegen tőkeérdlekeltségek felülvizsgálatára vonatkozólag a miniszteri intézkedésnek van ugyan törvényes alapja, de tekintettel arra, hogy az illetékes szervek eddig is lelkiismeretesen ellenőrizték ezek betartását, felesleges zaklatásnak tekintik az újabb felülvizsgálatokat. Az a körülmény pedig, hogy különbséget akarnak tenni a belföldi tőkék között abból a szempontból, hogy vájjon kisebbségi érdekeltségek-e és ettől teszik függővé a működési és tőkeemelési engedélyek kiadását, az alkotmánytörvény 5., 6. és 7 szakaszaiba ütközik. A miniszter még nem válaszolt az interpellációra. * A kassai vasutasszövetség szlovák titkára, Cservény János a napokban fölkereste Seifert János cseh származású kassai mühelyfőnököt és a vasutügyi minisztérium rendeletére hivatkozva, udvarias “hangon felszólította, hogy a műhelyben levő cseh feliratokat távolítsa el és azokat szlovákkal helyettesítse. Budapestről jelentik: Vasárnao délután olyan nagy fömegekben esett le a hó Szombathely, Győr és Hegyeshalom környékén, az osztrák, határon pedig Brucknál és Királyhidánál, hogy hétfőn éjjel hóekékkel kellett utat vágni a másfél méteres hóban megrekedt személy- és gyors-, vonatok részére. A hózivatar Budapest és Bécs között a forgalmat teljesen megbénította. A Budapestről hétfő délután négy órakor és este tizenegy órakor indított bécsi gyors egész Hegyeshalomig jutott el, ahol azonban még kedd reggel is vesztegelt a hatalmas hótorlaszok miatt, amelyek a gyorsvonat utjának folytatását lehetetlenné tették. Nem érkeztek meg Budapestre a Bécsből indított gyorsvonatok sem, sőt ezeknek sorsáról nem is tudnak semmit, mert. Ausztriával a telefonforgalom is szünetel még. Kerülő utón csak annyit sikerült megtudni, hogy az a bécsi gyorsvonat, amelynek kedden reggel hat órakor kellett volna Budapestre érkezni, reggel nyolc órakor még osztrák területen, Murányban állt. Teljesen bizonytalan még, hogy mikorra. lehet a vasúti pályát meg' tisztítani, mert a Máv. igazgatósága sem tudja megállapítani, hogy a hó ekék eddig mennyit végeztek. A szélvihar még mindig változatlan erővel dühöng és nagy aggodalmat kelt, hogy Nyugateurópából újabb nagy hózivatarokat jelentenek. A bécsi vonatok elmaradása nagy izgalmat okozott a budapesti közönség körében és nagy tömegek ostromolják meg a Keleti pályaudvaron az állomásfőnökséget, információkat kérve. A Déli Vasút vonalain keddre helyreállították a forgalmat, csupán a trieszti vonatoknál vannak még akadályok, mert a trieszti gyors a jugoszláv hóvihar miatt már jugoszláv területről négyórás késéssel indult. A telefon- és táviróforgalomban is még nagy zavarok vannak. Bécs és Mährisch-Ostrau irányában a hóvihar ledöntötte a telefonpóznákat és Ausztria, Csehszlovákia és Németország felé is megszakadt a telefon- és táviróösszeköttetés. A leggyorsabban a berlini kapcsolást állították helyre, a többi vonal azonban még rossz. A magyarországi vonalak megjavításán megfeszített erővel dolgoznak, azonban ezeknek nagyrésze is még hasznavehetetlen. Súlyosabbá teszi a zavart, hogy Hegyeshalom és Bécs között kedden még nagyobb orkán dühöngött, mint a vasárnapi volt. Csehszlovákia felé is minden telefon- és táviróvonal rossz, annál is inkább, mert Érsekújvár és Pozsony között kedden is óriási hózivatar volt. A Dunántúl nagyrésze is még mindig el van zárva Budapesttől. Kedden késő délután érkezett meg Budapestre az a gyorsvonat, amely Bécsből hétfő délután négy óra ötven perckor indult és amely hétfőn este nyolc órakor akadt el Hegyeshalom előtt. A gyorsvonat utasai egész éjjel rémülten várták a megszabadítást, ez azonban nem következett be, mert se Hegyeshalom állomással, sem más vasúti állomással nem volt semmiféle összeköttetés. Végre egy kalauz nekivágott a másfél méter magas hónak és sikerült is bejutnia Hegyeshalom állomásra, ahonnan útnak indítottak három hóekét és egy segédmozdonyt, az elakadt vonat kiszabadítására. Ez a mentőexpedició is azonban elakadt, mintegy száz méternyire a gyorsvonat előtt. A gyorsvonat utasai egész éjszaka virrasztottak, a vonaton a hőszolgáltatás megszűnt és az utasok megrohanták az étkezőkocsit, amelynek azonban egy óra alatt teljesen kifogyott a készlete. Amikor a hegyeshalomi állomáson feltűnt, hogy sem a gyors, sem a segélyexpedició nem érkezik be. rosszat sejtve újabb segélyvonatot küldtek és végre hajnalban hat mozdonnyal sikerült bevontatni a gyorsvonatot az állomásra. A gyorsvonat tizenötórás késéssel érkezett meg délután Budapestre. Bécsi jelentés szerint az olasz partvidéken is óriási vihar dühöng, Amerika politikája: béke és jólét Coolidge a lefegyverzés szükségességéről Washingtonból jelentik: Coolidge elnök a kongresszus keddi ülésén nagy megnyitó beszédet mondott, a melyben többek közt a következőket jelentette ki: — Ha önöknek Amerika helyzetéről és politikájáról akarok beszélni, ezt nem jellemezhetem másképp, mint ezzel a két szóval: béke és jólét. Az elnök ezután valószínűleg Mexikóra célozva kijelentette, hogy az amerikai diplomácia bizonyos vidéken nehéz és komplikált problémák előtt áll, de fegyveres konfliktustól nem kell tartani. A nemzeti védelem kérdésével kapcsolatban a következőket hangsúlyozta Coolidge: — A mi politikánk nem az, hogy hadat akarunk viselni, hanem a „ békét akarjuk biztosítani. Ebben a pillanatban a legjobb védelmi szervezettel rendelkezünk, amelylyel valaha is birt egy állam béke idejében. Mint mindig, most is ellensége vagyok a fegyverkezési versenynek. Évek óta próbáltam rábírni a küiörabözö népeket. hogy kezdjék meg a leszerelést és amig ezt nem teszik, mi is fegyverben maradunk. Senkitől sem félünk, de senki se féljen tőlünk sem. Minden befolyásomat latba vetem a béke, a döntőbíróság és az ellentétek békés elintézése érdekében. A genfi lefegyverzési tárgyalásokkal kapcsolatban Coolidge elnök még a következőket mondotta beszédében : — Bízom benne, hogy bizonyos mértékben létre fog jönni Genfben a megegyezés és nem kell külön hangsúlyoznom, hogyha itt lesz arra az idő, kész leszek arra, hogy praktikus utón tovább folytassam azokat a megállapodásokat, amiket annakidején a washingtoni leszerelési konferencián kötöttünk. Coolidge a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Amerika nem az az ország, a melynek ne volnának ideáljai és soha sem lehet azzá. de nincs az a nemzet, amely örökké izoláltan magas hegycsúcsokon tudna élni.
