Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-05 / 333. szám
1926. december 5. BACSMEGYEI napló 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET (lodzsa Milán csehszlovák közoktatásügyi miniszter a szenátus költségvetési bizottságában az iskolaügyi fejezetnél felszólalt és hosszabb beszédben fejtette ki iskolaügyi programját. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatosan kijelentette, hogy éppen az iskolaügy az, amelynek keretében ezt a kérdést a leghelyesebben meg lehet oldani. Az állam magától értetődően kötelességének tartja, hogy a kisebbségi kérdés az igazság és egy olyan egészséges kompromis'iszum alapján oldassék meg, amely az egyetemesség érdekét össze tudja egyeztetni a nemzeti érdekkel. A világháború a nemzeti államok létesítése által megoldotta a nemzeti problémát és most nem szabad többé uj gyujtóanyagot felhalmozni, amely az Így beállott jogállapotot veszélyeztetné. Az állam érdeke megköveteli, hogy a kisebbségi kérdés az állam politikai rendjén belül oldódjon meg. Éppen a mostani rezsim alkalmas arra, hogy ezt a kérdést alkotmányváltoztatás nélkül előrevigye. Ha az állam ezt a kérdést megfelelően megoldja, akkor mindazon államok élére kerülhet, amelyeknek állampolitikai feladatai között ott találjuk a kisebbségi kérdést. * A keletporoszországi lengyel kisebbség orgánuma, a Gazeta Obsztniska hossabb cikkben szögezi le a lengyel kisebbség álláspontját a nemzeti kisebbségi problémákban. Az érdekes cikk többek között a következőket tartalmazza: »Az egész ikulturvilág ma a nemzeti kisebbségek problémájával és védelmével foglalkozik. Kisebbségi kongresszusokat tartanak, fontos határozatokat hoznak és mindez a németek közreműködésével történik, akik a kisebbségi kérdésekben mindenütt bámulatra méltó tetterővel lépnek fel. A nemzeti kisebbségek ellen irányuló támadásokat ma mindenütt barbárságnak, kulturális bűntettnek minősitik és nincsen seholsem olyan nép,, amelynek felfogása nem ez volna- Az egész világ .’. megveti az elnemzetlen-ités politikáját. Az egész világ elismeri, hogy a nemzetiség, az anyanyelv, a honi szokások és erkölcsök minden nép kincsei és tulajdonai és minden támadás ez -ellen a kincs és tulajdon ellen: barbárság, tolvajlás és bűncselekmény. Az elnemzetlenités politikájára nem lehet mentséget találni! Ezt a politikát nem lehet igazolni és nem lehet megokolni. Ezt a politikát nem lehet a belső veszélyre való utalással alátámasztani, mivel egy kisebbség sohasem lehet veszedelmes a többségre. Nem lehet külső veszedelemmel sem megokolni, mivel az a kisebbség, amely megkapja jogait és megelégedett, sohasem fogja kivárni annak az államnak intervencióját és felszabadító hadjáratát, amelyben testvérei többségként élnek. Nem lehet megokolni avval sem, hogy a kisebbségek külföldről kapnak segítséget, mivel minden államnak \ kötelessége, hogy idegenben, kisebbségi sorban élő testvéreit támogassa. Nem lehet végül megokolni a kisebbségek ellenséges magatartásával sem, mivel nem lehet ellenséges magatartásként felfogni azt a tényt, ha valamely kisebbség nem akar más nemzetiséget felvenni. Ezt egyetlen kulturnép sem teheti meg, a melynek becsülete és nemzeti büszkesége van.« $ Az Iskolaév elején örvendetesen vette tudomásul az erdélyi kisebbségi közvélemény, hogy a kolozsvári Tarlut zsidó iskola nyilvánossági jogát újra engedélyezték. A hir hatása alatt Íratták be a zsidó szülők gyermekeiket a zsidó középiskolába: közben azonban nyilvánosságra kerültek olyan hírek, hogy az iskola jellege ilyen értelemben nincsen még elismerve. Ez a helyzet, sajnos, igaznak bizonyult, mert a közoktatásügyi minisztériumban működő konziliul permanent foglalkozva a kolozsvári Tarlut nyilvánossági jogának kérdésével, a kérést elutasította azzal az indokolással, hogy az iskolának nincsen megfelelő épülete és a tanszemély zet is kívánni valót hagy maga után. Ez az indokolás természetesen csak ürügyet keres a nyilvánossági jog megvonására, mert az iskolafenntartó' hatóság késznek nyilatkozott az iskolaépület felépítésére kötött időn belül, ami pedig a tanszemélyzetet illeti, valamennyien beszélik az állam nyelvét és sikeresen állták ki az előirt vizsgát. # Az Iskolai autonómiáról a csehszlovák kormány félhivatalosa, a Prager Presse, beavatott helyről információikat közöl, amelyek szerint a szélesebb adminisztrativ-pénzügyi alapokon nyugvó iskolai autonómia kiépítése technikai-adminisztratív tekintetben nagy nehézségekbe ütköznék. Valószínű, hogy az iskolai kormányzat a megyetörvény alapján és a törvénynek részleges keresztülvitelére a kormányhoz rövid időn belül javaslatot terjeszt a kerületi és tartományi ’ iskolai bizottságok kiegészítésére. Ebben a javaslatban teljes mértékben tekintetbe veszik a legutóbbi parlamenti választások eredményeit. A javaslat kereteiben minden pártnak és igy a nyelvi kisebbségek pártjainak is biztosítva lesz az általános választójog alapelvein a képviseleti jog és megteremtődik az az alap, amelyen az iskolai kormányzatra való igényeiket teljesíthetik. A tervezetet az iskola ügyi bizottság újjászervezése előzi meg, hogy ilyen módon a politikai pártoknak ezekben a szervezetekben kvantitatív erejüknek megfelelő képviseletük legyen. Ez az újjászervezés gyakorlatilag a pártok képviselőinek delegálásában nyilatkozik meg. A tartományi iskolai tanácsok reorganizálásának kérdésében az iskolaügyi minisztériumban buzgón dolgoznak. Nem emelik fel a francia köztisztviselők fizetését A francia kamara megszavazta a pénzügyminisztérium költségvetését — Viharos frankjavulás Zürichben Párisbói jelentik: A kamara péntek esti ülése szombaton hajnalban három órakor ért véget. Az ülésen a pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalták és azt változatlanul elfogadták. A költségvetés huszonötmilliárdos kiadási végösszeggel zárult, amiből huszonegymilliárd az államadósságok törlesztésére esik. A kommunista és szocialista képviselők rengeteg pótinditványt terjesztettek be, amelyekben a köztisztviselők fizetésének nagymérvű emelését követelték. Poincaré azzal utasította vissza ezt a követelést, hogy a frank hatalmas árjavulása folytán a mai fizetések már tisztességes megélhetést1 biztosítanak a köztisztviselőknek és az árupiacon is mégindúlí az' olcsósági hullám, végüj az utolsó napokban a megélhetési indexszám is csökkenőben van. A tisztviselők fizetésiavitásáról ezért szó sem lehet — mondotta Poincaré — és kijelentette, hogy a köztisztviselők fizetésemelésére szolgáló indítványok elutasítását bizalmi kérdésnek tekinti. A kamara ezután 410 szavazattal 140 ellenében elutasította a tisztviselők fizetésemelésére vonatkozó javaslatokat A pénzügyi költségvetés ietárgyalása erős hatással volt a frank kül földi áralakulására. Zürichben a piac szombaton újabb viharos frankhossz hatása alatt állott. Péntek óta egy teljes svájci frankkal drágult a francia frank és szombaton jóval húsz fölött kereste a hosszspekuláció a franktételeket, anélkül azonban, hogy eladók jelentkeztek volna. A frank emelkedése ugrásszerűen ment végbe és 20.25-ös nyitás után délben már 20.60 volt a frank névleges értékelése, úgy hogy a francia, frank árnyeresége a Poincaré-kormány megalakulása óta most már jóvat 'több, mint 100 százalék. . ... ..... * " .' A, frank hirtelen, , emelkedése pánikszerű hangulatot, idézett elő a pár risi tőzsdén, ahol az idegen valuták zuhanásszerűen estek. Az angol font, amelyet délelőtt még 124.50-el jegyeztek, a déli órákban már 120 frankra esett vissza. Zürichben egyébként erősen emelkedett szombaton a Ura is,, amely pénteki 22.25-ös árfolyamával szemben a zárlatig 22.60-ra emelkedett. Németország katonai ellenőrzése két hónapon belül megszűnik Chamberlain szerint nincsenek ellentétek .a német leszerelés kérdésében cseréje nem folyt le teljes harmóniában és különösen a katonai ellenőrzés és a Rajna-megszállás kérdésében voltak ellentétek a két külügyminiszter között. Az Echo de Paris is kedvezőtlenül bírálja el Chamberlain párni szereplését és azt Írja, hogy információi mindenben megerősítik azt a gyanút, hogy Chamberlain angol-olasz összejátszást épít ki Franciaország ellen. A lap éles hangú cikke diplomáciai körökben óriási feltűnést keltett. Merényletterv Bethlen ellen? A budapesti rendőrség letartóztatott egy Párisbói érkezett anarchistát Budapestről jelentik: A rendőrség politikai osztályának néhány nappal ezelőtt tudomására jutott, hogy három kommunista agitátor rejtőzködik Budapesten, akik megkezdték a földalatti szervezkedést. Az agitátorok közül ketten. Rosinger Mór és Grünhut Margit még idejében megszöktek Magyarországról, a harmadikat, Czibor Istvánt azonban a rendőrség letartóztatta. Czibor a kommunizmus alatt Békéscsabán párttitkár volt, majd mint politikai megbízott működött. A kommün bukása után Bécsbe menekült, ahonnan politikai megbízással Franciaországba küldték és onnan tért most vissza Magyarországra. Czibor István a főkapitányságon vallomásában szombaton előadta, hogy az Action Directe nevű párisi anarchista társaság tagja és ebben a társaságban beszélték meg azt az inzultust is, amelyet Justh Iván Géniben Bethlen miniszterelnök ellen elkövetett. A rendőrségnek az a feltevése, hogy Czibort titokzatos megbízással küldték Budapestre, ahol merényletet akart elkövetni Bethlen miniszterelnök ellen, hogy megzavarja a küszöbön álló választásokat. Czibort, akiről a rendőrség . még azt is megállapította, hogy öt ügyészség körözi rablás és izgatás miatt, átszállították az ügyészségre. A szuboticai kereskedők és gyírosok képviseletet kívánnak a tartományi gyűlésen A szuboticai kereskedők és iparosok egyesületében péntek este nyolc órakor konferencia volt. amelyen Manojlovics Vladlsztáv közjegyző, a Lloyd elnöke Párisbói jelentik: Chamberlain angol külügyminiszter párisi tárgyalásairól a francia miniszterelnökség sajtó osztálya utján hosszabb nyilatkozatot küldött a lapoknak. A nyilatkozatban Chamberlain kifejezetten hangsúlyozza, hogy véleménye szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a német leszerelés kérdésében rövidesen végleges megegyezés jöjjön létre és a szövetségközi katonai ellenörzőbizottság egv-két hónapon belül befejezze misszióját Németországban. A nyilatkozatban hangsúlyozza még Chamberlain, hogy a Brianddal folytatott tanácskozások során örömmel állapította meg, hogy a Népszövetség decemberi ülésszakának programját illetőleg a francia és angol kormány között semmiféle nézeteltérés nincs. A nagyhatalmak külügyminisztereinek tanácskozásával kapcsolatban Chamberlain úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a négv nagyhatalom külügyminisztereinek konferenciája aligha fog megvalósulni. A Times a nyilatkozathoz azt a kommentárt fűzi, hogy Chamberlain szavaiból világosan megállapítható, hogy a szövetségközi katonai1 ellenőrző bizottság helyébe a legrövidebb időn belül már a 'Népszövetség ellenőrző bizottsága kerül. Briand a külügyminisztériumban folytatott tanácskozások után nyilatkozott a sajtó képviselői előtt és Chamberlainnal ellentétben, aki optimisztikus kijelentést tett, hangsúlyozta, hogy Németország katonai ellenőrzésének kérdésében csak akkor lesz végleges döntés, ha a nagykövetek tanácsa már kimeritö ’ jelentést tett a németországi leszerelés állásáról. Nagy feltűnést kelt a Petit Parisienne támadása Chamberlain ellen, akit a német leszerelés kérdésében tett nyilatkozata miatt kritizál a lap élesen és utal arra, hogy Franciaországnak ebben a kérdésben külön álláspontja van, amit eddig nem sikerült megdönteni, úgy hogy Chamberlain nyilatkozata preszszió jellegű. A Petit Parisienne azt is Írja, hogy Chamberlain és Briand eszmeelnökölt. Az értekezleten a tartományi választásokról beszéltek és egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a tartományi képviselőtestületben a kereskedőknek és iparosoknak megfelelő képviselettel kell birniok annál is inkább, mert’a tartományi gyűlés nem politikai testület, hanem főként gazdasági és pénzügyi kérdések tartoznak hatáskörébe.' Főképen emiatt tartotta szükségesnek az értekezlet, hogy a kereskedők és iparosok, akik eddig lehetőség szerint távol tartották magukat a választásoktól, olyan lista köré tömörüljenek, amelyen a kereskedők jelöltjeinek is biztosítanak helyet. Pozitív határozatot a konferencia nem hozott, de megállapodtak abban, hogy a Lloyd "vezetősége összeköttetésbe lép a politikai pártokkal és ha sikerül olyan megállapodásra jutni valamelyik párttal, hogy annak listáján a kereskedőknek és a gyáriparosoknak megfelelő helyet juttatnak, akkor a vezetőség fel fogja hívni a Lloyd tagjait, hogy egyöntetűen azt a listát támogassák. A Lloyd vezetősége reméli, hogy sikerülni fog a tartományi gyűlésben megfelelő képviseletet biztosítani a kereskedőknek.
